Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-01 / 27. szám
Budapest, 1899. (5) (1886—1893), ki tanácsi intézkedés folytán egyik nagyobb főv. községi elemi iskola igazgatásával bízatván meg, helyét 1894-től kezdve Somlyay József szintén oki. tanító tölti be. A lefolyt 12 év alatt 16 felügyelő-tanitó működött az intézetben ; egy pár kivételével 2 3 évi működés után ezek a főváros községi elemi iskoláinál nyertek alkalmazást. Az 1898/99. tanévben Kovács Jakab és Schoarz Ágost oki. tanítók teljesitétték a felügyelő- tanítói teendőket. (Ez utóbbi 15 éves koráig árva házunkban nevelkedett.) Ünnepek. Evenkint a következő egj^házi és nemzeti ünnepeket szokta kiemelendőbben megülni az intézet: 1. A szabadság feltámadásának évfordulóját, márczius 15-én. 2. Az 1848-ik törvények szentesítésének évforduló napját április 11-én. 3. A koronázás évfordulóját junius 8-án. 4. Az iskola évzáró ünnepét junius végén (ez egész napi kirándulással (majális) van egybekötve). 5. Halottak napját november 1-én, a mikor gyászlobogó alatt vonulnak ki az árvák elhunyt nagy jótevőjük: Mayer Fe- rencz sírjához, koszorút helyezvén a feldíszített és kivilágított sírra. 6. Karácsony napját deczember 24-én, a mikor a főváros bőkezűségéből s a közönség adakozásából beszerzett ajándékok osztatnak ki az árvák közt. Ez ünnepek jelentőségükhöz képestimával, énekkel (három szólamra betanítva), emlékbeszéddel, szavalatokkal s esetleg alkalmi könyvek ajándékozásával vannzk egybekötve s azokon a közönség is részt szokott venni. A magyar nemzet életében előforduló öröm- vagy gyász- eseményeket az árvaház rendesen megünnepli. Templom a Gellérthegyen. Az örök imádás templomának szeretné Szabó M. Ferencz budai háziúr a Gellérthegyet. A Buda és Vidéke már többször, évekkel ezelőtt is hozzászólt az erőd felhasználásának kérdéséhez s több czikkben javasolta, hogy az erődöt templommá alakítsák át. Szabó M. Ferencz ur indítványa megerősíti a Buda és Vidéke czikkeit s most már ily befolyásos úriember állásfoglalása folytán reméljük, hogy a gellérthegyi erőd még is csak átalakul valamivé. Nem nehéz az átalakítás, mert az épület jó és szép s még nem sokat romboltak le belőle. Német kiabálás. A Buda és Vidéke a nemzeti önérzetet pirító és pellengérező német kiabálások ellen számtalanszor kikelt már, de ugylátszik, sem az Iskola-egyesület, sem a Nemzeti szövetség, sem a hatóság nem tartja érdemesnek a beavatkozást. Ha valaki az utczán igy kiabálna, azt a rendőr egyszerűen bekisérné, de hát úgy látszik a fenszter mákok tovább is üvölt - hetnek. A rendőrség, ha másért nem, mint az utczai csendzavarásért beleszólhatna és megtaníthatná az éktelenül kiabálókat, hogy ne háborgassák a polgárok nyugalmát és a magyar önérzetet. A főváros közmunkák tanácsából. 1899. szeptember 14-én. Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Hanszmann Alajos és Tolnay Lajos tanácstagok bízattak meg. A középitési bizottság Gerlóczy Károly lemondása folytán megüresedett tagsági helyre a tanácshoz Steinhardt Antal építészt választotta meg. A megjelent uj tagot az elnök üdvözölvén, következett a napirend. A „Standard“ életbiztosító társulatnak a Kossuth Lajos-utczai Dréher-féle házra tett vételi ajánlatát a tanács elfogadta. A vételár 650.000 frt melyet a vevő 10 nap alatt lefizetni tartozik. A megkezdett építkezést a tanács folytatja, mindenben a vevő számlájára, a ki az előirányzott összes építési és művezetési költséget szintén 10 nap alatt egyszerre letenni tartozik. A rendelkezés az uj helyiségek értékesítése felett már a vevőt illeti. Az irgalmasrend korház telkének, továbbá ama telkének szabályozása iránt, melyen eddig a rend tébolydája áll, sikerült a tanácsnak minden érdeket kielégítő megegyezést létre hozni. E szerint, hog}r a rend modern uj korházat építhessen, átengedi a tanács a dunaparti terjedéket; de viszont a rend is átengedi azokat a területeket, melyek a két telekből szabályozásokra esnek át. Ä mostani tébolydát a rend megszünteti és ezeket az épületeket a régi kórházban ápolt betegek elhelyezésére használja fel addig is, mig az uj korház felépül, kötelezettséget vállalván arra, hogy a tébolyda telken levő felépítményeket ly03. junius 3<)-ig lebontja. Mulasztás esetén a tanács lesz jogosítva a lebontás iránt közvetlenül intézkedni. A halászbárka stylszerü kiképzésének és az Albrecht-utról felvezető monumentális lépcső építésének felügyeletére alakított vegyes bizottság javaslatára a szükebbkörü árlejtés eredményéhez képest a tanács a föld, kőmives és elhelyezési munkákat Wagner és Peterek czégre, a kőfaragó munkákat pedig Hausz- mann Sándor vállalkozóra bízta. A bécsikapu kaszárnya telkének szabályozása végett átír a tanács a székes fővároshoz. Ezt az ingatlant a katonai igazgatás legközelebb átadja a kincstárnak s ha a szabályozás rendbejön, a pénzügyminiszter megbízásából az értékesítés iránt a tanács fog intézkedni. Az angyalföldi tébolyda telkén keresztül két ut van tervezve. A telek szabályozására vonatkozó egyezségi tervezetben az a rendelkezés van, hogy a tulajdonos kincstár a főváros kívánságára ezeket az utakat bármikor megnyitni tartozik. A belügyminiszter részéről felmerült észrevétel folytán a kérdéses rendelkezést a közép. biz. újabb megfontolás alá vevén, azt ajánlja, hogy az épületekhez legközelebb eső Gömb-utczára nézve a rendelkezés módosíttassák olykép, hogy mig a telek tébolyda czéljára szolgál ez az utcza csak a kincstár kívánságára lesz megnyitható; ellenben a nagy forgalmi jelentőséggel biró Szegedi-út tekintetében az eredeti szándék fentartassék. A javaslathoz a tanács hozzájárul. Az Erzsébet királyné emlékére ültetett fák megjelölésére a bemutatott tervet a tanács elfogadta. A mérnöki hivatal az építkezések kitűzésénél számos esetben helytelenül járván el, átír a tanács a székesfővároshoz, oly utasítás kibocsátása végett, hogy a mérnöki hivatal esetről esetre tűzze ' ki ne csak a telek határvonalait, hanem a fekszineket is és pedig az utóbbiakat mindig a Duna szempontjára vonatkoztatva, nehogy hibák vagy tévedések esetében kiigazításul az uj házakat vagy elönteni vagy leásni kelljen. A Sárosfürdő telkének megalakítása végett szükséges ingatlanok már kisajátittatván, a tanács bekivánja a székesfővárostól a szabályozási térrajzot, hogy a mintegy 2200 Q ölnyi telket a forrásokkal együtt árúba bocsáthassa. A II. kér. Ponty-utczát a főváros 5 ölre kívánja kiszélesíteni. Ezt a tanács elfogadja. A Rákóczy-téri vásárcsarnok telkének szabályozása folytán keletkezett két útja. Az egyiket a tanács „Uéry utczának nevezi el, mert folytatását kepezi az ugyanilyen nevű utczának. A csarnok északi oldalán elvonuló uj utczát pedig „Rákóczy“ utczának nevezte el. Özv Glück Károlyné és tsai I. Istenhegy, Bischitz Lajos és tsai V Felső rakpart, Horváth Béla II. Nagy-Rókus-utcza, Weisz Fe- renczné III. Majláth-utczában, dr. Plósz Sándor _______B U D A ÉS VIP FK E és neje I. Gellérthegyen, Rajkay Mihály II. Donáti-utczában, Kabdebó Gyula és neje VIII. Rigó-utczában, gróf Andrássy Géza IV. Eg3re- tem-tér és Kaplony-utcza sarkán, özv. Hasz- maan Mihályuá VI. Pacsirtamező utczában, Weisz Berthold és Mannfréd V. Lipót-köruton, Csorba Ferencz III. Szemlő hegyen fekvő telkeinek szabályozása, felosztása, illetve rendezése engedélyeztetett. Az V. kér. ujépületi telkek csatornázására és a csővezeték lefektetésére vonatkozó terveket a tanács kivitelre elfogadta. Elintézést nyert továbbá Weisz Arnold, özv. Mahler Simonné, Havel Lipót, Deakovszky István, báró Villányi Józsefné, Tihanyi Károly, Union kemenyitő-gyár, dr. Wajdits Alajos, Nyeznik Mátyás és neje, Dalusky Lajos és Gerhardt Gusztáv, Ditrich és fia czég, Vük M. és fiai, gróf Andrássy Géza, a pesti izraelita nőegylet, Toepfer Richárd és Turner György, végre Jablonszky és Vas folyamodása Adományok a szegény gyermekek felruházására. Az I. kér. Attila-utczai elemi iskola buzgó és feladatának magaslatán álló tauitótestülete tudvalevőleg a múlt iskolai évben hangversenyt kívánt rendezni a szegénysorsú iskolás gyermekek felruházása javára. A hangverseny rendezői: Patacsics János, Schischka Jenőné, Schönreiter Anna, Valter Vilmosné, Fehérvári] Ferencz, Stacke István és Hajós Mihály mindent elkövettek, hogy minél sikerültebb legyen a gyermekhangverseny erkölcsileg úgy, mint anyagilag. Megnyerte a szépen egybe- állitott hangverseny műsor mellé Czike Fe- renczet, ki Frimel János segélyével igen szép ködfátyolképes előadást kívánt tartani. Minden elkészült április 8-án este. A tágas tornaterem be volt rendezve, föl volt díszítve. Alig végezték be a munkát, este 11 órakor a tornaterem mögött lévő bástyaszerü fal beomlott óriási dördüléssel s a tornaterem nyugati falát is megrongálta a 9 m. magas fal beomlása. Óriási szerencsétlenségtől óvta meg a Gondviselés az iskolát, mert ha ez. a hangverseny alatt történik, kiszámithatlan szerencsétlenségnek lett volna okozója. Vagy ha 4—5 órával előbb diil be a fal, egy egész osztályt eltemetett volna, azt az osztályt, mely az alatt a fal alatt az udvaron tornázott. . A hangversenyből persze semmi sem lett. A tantestület felszólította a közönséget, bogy kik jegyet váltottak, vegyék vissza befizetett pénzüket. Tekintve a jó czélt, igen kevesen tették ezt s a kitűzött határidőig ki nem váltott jegyek árát a testület adományképen kezelte s azt ez évben a szegény gyermekek felruházására fordítja. Alább közöljük azok névsorát, kik jegyeiket nem váltották vissza, tehát adakoztak a jó czélra. Mielőtt azonban ezt tennők. felemlítjük azokat a jószivü gyermekbarátokat, kik egyéb szívességgel járultak a hangversenyin z, tehát a kiadásokat apasztották s igy lehetővé tették, hogy ily szép jövedelmet biztosítottak. Eöeriiny István főv. mérnök saját pénztárából fedezte az összes kész kiadást, mi 80 frtot tett ki. Guckier Károly főv. erdőmester lombozatot küldött díszítésre, Störi A. kávés, Szabó József polg. isk. igazgató, a Budai Polgári Kaszinó, a Budai 7ornaegyesüiet, a Budapesti Iparossegédek Egyesülete széket engedett át, Som- lyay József szőnyegeket küldött, Pert hl Géza ponyvákat engedett át, Jauernik Nándor a nyomtatványokat ingyen készítette, Schmid- berger Rezső ingyen díszítette szép növényekkel a termet. Úgy ezeknek, mint Czike Ferencz ipariskolai igazgatónak a tantestület köszönetét fejezte ki A hangverseny jövedelme 207 frt 20 kr. volt, ebből visszaváltottak 6ö irt 20 kr. ára jegyet, marad tiszta jövedelem 142 frt. Ehhez hozzájárultak a következők : titacke István által eladott és vissza nem váltott jegyek ára 12 frt, Fáik Miksa 9 frt
