Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-02-11 / 5. szám
Február 11. BUDA és V I D E KE Budapest, 1899. (3) a tek. szerkesztőségnek megküldeni, hogy a statisztikai kiadványokat, az egyes művek külön felemlitésével, becses lapja olvasó közönségének figyelmébe ajánlani szíveskedjék. Az előfizetési összeg az Évkönyvre és a rendes Közleményekre (23. 24. és 25. vagyis az 1898. évi külkereskedelmi forgalmat, a magyar korona országai mezőgazdasági statisztikájának III. Részét s az 1898. év főbb ipari és munkás viszonyainak ismertetését tartalmazó kötetekre) együttesen 5 frtban, a Havi Közleményekre 4 frtban, a Tiszti Czim és Névtárra 5 frtban, a Helységnévtárra 3 frt 50 krban, mindezen, mintegy 600—700 ívnyi terjedelemben megjelenő művekre együttesen azonban 13 frtnyi mérsékelt árban van megállapítva, mely előfizetési árral szemben az egyes művek bolti ára körülbelül 2—3-szor magasabb lesz. Minthogy a kiadványok közül a Statisztikai Havi Közlemények január havi füzete már márczius. első napjaiban kerül szétküldés alá, kívánatos, hogy az előfizetni szándékozók előfizetéseik iránt — a megrendeléseket a m. kir. központi statisztikai hivatalra (Budapest, II. kér. Oszlop-utcza) czimezve — mielőbb intézkedjenek. Kiváló tisztelettel Jekelfalussy, igazgató. Gróf Wartensleben Lajos, f Nemcsak a Buda és Vidéke szerkesztőjének volt egyik legjobb barátja, de szívvel, lélekkel érezte át lapunk rendeltetését és félre- ismerhetl«n hivatását gróf Wartensleben Lajos. Meghalt. Nemes szive hihült és egy- gyel kevesebb azoknak a keveseknek száma, kik magyarul gondolkodnak, éreznek és csele- kesznek. A Széchenyi kultusz egyik lelkes szóvivőjét vesztette el. Pestvármegye buzgó és pontos tisztviselőjét, barátai a szív véréig igaz barátot, a haza egy hű fiát, testvérei Ida, Ilka és Eszter grófnők a jó testvért, Tahy Iván a biai járás főszolgabirója nagybátyját. Szive vitte a halálba. Életének minden viharok között hű társa meghalt és ő utánna halt. Szép, de szomorú regény. Temetését a vármegye rendezte. A koporsót megyei huszárok állták körül s a megye főtisztviselői, kik Beniczky Lajos alispán vezetése alatt kikisérték egész a sírjáig. A mai világban, melyben a közönyösség uralkodik, ritka madár a barátság, még ritkább az igaz barátság. Ilyen igaz barát volt az elköltözött, kit soká, de soká nem fognak elfeledni s ha nemes érzésekről lesz szó, megemlékeznek róla, ki példája volt az őszinteségnek, nemességnek és a magyarságnak. Legyen sirí álma nyugodalmas. Halálozás. Gulden Gyula, a Ganz-gyár igazgatója és vezérigazgató helyettese, ötvennégy éves korában meghalt. Az elhunyt főként a turbinaépités terén volt specziálista; neki köszöni a gyár turbina-osztálya hírét. Gulden mint tüzérhadnagy harczolta végig a porosz-franczia háborút, a hol több kitüntetést is kapott ; mint huszonöt éves fiatal mérnök jött Magyarországba s megszerezvén a magyar honosságot, szivvel- lélekkel magyar ember lett. A király a magyar ipar terén szerzett érdemeinek elismeréséül előbb a koronás aranykereszttel, majd a Ferencz József-renddel tüntette ki. Az elhunyt igazgatót, a ki sógora volt Mechwart vezérigazgatónak, özvegye és hét gyermeke siratja. Az elhunyt derék férfiú, a ki kiváló szaktekintély volt, a budai közéletben is kedvelt, befolyásos és a budai érdekekért buzgó polgár volt. Béke poraira. Szarvas bogarak. Budán nagyon sok jeles iró és tudós lakik. A Buda és Vidéke majd minden évben felhívta a budai írókat, tudósokat és művészeket, hogy alakuljanak egyesületté. Még eddig nem sikerült, de hisszük, hogy a mi halad az nem marad. A budai irói és művészi társaság azért válna ki, mert független lenne, íróink és tudósaink nem hivatalos rámák szerint működnek és véleményeiket bátran mondják ki. A Szarvas Gábor és S i m o n y i- f é 1 e csoda bogarak ellen külön füzetben, de a Buda és Vidéke hasábjain is többször felszólaltak budai nyelvtudósaink, tehát B a 1 1 a g i Aladár a valódi nyelvtudósok szive szerint beszélt az akadémiában. Körülbelül harmincz nyelvtudományi közlemény jelent meg aBuda és Vidékében, melynek programmjában ott van, hogy ne csak beszéljünk, de jól beszéljünk magyarul. E közlemények közül olvasóinkat emlékeztetjük a jeles nyelvtudós és budai polgártársunk Thewrewk Árpád czikksoro- zatára és emlékeztetjük Király Pál munkájának bővebb ismertetésére. Ez alkalommal újra megpendítjük a budai Írók és művészek társaságának eszméjét, melynek már azért is van létjogosultsága, mert a király trónjának legszebb éke, ha a szellem harczosai körözik. Buda jövője az, hogy itt központosul az előkelőség és szellem. 25 év múltán .... Azon tényezők között, melyek nagy mértékben hozzájárultak a hazai mezőgazdaság és kertészet haladásához, az elsők között látjuk a Mauthner Ödön magkereskedő czéget, mely az idén ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát. E czég működését mindenütt elismerés és méltánylás kisérte és hogy többet ne említsünk, a czég tulajdonosát a Ferencz József-rend és az orosz Szt. Anna-rend lovagkeresztjével és a bolgár nemzeti rend tisztikeresztjével tüntették ki. Ezenkívül a Mauthner czég cs. és kir. udvari szállító és évek óta szállítja Ő Felsége kastélyai és birtokai magszükségletét az egész osztr. magy. monarchiában, továbbá több királyi, fejedelmi, főherczegi és herczegi udvarnak is szállítója, A Mauthner-féle magvak különben 27-szer lettek bel- és külföldi kiállításokon első dijakkal kitüntetve. A jubileumi Joárjegyzéke — melyet a czég kívánatra ingyen és bérmentve küld, — valódi remekmű, egy kitűnő növénytermelési útmutató, nemcsak a benne előforduló számtalan tenyésztési utasítások, hanem a meg- ragadóan szép és hű növény fényképek miatt is. Legjellemzőbb, hogy e főárjegyzék nem a rendelő rovására ilyen fényes, mert a magárak, tekintve az ismert kitűnőséget és föltétien megbízhatóságot, sokkal olcsóbbak, mint bármely másik magyar vagy külföldi czégnél, hanem a Mauthner czég rengeteg forgalmában leli magyarázatát és elég érdekes megtudni, hogy említett árjegyzék költségeit az összes rendelésekre megosztva, egy rendelőre nem egészen 3/* kr. esik. Budai polgári Casino. Meghívás, a budai polgári Casino 1899. évi február hó 18-án d. u. 6 órakor tartandó rendes évi közgyűlésére. A közgyűlés tárgyai: 1. A választmány jelentése az 1898. évről; 2. az 1898. évi zárszámadás és vagyonmérleg feletti határozathozatal és a felmentvény megadása; 3. az 1899. évi költségelőirányzat megállapítása ; 4. az alapszabályok 20. 25. és 29. §-ainak módosítása; 5. a tagok netáni indítványai, melyek a közgyűlést legalább 8 nappal megelőzőleg írásban adandók be ; elnök, 2 al- elnök, 25 választmányi rendes, 15 póttag és 5 számvizsgáló választása. A közgyűlés napján esti 8 órakor a casinóban közvacsora lesz. A teríték ára személyenként — ital nélkül — 1 frt 20 kr. Kérjük a t. tagokat, hogy a közgyűlésen és a vacsorán minél számosabban részt venni és utóbbi szándékukat a casinóban kitett iv aláírásával f. hó 17-ig jelezni szíveskedjenek. Kelt Budapesten, a választmánynak 1899. évi január hó 28-ikán tartott üléséből. Dr. Zubriczky József, titkár. Rupp Imre, elnök. Műkedvelői előadás A budapesti (budai) íparossegédek egyesülete mint minden hónapban, úgy e hó 5. és 6-án is megtartotta műkedvelői színi előadásait saját helységében. A februári szinielőadást Varga Ottó, gymnásiumi tanár felolvasása előzte meg, ki a XVI. század regényes történetei közül mondott el egy érdekfeszitő szerelmi históriát. Varga Ottó előadása után Taylor Tamás „Barátságból“ czimű vigjátékát adták elő. A szereplők közül különösen jól játszottak Unger János és Hajos Dezső, kik mellett Csepek Irma, Lippai Mariska és Poltzer István is dicséretet érdemelnek. Ezt követte Plonwier Ede egy „Felsült szerelmesek“ czimű dialógja, melyet a közönség általános derültsége közt adott elő Gregnss József és Brandmayer Vilmos. A műkedvelői előadást „Már alszik“ czimű vígjátékkal fejezték be, melyen Brandmayer Vilmos, Unger János és neje arattak sok tapsot. Az iparossegédek egyesületének műkedvelői legközelebb „Nánit“ fogják előadni. Lebeda Ferencz a Kisfaludy színházban. Az iparossegédek egyesülete vezetőségének egyik érdemes tagja Lebeda Ferencz, a ki különben nagy szinpártoló, a múlt héten „Falu rosszában“ lépett fel a Kisfaludy színházban. — A bakter szerepét játszotta, még pedig olyan csinosan, hogy a jelenvolt közönség számtalanszor megtapsolta. Ezüst-lakodalom A krisztinavárosi plébánia templomban ismét egy ezüst lakodalom folyt le. Budának egy rokonszenves polgára Bat- tonyay Ödön áll. minist, hiv. és neje febr. hó 7 én tartották meg mennyegzőjük 25 éves jubileumát. Ép egészségben boldogságban töltötték az eddigi éveket, és ezt a boldog megelégedést lankadatlan szorgalmas munkával érdemelték ki Család nem volt s igy csak párosán élték át a negyed századot. Tiszta szívből kívánjuk a kedves párnak hogy ugyanily erőben, egészségben, érjék meg a második jubileumot az aranylakodalmat. FARSANG. A budai tanítók tánczvigalma, Rosszul választottam a czimet. Hisz oly kevés tanító ott volt együtt f. év febuár 1-én a „Fáczán“ báltermében, hogy szinte hihetetlen ; tanítónő pedig még kevesebb ! Honnan ez érthetetlen közöny ? Erre nehéz felelni. De sebaj ! A budai tanitóegylet az idén is egy kedves és fesztelen családi estét szerzett azoknak a tiszteletreméltó mamáknak s szeretetreméltó leányoknak, a kik jobban megtudják becsülni a tanítói vállalkozásokat, mint maguk a tanítók. Más sajnálatos körülményt is tapasztaltunk, azt ugyanis, hogy a tanítók közvetetlen elöljárói (tanfelügyelőség, iskolaszékek) szintén csak igen gyéren képviseltették magukat ezen a szép és kedélyes estélyen. Csupán a vizi városi iskolaszéket láttuk képviselve, melynek érdemdús elnöke : Hampel Sándor s derék két tagja: Duma György és Sártor y Béla, csaknem állandó vendégei a budai tanító báloknak. A budai kerületek országgyűlési képviselői közül Fáik Miksa drt gyengélkedése, D a- r á n y i lgnácz drt pedig az országos gyász tartotta távol e minden tekintetben fényesen sikerült tánczmulatságtól. A kik ott voltak, egytől-egyig kellemes emlékekkel távoztak onnan s az estély buzgó rendezői Magyar József, Koncsek Lajos, Rácz József és Bárány Zsig- mond teljesen meglehettek elégedve fáradozásuk eredményével. A négyeseket Berki Károly zenéje mellett mintegy 80 pár tánczolta. A
