Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-04-01 / 10. szám

Budapest, 1899. (5) BUDA és VI D E K E Április 1. az alapszabályok megváltoztatásával járó teljes újjászervezéséhez. Egyesületünk legutolsó (negyedik) évköny­vében főbb vonalaiban már rámutattunk azokra az okokra, melyek egyesületünk újjászervezését szükségessé teszik és főbb vonalaiban vázoltuk ez újjászervezés fontosabb elveit is. Az 1898. évi junius 11-én, majd 1899-dik évi január 17-én tartott rendes közgyűlésünk is felismerve az alapszabályok módosításának szük­ségességét, egyhangúlag határozta el, hogy „egyesületünk fejlesztésére illetve újjászervezé­sére vonatkozó elvekhez hozzájárul és megbízza a választmányt, hogy a vázolt szellemben uj alapszabályokat dolgozzon ki és azokat jóvá­hagyás végett külön erre a czélra egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek terjeszsze elő.“ Midőn ezek alapján jelen alapszabály-ter­vezetet a t. választmánynak beterjeszteni szeren­csém van, a tervezet megokolásánál egyesületünk czéljait választom kiindulási pontul, mivel min­den elhatározásunknál, minden törekvésünk meg­ítélésénél csupán az lehet az egyedüli szempont, vájjon mennyiben felelnek meg egyesületünk czéljainak és mennyiben mozdítanák azokat elő. Egyesületünknek alapszabályaiban is kife­jezetten meghatározott czéljai : a magyarosodás és népmüvelődés előmozdítása és a művelt kö­zéposztály tudományos igényeinek kielégítése. Éhez képest osztotta fel könyvtárát is két részre: népkönyvtárra és szakkönyvtárra. Könyvtárunk mindkét részének kétségtelenül sajátos czéljai vannak és fejlődésük iránya egymástól teljesen eltérő. Szakkönyvtárunkból nagy nyilvános köz­könyvtárt akarunk létesíteni a budai vigadóban, tágas olvasóteremmel, megfelelő könyvtári helyi­séggel és rendszeresített tisztviselőkkel. A nép­könyvtárnak az iskola mellett van helye, ez szerényebb viszonyokkal is megelégszik és ke­vesebb szakismeretet és fáradtságot kíván. Könyvtárunk e kettős rendeltetésének meg­felelő felosztása és elrendezése tehát kétségte­lenül helyes. Ez az éles elválasztás azonban — a könyvtár e két részének czéljához képest egy­mástól teljesen eltérő rendszere és elkülönített kezelése, nemkülönben az a körülmény, hogy a könyvtár különböző részeinek használatánál meg­különböztetett jogok és kötelességek állanak fenn — roppantul megnehezítik és teszik bonyolódottá egyesületünk egész administrácziój át, könyvtá­runk kezelését, gyarapítását, a nyilvántartást és együtesen oly terheket rónak vállainkra, me­lyek alatt már-már roskadozunk. Ily viszonyok között valóban intenzív tevékenységet kifejteni, kiválóbb eredményeket elérni mindenkor meddő törekvés marad. S bár senki sem vitathatja el egyesületünktől a fenállása óta felmutatott szép eredményeket, önmagunknak kell belátnunk, hogy mostani szervezetünk mellett az elénk tű­zött czélokra elérni, sőt többé-kevésbbé csak megközelíteni is képtelenek vagyunk. Egy nagy nyilvános könyvtár felállítása, kezelése és fejlesztése, a czéljainknak megfelelő helyiség fentartása, fűtése és világítása, a tiszt­viselők és a szolgaszemélyzet kellő javadalma­zása előreláthatólag oly kiadásokkal járnak, me­lyek anyagi erőinket messze túlhaladják. Intézményünket tehát, ha csak jövőjét koczkáztatni és eddigi fáradozásaink eredményét veszélyeztetni nem akarjuk, mindenekelőtt a biztos anyagi alapokra kell fektetnünk, részére oly állandó jövedelmet kell teremtenünk, melyek jövőjét az esélyektől menten biztosítani és fo­kozott szükségleteit fedezni képesek lesznek. Intézményünk jövőjének megszilárdítása és a biztos anyagi alapok megteremtése pedig egye­sületünk csak az alapszabályok módosításával járó teljes újjászervezésével érhető el. A már felhozott okoknál fogva könyvtá­runk két részét egymástól teljesen elkülönítenünk és mindenik részére külön, erőteljes szervet kell biztosítanunk, hogy ez a reá bízott intézményt fentartsa és fejlessze. A jelenlegi szakkönyvtá­runkból létesítendő nyilvános közkönyvtár ré­szére, melynek fentartása és fejlesztése felada­tunknak bizonyára a nehezebbik része, tartsuk fenn egyesületünket — népkönyvtárunk részére pedig alakítsunk külön fiókegyesiiletet, mely egyesületünk e nemes hajtását átvéve, összes erejét, minden tehetségét ez egyetlen czéljának elérésére fordíthassa. És e fiókegyesületünk mintájára fiókegye­sületek alakulhatnának később városrészünk egyes kerületeiben, esetleg a környező közsé­gekben is, melyeknek a központi egyesülethez való szoros kapcsolatáról az uj alapszabályokban kell gondoskodnunk. Szóval: legyen egy erős központi könyvtárunk, melyet egyesületünk tá­mogasson és a népkönyvtárak egész hálózatával övezzük e központi intézményt, melyek mint mindmegannyi vára a magyarságnak, őrszeme törekvéseinknek hatalmas mértékben támogat­nának magasztos czéljaink elérésében. Ezeken az elveken épült fel főbb körvo­nalaiban jelen alapszabálytervezet. A fiókegyesületek részére lehetőleg teljes autonómiát biztosit a tervezet, hogy eként tel­jesen önállóan, saját választmányuk és tiszt­viselőik utján intéznék ügyeiket, saját maguk kezelnék jövedelmeiket, vagyonra tehetnének szert és ekként ambicziójuk fokoztatnék, önbi­zalmuk és önerejük emeltetnék. Viszont azonban a központi egyesülethez való kapcsolat megszi­lárdítására, általában pedig a központi egyesület érdekeinek biztosítására törekszik a tervezet azzal, hogy a fiókegyesületek alapszabályaikat a központi választmány jóváhagyása elé terjesz­teni, évi jövedelmeik bizonyos százalékát a köz­ponti egyesület czéljaira beszolgáltatni tartoznak; az elszakadásnak pedig majdnem teljesen útját állja azzal, hogy ebben az esetben vagy teljes felosztás esetén összes vagyonunk a központi egyesület tulajdonába megy át. Magy. kir. gyapjuminösitö intézetBudapesten. Kivonat a szervezeti szabályzatból. Az intézet feladata: A) Az intézet a földmivelésügyi magy. kir. ministernek véleményező szakközege a gyapjú- termelésre és értékesítésre vonatkozó kérdésekben. E minőségben, ha erre megbízást nyer, kiküldöttje utján részt vesz az országos juhte­nyésztésre vonatkozó irányelvek megállapításá­ban ; közreműködik az állami juhászatokban a gyapjas juhok osztályozásánál s a juhtenyésztés terén oktatólag is működik. • B) A budapesti nyilvános gyapjuárverések értékmeghatározó bizottságában közreműködik azzal, hogy teljesiti azon tudományos elővizs­gálatokat, melyek a megbízható alapból kiinduló értékesítéshez szükségesek és vizsgálatainak ered­ményét a bizottsági tagoknak kellő időben ren­delkezésükre bocsájtja. C) Alkalmat nyújt a gazdáknak és keres­kedőknek, hogy termékük, illetve árujok értékét és alkalmazhatóságát illetőleg elfogulatlan szak- véleményt nyerhessenek. E czélból átvállal tenyészállatokról nyírt egész bundákat, továbbá bundarészeket és fürtöket is, különböző szem­pontokból való vizsgálatra, nevezetesen : a) Egész bundák vizsgálatánál kiterjesz­kedik a minőség szerinti osztályozására, az egyes minőségek súly szerinti meghatározására, vala­mint a mosás és szárításra és ebből folyólag a mosási vesztesség, víztartalom és a tiszta gyapjú- anyag (rendement) megállapítására és ha kívá­natos az egész gyapjubunda értékelésére. b) Bundarészeknél felvilágosítást ad a gyapjú minősége és méh/ sortimentumba való tartozósága, alkalmazhatósága, víztartalma és rendementjára nézve. c) Mosatlan állapotban eladni kívánt gyap- jakból próbamosásokat eszközöl, hog^ a vevő lássa, milyenekké válnak gyárilag mosott álla­potban az illető gyapjak, s megállapítja azok rendementját. d) Egyes gyapjumintákat (fürtöket) histo- logiai szempontból megbírál. e) Tenyésztőknek az ezen szakma körébe tartozó kérdésekben felvilágosítást és tanácsot ad. f) A helyes osztályozásra és zsákolásra nézve útbaigazítást nyújt. D) Tenyészállat-kiállításoknál a juhok nyi- rósulya, valamint bundájuk értékére irányuló versenyeknél felügyel a próbanyirásokra és további szakbirálatra átveszi a verseny tárgyát képező bundákat. E) Eladó és vevő közt fenforgó pörös ese­tekben szakértő közeg gyanánt igénybe vehető. F) Feladata végül az intézetnek a gyapjú ismeretet tudományos irányban vizsgálatok és búváratokkal fejleszteni, egyben arra törekedve, hogy ezzel lehetőleg a gyakorlatnak is szolgáljon. Ezen tevékenységéről időszakonkint jelentéseket tesz közzé. A D) és E) alatt felsorolt esetekben az intézet közreműködésének igénybevételéhez a földmivelésügyi minister előzetes engedélyének kieszközlése szükséges. ítélet borhamisításban. Néhány héttel ezelőtt a biai főszolgabíró D i e t z 1 Viktort, mint a budafoki D i e t z 1 József bornagykereskedő czég beltagját, borha­misítás miatt rendkívül szigorú büntetésre ítélte. Annál feltűnőbb ez, mert magából az ítéletből is kitűnt, hogy a meghamisított bort Kiéi n József budafoki borpinczéjében találták. Nemrég Pestmegye alispánja másodfokú ítéletet hozott, mely D i e t z 1 Viktort teljesen föl- rn e n t e t t e, mert kitűnt, hogy Klein Jó­zsef védekezése, hogy a hamisított bort a Dietz 1-czégtől vette, teljesen alaptalan. Klein Józsefet ennélfogva pénzbüntetésre és a költsé­gek megtérítésére ítélte a fölebbezési hatóság, mely körülmény elégtételül szolgálhat a már több mint negyven év óta fönnálló és ártatlanul meg- hurczolt bornagykereskedő czégnek. A Buda és Vidéke, mikor az egész sajtó alaptalanul és felületesen a Dietzl czéget egy kalap alá vonta a borhamisítókkal, mindjárt kijelentette, hogy a Dietz 1-czéghez gyanú nem férhet. Örvendünk, hogy a sajtó belátva a méltatlanságot, elégtételt szolgáltat a jó nevű és fedhetetlen ézégnek, r IVIakó Lajos. A krisztinavárosi színkör uj igazgatója megérkezett s készül kiegészített és megerősített társaságával az előadásokhoz. Nagy Margit kisasszony, kinek szerződtetéséről megemlékez­tünk, már volt M a k ó Lajos színtársulatának tagja. A Il ik kerület közmunka programmja. A Il-ik kerületi választmány 1899. már- czius hó 24-én Kürtös Gyula elöljáró ur elnök­lete alatt ülést tartott. 1. Tárgyaltatott Németh Imre választmányi tagnak az az indítványa, hogy a Pál ffy-téri vigadó s a Fazekas-tér és a központi vásárcsarnok között csavargőzös ján- lat létesitessék, — a választmány az indítványt egyhangúlag elfogadta. 2. Ugyancsak Németh Imre indítványára a választmány a székes fővárosi törvényható­ságának közgyűléséhez előterjesztést tesz: a) hogy a közúti vasút viteldija: a Lánczhidfőtől, a Ferencz József-hid budai fejétől és a buda­keszi vámtól a déli vasutig 6 krban, b) a déli vasúttól a farkasréti temetőig ugyancsak 6 kraj- czárban, c) végre az a) pontban említett pon­tokról a farkasréti temetőig, és az itt berendezett végállomásig 10 krajczárban állapíttassák meg. 3. A Kapás-utczának a Margit-körutra tor­koló részének megfelelő kiszélesítését, mely iránt már 1893. évben történt előterjesztés, a választmány az illetékes helyen szorgalmazza. Constatálja egyúttal a választmány, hogy kebeléből, mint azt több napilap ugylátszik té­vedésből hozta, a Ponty-utcza kiszélesítése vé­gett soha semmiféle előterjesztés nem té­tetett. Foglalkozott a kerületi választmány a ke­rület területén létesíteni határozott vásárcsarnok kérdésével s elhatározza, hogy előterjesztést tesz a torvényh. közgyűléshez azért, hogy a vásárcsarnok. Bomba-téren a tanács által java­solt módon létesitessék, mert az uj országház elé, egyszerű födött árúbódét, — a kerület leg­szebb pontján sem városrendezési, sem szé­pészeti szempontból felállítani nem lehet. Ezen kívül még több közjótékonysági ügyet intézett el. ;

Next

/
Thumbnails
Contents