Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-05-00 / 13. szám
1900. (5) BUT A ÉS VIDÉKE Budap- s\ naplója sem. A regény a tévedést és bűnt is csak ugv tárgyalhatja, hogy érdekesen követésre méltóra ne siilyedjen. A modern regény és beszélyirodalom szinte megkedveli éti a bűnt, a léhaságot, a könnyű és felületes gondolkodást és a nem tiszteletreméltó cselekedeteket. Modern regényekben a gebercs irók héberek és nem héberek a jellemtelen hőst megkoszorúzzák, ép ugv mint az életben törté nik. E visszásságot visszás irálylyal adják. A modern? pikánságokban egy pár vala szavakat használva, a félmult helytelenül, az igék antik módra teszik kirívóvá az irályt. A hős természetesen keresztény és jellemtelen s párbajjal tesz el utjából egy becsületes zsidót. Ezt teszi Pál István is, ki ezért a bűnért elveszi egykori eszményét a kikeresztelt zsidó Vég Áron feleségét. Szédítő magasságra emelkedik pályáján s beleszeret mostoha leányába, ki menyasszonya az ő törvénytelen fiának, annak a leánynak a gyermekének, kit elhagyott s hogy a leányt el nem ejti, az nem rajfa múlik, de a leányon és a saját fián. A leány undo, odik mostoha atyja szerelmétől, kit saját fia erőszakosan, düh vei ragad ki menyasszonya karjai közül és ugv löki fel, hogy meghal, pedig Pál István már ekkor atyai érzésekkel közeledett mostoha leányához. Á vad állat lecsillapult és felébredt az atya. A megoldás szerencsésebb és erkölcsösebb lett volna a mostoha leány iránt, táplált szerelem elhagyásával, vagy ha már ki nem akarta kerülni egy általános kiengesztelődessel. Pécsi Jenőnek volna tehetsége, képessége, hogy ne ily bizarr dolgokat írjon és ne Her- czeg Ferenczet kövesse, de régibb, regény clas- sikusokat. Mélyebben is tud gondolkodni. Előadása élénk, alakítása világos és irálya is jó volna a legifjabb lipótvárosi irodalom vala-ja stb. nélkül. Ajánljuk, hogy jöjjön vissza a Lipótvárosi ízlésből Budára és Írjon ideálisabb, költőiebb dolgokat, ha majd lesz-e mit elbeszélnie, addig tanulja az életet nemcsak árnyaiban, de fényeiben is. A regényt Müller Károly budai nyomdája ízlésesen állította ki s Dobrovszky és Franke bizománya. Felhívás. Vörösmarty Mihály születésének 100 éves évfordulójára (1900. decz. i.) a székesfehérvári Vörösmarty-Kör a magyar költők királyának leveleit akarja összegyűjteni és kiadni. Minthogy a nagy embereket egészen közel szemünk elé állítja azoknak baráti bizalomból eredő levelezése, azért Vörösmarty leveleinek gyűjteménye is irodalmilag értékes és érdekes forrásmunka leszen. A szakember tudja, hogy mily nehéz dolog az országban elszórt, legtöbbször kegyelettel őrzött ilynemű leveleknek összegyűjtése. A Vörösmarty-Kör választmánya épen ezért tisztelettel kéri, hogy nehéz munkájában a kegyeletes kezek, továbbá a szakférfiak, valamint a könyvtárak igazgatóságai a hazafias ügy iránt való lelkes buzgalomból vállvetve segítségére lenni szíveskedjenek. Minden, még a legkisebb (eredeti vagy másolt) levélkét is, vagy arra vonatkozó utasítást * köszönettel fogad a választmány s kéri, hogy a küldemények a Vörösmarty-Kör titkárához, Czapáry László főgymn. tanárhoz, küldessenek. Széke s-Fehérvárott, 1900. febr. 28. Hazafias tisztelettel a székesfehérvári Vörösmarty-Kör választmánya. Az állatvilág pillanatnyi fényképekben. Ez a czime egy gyönyörű képeskönyvnek, a mely füzetekben kerül a könyvpiaczra. Az állatvilágot, a legérdekesebb külföldi állatokat mutatja be azon pillanatnyi fotográfiái felvétel 11 tán. melyeket róluk a világhírű berlini állat- kertben vettek feWA munka vagy 200 állatot j mutat be nagy kvart alakban. ".Minden állat , csupa élet. Gyönyörködhetik 1 Másukban gyermek ! és felnőtt, szakember és laikus, művész" és di- I lettans egyaránt. Az állatoknak ilyesféle ábrá- zolása az egyedüli a maga nemében és bizonyára mindenkinek meg lógja nyerni tetszését a ki a munkába belé tekint. A munka 10 füzetben jelenik meg. Kéthetenkint egy-egy füzet kerül a könyvpiaczra. A feltűnően szép képekhez igen élvezetes magyarázatot irt Dr. Hock L. a berlini állatkert igazgatójának német szövege nyomán dr. Szterényi Hugó. A gyönyörű kiállítású könyv Lampel Búbért (Wodianer F. és fiai) kiadása. Egy füzet ára 60 fillér. Figyelmeztetés. A lóversenyeket látogató közönség figyelmébe ajánltatik, hogy a versenytéri belépti- i jegyeket — a jegypénztáraknál való nagy tolon- j gás elkerülése s tehát, saját kényelme érdekében — a versenyprogrammokon megjelölt do- hánytözsdékben a versenynapok délelőttjén előre váltsa meg. Szintúgy saját érdekében áll a közönségnek, hogy a belépti-ji gyeket láthatóan viselje, hogy az ellenőrség felszólításait mellőzhesse. Pesívármegye. .»Pestvármegye «czimen dr. Rónay Károly lapot indított. A lap ára egy évre 12 korona. Kiadóhivatal és szerkesztőség: VIII. Kerepesi-ut 69. Mi jobb szerettük volna, ha ennek az ügye sen szerkesztett és mint hivatalos minta megyei lapnak a szerkesztősége Pestvármegye székházában lenne. Az ország vezér vármegyéje volt és ma is az: Pestvármegye. Átérezte ezt a szerkeztő is, mert valóban egy tökéletes hivatalos megyei lapot adott. A bizottságok, a közgyűlések terjedelmes és részletes tudósítása nél- külözhetlenné teszi a lapot, nemcsak a községeknek, de a bizottsági tagoknak is és ezt minden bizottsági tagnak járatni kellene. Évi 12 koronát áldozhat és kötelessége is áldozni olyan lapra, melyben a magyar közigazgatás és törvényhatósági élet pontos hivatalos közleményeit kapja, majdnem gyorsabban, mint a kiadóhivatal utján. Ezért kellene a lap szerkesztőségének a megyeházban lenni sőt a megyének nyomdát állítani. Vannak a vármegyének egyéb kiadványai, ott a gazdasági élet, a főszolgabirák és egyéb hivatalok nyomtatványai A vármegye ezzel csak nyerne, sőt egyéb vármegyéktől is kapna megbízást. , Helyeseljük a vármegyének azt az intézkedését, hogy a lapot minden községnek tartani kell. Erkölcsi utón hasson oda, hogy minden bizottsági tag tartsa A lap programmja igen szép s a megye tisztviselői hasznos munkatársai lehetnek. Mit keresnek azonban ebben a pro- grammban a gebercs hírlapirodalom több héber és nem héber nevei, kik Pestvármegye érdéként ügyeit nem ismerik. Maradjon meg dr. Rónay Károly szorosan lapja megyei jellegével és ne adjon "laptöltelékül kintorna verseket és hagymás novellákat. A tárczában előkészítheti a megye monográfiájának az útját. Erre szüksége van a lapnak, vagy a megye etnográfiájára, szóval teljes monográfiái ismertetésekre. Ajánljuk Pestvármegyét Pestvármegyének. Labdajáték. Delmedici Ágoston a budai társadalom tekintélyes vezére, a törvényhatóság egyik lelki- ismeretes vezértagja, ki szavát minden fontos ügyben irányt szabva hallgatja Székes Budapest törvényhatóságához fordult, hogy az angol labdajátékot az iskolákban tiltsák be. A törvényhatóság a tanács véleményéhez utasította az indítványt. Minket nem bántanak a búr sympathiák, az angol nemzet előtt tisztelettel hajiunk meg, mert mindég pártolta ügyeinket, emigránsainkat, szabadságunkat, a világmüveltségben az ellőnek tartják és jobb szeretnénk, ha a magyar tudományosság az angol tudományon táplálkoznék, mint a németen. Ámde mindezek daczára be nem várva a szakemberek nyilatkozatát ki jelentjük, hogy a mi az angolnak jó, az nem mindig jó a magyarnak. így vélekedtünk az angol labdajátékról, nn-ly azt hisz- szük itt még másról is van utánozva. A magyar labdajátékok jobban is edzik úgy hisszük a testet, mert minden mozgásban van p, o. a nagy métánál s az ügyesség kiképzésére is eleg jó, s a magyar szellemhez is inkább illik. Mindenesetre jó volna, ha a sport és tanférfiak s az orvosok hozzá szólnának a kérdéshez, mert érdemes vele foglalkozni. Sok szülő és tanitó, valamint sport ember foglalt állást már addig is az angol labdajáték ellen, melynek kisebb és nagyobb áldozatai vannak. A mennyire lehet játékainkban is legyünk magyarok. Fiirdöügy és orvosi reklám A magyar fürdőorvosok és szakemberek megtartották többnyire a fürdőgyógyászatról beszélve kongresszusokat. Csak is Boleman István értekezett fürdőtárgyról a fürdő szabályrendeletéről. Mi többet szerettünk volna a fürdőgyógyászat szakembereitől hallani és pedig első sorban valami alapos indítványt a fürdők emeléséről, az ásványvizek terjesztéséről az ásványvíz legnagyobb ellensége a szódáról. Mindig vannak tetszetős jelszavak, most legdivatosabb a hazai ipar pártolása, gyárak építése. A gyárakat külföldi vállalkozók építik állami támogatással, tehát a magyar iparoson édes-keveset lendítenek. A fürdők támogatásánál kellene kezdeni a magyar ipar támogatását, mert ezzel valóban a keresztény magyar ipart támogatnák s a kisipart és háziipart segélyeznék. A hazai fürdőkben van az idegen forgalom biztosítéka. Idegen forgalom hoz pénzt az országba ... Az állam nem fizet rá, ha akármily nagy tökével hozzálát valamennyi fürdő emeléséhez. Az orvos szakemberektől vártuk volna hogy a vendéglősök bevonásával az ásványvíz olcsóbbá tételét kezdeményeznék úgy, hogy az, ásványvizeket a vendéglősök egyenesen a tulajdonosoktól kapják. Szeretnénk felvilágosítást az ásványvíz egyedáruságáról, mennyiben használ az a közönségnek és a tulajdonosoknak. Ahoz is szó fér, hogy az orvosok véleményt adnak az ásványvizekről s nevüket sokszor kétes értékű vállalatoknak odaadják. Vizsgálja meg az állami közeg a fürdő és ásványvizeket és specifikálja a közegészségügyi tanács, hogy milyen betegségekre jó, de sem sörök, sem ásványvizek. fürdők reklámjainak, vagy csizmatalpakra nevüket ne adják oda. A hazai fürdőket nagyon nyomja az, hogy a gazdagabb fürdőknek van orvosi reklámjok a szegényebbeknek nincsen, pedig a kevésbé ismertek vannak arra szorulva inkább. Fogjanak komolyan a hazai fürdők emeléséhez.
