Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-03-01 / 7. szám
Budapest; 1899. (2) Fájdalom könyve. Emlék szeretteim sírjaira. Irta : Tömör Ferencz. Budapest, 1898. ígértük, hogy e könyvet ismertetni fogjuk. Ez ígéretünk beváltásául átveszszük a „Magyar Szemle,11 e kiválólag szépirodalmi jeles hetilapunk sorait, a melyekben Tömör Ferencz e legújabb kiadványát ajánlja olvasóinak. „Ismerjük — mond a „Magyar Szemle“ —- minden eddig nyomtatásban megjelent munkáját a jeles szerzőnek, a kinél —- világi létére — keményebb védőt, mint ő maga mondja Mariska leánya legendájában, keveset számlálhat az Egyház hazánkban. Ismerjük hosszú irodalmi pályájának prózai és verses, eredeti és fordított termékeit; de közvetlenebb hatással egy sem volt reánk, mint a „Fájdalom Könyve“, mely összesen huszonnégy költeményt tartalmaz. Ez elégiák — búdalok — nagy része a „Magyar Szemlé“-ben látott napvilágot; s olvasóink még bizonynyal emlékeznek azokra a mélyen érző, erős férfi szívből előtörő zokogó hangokra, melyekkel szerzőnk korán elhunyt Mariska leányát oly meginditóan elsiratta. —- Bougand „A Kereszténység és Korunk“ szerzője szerint : Soha sem dalol szebben a lélek, mint a fájdalomban ; s mennél sajgóbb a seb, annál át- hatóbb szava. Hogy Bougaudnak igaza van, azt Tömör Ferencznél is láthatjuk. Összes versei között legsikerültebbek azok, a melyek most itt a „Fájdalom Könyvé“-ben összegyűjtve előttünk fekszenek.“ „Lehetetlen meghatottság és könyek nélkül lapozgatni ebben a füzetben. S mégis, a kinek magának is van bánata, gyásza, csak olvassa Tömör verseit, a melyeket leánya, felesége és kis unokája halálára irt; mert vigasztalást fog bennök találni, az Isten akaratában megnyugvó s magát a tulvilági viszontlátás reményével biztató vallásos lélek vigaszát.“ Eddig a „Magyar Szende“. Ehhez mi még azt adhatjuk, hogy a „Fájdalom Könyvé“-nek egyik népies: „Erzsébet Mária föherczegnőnek“ czirnű dala, a „Buda és Vidéke“ egyik ünnepi számában jelent meg először. E dalra a szerzőt a még akkor kis föherczegnőnek ama vigasztaló sorai indították, a melyeket a gyász napjaiban itthon időző leányának, a főherczegnő magyar tanítónőjének, vigasztalására irt, a mely levélkének két sora szóról-szóra be van szőve a dalba : Ne sírjunk a kedves után, — Mondja a kis király leány — „0 már angyal, ég angyala, Ott nincs néki semmi hajad Ezzel ajánljuk e munkát a „Buda és Vidéke“ t. olvasóinak. Ára fűzve 50 kr., kötve 1 frt. Megrendelhető a szerzőnél (I. kér. Vár, kodott valamelyik uraságnál, bésorozták huszárnak és Böske nagy szívfájdalmára Temesvárra helyezték. A hivséges szobaleány kiolthatlan szerelemmel csüngött mindig Pistáján s miután itt is ritkán találkozhattak, gyakran leveleztek egymással. Búza Böske az első levele megírásánál tanácstalanul állott. Többször volt ugyan Pistájánál, de bizony a házszám sehogy sem jutott eszébe. Megírta tehát első levele czimét ilyetén- képen : „A Szőllő Pistám kocsis urnák, aki lakik a Rókus kórháztól második utczában jobbra, a negyedik házban. Hátul egy nagy kert van.“ Elhiheti hogy a fiú megkapta a levelet. Es nyomban válaszolván, megírta pontosabb czimét. Böske azonban néhány nap óta feltűnően szomorú. Pistáját besorozták huszárnak s egykét nap múlva távoznia kell. A búcsuzásuk képzelhető nagyon érzékeny volt s az utolsó perczekben midőn a huszár némi enyelgéssel azt kérdezte „édes leikétől,“ vájjon megsiratná-e ha valami baja találna lenni, teszem meghalna, Böske zokogni kezdett s szaggatottan felelt: BUDA és VIDÉKE uri-u. 64. sz.) Legczélszerűbb postai utalványon megrendelni, a mire a könyv bérmentve küldetik. Egy lélekzettel ajánljuk Tömör Ferencz- nek következő régibb műveit is valóban gyári áron alul, egy-egy kötet 10, mondd: tiz krajezár. 1. Wallenstein tábora és „A Piccolominiak.“ 2. Wallenstein halála. 3. Az Orleánsi Szűz, a mely a budai nyári színkörben vagy tizenötször tele ház előtt adatott. 4. Stuart Mária. Mindezek Schiller ismert drámái sikerült magyar fordításban. A két elsőt a Kisfaludy-Társaság bírálatának eme kivonata is ajánlja: „A nyelv tiszta és folyékony; több fellengő hely nehéz fordítása ' szépen sikerült. Leggyengébb az első rész, a Wallenstein tábora, melynek az eredetiben a tiszta, könnyű verselés, és játszi rímek alkotják főbáját.“ Hogy a 3. és 4. kötet nem áll mögötte amazoknak, már csak abból is következtethető, hogy sokkal könnyebbek Wallensteinnál, a melylyel a fordító először birkózott meg, s mire az utóbbiakhoz fogott, a dolog természete szerint már elég gyakorlottságra tehetett szert. Megjegyezzük, hogy ily potom áron csak mind a négy kötet együtt véve kapható. Ingatlanok forgalma. Tekintetes szerkesztő úr ! A „Buda és Vidéke“ 1899. február 21-iki számában egy „Ingatlanok forgalma“ czirnű czikkben mint feltűnő jelenséget említi a czikk, hogy a budai oldalon igen kevés a telek-ingatlan vétel stb. Ennek igen természetes; a viszonyokban rejlő okai vannak. A budai hegyi telkek többnyire telekkönyvi rendezésre, parczellázásra szorulnak, no már pedig a mig a mostani közigazgatási rendszerünk mellett egy most megvett telket telek- könyvileg rendeznek, azt a vevő már ritkán érheti meg, vagyis előbb meghal, semmint azt bevárhatná. Tekintetes szerkesztő úrnak valószínűleg még emlékezetében van, hogy én Budán, az Istenhegy alján egy telket vettem 1897. február 16-án; ekkor adtam is be az első kérvényt a telek rendezés ügyében, és majdnem mindennapi utánjárás, sürgetés, kérelmezés után ma, két év múlva még nem voltam képes telkemet telekkönyveztetni. Azért vettem én is Budán hegyi telket, mert tapasztalatlan voltam, ma már nehéz dolog volna engem arra rábírni, és nem lehetetlen, tekintetes szerkesztő úr, hogy ezen okból félnek az ottani telekvásárlásoktól. Budapest, 24/11. 1899. Kiváló tisztelettel Egressy Péter. Ögye mög a fene magát, csak hűtlen ne legyen a Böskéjéhez. Mindent elviselnék, csak ezt az egyet nem". S e megható búcsúzó után a két szerető szív gyakran adott kifejezést levélben egymáshoz való hűséges ragaszkodásának. Búza Böske — ha kimenője volt s véletlenül akkor kapott levelet Pistájától — dehogy távozott egy lépést is. Oda ült a konyhaszékre, félkézzel az asztalra könyökölt keszkenőjét tartva, a másikkal meg az édes levélkét lapozgatta, — irt a Pista olykor négy-öt oldalosat is —• s egy- egy szivhez-szólóbb résznél erősen nyomkodta a keszkenőt könnyes szeméhez, főképen, mikor a saját szomorú sorsáról panaszkodott szegény Pista. Mert hiszen nem is lehet az jó dolog, mikor a huszár „inpekeziós.“ Egész napon át a lovakat kell lesni, nem éhesek-e, nem szomjasak-e ; aztán „puczeválni“ is rájuk. A kosztjuk meg sovány — már mint a huszáréké — s bizony jó volna, ha néha-néha kis harapni való gyünne valahonnan, meg egy kis pénzmag is. így történt, hogy Búza Böske a gazdájához, Keleti úrhoz járult s alázatosan kérte, hogy emeljék föl a fizetését tiz forintra, mert hát . . . Márczius 1. Olcsó újság. A Reggeli Újság czirnű valóban jó napi lapnak előfizetési ára Budán 30 krajezár egy hónapra. Az előfizető nem csak olcsó és jó laphoz jut, mely a budai dolgokkal és ügyekkel is kimerítően foglalkozik, de háztartását jó és olcsó tárgyakkal láthatja el a Reggeli Újság- vállalata utján. A budaiakat érdeklő értesítést közöljük : „Előfizetőink a Reggeli Újságot a kora reggeli órákban kapják kézhez. Az újságkihordó asszonyok-kötelességében áll, hogy a háziasz- szonyok által elkészített bárczákat átvegyék és a kiadóhivatalba beadják. Kívánatra kiadóhivatalunk szívesen és díjtalanul küld minden megrendelőnknek megrendelési blokkokat, melyekkel az elbánás sokkal kényelmesebb. A megrendelés posta vagy az árukihordó utján is eljuttatható József-körut 19. sz. a. levő kiadóhivatalunkba. A megrendelt áru másnap szállítólevél kíséretében, melyen a czikk ára ki van tüntetve, pontosan házhoz szállittatik. Tévedések, panaszok előfordulta esetén megrendelőink szives elnézését kérjük és azt, hogy ezeket velünk tudatni szíveskedjenek.“ Megjegyezzük, hogy a szállítás Budára is pontosan és gyorsan történik. Kimutatás. A budapesti I—III. kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők által f. évi február hó 9-én tartott tánczvigalom alkalmával befolyt felülfizetésekről: Első magyar- részv. serfőzőele 30 frt, polgári serfőződe 23 frt 50 kr., Haggen- macher Henrik úr 22 frt, Wagner Alajos úr 17 frt, Werner Adolf úr 17 frt, Schleicher József úr 17 frt, özv. Huberth úrnő 12 frt, báró Selten- mayer úr 8 frt 50 kr., Kommer Ferencz úr 8 frt 50 kr., Gundel János úr 7 frt, Löwenstein Nándor úr 7 frt, Barabás József úr 7 frt, Törley József úr 7 frt, Raják N. úr 7 frt, Stadler Károly úr 7 frt, Zornmüller úr 5 frt, Párizs Vilmos úr 3 frt 50 kr., Koczor Rezső úr 3 frt 50 kr., Aich János úr 3 frt 50 kr., Glück Frigyes úr 2 frt, Rajkay Mihály úr 2 frt, Noszek Ignácz úr 2 frt,' Nagy Jenő József úr 2 frt, Szánsz Lipót úr 2 frt, Bojcsics Simon úr 2 frt, Wödl János úr 2 frt, Galambos U. úr 2 frt, Müllner József úr 2 frt’ Schierer Károly úr 2 frt, Leikam Ágost úr 2 frt, Reinprecht Rezső úr 1 frt 50 kr., Rockstroh N. úr 1 frt 50 kr, Pecz Károly úr 1 frt 50 kr., Förster Konrád úr 1 frt 50 kr., Örley Géza úr 1 frt 50 kr., Nekpisz Józsefné úrnő 1 frt, N. N. úr 1 frt, Straszhoffer János úr 50 kr., Freundt Lipót úr 50 kr., Schnell József úr 50 kr. Ezen felülfizetésekért a rendező bizottság az utón is köszönetét nyilvánítja. Budapest, 1899. február hó 16-án. Az elnökség. izé ... az édes anyját is köll segiteni, mög a testvérnénjét is ... . Keleti ur félbeszakította, hogy jól van no, nem kell mindjárt sírni. Csak ezután is olyan hűséges legyen, mint eddig. Oh, a' tűzbe menne a gyerekekért, mög a nagyságáért, az aranyos nagyságáért is . . . Se naptól fogva több ízben adódott föl egy-két forint Budapestről Temesvárra, levél is hetenkint ment. Ám tudni kell, hogy miután Keleti ur saját levelei számára az irodai borítékokat szokta használni, melyeken nagy betűkkel volt olvasható: „Srantz és Társa. Budapest,“ (persze a főnök — a ki ezt szigorúan tiltotta, — semmit sem tudott e kis hűtlenségről), Búza Böske is ily borítékokban küldte papírra vetett szerelmetes érzeeímeit Szöllő Pistájának. A miről meg gazdája, Keleti nem tudott. S mikor már vagy 6—8 hónapig leveleztek ilyenformán Böske és Pista, a nyolezadik hónap vége felé történt, hogy már öt napja múlt s a huszár lelkem még mindig nem válaszolt a leány legutolsó levelére, jóllehet egyébként hamarosan szokott felelni. Búza Böske csak várt, türelemmel várt, de hasztalan, mert azt a századot, melyhez Szőllő
