Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-11-21 / „A Magyar”
A MAGYAR, Budapest, 1899. (3) Fölkusztam ismét a gátra s egy fatörzs mögül nagy csodálkozással láttam, hogy a fináncz- biztos ur az általam meglőtt kutyával vesződik, fölemeli s a szán saroglyájába teszi. Azzal a lovak közé csap s a szán tovaröpül a város felé.Az igazat megvallva, jóizüt nevettem a biztos ur e manipuláczióján. Mit akarhat azzal a meglőtt kutyával ? No ezen még valamikor jóizüt fogunk kaczagni az ő rovására. Ezzel a megnyugtató érzéssel magam is hazafelé bandukoltam Mikor a kaszinóba léptem, a doktor azzal fogadott : — Nos, lőtt-e valamit? — Ha nem volt szerencsém, a puskámat se sütöttem el. — Képzelje, a finánczbiztosnak milyen disznója volt. — A finánczbiztosnak ? — Igen, neki ; gondolja csak, az a fuser egy gyönyörű farkast lőtt De milyen remek példányt. Éppen megyünk megnézni.-— De már azt magam is megnézem, — mondám nyugtalan sejtelmektől meglepetve. Néhány perez múlva a finánezbiztos házához értünk, hol már vagy harminczan állottak ,a folyosón, nézegetve az elejtett farkast. Én is megnéztem. Mit mondjak? Az ón komondorkutyám volt, vagyis az az állat, a melyet annak néztem. Képzeljék el helyzetemet: egy farkast lőttem s nem reklamálhattam magamnak, sőt egy félórán át hallanom kellett a legilletékesebb ajkakról, hogy ez egyike volt a legre- mekebb lövéseknek. Épen fültovön érte. — Pingálni sem lehet szebb lövést, — kiáltá az egyik öreg vadász. — Hja, erősen czélba vettem — mondá a finánezbiztos, diadalmasan körülhordozva tekintetét, —7 az ember puskája elé nem mindennap kerül farkas. Ah, mint szerettem volna fölkiáltani: te nyomorult henczegő, hát nem én lőttem le a gát tetejéről? . . . De nem szólhattam, először azért/ mert a doktornak csak az imént mondtam, hogy a puskámat sem sütöttem el, másodszor örök időkre blamáltam volna. magamat, ha megtudják, hogy vadászlétemre nem ismertem rá a farkasra, Fogvicsoritva, de szótlanul kellett tehát hallgatnom, mint dicsőítik a nyomorult henczegőt. Igaz, hogy én is henczegtem valamikor, de csak hitvány, szelíd szárnyasokkal, míg ez a njmmorult egy gyönyörű farkast mer elorozni tőlem. Ettől kezdve halálos gyülölsóget éreztem a finánezbiztos iránt, markom mindig ökölbe szorult, valahányszor vele találkoztam. Ő pedig oly fölfuvajkodottan lépegetett, mintha Golliát nem Julius Czézár, hanem ő hódította volna meg . . . Szerencse, hogy nemsokára engem is áthelyeztek, különben nem tudom, hogy mire ragadott volna dühöm. Mert végre is. mit ér halomra lövöldözni a sivatag oroszlánjait, Bengália tigriseit és Nubia párduezait, ha az ember nem dicsekedhetik velük! Ez csak elég világos. Zöldi Márton. A legelső magyar korcsolyázóról. Piskárosi Szilágyi Sámuel, Szilágyi Márton debreczeni theológia professor fia szül. 1719. feb. 19 ón Debreczenben Tanult Deb- reczenben. 12 esztendős korában a görög nyelvben annyira ment, hogy praessé, vagy közönséges tanítóvá tétetett azon nyelvből és azt bámulásra méltó előmenetellel tanította. Pünkösd csonka hetében hozzá fogván a zsidó nyelv tanulásához, karácsonyra az egész zsidó bibliát akár hol nyitotta ki, fordítani és a gramatica szerint resolválni tudta. Atyja 1735-ben amaga költségén külföldi akadémiákra küldte tanulni. tíernában, a mikor tanítói megismerték, nem mint tanítványukkal, hanem mint hozzájuk hasonló tudóssal társalkodtak. Az akkori fő- consul báró Escher vele megismerkedvén, fiának nevelését reá bízta. Itt megmutatta, hogy nem csak az akad. tudományokban, hanem a katonai és testi gyakorlásokban is különös figyelmet érdemlő ifjú. Midőn ugyan is a campus mar- tiuson a bernai consul a helvétusoknak megmutatni akarta, hogy a magyar huszár mint viseli magát a hadban. Szilágyi Sámuelt kérte fel, hogy egy magyar paripát, minémü egynéhány válogatott volt az istállójában, huszárosán készítessen számára, másik paripát pedig az ő urfiának, hogy megmutathassa, mint fogja el a magyar huszár éppen az ellenséget. Ámbár nehezen, de csak ugyan megengedte a konsul, hogy Szilágyi Sámuel azt az ő egyetlen egy fián mutassa meg. Kimegy hát Szilág}d Sámuel az urfival a campus martiusra s az urfinak, mint szokták mondani „egér utat“ ád, hogy sebessen nyargaljon el és mint egy 40 lépésnyire előre haladván, kardját Szilágyi Sámuel kirántja, s ujjábán fogja keresztül és utánna nyargalván, sebes nyargalásban az urfit úgy kikapja a nyeregből, mintha ott se lett volna, s ölébe vóvód, úgy nyargalt vissza édes szüleihez és kedves fiukat épen kezükbe adta, a mely katonai próbát és játékot a temérdek sokaság látván Szilágyi Sámuel ez által sok főembereknek ösmerettségébe jutott. A katonai gyakorlást s kard forgatást, hogy igen jól tudta, abból ide benn a hazában sokszor próbát tett. Egy minutum alatt ötször lőtt és a háza folyosójáról pisztolynál lövöldözte a fecskéket s igen ritkán hibázott. Ezen minémüségéről a katonai rend előtt is ismeretessé lévén, sok Uatonai főtisztek gyakran meglátogatták őtet. Egy jele az ő testi gyakorlásokban való gyakoroltságának az is, hogy Hollandiában a a jégen való korcsolyázást annyira vitte, hogy ifjantan sok uraságok jelenlétében, a megfagyott Hortobágy hátára pohár borokat rakatott le messze egymástól s ő a korcsolyán megindulván, a parton pedig egy jó paripát futtatván, ez vele el nem érkezett, ö pedig abban a sebes futásban kapkodta fel a pohár borokat és kiiván, megint letette legsebesebben való mentében. Oly ereje volt azonban, hogy próbából vágott annyi fát egy pár óra alatt, mint a napszámos egész nap. Állatvédő egyesület. Az ,.orsz. állatvédő egyesület1 f. hó 8-ikán tartotta választmányi ülését, melyen az i igazgató többek között be|elentette, hogy az 1 egyesület „állatvédők törvénykönyve“ czimü kiadványát újabban a nagyobb városok rendőrkapitányi hivatalainak szétosztás végett több száz példányban ingyen megküldte. Bejelenti továbbá, hogy az állatvédelmi falitábla czimü kiadványt újabban kültelki olyan helyiségekben nagyszámban kifüggesztette az egyesület, ahol kocsisok és állatgondozók sűrűbben megfordulnak. Szétosztatott továbbá az egyesület bérkocsisok között eíideig 200 példányt a ,,Lógondozásu czimü populáris műből. Jövő évi ,,Ajándék könyvecske“ czimü kiadványa számára alkalmas anyagot szerzendő, három rendbeli irodalmi pályázatot hirdetett, egyfelől a tanítók kaszinója utján, másfelöl két közép iskola felsőbb os/tálya hallgatói körében. Tervbe vette az egyesület azt, hogy további madár-etető helyek berendezésével a székes-főváros temetőiben is védelmére kél a hasznos éneklő madaraknak s akcziót indított arra nézve, hogy az ity szánkásokkal való nagymérvű kereskedésnek gát emeltessék. Az egyesület igazgatója folytatólagos előadást tartott a házi állatok rossz szokásairól, mit az egybegyűltek nagy érdeklődéssel hallgattak. Az egyesület tagjainak száma jelenleg 1491, ide nem számítva az alapitó tagokat A tagsági díj egy évre 2 korona. Kérjük azokat, kik az 1898-ik és 1899-ik évre előfizetéssel tartoznak, hogy azt mielőbb Buda, I„ Városmajor-uteza 28 sz. alá a kiadóhivatalba beküldeni szíveskedjenek. Kérjük barátainkat, hogy A Magyart ismerőseik között ter- jeszszék. A Zerge-vadász. Bizonjz igy van és nem másként, hogy // Zerge-oadász ma is kedves tanyája a vidám társaságoknak. Úgy mint régen akik a főváros legmesszebb részeiből a jó ételt és jó bort kedvelik, télen is kedves kiránduló helyüknek tartják és szívesen keresik fel. A Zerge- vadászt ismert polgártársunk Scbwarzman Gusztáv vette át, ki magyar kedélyességgel látja el a vendéget. Tiszta pohárba tiszta magyar bort tölt s valódi magyar konyhájából ízletes ételekkel pontosan és jutányosán szolgál. A Zerge-vadász-\g télen is a legszebb séta. Jó utón lehet oda jutni. Villamoson az Uj Szt. János kórházig, Dió árok-út 1. sz. alatt van a Zerge-vadász. Minden héten disznótor- Ajánljuk a közönségnek ezt a kitűnő helyet. Cs. kip. szab. déli vaspálya-társaság. 4038/T. —i—L----- szám. 99 . Közvetlen hálókocsik Budapest d. v. és Alá között. Folyó évi október hó l-jétől Budapest d. v-ról Pragerhof-Marburg-Franzensfestén át az olasz határig Ala-ra és onnét fordított irányban Budapest d. v.-ra (a üOL— l—402 — 4, illetőleg a 3—401 —1--202 sz. gyorsvonatoknál) oly közvetlen kocsik közlekednek, melyek egy-egy I. és II. osztályú közvetlen kocsiszakaszon kívül még két I. oszt. hálóhelylyel bírnak. Ezen hálókocsikat a Meranbe utazók Bozenig, az Arcoba és Réva-ra (Gardató) utazók Móri állomásig használhatják. Az I. osztályú hálóhelyek használatáért a gyorsvonatra örvényes I. oszt. menetjegyeken felül Budapest d. v.-ról Ala-ig vagy megfordítva 20 korona illeték fizetendő. Ezen hálóhely-illeték a hálóhely használatánál úgy az egész Budapest d. v.— alai vagy fordított útra, mint a részvonalon megtett útra (például Budspest d. v. — Villach, Bozen-Gáes- Nagy-Kanizsa) is alkalmaztatik. Téli üdülő- és gyógyhelyek a déli vasút mentén. Vonatösszeköttetések és menetárak Budapestről (déli vasút pályaudvara.) Abbázia: N.-Kanizsa-Pragerhofon át, Budapest, d. v. ind. 8 00 reggel, 8 00 este; Abbazia-Mattuglie érk. 856 este, 9-17 d. e. Menettérti jegyek 30 napig érvén3resek gyorsvonatokra : I. oszt 52-08 frt. II. oszt. 37 28 frt, III. oszt. 23 89 frt, Görz : bi.-Kanizsa- Pragerhofon át, Budapest, d. v. ind. 8 00 reggel, 8 00- este, 9.25 este : Görz érk. 9-47 este, 10-08 d. e., 6-34 este. Menettérti jegyek 30 napig érvényesek gyorsvonatokra : I. ősz. 65-79 frt., II. oszt. 40‘08 frt, III. oszt. 25-58 frt. Bozen-Gries : N.-Kanizsa-Pragerhof-Marbur- gon át, Budapest, d. v. ind. 8.00 reggel, 8.0U este. Bozen-Gries érk. 5 53 reggel, 1-42 d. u. Menettérti jegyek 30 napig érvényesek gyorsvonatokra : I. oszt. 62'34 frt., II. ősz. 44-66 frt., III. 2890 frt., továbbá 90 napig érvényes menetjegy füzetek megszakitható oszt. 45-20 frt., III. oszt. 3P59 frt. Meran ; N.-Kanizsa- Pragerhof-Marburgon át, Budapest, d. v. ind 8-00 reggel, 8 00 este; Meran érk. 7'36 d. e, 259 d. u. Menettérti jegyek 3'> napi érvényességgel Boxen- Griesig gyorsvonatokra: I. oszt. 62 34 frt, II. oszt. 44.66 frí., III. oszt 28'90 frt., továbbá Bozen- G r i e s i g 90 napig érvényes menetjegy-füzetek megszakítható utazásokra, gyorsvonatokra: I. oszt. 66-10 frt, II oszt. 45 20 frt., III. oszt. 3P59 frt. Arco: N.-Kani- zsa-Pragerhof-Marburgon át, Budapest d. v. ind. 8 0<> reggel 8-00 este; Arco érk. 9 50 d. e. 5.09d. u. Menettérti jegyek Móri állomásig 30 napig érvényesek gyorsvonatokra: I. oszt. 66 05 írt., II. oszt. 47-46 frt., III. oszt. 30 77 frt.
