Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-06-00 / 15. szám

Budapest, 1900 (4) kört. — a mely nem létezik — de a Krisz­tinavárosi színkört igazgatja jó művészi Ízlés­sel s a Krisztinavárosi színkör Budán a Hor- váth-kertben van. Iskolai hangverseny. A budapesti II, kér. közs. polgári leány­iskola és keresk, tanfolyam 1900 évi május hó 15-én d. u. az iskolai ösztöndijalap javára iskolai ünnepélyt tartott. Díszes közönség je­lent meg az ünnepélyre, zsúfolásig megtöltötte az intézet tágas tornatermét és gyönyörködött abban a bajos képben, melyet a sok gyermek arcz, ifjú lány az emelvényen félkörben állva nyújtott: azután érdeklődéssel és élvezettel hallgatta mindvégig az egyes számokat. A változatos műsor a két rendező: Lengyel Ilona k. a. és Gyulay Elek a jó ízléséről tett tanú­ságot. Kiváló gonddal volt betanítva minden szám, oly összevágó volt az előadás, oly ki­tűnő a rendezés, hogy a 17 számból álló mű­sor két óra alatt véget ért. A karénekeket a felsőbb osztályok egy-egy növendéke kisérte. Legjobban tetszett a Zarándokok kara. »Szu- lamit« czimü daljátékból, azután a »Népdalok« i A búr szimpathia nyilatkozott meg, midőn a Búr himnusz áhítatot keltő melódiáját lelkes tapssal honorálta a közönség. Játszottak zon­gorán, czimbalmon, szavaltak kedvesen, szépen humoros és komoly költeményeket, többi közt Váradi Antal alkalomszerű, megindító, szép költeményét: »Az ezüstfátyol legendája«, Végül következett két kedves színdarab: »A gróf- kisasszony« és »Húshagyókedd«. Mindkettőt nagyon ügyesen, fürgén, jó kedvvel játszották a növendékek. A közönség távozása után tánczra kerekedett az ifjúság és hálás köszönetét mon­dott Kozma Gyula igazgató urnák, az ifjúság igaz barátjának, hogy nekik ezt az örömöt megszerezte. Az ünnepély 287 koronát jöve­delmezett a jótékony czéinak, melyhez a felül- fizetésekkel járultak : Cserháti Imre 1 kor, Hajpál Benő 1 kor, Janovecz Lajosné 2 kor. Ludwik Elemér dr. 2 kor. Schauersitz^ Margit 1 kor, Szalkay Elvira 2 kor. Tóth Árpád 5 kor. Tóth Ilona 4 kor, Válkai Bertalanná 10 kor, özv. Végess Gyuláné 17 kor. N. N. 2 koronát. A budai jótékony nöegylet. A Budai jótékony nőegylet f. hó 19-én tartotta Orgróf Pallavicini Edéné elnöklete alatt rendes évi közgyűlését, melynek kivá­lóbb tárgyait képezték: 1) az évi jelentés föl­olvasása és a zárszámadás bemutatás?, mely szerint az egylet múlt évi bevételei 12653 fit 16 krt, a kiadások peoig 12295 frt 62 krt, tet­tek ki; az utóbbiakból közel 3000 frt sze­gények segélyezésére. 3854 frt a a nőapolda és 1328 frt az egyleti kisdedóvódák fen tartá­sára lett fordítva. 2) Két alelnöknő választása Biscara Endréné és Hirsch Istvánná urhölgyek sze­mélyében. 3) Dr. Országit Sándor lemondása az egylet titkári állásáról, mely tisztséget 36 éven át viselt és melyről most részint előrehaladt kora, de főleg hosszabb időn át tartó beteg­sége miatt kénytelen visszalépni. Az elnöknő mélyen átérzett szavakkal ecsetelvén dr. Or­szágit Sándornak oly hosszú évek során át az egylet körül szerzett bokros érdemeit, szo­morú szívvel vette tudomásul a közgyűlés ne­vében a lemondást azzal a kijelentéssel, hogy amint egyrészt dr. Országit Sándor az oly hí­ven és önzetlenül, odaadólag és lelkiismere­tesen teljesített szent kötelesség tudatával lép vissza helyéről, úgy másrészt az egylet min­den időkre biztosítja számára hálás köszöne­tét és kegyelete elismerését. Az ekép meg­üresedett titkári állásra dr. Kummer Rudolf ügyvédet, a m. á. v. titkára egyhangúlag meg­választották. BUDA ÉS VIDÉKE Orgróf Pallavicini Edéné következő bú­csúbeszédet intézett dr. Országh Sánborhoz. »Szomorú szívvel veszem tudomásul, hogy az, ki 36 év óta egyletünk lelkes, odaadó, fá- radhatlan titkára volt, dr. Országh Sándor ur ő méltósága állásáról lemondott. Távozása óriási veszteség szerény egyletünkre. Állásá­nak súlya, összeköttetéseinek í-okasága, sza­vának tekintélye mellett annyi hosszú éven át meg volt benne mindig az az önzetlen me­leg érdeklődés, az a mindig egyforma szives készség, az a sohasem változó buzgóság. melylyel egyesületünk részére annyi kiváló sikert biztosított, annyi maradandó eredményt létesített. Nem tudom igénytelen, gyönge sza­vaimmal kellően méltatni sokoldalú buzgósá- gát annak, ki tollal, szóval, utánjárással, ta­nácscsal, tettel oly nagy. oly fényes, oly ritka tevékenységet kifejtett. Azt az egyet tudom, hogy mig egyesületünk fennáll, mig mi élünk és leszünk, minden időkre biztosítani fogunk számára hálás köszönetét és kegyeletes elis­merést ; azt is tudom, hogy abból a sok ál­dásból, meÍ3Tet hálás pártfogoltjaink naponta leesdenek az égből, Isten a java részét ő reá és kedves családjára fogja hinteni Az oly hí­ven és önzetlenül, odaadólag és lelkiismerete­sen teljesített szent kötelesség nemes tudatá­val lép vissza helyéről az, kinek nemcsak szívből fakadt éljent mondunk, hanem kinek nagy és elévülhetlen érdemeit jegyzőkönyvbe kérem iktatni. Hangverseny. A budai zeneakadémia május 18-án tar­totta az idei VI. házihangversenyét, a melynek Összes számait, egy kivételével, a növendékek töltötték ki. Az eredményről, melyet felmutat­tak, csak dicsérettel szólhatunk. Egytől-egyig megállották helyüket, sőt egy-némelyik is meg­lepetést is szerzett a hangversenyekre rende­sen eljáró közönségnek. Teljesen kifogástalan azonban még az a hatodik hangverseny sem vojt. Eltekintve egy-két gyengén előadott ze­neszámtól élesen feltűnt az a hiba, hogy a növendékek legnagyobb része s különösen az éneklő kisasszonyok nem éppen a legkecse­sebben állottak ki a pódiumra. A megjelenés­től pedig még e téren is sok függ. Szeretnök ha a zeneakadémia tanárai a kecsessegre is adnának, s elejét vennék a lépten-nyomon ta­pasztalt szegletességnek. Kifogásunk van a műsor ellen is, a mely még most sem akar rövidebb lenni. 22 szám, Mendelssohn, Schu­bert, Beethoven, Liszt s mások darabjaiból összerakva óriási anyag egy hangversenyre, a mety, a helyett, hogy gyönyörködtetne, inkább fáraszt. Pedig ezen a bajon lehetne legelőbb segíteni. Egyszerűen a jövőben két részre osz­tanák a műsort, s egy este helyett kettőt töl- tenének meg vele. Ez azt hisszük, úgy növen­dékekre, mint a közönségre nézve is előnyö­sebb volna. Az egyes szereplőkről szólva, a kisasz- szonyok közül Keyenburg Stefániát (ének) Weineck Ilonka (ének), és Sternád Vilmát (ének) kell kiemelnünk, a kik a legpreczizeb- ben s a legnagyobb hatással adták elő ének­számaikat. Keyenburg Stefánia dalában, Meyer Hellm egyik legszebb ábrándjában, igen ügye­sen fejtette ki különben nem nagy terjedelmű hangját s kellemesen színezte az egyes árnya­latokat is. Az urak általában derekasan mű­ködtek s mindnyájan hozzájárultak az est si­keréhez. A községek és az elemi népoktatás. A községek teendői az elemi népoktatás és a gazdasági ismétlő iskolázás terén. A fennálló törvények és utasítások alapján ösz- szeállitotta : Halmágyi Ferencz kir. tanfelügyelő A »Közigazgatási Könyvtár«, dr. Kampis János folyóiratának f. évi V. száma. Ezúttal a köz­ségi közigazgatásnak a népiskolai intézmé­nyekhez való viszonyát vezeti be a »Közigaz­gatási Könyvtár«, egyszerű, rövid és világos szabályokba, melyek arra valók, hogy a köz­ségi igazgatásnak iskolai ügyekben elfoglalandó álláspontjára nezve biztos alapot nyújtsanak. Ez elejét fogja venni sok súrlódásnak, mely most iskolai kérdésekben — különösen a köz­ségi közegek közreműködését és a községek anyagi kötelezettségeitér intő kérdésekben mely a tanügyi hatóságok, a tanítók és a községi elöljárók között annyiszor előfordul. A derék munka mindent felölel, még pedig a »Közigaz­gatási Könyvtár« előnyösen ismert gyakorlati modorában, a mit a kérdés közigazgatási ré­szére nézve, községi elöljárónak és tanítónak j tudnia kell. A füzet ára — portomentes kül­déssel — 1 kor. 20 fillér. Kapható a »Köz- igaztási Könyvtár« kiadóhivatalában : Országos központi községi nyomda részvénytársaság (Budapest, VI, Váczi-körut 61). Nemzeti Szalon. A Nemzeti Szalon nagy sikerrel fejezte be tavaszi képkiállitását. A sok szép kép kö­zött feltűnt ifjú Teleki G. gróf lapunk munka társának két szép és általánosan feltűnt olaj- festésű tájképe, A müértök már is szép jövőt jósolnak a fiatal grófnak, ki komolyan és sok tanulmánynyal valódi tehetséggel fest s úgy a hangulatban, mint a színezésben kimagaslik. Mintahus. Petrovits István (Záborszky János utóda) I. kerület Krisztina-tér 3-ik szám mészáros és hentes üzletében bebizonyította azt, hogy a szakértelem, pontosság, a jó és egészséges áruk kiszolgálásával hamar ismert és keresett lesz a lelkiismeretes üzletember. Petrovits István legjobb osztályú mintahust árul s a közönség legfokozottabb igényeit is kielé­gíti. Vásárlói szaporodtak s dicsérik kitűnő áruczikkeit. Petrovits István minden igyeke­zetével arra van, hogy még keresettebbé tegye jól felszerelt üzletét. Sörforrás. Griffatong János vendéglője Maros-utczá- ban közvetlen a Városmajor elején valódi sör­forrás. Frissen csapolt sör jó borok. Palaczk- sör szállítás a házakhoz. A fürdők házirendje. A m. kir. belügyminister 1899. évi 111.602 sz. határozata. Felterjesztésére megjegyzem, hogy a bemutatott házirend és fürdőszabályok e helyről külön jóváhagyást nem igényelnek, mert a büntetőhatározatok alá eső kihágások “ a fürdővendégek érdekében álló különféle tiltóhatározatok és rendelkezések a vármegye fürdőszabályrendeletében nyernek szabályozást a házirendet illető egyéb intézkedések pedig a tulajdonosnak hatáskörébe vágnak és ép úgy mint bármely bérháznak házi rendje csak arra nézve kötelezők, a ki azoknak magát a lakás kibérlésével önkényt aláveti. A mi jo öregünk. A mi jó öregünk, ki már lassanként Spi­ritus Familiáris lesz, budai magányából a kö­vetkező levelet intézte hozzánk: »A szathmári gyilkosság és hasonló e fajta vagy egyéb bűnesetek tárgyalásának nyil­vánosságra hozatala részletekben törvény ál­tal volna eltiltandó. A rossz példa napjainkban úgy látszik nem rettent, de vonz. Elég csúnya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents