Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-04-21 / 12. szám

Budapest, 1899. (3)

nehezebb terheket vontatja s a súlyosabb munkát végzi; az ilyen 16 igazán a föld legszánandóbb állata. Ezeket a teherhordó lovakat legtöbbnyire — tisztelet a kivételnek — hiányosan táplálják, gyakran tulcsigázzák, sötét és nedves istállóban tartják, rosszul gondozzák, alig-alig ápolják. Teherhordásra nagyon sok esetben nem a fiatal, erős, jól táplált lovakat használják, hanem a teljesen elöregedett, elgyengült, rokkant, megvakult, már külsőleg is szánandó állapotban levő lovakat, a melyek e melle.t még akárhányszor véresre vannak feltörve a rossz szerszámtól, avagy egyéb testi és szervi hibában szenvednek.

Ha ilyen állat, izmainak legnagyobb megerőltetése daczára, nem képes a szekeret a sárból kivonszolni, a rossz utón nem tud tovább haladni, ha az erejével arányban nem álló terhet nem képes tovább vontatni: akkor nagyon sok esetben az a durva, minden emberi érzésből levetkőztetett kocsis kegyetlenül üti azt a szegény lovat, lábával rugdosa s kínozza. A felvilágosodás századának valódi szégyenére válnak a székesfőváros külvárosaiban és közeli környékében naponta előforduló vérfagyasztó állatkínzások, mezeket különösen földmunkálatoknál, uj házak és utak építésénél tapasztalunk.

A nagyérdemű közönséghez intézzük kérésünket, hogy a szegény állatokat figyelmére méltassa s az előforduló állatkínzások ellen emelje fel tiltakozó szavát, esetleg a rendőrség beavatkozását kérje ki.

Az összes rendőrök utasítva vannak ugyan, akár szolgálatban vannak, akár nincsenek, hogy a közönség kérését teljesítsék, az állatkínzásnak elejét vegyék, esetleg az állatkínzást elkövetőket megbüntetés végett feljelentsék, tehát a szolgálatban nem álló rendőrökhöz is teljes bizalommal fordulhat a közönség, mindazonáltal fontos és állatvédelmi szempontokból kedvező okok szólnak a mellett, hogy a szolgálatban, vagyis kar- szallaggal álló közelebbi őrszem vagy őrjárat (esetleg legközelebbi őrszoba) figyelme hivassék fel az állatkínzás megakadályozására és beszüntetésére.

Egyben felkérjük a tisztelt közönséget, hogy kéréseikkel, panaszaikkal bizalommal forduljon hozzánk; a tudomásukra jutott eseteket, a midőn az állatkínzás a beavatkozás daczára sem szűnt meg, szíveskedjenek nálunk bejelenteni vag}^ írásban (levelezőlapon, levélben) vagy pedig a hivatalos órák alatt, délután 4—6-ig szóbelileg.

Az Országos Állatvédő-Egyesület.

(VII., Kerepesi-út 44.)

Az 1879. évi XL. t. 86. szakasza igy szól:

A ki nyilvánosan botrányt okozó módon állatot kínoz vagy bántalmaz, úgyszintén, ki az állatkínzás ellen kiadott rendeletet vagy szabályrendeletet megszegi, nyolez napi elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Fővárosi és rendőrségi rendeletek :

Csak ép és jó karban levő vonó állatot szabad szekérbe fogni'. Elcsigázott, testi hiba által a szabad járásban akadályozott, undort vagy szánalmat gerjesztő, avagy emberre vagy állatra veszélyes betegségben szenvedő állatot használni tilos.

Minden szekeret csak annyira szabad megterhelni, hogy a rakomány súlya egyrészt a szekér hordképességével, másrészt pedig figyelembe véve a használandó út minőségét is, a vonó állatok erejével helyes arányban álljon.

Ha valamely kocsi túlterhelés vagy más ok miatt megakadna, a kocsis köteles azonnal előfogatról gondoskodni. —

Itt Budán különösen a déli vasút körül, vagy az építéseknél anynyi az állatkínzás, hogy időszerűnek tartottuk ennek a felhívásnak közlését.

BUDA és V I D É K E

Rendelet.

A „Fehér-kereszt“ orsz. lelenczház-egyesületben előforduló születések és halálesetek bejelentése s az egyesület részére bélyeg- és díjmentesen

kiállítandó tanúsítványok tárgyában.

A m. kir. belügyministernek 1899. évi márczius hó 30-án 31,564 sz. a. kelt rendelete. A székesfőváros polgármesterének Czimed múlt évi deczember hó 6-án 46,465. szám alatt felterjesztette a „Fehér-Kereszt“ országos lelencz- ház-egyesület folyamodván}'át, melyben a nevezett egyesület azon kérelemmel fordult ide, hogy engedtessék meg, miszerint az egyesület az intézetében előforduló születéseket és haláleseteket írásban jelenthesse be anyakönyvezés végett, s továbbá, hogy az anyakönyvezetők a dajkasági szerződések czéljaira teljes szövegű anyakönyvi kivonatok helyett az egyesület kérelmét s rövid, bélyeg- és díjmentes tanúsítványokat állíthassanak ki.

A mi a kérelem első részét illeti, e tekintetben értesíteni, hogy miután a folyamodó egyesület rendeltetésénél fogva közéczlra szolgál s igy intézeti helyisége közintézetnek tekinthető: nem teszek észrevételt az ellen, hogy az egyesület intézetében előforduló születések és halálesetek bejelentésére az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 37' §-ában foglalt rendelkezések nyerjenek alkalmazást.

A mi pedig a születési tanúsítványokat bélyeg- és díjmentes kiállítására vonatkozó kérelmet illeti, e tekintetben a pénzügyminister úrral egyetértőleg kijelentem, hogy a székes- fővárosban működő állami anyakönyvvezetők a nevezett intézet kérelmére teljes szövegű születési an3'akönyvi kivonatok helyett a szóban levő czélra az 1395. évi 60,000. szám alatt kiadott belügyminiszteri utasításhoz csatolt 6. számú minta szerinti egyszerű tanutsitván3rokat külön szegénységi bizonyítványok felmutatása nélkül is bétyeg- és díjmentesen állíthassanak ki. A kérdéses tanúsítványokon azonban ez esetben mindig hivatkozni kell jelen rendele- temre, valamint pontosan ki kell tüntetni a czélt is, a melyre azok kiállítatnak. Ezenkívül az említett nyomtatvány minta szövegében ezen szavak: „kizárólag csak a keresztelés czéljára“, ez esetben természetesen keresztül- huzandók lesznek.

Felhívom Czimet, hogy a jelen rendele- temben foglaltakat úgy a folyamodó egyesülettel, mint a székes-főváros területén működő állami anyakönyvi hivatalokkal közölje.

Magyar közmondások

az 1825-ik esztendei országgyűlésen lévő követekre ruházva.

Ezt a rendkívül érdekes történelmi emléket az Irodalomtörténeti Közlemények ma megjelent füzetéből vesszük át, a hol azt Benkő Imre Szilassy József koronaőrnek a nagy-kőrösi főgimnázium könyvtárában őrzött kézirat-gyűjteményéből teszi közzé. Bizonyára olvasóinkat is érdekelni fogja a budavidéki követekre vonatkozó rész :

A Dunán túl levő kerület.

Baranya. Kajdátsy. A borban sem szeretik már a veresei, — Répásy. Nem minden pár egyezik meg egymással.

Győr. Bezerédy. Ha most nem is, talán majd máskor. — Kolosváry. Nem mindig az, a mi igaz, talál elfogadást.

Komárom. Ghyczy. Azért hozták eleink a törvényt, hogy azzal védelmezzük magunkat. — Pázmándy. A haza java elősegítésére való igyekezet szép hazafi-tulajdonság.

Mosony. Németszeghy. A rossz muzsikus mindennap egv nótát felejt. — Farkas. Jobb hallgatni, mint rosszat mondani.

Somogy. Somsits. A mi egész nem fél a nyilvánosságtól. — Czindery: Rossz ember, a. ki többet tesz, mint a mi tőle kitelik.

Sopron. Nitzk3r. Jó a csendes ember, oda, a hova kell. — Nagy Pál. Polgári koszorút érdemleni szép, — de nem könnyű.

" t

Székes. Mnrich. Nem minden követ köve valamit.

Fehér. Végh. Nem szalad a teve, mégis

halat!.

Tolna. Dőry. Inkább az érdem után, mint a haza javára tusakodik. — Nedetzk3% Néma embernek senki sem érti a szavát.

Vas. Nitzky. Nehéz megtudni, melyik jó vagy rossz végén a dolognak. — Skerletz. A szabadsággal könnyebb élni, mint azt előmozdítani.

Veszprém. Rohonczy. Az igazat vitatni, senki sem tilthatja. — Bezerédy. Kevés szóval is sokat lehet néha mondani.

Zala. Szegedy. A hazafiuságnak igaz próbaköve a tiszta lelkiismeret. — Deák. Jobb az igazat kimondani, mint a rosszat szépíteni.

__________Április 21.

A kerékpára bécsi rendőrségnél.

A bécsi rendőrségnek saját kerékpárklubaj van. A bécsi rendőr kerékpár-klub a haladás együk jele, mety Habrda rendőrfőnök állásának elfoglalása óta a bécsi rendőrségnél minden téren örvendetesen tapasztalható. Bécsben is kezd a rendőrség ellen eddig táplált anoniozitás tüne- dezni és a polgárok kezdik belátni, hogy a rendőr a közönség legjobb barátja, a ki nemcsak a gonosztevőt üldözi, nemcsak gaztettek elkövetését meghiúsítani törekszik, hanem arra is ügyel, hogy az utczai forgalom rendben bonyolódjék le, hogy a közönség balesetektől lehetőleg meg- óvassék. És ha mégis megtörténik a baleset, akkor megint csak a rendőr az, a ki mint első segítő kezét nyújtja a szerencsétlen felé. De hányszor tapasztaljuk nálunk is, hogy a rendőr halálmegvetéssel a megvadult lovak elé veti magát, nem törődve a következményekkel, teljes erővel a kantárszárba kapaszkodik és nem ritkán saját testi épségének feláldozásával nagy szerencsétlenséget hárít el és számos embernek életét és sokaknak vagyonát menti meg. a mi rendőreinknél az ilyen esetek épen nem ritkák, a mi pedig arról tesz 'tanúságot, hogy az emberszeretet, a polgárok életének megbecsülése a mi rendőreinknél elsőrendű feladat és a rendőrség ez irányban öntudatosan és a legnagyobb előrelátással lesz nevelve.

A bécsi rendőrségnél ez az erény eddig nem igen volt kifejlődve, daczára talán a simább modorának. De a kötelességérzet egyenlő kifejlődése mellett, a mi rendőreink egy eléggé meg nem becsülhető előnynyel bírnak a bécsi és általában a német kollegák fölött: rettenhetlen bátorsággal, mely a német fajnál soha otyan magaslatra nem emelkedhetik, mint a magyar embernél és igy a magyar rendőrnél is.

Manapság a rendőrség működésének egyik lényeges kelléke a gyors mozgás. A hírszolgálat, az érintkezés a központ, a kerületek és őrszobák között, gyors, akadálytalan kell hogy legyen. Ennek igen fontos segédeszköze a telefon. De ott, a hol sem a telefon, sem távirda nem áll azonnal rendelkezésére, vagy nem teljesen a czélnak megfelelő, midőn lényeges, hogy maga a rendőr a lehető leggyorsabban egy bizonyos helyen megjelenjék, hogy személyeseh tegyen tapasztalatairól jelentést, vagy hogy segitőleg közreműködjék; ilyenkor a kerékpár valóban kitűnő szolgálatot tesz.

Habrda rendőrfőnök teljes erejéből támogatta a kerékpár terjedését és használatát a bécsi rendőrségnél és ennek tulajdonítható, hogy a . most már 200 főre emelkedett kerékpáros csapat, saját klubbot is alakított.

Ez az uj kerékpár-egylet a napokban tartotta összg3,'akorlatát a Práterben Zischka Fer- dinánd felügyelő vezetése alatt. A kivonulás a közönség körében általános érdeklődést keltett és általában a leghizelgőbb elismerés szavai hallatszottak a rendőrök kitűnő tartása és menetelése fölött.

Sajnos, mi még nem jutottunk idáig. Azonban nálunk is megtörténtek az első kísérletek és remélhető, hogy rövid idő alatt a mi rendőreink is külön kerékpár-klubbot alakíthatnak.

Ezeket olvassuk a jól szerkesztett Rendőri Lapokban s nagyon helyes volna Budára nézve, ha a rendőröknek kerékpárja lenne.