Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-11-21 / 32. szám

Budapest, 1899. (4) BUDA ES VIDÉKE ság adatott elő és pedig Verdi nagynevű zeneköltő „Quattri pezzi sacri“ czimü egy­házi jellegű zeneköltemény cyclusának két önálló része u. m. Stabat Mater és Laudi alia Vergine Mária, mely művek első előadása egyesületünk érdeme. A házi hangversenyek a következő idők­ben tartattak meg u. m. I. 1898. deczember 8-án, II. 1899. január 22-én, III. 1899. feb­ruár 13-án, IV. 1899. márczius 13 án, V. 1899. április 23-án, VI. 1899. május 8-án. Előadattak Mendelssohn, Wagner,Chopin, Mihalovich Beethoven, Hofmann, Deinecke, Brahms, Bach, Wieuxtemps, Hubay, Guilment, Dossini, Böhm, Mozart, Schubert, Dubinstein, Didley-Kohne, Taubert, Liszt, Kun, Franz, Haessler, Goltermann, Deinhold, Scharwenka, ifj. Schmidt Gusztáv, Mayer, Helmund, Fischof, Scontrius müveiből. A hangversenyeken közreműködtek Pál- may Károlyné, Schmidt Mariska, Medvey Irma, Tallatschek Mariska, Brunner Irén, Schulz Ernesztine, Daditz Klára, Dietrich Clemence urhölgyék és Csutor Sándor, Eber- ling József, Kraft Dezső, Dupnik Dezső, Kéry Adolf, dr. Szautner Zsigmond, dr. Ernyei Pál, Bendiner Adolf, Clauser Mihály, Bálványi Gyula, Sigmund Sándor, Kauders Manó, Dwerls Vilmos, ifj. Schmidt Gusztáv, Zoltán M., Szi­geti D., idősb Schmidt Gusztáv urak. Szives közreműködésükért e helyütt is meleg köszö- netünket nyilvánítjuk. Az ötödik házi hangversenyt zeneisko­lánk növendékeiből állítottuk össze és abban részt vettek Miersch Aranka, Novoszát E., Sticbleitner E., Fuith Paula, Weinek Ilka, Sternad Lenke, Trammer Olga, Hisz Korné­lia, Mayer Irma, Zúzán Hennin, Hübner Gi­zella, Tallatschek Mariska, Göndöcs Blanka és Szautner Otto, Stichleitner Jenő, Kovács Ferencz növendékek. Eddigi szokáshoz híven nem mulasztot­tuk el tagjaink közt a társas élet fejlesztését sem. A múlt idény sikerein felbuzdulva, a második nyilvános nagy hangversenyt a le­folyt évben is tánczmulatsággal kötöttük egybe és ezt a székes főv. vigadó éttermében tartottuk. A harmadik házi hangverseny, a múlt idény mintájára, szintén tréfás jellegű volt és utána kisebb tánczmulatság követke­zett. A tréfás hangversenyen közreműködtek dr. Detre Lászlóné, Schmidt Mariska, Brun­ner Irén, Brunner Ilona, Gyurmán Mariska, Gyurmán Sarolta, Árkövi Ferike, Böhm Irma, Ganszky Mariska, Pollák Ella, Deitter Gizella, Tormássy Frida, Zúzán Hennin, Tallatschek Mariska urhölgyék, Pollák Ágost, Sebő Gusz­táv, Steiner Gusztáv, Gerritsen Vilmos, Sélley E., Sternád Dezső, Kovács Jenő, Clauser Mi­hály, dr. Szautner Zsiga urak és zeneakadé­miánk ének és zenekarának számos tagja. Hangversenyeink és estélyeink fényes sikere Szautner Zsigmond zeneigazgató ér­deme, ki fáradhatlan munkássággal és lelke­sedéssel karolja fel egyesületünk érdekeit, mi­ért is kedves kötelességet leljesitünk, midőn irányában meleg köszönetünket e helyütt is nyilvánítjuk. Zeneiskolánk állapotáról a Szautner Zsigmond zeneigazgatónk által szerkesztett tudósítás nyújt bővebb tájékoztatást. Itt csak azt említjük fel, hogy az évzáró vizsgálatok 1899. évi junius hó 15-étől 24-ig tartattak az elnök, az igazgató és a választmányi tagokból alakított bizottság jelenlétében. Befejezésül a jelesebben képzett növen­dékekkel 1899. évi junius hó 25-ón vizsgálati hangversenyt tartottunk a vízivárosi „Fáczán“ termében. Ezen közreműködtek Zsák Miczi és Zsák Irén, Kertész Miczi, Vargha Dózsi, Wei­nek Ilona, Sternad Lenke, Göndöcs Blanka, Göndöcs Emma, Tallatschek Mariska, Német Irén, Zúzán Hermin, továbbá Bor Dezső, Stolp Ernő, Stichleitner Jenő, Szautner Ottó ' és Kovács Ferencz növendékek. E helyütt kell megemlékeznünk Juhász xJadár tanárunk élvezetes előadásáról, melyet egyesületünk nagytermében tartott az általa feltalált zongoraszékek berendezéséről és czél- szerüségéről. Előadása és találmányának czél- szerüsége annyira hatottak, hogy növendé­keink jó része az évzáró vizsgálat alkalmával már az uj szerkezetű székeket előnyösen használta. Egyesületi ügyeink intézése czóljából hat választmányi ülést tartottunk. Egyesületi helyiségeink kibővítése a zeneiskola folytonos fejlődése következtében mellőzhetlen szükséggé válván, miután az elemi iskola jelenlegi he­lyiségeiből kiköltözik, a kedvező alkalmat fel­használtuk, hogy az elemi iskola eddigi helyi­ségeit, illetve azok egy részét megnyerjük. Eddigi lépéseink még positiv eredményre nem vezettek, mert illetékes hatóság részéről az ügyben döntés nem történt. Pénztárunk állapotát és az egyesületi vagyon állását az egyesületi pénztáros által kiállított vagyonmérleg és pénzforgalmi kimu­tatás tünteti fel. A pénztár állapotát a meg­előző évivel összehasonlítva a készpénzmarad­vány 1103 frt U6 krral haladja meg a múlt évit. Az egyesületi tagok száma 56 alapitó, 28 pártoló, 160 működő, összesen 253. A le­folyt egyleti év alatt összesen 39 próbát tar­tottunk, melyeken összesen 2543 tag vett részt, ennélfogva egy próbán átlag 65 volt jelen. Ez az eredmény 169 működő tag arányában közel 40°/o-nak felel meg. Az igazgató választmány kedves köteles­séget teljesit, midőn hálás köszönetét fejezi ki koronás királyunk Ő csász. és Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunknak ama ke­gyességéért, melylyel zeneiskolánk czéljára 600 frt segélyt a lefolyt évben is kegyesen adományozni méltóztatott. Midőn a lefolyt óv eredményeit az elő­adottakban vázolni szerencsénk volt, tiszte­lettel kérjük a tekintetes közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni és a vagyon­kezelésre nézve az igazgató válaszmánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. Végül — miután a tisztviselői kar és az igazgató választmány megválasztásának három évi cyclusa letelt — az igazgató választmány és képviselői kar megbízatását a tekintetes közgyűlés előtt leteszi oly kérelemmel, hogy az összes állások betöltése iránt intézkedni méltóztassék. Budapesten, 1899. évi október hó 16-án. Jlz igazgató választmány. Népies előadások. A labancz-uti iskolában f. hó 18-ától kezdve Eperjessy István népies előadásokat rendez laterna-magica segélyével. Ezen elő­adások kiválóan alkalmasak arra, hogy a ta­nulóknak az iskolában szerzett földrajzi és természettudományi ismereteit kibővítsék és álandósitsák. Az előadások czélja a tanulókat az iskolában a tanítási időn kívül is hasznosan szórakoztatni, czélja felnőtekkel is az iskolát megkedveltetni, a felnőttekben a folytonos ismeretszerzési vágyat felébreszteni és nevelni. Kellő magyarázatok kíséretében bemuta­tásra kerül Budapest, több nevezetes középü­lete, Europa, Afrika, Ázsia, Amerika, Ausztrália országainak fő- és néhány jelentékenyebb városa. Földrajzi szempontból jellegzetes fo­lyók, patakok, vízesések, tengerek, hegységek. Vihar a tengeren, lidérczfóny, szivárvány, északi fény. Magyarország történetéből neve­zetesebb uralkodók, vezérek, államférfiak, tu­dósok, irók, művészek arczképeinek bemuta­tása. Utazás a szent földön. Az északsarki expediczió stb. A legelső előadás november 18-án délután 5 órakor fog megtartatni. Az előadáe czime nUtazás a föld körülu 60 perez alatt. Be­menet szabad és díjmentes. Ezután minden második vasárnapon más­más programmal fognak előadások tartatni. A karácsonyi szünidő alatt a közeli falvakban fognak előadások tartatni. Az előadásokat anyagilag az országos magyar iskola egye­sület is támogatja, amennyiben már múlt év­ben képek vásárlására 20 forintot adományo­zott Dr. Gombár Tivadar I. kér választ­mányi elnök javaslatára. Magyarul kiálts! A Buda és Vidéke lankadatlan kitar­tással ostorozta és ostorozza a nemzet önér­zetét arczul verő utczai német kiabálásokat. Mit jelent az, hogy Buda utczáin német ki­abálásokkal zavarják a csendet? Azt, hogy Budát nem tartják magyarnak, Az üveges tót fiuk a , fensztermóknál“ többet nem tud­nak németül s egész bátran tüntetnek a nem­zet önérzete ellen. Kérjük Dudnay Béla fő­kapitány urat, hogy ezt a hazafiatlan utczai tüntetést mely a magyarságot csúfolja tiltsa be. Budai átszállójegyek. A közúti vasút igazgatósága méltányos­ságának adta tanujelét annak, hogy a budai átszállójegyek árát mérsékelte. Mi nem tar­tozunk azok közé, kik a közúti vasutat vagy kell, vagy nem kell támadják. Igazságos em­ber belátja, hogy a közúti vasút, ha minden tervét gőzerővel nem viheti is keresztül, a közönség érdekeit a maga érdekeivé teszi. A közúti vasút igazgatóságának sok nehézséggel kell küzdeni s azokat legyőzni. Mi teljesen megbízunk a lelkiismeretes jószándókban s minden erőnkkel igyekezünk a közúti vasút terveinek kivitelét megkönynyiteni. Az árak mérséklése a következő : Az átszálló jegy ára a következő lesz : Károly- kaszárnya - budai lánczhidfő 10 kr. (most 16 kr.) ; a Lánczhidfő—Zugliget marad 16 kr., de a következő három szakaszra osztják a vonalat: Lánczhidfő—Szénatér 6 kr., Láncz­hidfő—Uj János-kórház ,1^ kr., Uj János- kórház—Zugliget 10 kr.; O-Buda Főtér Zug­liget 20 kr. (most 26 kr.; Császárfürdő—Zug­liget 16 kr. (most 22 kr.); Főtér — Szénatér 10 kr. (most 20 kr.); Főtér—Uj János-kórház 16 kr. (most 20 kr.) ; déli vasút —Kelenföld 12 kr. (most 16 kr.); Kálvintér—kelenföldi átlósut és Fehérvári-ut torkolatáig 10 kr. (most 15 kr.). A pest ó-budai és pest zug­ligeti vonalon a Margithid budai hídfőjénél, a lánczhid — ó-budai és lanezhid—zugligeti vonalon a Pálffy-téren, a déli vasút—kelen­földi vonalon a Ferencz József-hid budai fe­jénél kell átszállani. A pesti oldalról a fogas­kerekű vasúthoz még a következő vonalokon adnak átszállój gyet: a Városligetből az Aré­nától, a százháztól (átszállás a Kerepesi-ut és Muzeum-körut sarkán), a Ludoviceumtól és a Közvágóhidtól (átszállás a Kálvin-téren). Az átszállójegy ára ezeken a vonalakon 18 kr. (most 21 krajezár). A „Budai dalárda“ közgyűlése. A „Budai dalárda“ f. évi október hó 24-én tartotta szokásos évi közgyűlését. Nagy­ságos Dézsavölgyi Gyula ur mint az egye­sület elnöke nagy elfoglaltsága folytán aka­dályozva lévén a megjelenésben Schinabeck Englbert egyleti alelnököt kérte fel és bízta meg a közgyűlés vezetésével. —• Elnökhelye- tes üdvözölvén a szokatlan nagy számban megjelent tagtársakat, a közgyűlést megnyi­tódnak nyilvánítja. Á megjelent tagokat meg- számláltatván, ezek száma a 60-at meghaladta, minek folytán a határozatképességet constatálta, minthogy kijelentése alapján a határozatké­pességhez — a távollétüket kimentett és az egylettől huzamosabb időn át távolmaradt ta­gok számának levonásával — csupá.n 43 tag jelenléte kívántatik meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek Petz István és Domby Zoltán tagtársak. Következett az igazoló választmány je­lentése a lefolyt 1898/99-iki évről. A hatal­mas költői szárnyalatu és dicséretes gonddal és figyelemmel készített jelentést Magyar Jó­zsef tagtárs, egyleti jegyző olvasta fel és méltán megérdemelte az ovátiót, melyben a tagtársak részesítették. Elnök indítványozza,

Next

/
Thumbnails
Contents