Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-06-00 / 15. szám

BUDA ÉS VIDÉKE Budapest 1900 (3i urnák, ki előzékenysége, ügyszeretete és pon­tossága által minden tagnak szeretetét meg­nyerte, köszönetét szavaztak a szövetkezet hivatalnokainak is, kik fáradhatatlan lelkiismere­tességgel és pontossággal teljesitik kötelességüket. Meg kell külön dicsérnünk ezt a szövet­kezetei, mely reggel 8-tól este 6-ig szakadat­lanul rendelkezésére áll a feleknek és nem köti magát 1—2 órai hivafalaskodáshoz, sőt számos esetben kevés hivatalnokával éjjel is dolgozik, hogy a munka hahnazatot feldolgoz­hassa és innét ered, hogy 1930 tagja közül az egész év folyamán egy esetben sem történt reklamátió és nincs oly tag, ki arról panasz­kodnék, hogy vele humánusan és előzékenyen nem bántak volna. Azért örvendünk, hogy ily szép sikert ért el ez a tipikus budai intézmény és 33.000 korona tiszta jövedelemmel zárja le mérlegét. Az Urania bemutatta a hazai fürdőket, miket a lapok a hirdetésekben szoktak csak ismertetni. Úgy értesülünk, hogy az Uránia színház, bár itt is folytatja előadásait, vidéki körútra indul. KÉT NYELVEN. A Buda és Vidéke számtalan (elszólásának van egy kis eredménye. Az ablakos tótok és egyébb házalók közöl némelyek már németül és magyarul kiabálnak, de ez még mindig utczai kihágás számba megy, mert kiabálásuk csendet zavaró éktelen. A főkapitányon még is csak megrendszabályozhatná ezeket az üvöltözőket, kik közül az üveges házalók az amúgy is súj­tott üvegipart rontjuk, s legfeljebb a kültelkek kültelkén kellene nekik a házalásra jogot adni. Mühimzés. Mistarka György Budán mühimzőgyárat alapított, melynek termékei ország-világon híresek. Nemcsak Az Országos Ipar Egyesület mint legilletékesebb forum ismerte el tárgyai remek kivitelét dicsérettel, de a közönség is és számtalan muharát, müértő. Ez a gyár méltó arra. hogy a kereskedelmi miniszter támogatásban részesítse, s személyesen győződjék meg arról, hogy erre érdemes. Eddig a himzőipart nálunk nem veszik komoly tekintetbe s az inig min­dig gyermek korát éli. Pedig a hímzés kezdve a fehérneműtől a legpazarabb díszítésű női ruháig, az egyszerű szobaberendezéstöl a legdíszesebbig mindenütt szükséges Óriási mennyiségű és értékű hímzésekben a behozatal csak selyem pamut hímzés, csipke, hímzett szövet és schál évenkint kilenczmillió korona értékben. Mistarka György áldozatokkal meg­törte az utat, hogy ez az ipar valóban honi ipar legyen. A kereskedelmi minister nem maradhat el az uttörés annyagi méltánylásával. Két regény. Miskolczról két csinos kiállítású regényt kaptunk Mind a kettőt urhölgy irta. Vidats Jánosuktól több szép elbeszélését s Orosz Adrientől egy elmefuttatást közöltünk a Buda és Vidékében. Lapunk tere nem engedi meg. hogy hoszabban foglalkozunk a két regényuveh me­lyek mindegyike feltűnést fog kelteni. Vidat* Jánosné Tövises utakon czimü regénye magyar tárgyú. Egyszerű, megható, keresetlen ezért indítja meg az olvasót, ki átérzi a hősnő és hős szenvedéseit. Az írónő indokolása ter­mészetes, lélekből, szívből folyik, tehát egy lyrai regény. Jellemzése jó. a meseszövés igaz és szép. Előadása élénk világos, szívből szól a szívhez. Orosz Adrién Cinizmus és Idealismus czimü regénye drámai nemzetközi regény. Párisban játszik a franczia royalista aristokratiában. Problémákat fejteget. Erotikus jellemek küz­delme ez a regény. A nehéz tárgyat a fiatal írónő ambitióval dolgozta ki. Nehéz oly jelene- : teket leirni. mit valaki sohasem látott. Kép­zelete segítette ki ott a mit nem tapasztalt. Sok készültséggel, de nem teljes győzelemmel mutatja be Cinismust és idealismust. Regénye ' inkább dráma. Forrongó tehetsége, ha meg­találja talaját Írói egyénisége jobban érré- | nyesül. Uránia Színház. Az Uránia Színház ma már oly fontos szolgálatot tett a magyar műveltségnek és er­kölcs nemesítésének, hogy valóban bűnt követ el az a családapa, ki családját ide el nem viszi. Az Uránia Színház szórakoztatva tanít, s nem­csak a nagyvilágot mutatja be, de különösen a mi földünket szépségében és szokásaiban. Egy kis tévedés. A jól szerkesztett Pestvármegye bizonyosan nem eredeti forrásból Idegenek Pestmegyében czi- men egy közleményt hoz melyben a báró Laffert családot osztrák honosnak említi. Ez tévedés. A báró Laffert család nem osztrák honos. A szá­zad elején báró Laffert Anted a pesti polgár- lövészegyletnek már fő lő vész mestere volt s min­den hazafias ügy részese. A legutolsó báró Paf­fért Antal élénk részt vett Pestvármegye révén életében s a törvényhatóság egyik legszorgal­masabb és kötelességtudóbb tagja volt s mint ilyen s a legnemesebb szivü emberek egyikének emléke ma is kegyeletben él. A Nemzeti Casi­no vagyonában ott szerepel a báró Laffert ala­pítvány. Bővebb adatokat kaphat a vármegyén Báró Laffert Antalról a Pestvármegye szerkesz­tője és alkalma lehet igv ennek az érdemes fő­árnak az emlékét megkoszorúzni. Báró Kemény Zsigmond emléke. Kossuth Lajos legőszintébb és legigazsá­gosabb bírálójának, kir. Zimándy Ignácz „Kos­suth Lajos és a Hatodik Nagyhatalom* cimü köny­vében szintén idéz, a legnagyobb magyar re­gényírónak. gróf Széchenyi István szellemi fegy- vertársának Báró Kemény Zsigmondinak ünne­pet szentelnek a kolozsvári diákok. A Széché­nyi kultusz emelkedését látjuk e kegyeletben. A puszta-kamarási diófák alatt 25 év óta por- ladozó elhunyt báró Kemény Zsigmond meg­tiszteltetéséből rész jut a legnagyobb magyar­nak is. A puszta- kamaráéi sir felett ünnep­lők, kik a hála koszorúját teszik oda kivált­ják a haza becsületét, melynek fiai elöl el van zárva hitvány epigonok kedvéért Báró Kemény Zsigmond emléke. Királyi Pál emlékünnepély. Az »Országos magyar Iskola Egyesület» I. kerületi választmánya Dr. baátii Gombár Tivadar királyi tanácsos elnöklete alatt elhatározta, hogy Királyi Pál — az emberi és polgári erények mintaképének, a magyarság terjesztésének emel­kedett szellemű apostolának, kinek egész élete méltó példányképül szo'gálhat a serdülő ifjúság­nak arra, hogy nemes czélókért lelkesedni, értök fáradni s ha kell értök áldozni tanuljon — emlékére a székesfővárosi I kerüieti Labancz-úti iskolában emlékünnepélyt rendez. Az emlék- ünnepély május hó 26-án Királyi Pál halálozásá­nak évfordulóján a választmány és a szülők élénk érdeklődése mellett folyt le. Már az iskola külseje, gyönyörű előkelőjével, a Ferencz József mellszobor körül kirakott úgy színezés, mint forma tekintetében remekül összeállítót; szőnyeg­ágyával, igen kellemes benyomást tesz a belé­pőre Az érkező tanulók, kik nemzeti szinü váll­szalaggal és kokárdával vannak felékitve, szép magyarsággal köszöntik a kertben gyülekező vendégeket, A kertben a gazdaságig ismétlő iskola tanulóinak oltványaiból 729 rózsatő van kiültetve. A lefolyt ünnepélyről kiküldött tudó­sítónk következőket írja. A Királyi Pál emlékére rendezett emlék ünnepély május hó 26-án Dr. Gombár Tivadar elnöki megnyitójával vette kezdetét. Elnök meg­nyitó beszédében szép szavakkal emlékezett meg Királyi Pálról elmondta az ünnepély czélját. hazafiságra, hazaszeretetre és vallásoságra buz­dította a tanuló ifjúságot, mert ez a két erény az a fundamentum, melyen a haza (fennállása biztosítva van. Az elnöki megnyitó után az ifjúsági ének­kar Huth Miklós osztálytanító vezetése alatt a Hymnust énekelte, melyet Eperjessy István vezető-tanitó emelkedett hangú emlékbeszéde követett, flanke Vilmos tanuló pedig Eperjessy Istvánnak erre alkalomra irt. Királyi Pál emlé­kezete czimü ünnepi ódáját szavalta el nagy tetszés között. A szavalok között kivált Thoma Mária (németajkú) ki igazi érzéssel szavalta Gyulay Pálnak, »Pókainé« czimü költeményét, Eszterle József. Holczinger Sebő (német ajkúak) kik szintén igazán szépen szavaltak. A magyar ajkúak között kitűntek Zakár Lajos, Pátkay István, Eperjessy Pista és Eperjessy Pál. Az ünnepély befejeztével elnök 86 darab gyönyörű kiállítású emlékkönyvet osztott ki a tanulók kö­zött. Végül Eperjessy István vezető-tanitó meg­ható szavakkal köszönte meg Dr. baáni Gombár Tivadar elnöknek szives fáradozását, ki a tanitásügvet olyannyira szivén viseli, ki mint iskolaszéki elnök az iskolai élet terén oly her- vadhatlan érdemeket szerzett magának, ki az országos magyar iskola egyesületnek alapifása óta oly hikes pártfogója, ki az iskola magya- rositási törekvéseinek oly lelkes támogatója, ki mint fővárosi bizottsági tag és a közoktatásügyi bizottmány tagja nemes hévvel pártolja a ta­nítók ügyét, ki az iskolai jótékonyság terén elöljáró példájával, jő szivével sok fájdalmas könnyűt törült le a szegény sorsú gyermekek szemeiből: ki mindenütt és mindenkor a haza­szeretetét és a vallásosságot vallotta és vallja életecéljául. Ezzel a szép és hazafias ünnepély véget ért. A mi részünkről még csak azt az óhajun­kat fejezzük ki, hogy az „Országos Magyar Iskola Egyesület- bárha minden évben rendezne Budán — hol még is csak legtöbb a nem magyar ajkúak száma — ilyen ünnepélyt, nagyon alkalmas ez a nép hazafias érzelméinek istápo­lására. Tudósitó*) Huszonöt év. A Budai Tornaegylet huszonötéves fennál­lását ünnepelte. A honvédelmi miniszter báró Fejérváry Géza szép beszéddel méltányolta a derék tornászokat. Kollár Lajos az egyesület múltját mondta el Tornával és versenynyel is ünnepelték a korcsolyapálya területén. Ne­gyed szazad alatt sokat miveit a tornyaegylet erőben, bátorságban és jellemben. Gróf Szé­chenyi István a legnagyobb magyar mindig arra ösztönözte az ifjúságot, hogy erősítse testét, fokozza bátorságát. Szerinte a jellem alapja a bátorság A Budai Tornaegyletet üd­vözöljük s kívánjuk, hogy munkásságát siker koszoruzza. A legnagyobb magyar szellemének is adózzunk hálával, mert az ő buzdítására kezdődött el hazánkban a rendszeres testgya­korlás. Makó itthon. Makó Lajos jól szervezett társaságával megérkezett s előadásait megkezdette a Krisz­tinavárosi nyári színkörben. Reméljük és vár­juk, hogy a közönség kellő módon fogja láto­gatni ezt a színházat, melynek vezetése mű­vészi erők élén jó kezekben van. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk azonban, nehogy eltéved­jen; hogy Makó Lajos nem a Fővárosi Szin­*) A Zugliget magyarosodásának fáradhatlan apostola Eperjessy István büszkén tekinthet sikerére, a miért mi itt nyilván megdicsérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents