Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-30 / 30. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest, 1899. (5) nagyban fokozta a kedélységet: ,,ű három Congo néger“ zengzetes énekével s művészi tánczával. Állandó nevető kedvében tartotta a közönséget: Petényi Zsigmod ur ördöngös bűvészeti mutatványaival. E jelemes estélyünk czim és felvonulás nélkül történt meg, mindazáltal, kivált a budai szép leányok, igen változatos jelmezekben jelentek meg. Volt ott: hegyi tündér, szép piros pipacs nevét czáfoló Alt- Wien, aranyos bébé, ennivaló zsoké, tüzesszemü czigány- lány, ajándékokkal megrakott karácsonyfa, csinos matróz, rózsásarczu virágáruslány, (kertészlány) kellemes érzelmeket keltő zene, piros pozsgás magyar menyecske, szerelmes leveleket bordó postás, bájos tiroli rococo spanyol és szöszke Gretchen stb. Az estély műsora a kővetkező : 1. Schaffer: ,,Bölcs Salamon“ férfikar. 2. A világbirü eredeti Congó-néger hármas : Rhorri, Vlaszi és Wichi urak fellépte. 3. Makai : ,,Izé kisasszony“ magánjelenet; előadja Mezei Irma urhölgy. 4. ,,A csalódás perczei,“ bűvészmutatványok, előadja: Petteny Zsig- mond ur. ó. Gabányi: ,,Egy kis baleset“ előadják Mezei Irma urhölgy és Bogoz Imre ur. 6. Sgr. Zöldini Karoló ur fellépte, híres idomított állatseregletével. 7. a) Them : „A varjuk.“ b) Mendelssohn : ,,Bordal“ ez. férfikarok. A szűnni nem akaró jóke ív tetőpontját érte el, midőn a bosnyák zenekar rázendített a csárdásra s kezdetét vette a táncz, mely kivilágos kiviradtig tartott. 1899. év február 14-én (húshagyó kedden) Hoppé Rezső tagtársunk indítványára s vezetése mellett emlékezetes s igazán kedélyes, Kedélyes estélyt rendeztünk az I. kér. polg. leányiskola tornatermében ingyen tombolával, melynek műsora volt: 1. a) Schaffer : „Bölcs Salamon.“ b) Mendelssohn : „Bordal.“ 2. Magyar népdalok; czimbalmon előadja Koczány Zs. k. a., 3. „A mama kedvencze“ magán jelenet; előadja Horváth Kálmán. 4 Dalok : énekli Kéry Andor. 5. Sgr. Karoló di Zöldini fellépte idomított állatseregletével. 6. „Férjhez megyek-e?“ magánjelenet; előadja Szépligeti Klementin k. a. Kgy kis tévedés, Tréfa 1 felvonásban. Németből fordította : Hoppe R. Körnioló, írnok .... Hoppe Rezső Pancsoló, vendéglős . . Pick Ferencz Sajtos, szatócs ................ Starker Károly He csepecsné ő nagysága . Fischer Ferencz Történik egy hirdetési irodában. 8. Gabányi: A föld és népei, előadja Tar- czal Győző. 9. Koch : Heimann Lévi ur bálja. Férfi kar. Genee : Äz antiszemita. Nagy opera 4 felvonásban. Személyek: az öreg gróf, a fiatal gróf, egy vén zsidó, Rebeka leánya, férfi kar, női kar, ballet kar, Hoppe Hezső. 11. A hires néger hármas : Rhorri, Vichi és Vlaszi urak fellépte. 12. a) Them : A varjuk, b) Gaál: Balatoni nóták, férfi karok. Áz estély érdekességét s kedvességét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy daczára annak, hogy az estély kezdete 8 órára volt kitűzve, 74^“kor már nem volt üres hely a különben tágas teremben s az azután érkező kedves vendégeink, legnagyobb fájdalmunkra helyet nem kapva, fájó szívvel távoztak el. Annál vigabb hangulat uralkodott azonban bent a teremben s hogy az igy volt s hogy kedves vendégeink mindvégig jól mulattak s hogy azon óhajjal hagyták oda a termet: vajha az estélyt minél előbb megismételnénk, abban a főérdem Hoppe Rezső tagtársunké, kinek fáradozásaiért meleg köszönetét mondunk. Ez estély fényét emelték: Koczány Zsófia, czimbalom játékával és Szépligeti Klementina, monológjával. Fogadják ismételten szives köszönetünket. ügy a jelmezestélyről, mint a kedélyes dalestélyünkről a fővárosi lapok, kivált a „Buda és Vidéke“ részletes ismertetést közöltek. 1899. május hó 6-án tartottuk meg rendes tavaszi dalestélyünket a „Fáczán“ vendéglő helyiségeiben Hoppe Rezső tagtársunk vezetése és Bleuer Andorina énekesnő s Altman n Leó hegedű-művész szives közreműködése mellett a következő műsorral: 1. a) Lányi Ernő : „Piros rózsa, bokor rózsa“ férfi kar ; b) Loob Ottó : „Májusban“ a bariton szólót énekelt Horvát G. ur egyleti tag ; 2. a) Mayer Helmand Erik : „Varázsdal“, b) Káldy Gy. : „Csalogánydal“ énekli Bleuer A. k. a.; 3. a) Vavrinecz Mór: „Köszöntő dal“ II. Endre korából (előszöp), b) Kremser Ede : „Télen“ férfi kar (először); 4. Wieniawszky : „Souvenir de Moscou“ előadja Alt- mán Leó hegedű-művész ; 5. Adam J. : „Éji dal“, Gaál Ferencz: „Balatoni nóták.“ 1899. év junius 4-ére társaskirándulást terveztünk Visegrádra, mely azonban az akkor már bizonyosnak látszó pöstyéni kirándulás miatt elmaradt. Helyette azonban 1899. év julius 2-án Bellovics Imre mesterünk vezetése, Zilahi •né, Singhoífer Vilma énekművésznő és Payr Olga hegedűmüvésznő szives közreműködése mellett fényesen sikerült hangversenyt tartottunk Pöstyénben. A legszebb sikereink közé sorolhatjuk a pöstyéni hangversenyt. S mi szülte ezt és kinek köszönhetjük e fényes erkölcsi eredményt ? Első sorban szeretett elnökünknek Rózsavölgyi Gyula urnák, ki az előadás megtarthatá- sát lankadatlan buzgalmával keresztül vitte s bennünket jóltevő meleg szeretetével egybeforrasztott s együtt tartott; másodsorban mesterünknek Bellovics Imrének, ki ismételten megmutatta, mily nagy művészlólek lakik benne; s harmadsorban nektek dalostestvéreink, kik a mi nagy mesterünk művészi gondolatait olyan híven fogtátok fel s oly meg- kapóan fejeztétek ki s ezzel ismét bebizonyítottátok, hogy szeretett hazánknak művészi szempontból is egyik első férfi kara a Budai Dalárda. Sok ily dicsőséges fellépést a Budai Dalárdának ! Ezeken kivtil több budapesti dalárdával 1898. év november hó 20-án közreműködtünk hazánk vasminiszterének, a korán elhunyt lángeszű Baross Gábor szobrának leleplezésén előadott énekkarban; továbbá az ó-budai „Dalfüzér“-nek 1898. óv október hó 9-ón, uj zászlójának felszentelése alkalmából tartott hangversenyen. Kedves kötelességeinknek tartottuk tagtársaink családi ünnepélyei alkalmával, rokon- szenvünknek s igaz dalostestvéri szeretetünk- nek kifejezést adni. Szeretett elnökünket Rózsavölgyi Gyula urat, kedves leánya férjhezmenetele alkalmával meleg szavakkal üdvözöltük. Két-két dalt énekeltünk Gaál Samu és Sternád Rezső kedves leányaiknak esküvőjén. Ez utóbbi alkalommal nemcsak a kedves leány, hanem maga Sternád Rezső veterán tagtársunk és dalostestvérünk is az úr oltára elé lépett, hogy immár negyedszázados boldog házasságára az égtől újra áldást kérjen. S a Budai Dalárda „megfogyna bár, de törve nem“, — miként 25 évvel ezelőtt úgy most is — két kardal eléneklóse által mutatta ki a testvér iránt való szeretetót, az ég áldását, könyörögvén az ezüstlakodalmát ülő párra és családjára. - A házasság nyomában a születés — s ezzel karöltve jár a halál. Alig, hogy megkezdtük a nagy szünet után dalgyakorlatainkat, még alig, hogy üdvözöltük egymást, közénk rontott a halál angyala s egy kedves, mindig mosolygó, vig- kedélyü testvérünket ragadta el. Tenoristáink egyik legszorgalmasabbja Heine Vilmos dalostársunk, a jó öreg, de mindig fiatal kedélyű “Heine bácsi“ nincs többé ! Kivitték a temetőbe s még el sem búcsúzhattunk tőle. Heine bácsi! jó Heine bácsi! Isten veled ! Nyugodjál csendesen! Fájdalommal jegyezzük itt fel, hogy kedves testvérünk temetésén azért nem vehettünk részt, mert a gyászesetről későn, a temetés előtt nehány órával, értesült az elnökség. Azonban szeretetünknek kifejezést óhajtván adni, a legutóbbi ülésén abban állapodott meg a választmány, hogy sirjára koszorút helyezünk. Nyugodjék békével! Folyt, követk. Tata-Tóváros. A tata-berlini távhajtás alkalmával sokat beszéltek arról, hogy milyen nagyszerű telep lehet Tatából. A most lefolyt Tata-Berlini kocsi versenyen több külföldi ur, néző és újságíró jelent meg, kik elragadtatva nyilatkoztak Tatáról. Nem csak nyilatkoztak, de beszélgettek is a minden kényelemmel ellátott Eszterházy szállodában, — melynek bérlője Nagy Lajos, jó ételeit és italait élvezve — otthon találták magokat. A fényképészek több szép pontját fényképezték le Tatának s mindnyájan elhatározták, hogy Tata idegen forgalmának emelésére erélyes mozgalmat indítanak. Nagy-gyülés. A Garay János társaság nagy gyűlése f. hó 29-én (vasárnap) d. u. 3 órakor (Budapest, V., Markó-utcza, állami főreáliskola, II. emelet, diszterem) fogja megtartani, következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. — 2. Titkári jelentés. — 3. Pénztárnoki jelentés. — 4. Másod- titkár választása, — 5. Alapszabályok módosítása. A nagy-gyülést előbb említett helyiségben d. u. 4*/2 órakor nyilvános (felolvasó) szakülés követi, következő sorrendben : 1. „Már késő“ (Rajz — Székfoglaló Hegyháti Albert István baranya-vaszari tanító r. tagtól). 2. „Tovább“ ! (Költemény Viz Zoltán abonyi h. plébános, igazg.-választmányi tagtól). 3. „Tévedések játéka“ (Elbeszélés. — Székfoglaló Kupcsayné-Molnár Julia brassói r. tagtól). 4. „Az anyaföld“ (Néprajzi ismertetés Zombory Gyula titkártól). 5. Spanyol legendák“. (Spanyol-magyar fordítások. — Székfoglaló Körösi Albin kegyesrendi tanár r. tagtól A felolvasó szakülést zárt (választmányi) ülés követi. A nagy-gyülésen, Társaságunk az alapszabályok 18. §-a értelmében, csak rendes és igazgató-választmányi tagjaink vehetnek részt. 4 órakor kezdődő nyilvános szakülésünkön vendégeket szívesen látnak. Az „Aurora“ Budán. A budai társadalmi élet nem csekély fejlesztésére szolgálna az a terv, melyet István ffy Gyula festö-müvész az Aurora körben a napokban hangoztatott. Istvánffy ugyanis azt ajánlotta a körnek, tegye át székhelyét Pestről Budára. A kör tagjai el is fogadták az indítványt, de kikötötték, hogy legalább 100 budai tag belépésével hajlandók csak határozattá emelni azt. Most tehát csak mi tőlünk, budaiaktól függ, hogy ezt, a szin- és képzőművészeteket pártoló testület, mely a társadalmi élet fejlesztésének kétségtelenül egyik hathatós eszköze lenne Budán, körünkben telepedjék le. Az egyesület czélja: a magyar színműírók, képzőművészek s általában a modern magyar szinmüirodalom és képzőművészet erkölcsi érdekeinek minél szélesebb alapon való felkarolása ; a színműírók, színművészek, képzőművészek, valamint a szinpártolók közti állandó és közvetlen érintkezésnek fentartása és a tagok nemesebb szellemi szórakozásairól való