Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-04-01 / 10. szám

Budapest, 1899. (5)

BUDA és VI D E K E

Április 1.

az alapszabályok megváltoztatásával járó teljes újjászervezéséhez.

Egyesületünk legutolsó (negyedik) évkönyvében főbb vonalaiban már rámutattunk azokra az okokra, melyek egyesületünk újjászervezését szükségessé teszik és főbb vonalaiban vázoltuk ez újjászervezés fontosabb elveit is.

Az 1898. évi junius 11-én, majd 1899-dik évi január 17-én tartott rendes közgyűlésünk is felismerve az alapszabályok módosításának szükségességét, egyhangúlag határozta el, hogy „egyesületünk fejlesztésére illetve újjászervezésére vonatkozó elvekhez hozzájárul és megbízza a választmányt, hogy a vázolt szellemben uj alapszabályokat dolgozzon ki és azokat jóváhagyás végett külön erre a czélra egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek terjeszsze elő.“

Midőn ezek alapján jelen alapszabály-tervezetet a t. választmánynak beterjeszteni szerencsém van, a tervezet megokolásánál egyesületünk czéljait választom kiindulási pontul, mivel minden elhatározásunknál, minden törekvésünk megítélésénél csupán az lehet az egyedüli szempont, vájjon mennyiben felelnek meg egyesületünk czéljainak és mennyiben mozdítanák azokat elő.

Egyesületünknek alapszabályaiban is kifejezetten meghatározott czéljai : a magyarosodás és népmüvelődés előmozdítása és a művelt középosztály tudományos igényeinek kielégítése. Éhez képest osztotta fel könyvtárát is két részre: népkönyvtárra és szakkönyvtárra. Könyvtárunk mindkét részének kétségtelenül sajátos czéljai vannak és fejlődésük iránya egymástól teljesen eltérő. Szakkönyvtárunkból nagy nyilvános közkönyvtárt akarunk létesíteni a budai vigadóban, tágas olvasóteremmel, megfelelő könyvtári helyiséggel és rendszeresített tisztviselőkkel. A népkönyvtárnak az iskola mellett van helye, ez szerényebb viszonyokkal is megelégszik és kevesebb szakismeretet és fáradtságot kíván.

Könyvtárunk e kettős rendeltetésének megfelelő felosztása és elrendezése tehát kétségtelenül helyes. Ez az éles elválasztás azonban — a könyvtár e két részének czéljához képest egymástól teljesen eltérő rendszere és elkülönített kezelése, nemkülönben az a körülmény, hogy a könyvtár különböző részeinek használatánál megkülönböztetett jogok és kötelességek állanak fenn — roppantul megnehezítik és teszik bonyolódottá egyesületünk egész administrácziój át, könyvtárunk kezelését, gyarapítását, a nyilvántartást és együtesen oly terheket rónak vállainkra, melyek alatt már-már roskadozunk. Ily viszonyok között valóban intenzív tevékenységet kifejteni, kiválóbb eredményeket elérni mindenkor meddő törekvés marad. S bár senki sem vitathatja el egyesületünktől a fenállása óta felmutatott szép eredményeket, önmagunknak kell belátnunk, hogy mostani szervezetünk mellett az elénk tűzött czélokra elérni, sőt többé-kevésbbé csak megközelíteni is képtelenek vagyunk.

Egy nagy nyilvános könyvtár felállítása, kezelése és fejlesztése, a czéljainknak megfelelő helyiség fentartása, fűtése és világítása, a tisztviselők és a szolgaszemélyzet kellő javadalmazása előreláthatólag oly kiadásokkal járnak, melyek anyagi erőinket messze túlhaladják.

Intézményünket tehát, ha csak jövőjét koczkáztatni és eddigi fáradozásaink eredményét veszélyeztetni nem akarjuk, mindenekelőtt a biztos anyagi alapokra kell fektetnünk, részére oly állandó jövedelmet kell teremtenünk, melyek jövőjét az esélyektől menten biztosítani és fokozott szükségleteit fedezni képesek lesznek.

Intézményünk jövőjének megszilárdítása és a biztos anyagi alapok megteremtése pedig egyesületünk csak az alapszabályok módosításával járó teljes újjászervezésével érhető el.

A már felhozott okoknál fogva könyvtárunk két részét egymástól teljesen elkülönítenünk és mindenik részére külön, erőteljes szervet kell biztosítanunk, hogy ez a reá bízott intézményt fentartsa és fejlessze. A jelenlegi szakkönyvtárunkból létesítendő nyilvános közkönyvtár részére, melynek fentartása és fejlesztése feladatunknak bizonyára a nehezebbik része, tartsuk fenn egyesületünket — népkönyvtárunk részére pedig alakítsunk külön fiókegyesiiletet, mely egyesületünk e nemes hajtását átvéve, összes

erejét, minden tehetségét ez egyetlen czéljának elérésére fordíthassa.

És e fiókegyesületünk mintájára fiókegyesületek alakulhatnának később városrészünk egyes kerületeiben, esetleg a környező községekben is, melyeknek a központi egyesülethez való szoros kapcsolatáról az uj alapszabályokban kell gondoskodnunk. Szóval: legyen egy erős központi könyvtárunk, melyet egyesületünk támogasson és a népkönyvtárak egész hálózatával övezzük e központi intézményt, melyek mint mindmegannyi vára a magyarságnak, őrszeme törekvéseinknek hatalmas mértékben támogatnának magasztos czéljaink elérésében.

Ezeken az elveken épült fel főbb körvonalaiban jelen alapszabálytervezet.

A fiókegyesületek részére lehetőleg teljes autonómiát biztosit a tervezet, hogy eként teljesen önállóan, saját választmányuk és tisztviselőik utján intéznék ügyeiket, saját maguk kezelnék jövedelmeiket, vagyonra tehetnének szert és ekként ambicziójuk fokoztatnék, önbizalmuk és önerejük emeltetnék. Viszont azonban a központi egyesülethez való kapcsolat megszilárdítására, általában pedig a központi egyesület érdekeinek biztosítására törekszik a tervezet azzal, hogy a fiókegyesületek alapszabályaikat a központi választmány jóváhagyása elé terjeszteni, évi jövedelmeik bizonyos százalékát a központi egyesület czéljaira beszolgáltatni tartoznak; az elszakadásnak pedig majdnem teljesen útját állja azzal, hogy ebben az esetben vagy teljes felosztás esetén összes vagyonunk a központi egyesület tulajdonába megy át.

Magy. kir. gyapjuminösitö intézetBudapesten.

Kivonat a szervezeti szabályzatból.

Az intézet feladata:

A) Az intézet a földmivelésügyi magy. kir. ministernek véleményező szakközege a gyapjú- termelésre és értékesítésre vonatkozó kérdésekben.

E minőségben, ha erre megbízást nyer, kiküldöttje utján részt vesz az országos juhtenyésztésre vonatkozó irányelvek megállapításában ; közreműködik az állami juhászatokban a gyapjas juhok osztályozásánál s a juhtenyésztés terén oktatólag is működik. •

B) A budapesti nyilvános gyapjuárverések értékmeghatározó bizottságában közreműködik azzal, hogy teljesiti azon tudományos elővizsgálatokat, melyek a megbízható alapból kiinduló értékesítéshez szükségesek és vizsgálatainak eredményét a bizottsági tagoknak kellő időben rendelkezésükre bocsájtja.

C) Alkalmat nyújt a gazdáknak és kereskedőknek, hogy termékük, illetve árujok értékét és alkalmazhatóságát illetőleg elfogulatlan szak- véleményt nyerhessenek. E czélból átvállal tenyészállatokról nyírt egész bundákat, továbbá bundarészeket és fürtöket is, különböző szempontokból való vizsgálatra, nevezetesen :

a) Egész bundák vizsgálatánál kiterjeszkedik a minőség szerinti osztályozására, az egyes minőségek súly szerinti meghatározására, valamint a mosás és szárításra és ebből folyólag a mosási vesztesség, víztartalom és a tiszta gyapjú- anyag (rendement) megállapítására és ha kívánatos az egész gyapjubunda értékelésére.

b) Bundarészeknél felvilágosítást ad a gyapjú minősége és méh/ sortimentumba való tartozósága, alkalmazhatósága, víztartalma és rendementjára nézve.

c) Mosatlan állapotban eladni kívánt gyap- jakból próbamosásokat eszközöl, hog^ a vevő lássa, milyenekké válnak gyárilag mosott állapotban az illető gyapjak, s megállapítja azok rendementját.

d) Egyes gyapjumintákat (fürtöket) histo- logiai szempontból megbírál.

e) Tenyésztőknek az ezen szakma körébe tartozó kérdésekben felvilágosítást és tanácsot ad.

f) A helyes osztályozásra és zsákolásra nézve útbaigazítást nyújt.

D) Tenyészállat-kiállításoknál a juhok nyi- rósulya, valamint bundájuk értékére irányuló versenyeknél felügyel a próbanyirásokra és

további szakbirálatra átveszi a verseny tárgyát képező bundákat.

E) Eladó és vevő közt fenforgó pörös esetekben szakértő közeg gyanánt igénybe vehető.

F) Feladata végül az intézetnek a gyapjú ismeretet tudományos irányban vizsgálatok és búváratokkal fejleszteni, egyben arra törekedve, hogy ezzel lehetőleg a gyakorlatnak is szolgáljon. Ezen tevékenységéről időszakonkint jelentéseket tesz közzé.

A D) és E) alatt felsorolt esetekben az intézet közreműködésének igénybevételéhez a földmivelésügyi minister előzetes engedélyének kieszközlése szükséges.

ítélet borhamisításban.

Néhány héttel ezelőtt a biai főszolgabíró D i e t z 1 Viktort, mint a budafoki D i e t z 1 József bornagykereskedő czég beltagját, borhamisítás miatt rendkívül szigorú büntetésre ítélte. Annál feltűnőbb ez, mert magából az ítéletből is kitűnt, hogy a meghamisított bort Kiéi n József budafoki borpinczéjében találták. Nemrég Pestmegye alispánja másodfokú ítéletet hozott, mely D i e t z 1 Viktort teljesen föl- rn e n t e t t e, mert kitűnt, hogy Klein József védekezése, hogy a hamisított bort a Dietz 1-czégtől vette, teljesen alaptalan. Klein Józsefet ennélfogva pénzbüntetésre és a költségek megtérítésére ítélte a fölebbezési hatóság, mely körülmény elégtételül szolgálhat a már több mint negyven év óta fönnálló és ártatlanul meg- hurczolt bornagykereskedő czégnek.

A Buda és Vidéke, mikor az egész sajtó alaptalanul és felületesen a Dietzl czéget egy kalap alá vonta a borhamisítókkal, mindjárt kijelentette, hogy a Dietz 1-czéghez gyanú nem férhet. Örvendünk, hogy a sajtó belátva a méltatlanságot, elégtételt szolgáltat a jó nevű és fedhetetlen ézégnek, r

IVIakó Lajos.

A krisztinavárosi színkör uj igazgatója megérkezett s készül kiegészített és megerősített társaságával az előadásokhoz. Nagy Margit kisasszony, kinek szerződtetéséről megemlékeztünk, már volt M a k ó Lajos színtársulatának tagja.

A Il ik kerület közmunka programmja.

A Il-ik kerületi választmány 1899. már- czius hó 24-én Kürtös Gyula elöljáró ur elnöklete alatt ülést tartott. 1. Tárgyaltatott Németh Imre választmányi tagnak az az indítványa, hogy a Pál ffy-téri vigadó s a Fazekas-tér és a központi vásárcsarnok között csavargőzös ján- lat létesitessék, — a választmány az indítványt egyhangúlag elfogadta.

2. Ugyancsak Németh Imre indítványára a választmány a székes fővárosi törvényhatóságának közgyűléséhez előterjesztést tesz: a) hogy a közúti vasút viteldija: a Lánczhidfőtől, a Ferencz József-hid budai fejétől és a budakeszi vámtól a déli vasutig 6 krban, b) a déli vasúttól a farkasréti temetőig ugyancsak 6 kraj- czárban, c) végre az a) pontban említett pontokról a farkasréti temetőig, és az itt berendezett végállomásig 10 krajczárban állapíttassák meg.

3. A Kapás-utczának a Margit-körutra torkoló részének megfelelő kiszélesítését, mely iránt már 1893. évben történt előterjesztés, a választmány az illetékes helyen szorgalmazza.

Constatálja egyúttal a választmány, hogy kebeléből, mint azt több napilap ugylátszik tévedésből hozta, a Ponty-utcza kiszélesítése végett soha semmiféle előterjesztés nem tétetett.

Foglalkozott a kerületi választmány a kerület területén létesíteni határozott vásárcsarnok kérdésével s elhatározza, hogy előterjesztést tesz a torvényh. közgyűléshez azért, hogy a vásárcsarnok. Bomba-téren a tanács által javasolt módon létesitessék, mert az uj országház elé, egyszerű födött árúbódét, — a kerület legszebb pontján sem városrendezési, sem szépészeti szempontból felállítani nem lehet.

Ezen kívül még több közjótékonysági ügyet intézett el.

;