Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-04-11 / 11. szám
— Budapest, 1899. (3.) Hogy mily szükség van ilyen testületre, mutatja azt a külföld minden nagyobb városának példája is, hol már évtizedek óta vannak hasonló testületek. A „Székesfővárosi Háztulajdonosok Tes- tületé“-nek főczélja azt kívánni, hogy a főváros fejlődése a közszükséglet és közegészség követelményeinek megfelelő helyes irányt nyerjen, s a házépítők és házspekulánsok kapzsi üzelmek és a kültelepek mértéktelen alapítását, szóval a szükségtelen túlterjeszkedést megakadályozza. Így a házbirtokba való tőkebefektetés iránt a bizalom újra felélezzthető és a házak elértéktelenedése olcsó kölcsönök kieszközlése által is megakadályozható lesz. A „Székesfővárosi Háztulajdonosok Testületéinek tagjai a testületi jogtanácsosnál az ingatlanokra vonatkozó adó, illeték, bérleti stb. ügyekben díjmentesen értekezhetnek és felvilágosítást nyerhetnek, valamint minden peres ügyben gyors és jutányos jogszolgáltatásban részesülnek. A testület titkári hivatala a tagoknak segédkezet nyújt: ingatlanok adás-vétele, csere- és bérlet-ügyletek, továbbá bank- és magánpénzek közvetítésének lebonyolításában. A házak jókarban tartására megbízható iparosokkal lép a testület szerződésre, kik a tagok igényeit jutányosán fogják kielégíteni, továbbá a biztositó társulatok és gyárvállalatoktól, valamint pénzintézetektől díjkedvezményt eszközöl ki tagjai részére. Nyilvántart továbbá megbízható házgondnokokat és házfelügyelőket is és igy minden tagnak módjában áll kívánalma szerinti megfelelő egyént alkalmazni. Mindezeken kívül sok még az előnyök száma, melyek mindenike külön-külön is felér az ezzel szemben elenyésző csekély 6 forint évi tagsági díjjal. A testületbe belépők, kiknek érdekeik megvédésére a testület hivatalos közlönye a „Háztulajdonosok Lapja“ is rendelkezésükre áll, ezekből láthatják, hogy a „Székesfővárosi Ház- tulajdonosok Testületéinek megalakulása a jelenleg fennálló viszonyok miatt mennyire szükséges és hogy az abba való belépés mennyi kedvezményt nyújt. Bővebb felvilágosítás a titkári hivatalban (Szondy-utcza 42/'c. I. 17.) nyerhető, hol az érdeklődőknek a testületi alapszabályok is készséggel rendelkezésükre állanak. Gerő M. Mór Szupper Lajos dr. titkár. nyug. honvédfotörzsorvos, elnök. Minden egyesülés szép, csak ne Jöjjenek túl a czélon, s valahogy azután ne valami olyan szövetkezés fejlődjék ki belőle, a minek a nem háztulajdonos közönség iszsza meg a levét. Ebben a reményben ajánljuk a felhívást a buda háztulajdonosoknak. — A Dr. Vaskovits-féle vizgyógyintézet. A Dr. Vaskovits-féle vizgyógyintézet a regényes budai hegyek délre nyíló völgyének délkeleti lejtőjén épült, a Kis-Svábhegy tövében, s a Városmajor tőszomszédságában, mely a székesfőváros közönségének egyik kedvencz kirándulási és nyaralóhelye. E vidéket kedvező klimatikus viszonyai avatták valóságos gyógyhelyivé, s a tapasztalat bizonyítja, hogy az itteni levegő szerfelett jótékony hatást gyakorol a mellbetegekre, vér- szegénységben szenvedőkre, idegbetegekre és egyáltalán olyanokra, kik betegesek, vagy nagy betegségből lábadozók. Részben már maga e tény, részben pedig az intézeti gyógykezelés tette úgy az egész országban, mint a külföldön is ismertté s általánosan kedveltté a Vaskovits-féle vizgyógyinté- zetet, melynek jelenleg hazánk minden részéből vannak látogatói. Sok sok ideg és elgyengült beteg talált ÍR gyógyulást, vagy oly lényeges javulást, mely ismét munkaképessé tette, és úgy társadalomnak, mint családjának őt vissza adta. BUDA és VIDÉKE Az intézetben a gyógykezelés okszerűen és a tudományos vívmányok szigorú értékesítése mellett történik. A kísérletezés nem talál itt alkalmazást, és csak a rég kipróbált és eredménynyel járó vizgyógymódi műveleteket alkalmazzák. E czélból közvetlen a lakosztályok mellett szép, nagy, világos és szellős fürdőszoba áll a vendégek rendelkezésére, hol a módosítható viz hőmérséke mellett kádfürdőket (fél és egész), ülő-, láb- és kézfürdőket használhatnak. A betegek Blum dr. szigorú és gondos orvosi ellenőrzése alatt állanak. Mivel az újabb kor gyógyeszközei mindinkább jogot nyernek, vizgyógymóddal kapcsolatban a villanyozást, másságét, tornázást stb. is alkalmazzák, nem különben az ásványvíz gyógymódot is. A Vaskovits-féle vizgyógyintézetben sikeres gyógykezelésben részesültek eddig az agy és gerinczbántalmas, hűdéses, idegzsábás, ideggyenge, ideges, főfájós betegek, továbbá ischias, tabes, hypochondria, hysteria, álmatlanság, kisebbfoku izgatottság, feledékeny ség és nyomott kedélyállapotban szenvedők. Ajánlható azonban e gyógyintézet mindazoknak, kiknek légző szervei betegek; szivbántalmaik, szeny vés betegségeik, emésztő szervi bántalmaik vagy bőrbetegségeik vannak. A mi az intézet berendezését, környékét illeti, erről is elmondhatjuk, hogy e nemű intézeteink közt páratlanul áll. Mindenütt a kényelem modern eszközeivel találkozunk benne ; mindenütt rend, tisztaság, a mi nemcsak magán a főépületen, de a mellék helyiségeken, s a nagy kiterjedésű és szép kerten is tapasztalható. Az intézetet s környékét körülvevő, a budai hegyek tarka változatosságából alakult táj s magának az intézetnek kényelmes berendezése a legfőbb tényező, mely egyszersmind kellemessé teszi a betegnek az itt tartózkodást. A budai vizgyógyintézet társas élete országszerte ismeretes arról, hogy a sok helyen uralkodó feszességtől s költséges nagyzástól menten, komoly feladata- mellett oly barátságos, kedélyes tartózkodási hely, a hol megszokni eddig még senkinek sem esett terhére, s a betegben az intézet mindenkor hű barátot is nyer. A beteg itt a mellett, hogy igazán gondos és szakavatott orvosi kezelésben részesül, kellemes összhangban találja fel a gyógyulás minden tényezőjét, a felügyeletet, a jó ellátást, a nyugalmat és a szórakozást, s minden időben együtt, egy helyen. Mindezt pedig oly kedvezően, mint másutt sehol. A kellemes fürdői élet vidámsága sem hiányzik a vizgyógyintézetből. Kellemesen hat a vendégekre a barátságos együttlét, a főváros zajától félrevonultan élvezve az id-ylli nyugalmat s kizárólag gyógyulásuknak élve. Mint más nagyobb szabású fürdőlyeken, itt sem hiányzanak a társas kirándulások, társas játékok és egyébb szórakozások, mik egy beteges ember kedélyét csak felvidítani hivat vák. Noha a fürdőhely távol fekszik a várostól, a közlekedési eszközök révén, minő a villanyos vasút, mely alig 100 lépésnyire fut el az intézet előtt, vagy a társas kocsik, melyek a főépület előtt állanak meg, az esetleg a fővárosba szándékozó látogató rövid néhány perez alatt bent lehet. A mi az órákat s a felvételi szabászatot illeti, azokról bárki egy prospektusnak levelezőlapon való kérése által (I. Városmajor u. 64.) informálhatja magát, mi csak azt jegyezzük meg róluk, hogy szqlidak és igen méltányosak. * * * Midőn az intézetet e nehány sorral ismertettük, nem tartjuk fölösleges dolognak a bentlakó vendégek neveit is közölni, miket a következőkben adunk : Az elmúlt márczius hóban igénybe vették a Vaskovits-féle vizgyógyintézet vizgyógymódját: Jeszenák Ferencz (Strázsa, Nyitramegye), Goor Lajos (Kalocsa), Neumann Bernát (Topoly Piszt- rosz, Sárosmegye,) Szabadi Janka (Székesfehérvár), Szabadi Ignácz (Lengyeltóti), Zsák Károly Április 11. I (Nagy Halmágy), Borody Györgyné (Nagy Ká" j roly) Szájbély Zoltán (Nagy Lód, Barsmegye), Csúcsa Zsófia (Zimony), Stark Zsófia (Munkács), Majer Mária (Vuko-vár), Frey Miksa (Tázlár, Pestmegye), Velcsov Ákos (Makó), Schiiszler Antal, Tény ige Mihály (Budapest), Ruzák Aranka (Nagy Károly) és mások. A Budai Tanitó-egyesliletböl. A budai tanítóegyesület f. évi április hó 6-án tartotta tavaszi közgyűlését Kowesek Lajos elnöklete mellett a margitköruti elemi iskolában. A közgyűlés tárgysorozata iránt nagy volt az érdeklődés a budai tanítók körében, mert két igen fontos tárgy volt a napirenden. Az egyik a mesének az elemi iskolai tanítás keretébe való beleillesztéséről szólt, s ezt Bnrsics Ernő adta elő, szépen és lelkesen. Az előadása nyomán megindult vita nemcsak tanulságos, hanem hasznos is volt s a hozzászólók meghallgatása után kimondotta a közgyűlés, hogy a mesének, mint a képzelő-erő s az igazi beszélni-tudás leghat- hatósabb előmozdít ójának a beszéd- és értelem gyakorlatokkal kapcsolatban ezentúl több idő és gond fordítandó. — A másik előadó Szabó Lajos volt, a ki a Yankeeh országának iskolaügyéről értekezett szabadon, igen sok tanulságos és ismeret terjesztő dolgot mondván el Éjszak-Amerika tanügyi állapotáról. — Megemlítendő a közgyűlés határozataiból az idei pályatétel kitűzése is, a mely ekképen szól: „Miképen kell a tanítónak az elemi iskolai növendékek közt az iskolatársi szellemet ápolnia es fejlesztenie, hogy az iskolából kikerült nemzedék tagjai majdan az életben egymást igazi embertársaiknak ismerjék, kiknek közös, vállvetett és egyetértő munkálkodásától függ a nemzet szellemi, erkölcsi és anyagi boldogulása?“ A pályadij, melyért egyesületi tagok versenyezhetnek, 100 korona s a pályázat határideje f. évi szeptember hó 1 -je. — Még két fontos megállapodását kell megemlítenünk a nevezett közgyűlésnek; ezek egyike az, hogy az egyesület a legközelebbi tél folyamán ingyenes felolvasó-cziklust rendez a nagyközönség számára s annak tárgyait a gyakorlati nevelés köréből meríti; —- a másik pedig az, hogy az egyesület saját tagjai részére ugyancsak a tel folyamán valamelyik egyetemi profeszor által több előadást fog tartatni a tudományos psycho- logia köréből. — Örvendünk, hogy a budai tanítók egyesülete oly derekasan tölti be hivatását s elismerésre méltó munkálkodásával a nagy közönség elé is lép, a mely ebbeli nemes szándékait bizonyára mindig a legnagyobb méltánylással fogja kísérni. (o—r.) Makó Lajos színtársulata. A szegediek kedvelt, Makó Lajos igazgató vezetése alatt álló társulata, folyó hó elején érkezett meg Budára, hogy elfoglalja erőivel azt a helyet, melyet hosszú tizenegy éven át Krecsányi Ignácz töltött be becsülettel. Május 4-ikén fogják megkezdeni az előadásokat, melyek elé a budai közönség m gy érdeklődéssel néz, már azért is, mert Makó repertoirja általánosan ismert arról, hogy benne úgy az újabb modern, mint a régibb igazi magyar zamatu darabok nagyobbrészt megvannak. Makó Színtársulatát már egészen össze- toborzotta, kik közül az elsőrangú, jobbára már ismert nevű erők neveit nem is mulasztjuk közölni. A színház szubretteja Kükemezey Gizella lesz, ki mellett az elsőrangú szerepekben R é t h y Laura, Szende Anna, Szik la y Szeréna, M argó Zelma, Szeg e d i Zelma, Szilágyi Berta, T á r n o k i Gizella, C z i k 1 e Valéria, Jesko Arieadna, Szakácsnő, J u- hászné, és Pataki Irma osztoznak, a kik mellé valószínűleg Nagy Margit is sorakozni fog, a kitismerősei szívesen látnának a budai színpadon. A férfiak közül Szakács- Andor, D é- z s i Alfréd, P a t a k y Béla, 0 dry Árpád és Papp Mihály a szerelmes, 'S án d o r Emil Hevessy Gábor és Makó Lajos az apa
