Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-12-11 / 34. szám

Budapest, 1899. (4) BUDA ES VIDÉKÉ b e 1 Józsefbe (Léváról) mint nyoszolyó asz- szonyok, Benedek Gizella, Gbriella, Erzsiké, Béta Ilus (Szerencs), Boz- d o g i Erzsiké /'Lisza), Holtzspaeh Lujza, S i k Hennin (Debreczen) K o z á r y Cornelia nyoszoló leányok, Benedek Zsolt, Ho Itzsp ach Aurél és Ödön, Manó Ee- rencz, Jobbágy István, Kozáry Gyula, Berencsy János és Vitányi Miklós (S. Patak) vőfélyek. Az esküvő után ebéd volt a Császárfürdő vendégtermeiben, melyet táncz követetett kivirágos-kiviradtig. A lakodalomban részt vettek a már fent említetteken kivül: özv. Benedek Aronné (Lisza), B o z d o g i Bódog és neje (Lisza), Benedek János (Sátoralj a-Uj hely), Bene­dek Béla, Benedek József és neje, dr. Benedek János és neje (Debreczen), M a n ó Erzsébet (Szatmári, dr. Nagy Gábor és neje (Hajdu-Nánás), Bóka Józseíné (Besztercze- bánya), Adamovits Vllmosné, Kádár Gusztáv és neje, dr. Vitányi Bertalan és neje (Szerencs), dr. Kovács Gábor és neje (Szerencs), idősb, Holtzspaeh Nándor, ifj. Holtzspaeh Nándor és neje, dr. Ben- cze Beuő és neje, Kugler József és neje, Kugler Sándor, Kozáry László és neje, dr. S z a 1 a y Sándor és neje, Mészáros Sámuelné. A lakoma nem csak gazdasága, de Íz­léses volta miatt is dicséretére válik a Császár­fürdő derék vendéglőse, É d er Antal ismeretes szakértelmének és buzgóságának. Gróf Karácsonyi Guidó emléke. A Gróf Karácsonyi Guidó emlékbizottság gyűlésén elhatározták, hogy Erdélyi Gyula mielőbb irja meg a nagy emberbarát s a kitűnő hazafi életrajzát. E r- dólyi Gyula bejeleütette, hogy a munka tervezetével készen van s ez a következő főbb részekből fog állani: I. Gróf Karácsonyi Guidó méltatása. II. Gróf Karácsonyi Guidó mint a Krisztinaváros egyik alapitója. III. Gróf Karácsonyi Guidó alapitványai. IV. Alapit- ványainak társadalmi és irodalmi hatása. V. Gróf Karácsonyi Guidó gazdaságai VI. Szel­lemi hagyományainak folytatása. A füzet elején gróf Karácsonyi Guidó arczképe lenne. A sajtóról. A sajtóról érdekesen nyilatkozik Báró Kaas Ivor. Idézzük: ,,Es a sajtó? Ne szólj szám, nem fáj fejem. Bégen volt, hogy a sajtó politikai tényező volt. Ma, mikor annyi magyar lap van és oly nagy olvasó, közönség, mint soha azelőtt, csak ráfogás, hogy a hirlapok közvéleményt csinálnak vagy azt képviselik. A publikum olvassa, hogy kíváncsiságát kielégítse vagy üzleti érdekeit keresse a hirdetésekben, a politikusok pedig reklámnak használják föl az újságot. A sajtó nézeteket terjeszt, érdekeket képvisel, de meggyőződéseket nem alkot.“ Lám nem csak egyedül Z i m á n d y szállitja értékére a sajtót. Báró Kaas Ivor is kimondja, hogy a sajtó nem közvélemény. Uránia. A közönség figyelmére méltó, a művelt­ség terjesztésének egy hatalmas eszköze, a tudományos szinház az Uránia, mely már -azért is sokat ér, mert a németség egy tenyész .fészkét robbantotta szét. Családapáknak kö­telessége, hogy gyermekeiket ide, elvigyék. A kiállítás remek, a tanúság megbecsülhetet­len .... Dgy értesülünk, hogy a hazai .tárgyak közelebb bővebben kerülnek mű­sorra. Budai iparossegédek egyesülete. A budai iparosifjuság példát ad arra, hogy az iparos önképzést, ha komolyan veszik, a sikerek utolérhetlenek. A budai iparossegé­dek szini előadásai nem egyszerű műkedvelői, hanem művészi színvonalon álló előadások. Közelebb a „Barátságból“ és ,,M á r A 1 s z i k“ vígjátékokat játszották. Az előadó­kat megtapsolták. Széchenyi muzeum. Az akadémia Széchenyi múzeuma újab­ban a következőkkel gyarapodott : A Széchenyi-Muzeum részére érkezett ajándékok: a) Preisner Ignácztól: Ungarns Staatsmänner, Parteiführer etc ; b) Einiges über Ungarn. Nach dem „Néhány szó a ló­verseny körül“ stb. — 2. Schumacher Sán­dortól : A „Fyens Stiftstidende“ (dán sáp) 1899. májns 4-iki száma — 3. A nagy-körösi főiskolától : A nagykőrösi főiskola önképzö- társulata „Széchenyi-emlékkönyve“ 1861. — 4. Az Eperjesi Széckeni-Körtől: Az Eperjesi Széchenyi-Kör Évkönyve 1897/98.“ — 5. a) Id. Szinnyei Józseftől : Különféle hirlapok Széchenyiről szóló czikkekkel, b) Gyászjelen- j tés gr. Széchenyi István édes anyja haláláról. | — 6. Vukasinovits Józseftől: A Magyar Mér- | nők- és Epitészegylet Heti Értesítője („A magyar pantheon Széchenyi szellemében czimű czikkel.) — Köszönettel vétetnek. Itt volna már az ideje, hogy ne csak titólázva, de komolyan gyűjtenék össze a leguagyobb magyar emlékeit. Magyar nemzet története. (Elbeszéli Bodnár Gáspár. Két kötet, 8-rét, 207 és 190 lap. A Szent-István-Társulat kiadása.) A magyar nép lelkülete manapság fölötte sok ólairól van megtámadva. Tettel, szóval, Írásban igyekszenek vallásos érzületét, erkölcsi nézeteit meglazítani, sőt a becsületről alkotott, veleszületett szigorú felfo­gását is veszélyeztetik, az izgatás egy része meg egyenesen hazafiasságában igyekszik megrendíteni. A Szent-István-Társulat igazán magasztosan fogja föl hivatását, midőn „A magyar nép könyvtára“ czimü vállalatában „A magyar nemzet történetét“ bocsátja közre, hogy a nép lelkében mentse, a mit még lehet és erősítse, a mi abban megtartani való. Épen a nemzet története az, melyben a magyar em­bernek fölmutathatjuk a bennünket évezreden át fönt ártó Gondviselés művének uyomait, a történelem az melyhez minden tanulság és tanitás, minden föl- világositás hozzáfűzhető, melyre a népnek és a gyermeknek szüksége van. Ezért íratta meg népies műveinek sorozata számára a Szent-István-Tarsulat is az előttünk fekvő kétkötetes munkát, ezek a szempontok vezették Bodnár Gáspárt, a mű tudós íróját is. „A ki hazájának történetét tudja“, — irja ő maga, — „az a magyar marad még e hazán kivül is.“ Bodnár pedig igazán érti annak mesterségét, hogy értesse, hogy kedveltesse meg a nép egyszerű fiával hazájának történelmét. A keresztéoy katholi- kus elvek szidoru szemelőtttartásávál egyszerű, világos nyelven, de azért lendületesen, lelkeseo be­széli el a haza ezereves múltját, a mint előre is vártuk oly írótól, ki önérzettel hivatkozhatik arra, hogy immár „maajdnem húsz esztendeje, hogy a nép kedvéért ir.“ Különös ügyes fejezetei a Hu­nyadiak koráról szóló, a magyarság őstörténetére vonatkozó regék és mondák, keresztény hitre téré­sünk történetének előadása a történészek oly újabb keletű kutatásainak alapján, kik nem tartották föl­adatuknak a magyar nemzeti múlt eszményi fölfo­gásának és vallásos meggyőződésének megsértését.. A második kötet a Mátyás király halálát követő gyászos korszakkal, Erdély történetével, a valsásos harczokkel s a Habsburgok uralmával foglalkozik. Egész napjainkig terjed s mindenütt kifogástalen vallásos és hasafias szellemben és a tárgyhoz illő, kellően t.árgyilados handon és modorban. így kell a magyar népnek Írni, ebben a szellemben kell elő­adni a magyar történelmet, hogy a nép csakugyan erkölcsi es szellemi hasznot meríthessen fényes múltjának tanulságaiból. Egyes újabban nagy port .fölvert történelmi könyvek egyet mindenesetre tanulhatnak Bodnártól, a szigorú keresztény vallá­sos fölfogással párosult tü'relinességet. A szépen kiállított, csinosán kötött mű egy- -egy kötetnek ára 30 krajezár. Oly olcsó; hogy a szegényebb néposztály is könnyen megszerezheti; kiyánatos js, kogy mihamar elterjedjen. Megrendel­hető a Szént-István-Társulafnál: Budapest. Vili., 'Szentkirályi-uteza 28. szám.' V Szépirás-iskola. Vajda Pá1 székes-főv. polgári iskolai ren­des tanár szópirásisko ája II. kér, Főu. 51. sz. Biztos és alapos kiképzést nyújt: bank-, pénzintézeti tisztviselőknek és Kereskedelmi alkalmazottaknak, ura és hölgyek részére, a magyar, német szépirási és rondir^sbó , i<ik azt rövid idő alatt elsajátítani akarják. Höl­gyek, valamint felsőbb intézetbe járó tanulók részére külön napok és mérsékelt dijak. Ta­nító-, tanítónő-jelöltek (képezdei hallgatók,) a gyakorlati részen kivül a szépírás tanításának módszerét is elsajátíthatják. Tanítási idő na­ponként d. u. 4—9 óráig. Ó-Buda „Otthona.“ Mint a várvaovárt vendég megérkezését szives örömmel üdvözölni szokás, épp oly szives örömmel üdvözölhedjük az ó-budai Korona-vigadót, a szék s főváros III ik kerületének ezt az egyetlen mulatóhelyét, akkor, a midőn Budapest tulajdonát képező ez a régi épület uj gazdát nyert, Szlatky Dániel vendéglős és kávéháztulajdonos sze­métében. Szlatky úr és szeretetreméltó ked­ves neje kezdedtől fogva rajta vannak, hogy az ó-budai közönségnek a Koron a-viga­dót a legkellemesebb Otthonává vál­toztassák Nemcsak a vendéglő, illetve a kavehaz díszes atalakitasa, de egyszersmind, a legkitűnőbb magyar házi konyha, legjobb minőségű italok, pontos kiszolgálás által a legmesszebbre menő igényeket is kielégítve látjuk a Koron a-v igadóban Bizonyság erre a s ámos látogatás, úgy'' az elite , mint a nagyszámú közönség részéről. Mondanunk nem kell, hogy Ó-B udának mások által elhanyagolt Koron a-v i g a d ó j a Phönix- ként újjá született. Óhajtjuk is, hogy gaz- dástól együtt mentül tovább éljen és virá­gozzék ! A Halászbástya rendezése. (A közmunkatanács jelentéséből). A budavári Mátyás-templom restaurálá­sát Schulek Frigyes tanár befejezvén, művészi lelkesedésből tervet dolgozott ki, arra is, hogy a templom helyét szegélyező halászbástya stylszerűen szintén rendeztessék. E tervet alapvonásaiban 1895. évről szóló jelentésünk­ben ismertettük s jeleztük, hogy az felölelte a Szent-István királynak emelendő emléket is, meiynek helyéül a déli halászbástya volt kiválasztva. Az eszme úgy a magas kormánynál, mint e tanácsnál és a székesfővárosnál is visszhangra találván, ezen tényezők képvise­lőiből alakult vegyes bizottság tárgyalása alá jutott, miután a mages kormány, már előbb megállapodásra jutott volna, hogy a Szent- István emlék a déli halászbástyára jöjjön ugyan, de a bástya rendezésének keretén kivül álló feladatot képezzen, melynek megvalósí­tása iránt a kormány külön és közvetlenül fog intézkedni. A vegyes bizottság tárgyalásai tehát tisztán a halászbástya rendezésére és azon monumentális lépcső építésére szorítkoztak, mely a főherczeg Albrecht-útról vezet fel a bástyára. Eltekintve a Szent-István emléktől, Schulek teryét a bizottság egyebekben teljes mértékben helyeselte s az kivitelre ajánlotta oly megállapodással, hogy a nagy lépcső építéséhez szükséges területet a fővárosi köz­munkák tanácsa szerezze meg, a rendezés költségét pedig a déli halászbástyánál a kor­mány, az éjszakinál a székes-főváros viselje, a kettő között a monumentális lépcső - vétet­vén elhatárolásnak. ; El, megállapodásokat az illető hatóságok jóváhagytak és elfogták, másrészt a kormány a .reáeső munkálatok gyakorlati keresztülvi­telét a. fővárosi közmunkák tanácsára bízta. Hasonló kívánsága volt a székes-fővárosnak

Next

/
Thumbnails
Contents