Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-11-01 / 33. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA ES VIDÉKÉ Hát ez hogy lehetséges ? kérdi a t. olvasó. Lehetséges-e, hogy egy, a tenger színe felett jóval magasabban fekvő helyen melegebb legyen, mint az alacsonyabban fekvőn ? Igenis lehetséges, sőt télen aránylag gyakori is ez a jelenség, t. i. a hőmérséklet emelkedése a magassággal. A mint azonban az újabb tudományos ballonutazások kiderítették, a hőmérsékletnek ez a megfordított menete inkább az alsóbb levegörétegek je ensége, nagy magasságokban már mind ritkábbak a meleg légáramok s bizonyos határon túl a hőmérséklet már fokozatosan sülyed, a mint felfelé emelkedünk. De nem is kell a meleg légáramokat kombináczióba vennünk, csendes, derült téli éjszakákon a súlyosabb hideg levegőtömegek alásülyednek s a hőmérséklet megfordított voltát eredményezhetik. A herczegprimás uj palotája. Nagyszabású palotával fog nemsokára gyarapodni Buda vára. A várbeli Szentháromság-téren ugyanis a pénzügyminisztérium elnökségi palotáját és a hozzáépült Pallavi- cini-Majláth palotát lerombolják s azután ezt a két telket úgy szabályozzák, hogy a tér, valamint a mellékutczák is megnagyobbodnak. Erre a szabályozott területre jön majd a herczegprimás uj palotája, ame y a főváros egyik legszebb, legimpozánsabb épülete lesz. Az uj palota terve már régebben foglalkoztatja a prímás udvarát, mert a herczegprimás mai szürke emeletes épülete épen nem felel meg állása méltóságának. Az uj palota építése különben az első lépés lenne annak a tervnek megvalósításához, hogy a herczegprimás székhelye az ország fővárosában legyen. A budai görög-keleti szerb püspök. A tavaly megválasztott budai szerb püspök: tiogdánooits Luczián a hitközség gazdag alapjából egy díszes, három utezára néző palotát építtetett a budai Dunasoron a püspökség részére. Az uj budai szerb püspök ez év tavaszán fényesen béréndeztette a püspöki palota egész első emeletét s most a mez- zanint is, melybe a szentendrei püspökségtől áthelyezett hivatalos helyiségek lesznek, mig az első emeleten a püspök lakosztálya, fogadó termei és a pátriárka részére fentartott hivatalos helyiségek vannak. A második és harmadik emeleten magánlakások vannak. A püspök a napokban már át is költözködött a régi szent-endrei rezidencziából a fővárosi palotába. Utépités. A székesfővárosi közmunkák tanácsának évi jelentéséből. A dunajobbparti belső körút rendezett egyes szakaszainál a székes fővárossal az a megegyezésünk van, hogy a költségeket közösen, egyenlő arányban viseljük. Ez alapon hajtottuk végre a szóban levő körút azon szakaszának rendezését, mely a Margithidtól a kékgolyó utczáig terjed ; ugyanez alapon vettük rendezés alá az Attila-körut azon részét, mely az Egyháztértől a Szt.-János-térig terjed. Ez az utóbbi munkálat még 1897-ben nyert befejezést s 1898-ra csak a leszámolás maradt A leszámolás a következő eredményre vezetett: föld-, kőmives- és kövezőmunka ............................ 98.461 írt 58 kr. aszphalt-munka .................. 3 522 frt 33 kr. kü lönféle munkák .... 4.060 frt 11 kr. összesen . . 106.044 frt 02 kr. ebből lejön a vállalkozók szerződésszerű engedménye 6°/o.................. 6.362 frt 64 kr. A tényleges költség tehát 99:681 frt 38 kr. Hirsch Mihály és ífceinisch Henrik társ vállalkozók ezen munkákért és pedig a gránit szegélykő, gránitkoczkaburko’ atért s az asz phaltburkolatért 6 évi, a többiért pedig 2 évi jótállással tartoznak. Az Attila-körut Egyház-tér és Szent- János-tér közötti szakaszát igy rendezve, a vállalkozók jótállási kötelezettségével további gondozás végett 1898 okt. 17-én a székes- fővárosnak át is adtuk. Az átvétel alkalmával a székes-főváros fenntartotta magának a jogot, hogy a foganatosított munkák után az illető ingatlanok tulajdonosaira, az érvényben levő helyhatósági szabályrendeleteknek megfelelő járulékokat kivethesse és beszedhesse. Ami azonban a székes-főváros pénztárába ezen a réven befolyandó összegeket illeti, önként érthető, hogy ezek fele részben minket fognak illetni. Ugyanezen eljárás alá fognak esni azok az összegek, melyeket a székes-főváros a Budapesti közúti vaspályatársulattól a sínek között és a sínekről jobbra-balra 50 ctmrnyire eszközölt burkolás után munkabér czimón a társulattal fennálló szerződés alapján beszedni fog. Végleges lebonyolítást nyert a múlt évben az I. kér. Szarvas-tér leásásának s a vele kapcsolatos rendezés ügye is, melynek kifej- lését rövid vonásokban itt foglaljuk össze. A közmunkák tanácsa, a székes-főváros s a kir. palota-, most várépítési bizottság a Szarvas-tér és környéke rendezésének megoldására vegyes bizottságot alakítottak, mely az eléje tűzött feladatot beható tárgyalás alá ve- vén, javaslatait 1893. junius 15-én kelt jegyzőkönyvében terjesztette elő. Ezen javaslatok a rendezés módjának, terveinek megállapításán túl a felmerülő költségek, kik által és milyen irányban viselésének kérdését is felölelték és pedig abban a:z értelemben, üogy a kir. palota építési bizottsága 20.000 frt átalány összeggel járul a rendezéshez, a többit pedig a közmunkák tanácsa és a főváros egyenlő arányban viselik, kivéve a csatornázás és az oldal utczák csatlakozási munkáiból felmerülő költségeket, melyek külön és egyedül,, a székes-fővárost terhelik. A kérdéses javaslatokat annak idején elfogadván, a vegyes bizottság kifejezett kívánságára a munkát sürgősségénél fogva a további tárgyalások bevárása nélkül még 1893. nyarán megindítottuk. A vegyes bizottsági javaslatokat utóbb egyébiránt, elfogadta a kir. palota építési bizottság és a székes-főváros is. A munkálatok végrehajtására általános árlejtést irtunk ki és ennek eredményéhez képest a kivitelt a legjutányosabb ajánlattevőre Holtzspach A. fiai czégre bíztuk. Az elkészült munkálatok az említett vegyes bizottság által jegyzőkönyvileg 1895. évi julius 24-én vétettek ideiglenesen át a vállalkozó czégtől. A vállalkozó czég végszámlája, 90901 frt 67 kr. szóval kilenczvenezerkilenczszázegy forint 67 krban érvényesíttetett. Ebben ben- foglaltatnak azon munkák költségei is, melyek külön és egyedül a székes-fővárost illetik, összesen: 11,370 frt 48 krral. A vállalkozó czéggel megejtett ezen leszámolás eredménye némi változást szenved azon költségek miatt, melyek a fentartásból a jótállási kötelezettség határidején túl merültek fel. A czég ugyanis az 1895. julius 24-én eszközölt ideiglenes átvételből számított egy évig, tehát 1896. julius 24-ig tartozott ingyenes jótállással , de ebben az időpontban a végleges átvételt mellőztük számítva arra, hogy az Attila-körut ide tartozó szakaszának végleges rendezése közvetlenül követheti az ideiglenes rendezést. E számítás mégis meghiúsult, egyrészt a közúti vaspálya lefektetésére, másrészt a Tabáni plébánia épület lebontására való kényszerű várakozás miatt Habár azonban a jótállási határidő lejárt, a macadam útvonal fentartása érdekében elkerülhetetlenül intézkedni kellett. így történt, hogy a vállalkozó czéget 1896. szeptemberben felhívtuk, hogy az Attila-utczát, Szarvas-teret és a volt alsó palota-utczát teljesen ágjmzza be és ekként helyezze kifogástalan karba. Az általános közlekedés érdekein kívül alkalmi oka volt ezen intézkedésnek az a körülmény, hogy a Eerencz József hídnak 1896. október 4-én történt megnyitásakor O Felsége az Attila-körutat használta. Az útvonal újból való teljes helyreállításának a szüksége következett be az 1897. év tavaszán is, mert a macadam út az egész vonalon ismét nagyon megrongált állapotba jutott s az elöljáróság is több ízben szorgalmazta a helyreállítást. A vállalkozó czég igényt tartott arra, hogy a jótállási határidőn kívül két Ízben eszközölt helyreállítás költségei javára érvényesíttessenek. Számlája az 1896. őszén eszközölt helyreállításra vonatkozólag 840 írtra rúg, ez az összeg azooban a műszaki és számvevői szerintezés eredményéhez képest 822 forintra apadt Az 1897. év tavaszán eszközölt helyreállításért a vállalkozó czég 1451 frt 85 krt számított fel; a műs/aki és számvevői szerintezés ezt az összeget 1384 frt 65 krra szállította le. A kérdést a vegyes bizottság elbírálása alá bocsátottuk s az méltányosnak és indokoltnak találta, hogy a jótállási határidő leteltével eszközölt két rendbeli helyreállítás ösz- szesen 2206 frt 65 krnyi költsége a vállalkozó czégnek megtéríttessék, mihez képest ilyen értelemben határozván, az összes költségek 93108 frt 32 krra emelkedtek. Ezen előzmények után a szarvas-tér le- ásási munkáit és a velük összefüggésben állott rendezéseket 1898. okt. 17-én a vállalkozó czégtől véglegesen átvevén, azokat további gondozás végett egyúttal a székesfővárosnak adtuk át. A székes-főváros a dunai rakodópartok burkolására megállapított sorrendnek oly irányú módosítását javasolta, hogy a Margit- rakodópart burkoltassék első sorban. E javaslathoz, tekintettel arra, hogy a Margit-rakodó- part burkolata tényleg rég nélkülözött közszükségletet képez, készségesen hozzájárultunk. — Helyeseltük továbbá azt, hogy a rakodópart ama területe, a mely a kocsi forgalom czéljaira szolgál, trachit koczkákkal, a kocsi forgalmon kívül eső terület pedig terméskővel burkoltassék — A viz levezetést illetőleg azonban kívántuk, hogy az ne történjék egyszerűen a rakodó parti falak fed- kövein keresztül, avagy a lépcső fokokon át, mert ez által a fedkövek és lépcsők nemcsak, hogy állandóan szennyesek lennének, hanem idő előtt tönkre is mennének. A székes-főváros a terveket e kívánságunknak megfelelőleg át is alakította. A mi a székes-főváros által eszközölt többi utczarendezéseket és burkolásokat illeti, melyek tervét és költségvetését előzetesen átvizsgáltuk, ezek a következő utczákra vonatkoznak és pedig : I. kerület: Attila-utcza, Kútvölgyben a Mária kápolnához vezető útból kiágazó me- zei-ut., avar-utcza folytatásában fekvő név- telen-utcza, Bercsényi- és Lágymányos-utozák egy része, Eehérvári-út és Zenta-utcza egy- egy részének ideiglenes rendezése, Vérmező- utcza egy része, Logody-utcza és Lovas-út közötti lépcső, Koronaőr-, G-yőző-, Pálya- és Karácsonjú-utcza, Grellért-rakpart, Mészárosukba, Lovas út s az Orbánhegyi-útból elágazó út. II. kerület: Török-utcza egy része, Vár- kert-rakodópart egy részének burkolása, Zsig- mond-utczábau járdafektetés, Elyps-sétány egy részének parkozása, Heüger-utczában járdafektetés, Ostrom-utczában járdafektetés, Haty- tyu- és Csalogány-utczák közti névtelen-utcza burkolása, Királyhegy-utcza egy része, Mar- git-utcza egy részében s a Margit-rakpart.on járdafektetés. III. kei’ület: Zichy-utcza egy része, Tímár utcza egy része, Tavasz-utcza, Föld- utcza egy része, Bécsi-út mentén fekvő budapesti gőzmalom előtti tér rendezése, Szent- lélek-téri park rendezése, Yöröskereszt-utcza
