Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-09-11 / 26. szám

Budapest, 1899. (4)

BUDA ÉS VIDÉKÉ

Tarkabarka verslábaknak Beh nagyr itt a zavara !

Hol a minket kivezető Áriádne fonala? .

Ezt bátorkodom e verssoraimban kérdezni.

A költemény versmértékét illetőleg érjük Tyé e kérdéssel! ; ' ':nv;

Mit mondjunk ahoz, hogy Petőfi a második verssorban 'ri'sfeni lélek'1, a negyedikben máris „duslortibú ÉábéifÚ, az ötödikben pedig ugyanezen isteür'lélek „lelkünk dahiókaj i továbbá „napunk“, sőt/ még „levegőnk* is? ■ - »fel

Ugyan hogy lehet. Pejőfi isteni• lelkét — költőmüvészileg keüpen .előjí^s^ítet^/;. átmenetek nélkül — egyszerre fának, dalnoknak, napnak és puszta levegőnek is. képzetei ?

, Csoda-e, .hogy ilyfajta.költészetnek; hátat

fordít" a magyar ember? * ®-fi3 fw eJö . - A költészet iránt altkor r Lelkesül á magyár nép: !

u. n . A mikor a költő szépen -* úrs^-. ■, Énekli meg azt, mi szép.ti i, ...... liílM A

A mit e verseden'. . k jfpjr^tenn- - ^^t prózában ismételve hangsúlyozom, hogy a költőnek szépen kell előadnia a szépet. Már pedig semmisein' szép, a mi erőtetett holmi.

Művészetben csak az, a mi y\

Természetes, csak az szép; .\y

Mind az, a mi erőtetett \t

Nem lehet szép semmikép. v

\ -KP/ m' A v'wuw *•.* A

Ámde néni, prótptett dolog-e az, igidón

a költő előkészületek és természetszerű'„atmé- netek nélkül egyszerre fának, dalnoknak, napnak és levegőnek a képében d untot j föl valakinek a lelkét?.. 'j.v( lvvl

„Lónyakat a festész ha ragasztana emberi főhöz*-, stb. ... /-V-.U • A

(L. Horatius-nak a Pisák-hoz irt levelét.) Még valamit ! . ■ .A költeményben „győzelmesen újjászülető jelenés“-ről van-^.szó? rh Ez (.az *újjászületőa jelen idejű igenév (participium) akar lenni; de van-e születik-nek jelen idejű participiuma vagyis melléknévi igeneve ? Nincsen. Miért nincs ? Azért nincs, mert „szü- Igtik“ szül igének szenvedő alakja? (Szülök, ich gebäre, születem, ich werde geboren;

. szülsz, du gebierst, születelAj dg wirst gehören; szül, sie gebiert, születik, er vagy sie wird geboren.)

' t .«•!* ■'} KArjU

A mint- például a latin vagy/német nyelvben a szenvedő igealaknak jelen idejű (participiuma; nincsen, úgy a magyaj szenvedő igealaknak sincsen. Például dicsér igének a participiuma dicsérő, de dicsértetik szenjelen participiuma? — Épen úg$ síül igének A participiuma szülő\ de születik szenvedő igealaknak születő-féle szenvedői jelem, idejű participiuma nincsen. (A szén védő ^qpmészetespn jól jjj*.?g,- .kplj,, ph^lö.nb.pz^ßtni a mi vei tető igealako't,. p, melynek’ L 'jelen, jdgifi. igeneve gyakori ;, például ül-fal míveltető igealaknak van jelen idejű participiuma : „Altató dalát, az édest, mintha hallanámi

[.Kerényi Frigyes.)

Mióta a magyar nyelvben SeifFensteinér mesterünk:

Hej, azóta minduntálan

Kibiesaklik a nyelvünk! d&eomd

“Avöi > 1SÍ Ö )V9 ... fiÜiéfB- Talán fölösleges [jis, azt. i^eg^líten^oj, hogy;,.e verssoraimban, előforduló .Spiffeasterner azonos azzal a Seiffensteiner-g^,, a kj, a Jlorsgzern-Jankóu - b.an ..(sniátfág0]? magyar Stófck „ tönődéspiCgv , ^gg4>uÖf RRtJÜrjíitiií.i x: miiov derbi £Ín:.ébja;te moikH einfijse* ^A födiomrimo iiimadf déyge ró

XQH unt nmsrdos ifi husid ős men ,39^éaseéga ídí utejerM őrifáimlúhrmr gyod .eafeaed

nzAxh ,a

'.rői iyí.Qr,I)

Suhanczok.- Erzsébet-királyné gyász. Isten tiszteletére állították fel az öreg honvédeket. A gyász- záéMó alá sorakozott intézeteket egy öreg bajtárs Osztotta be'katonásan. A régi dicsőség hős bajnokai bizony nehezen mozdulnak már. Éretlen suhanczok 3 élemédétteb'b ácsorgók röhögték a névtelen bősöket. Hát ez a Kossuth kultuáz ? A Kossuth Lajoteutcza f szögletéh nyilvánosan élvelődnek azokkal, kik vérrel és nem tintával Írták magokat a történélembe. A'csóportosulók álig akartak-/helyet adni az érdemes vitézeknek, á hajdani oroszlánoknak. E "sorok Írója rivalgótt rájok s utasította ah arczá11 a-n kodókat rendre, kik nemcsak kegyeletlenek, de tudatlanok is, mert nem tisztelik akpkat;'kiknek csák egy jelszavok volt: Előre, kik Mem’foglalták le a halhatatlanságot, die véreztek a hazáért. : . á

:ű>,)gás.fcövf i-anb:r •? rá o :'v\k r wM) aóf

H Budai vigadók. 1

áDi 'i ‘1. • ál 'f. 8(j£H££‘t ’ O'jiJI'c) ílül- / -v.fr v í iSem a • budai vigadó ra,- sem az; ,ó - budai ikötona) veűdéglőre:;nem akadt bérlői Az ó-bu- Mai UbxöK& jekdéglöéébÉdee i7ntal a Csásgyáu- :fürdő vendéglőjének bérlője áldozta fel magáit lés1 ezzel megmentette m lil-ik; kerületí./társar dalmi: életét. ^Magyarosit Ó Budán a színház is, de legjobban magyarosit á: társadalmi élet te. Edén fin tah .»hazaíiságáto/megdicsérjük, mert •'anyagi nagy haszonról.,szó. séma lehet. Szerencse, ha kés*/ kiadásaira nem űzet rá. Most már a budai vigadónak is ez lenne a sorsa. Jdeőfí ilyen' áldozatkész .polgárra-van szükség, ki a -közönség javát..többre nézii á r-maga javánál.

, :;,t m geRsűe/nő-i áö |fs?í fi nb;d-b3 íutfiv^a/rt Tgórf ,-ioámdem'JO/u .-r-.ce: tőd

Szépirás-iskoía. *!

fnőbmm űrjsofelóAs ir&ß ídvP% ygod . VajdaicPálíszéke&Mőv. polgáiú-iskolai-renr des. tangf .ezépimsiskolája - II.r kerya-Eoí-tü; ,óá- .szm-Biztoátés1?alaposi.-.kik%)zóst F.aiyujte bankt, ipéiauilitézetí^ tisztviselőknek, / és/ ke-reskedehni /> blkaknazot tsdinak,Tfurafk ésuhölgyák részére^ m í-tíiag}mr,'/némete'.szépírást/és- rondirásból, ‘ kik í azt rövid/-idő alatti elsajátítani^ akarják. Höl- ■ gyek',/; valajnintf felsőbb; intézetbe/járó tanulók részérerjkülön -napokiés ;mérsékelt .dijak, - IF^- nitó-, tanítónőfjelöItek (kópezdei haU^tó]^), ia tgyakoriati; részen kiviül a. szépírás tanításának ; fmódszerét iy plshj átithatják 1 /íFánitási ádój ,bá- ponkéut-ldnw d-4t9f óráigo/bá Bőséi ;r; hs&oá g w axew»d ser

s god .g•//-■■• tesey-gor tsít> .,*vv'rrbtöt mAssod '■ÍUri ote'te.- te b-M jniám»cr gr üaao áfiukri síi-ha , ) f kap^zh. ,/t^ÍL/sg J

sf '* Élt a kék szót ' heliézp 'Vojná 1 'ihkgy^ffia forditáíii" dé! neíii iá"khlí.iA kapszlit ibáú'h'é&. használják,“ a .‘hélluléidót pedig , éltilfőfták. A

VafperéczeCetr/yő ' fe-"anyag ■ a1 logklijedte --tűhihi tüzet, fog--.kft!4k>s

sAM¥7h°äSikat

bobokban mag.K #jere.

tswtpÄ^, w®*kefetiek A gp-mekeVm.favaj,

vasdarabpkkal a^jxk ^ k^zjL^i^y .kpnygaba keipl igt, - SeHÜblíí1VW8f’ ,?í!SaW

p. Mj8?,8jsv{o t jb jjnl if cm kngfi m s rrsquao dog te

.....:

;/- ... ■a ít*;; ayn-tóit at» .d«ipia?.teeo - ..•.termv

A fövároá,öibátTetíd!kiVübéi'dédífe|Sí'S2«bá^- reűdéfetr'teb^ifétá^^Ó\tÉŐ^ídkőáik. .iSk'Na >fea- bá'hüői í dél b tAi fPrrfe'íégh i^nd^hfb'í’gfrjfft ,d^á- lőiná s fMíőlabM)^1* uj- rendi, kidolgözásaji;ft 'ki^legütóM) tanulmányozta a külföldi nagyvárosok tdfiílbtáai rendjét: 'Azbj' temhtéskrehd1 ez^riUt^áSemetés nem; a ^yúskháijbóAmt/ffliakMé^^AhéJ^bák, hanem aPkefppeúfmp 'fémb fdbkm i tápitépdlő ■diszef kőzpeétfirúmfádös (há^m&n -kdort, ha rfappal liatüÉeglyösalt*1 bárérd^ hb-'ÉjjehteaKk

ar, hteatelid r> ikgam rodoi u/ )íU»doB dodobfix.ííjsv eogteőteM nem inafixiíi « gim .dmnkj ímsnt ganovsisaé fed >1 duíorfífiígol Royrnimobtrá 8h vőVI Misteáí

A magyar királyi zálogházak forgalma.

Egy nemzetgazdasággal foglalkozó budai Polgártársunk a ^áloghágak, számadatainak szomorú képére figyel n|eztetetU Ézékrol a székesTővárosi statisztikai hivatal havi füzete számol be, a miről nem tudjuk, miért van bennük német szöveg is.

< . • ^ i

Ha nemzetközi megórthetóst akar. a hivatal, erre való a franczia- nyelv és kár-német- .tel kevernmegy székes fővárosi -intézetnek.

A kimutatásban nincsenek benne a má- gánzálógházak, melyek valóságos f'átkai1 és szipolyai a közönségnekj.., A ^királyi bálőgBáh : versenytársai magok a királyi zálogház közvetítői, kik mindenféle ezímén kzédné'k kárírá- tot és más dijakat.

A társadalom nyomorúságát legjobban a zálogházak forgalmából tudhatjuk meg. A sugárutak, körutak palotái ebből a nyomorból kerülhék'-ki. Á- pálinkáékéreskedő és;á zálogra nyilvánosan és jitokban kölcsönzőből .válnak

# ‘-:áÓ,A P'i:,y,r;y< {

/ ///) Atársadalom ;beteg, az-: elszegényedés íiiaprŐEhápEa nagyóbb, Bizony előbbrfiaztfteiU;- beriség sorsát kell rendezni avcsakvazután utbzákati/1 Insz-b arjrii nczezer omberne k nincs munkája a székes-fővárosban.: . .;r-.;r ;•

" !l’ Hova jutnak! ' 1 - ' A ’ zélÓgházaTÉ sötét képé ék- ’a^h'aví'/füzégfejewffi? . ,- É ■ ' ' M ü&yfeiá mnÖ

m.fik statisztikáját, az , lp7 l— Ipüd.,.evekről ,a of. ,sz. , tábla tünteti léi.,,Mint’ ebből kitűnik;, az említett ido.-folyanw alatt úgy az elölégo- iett, ,mint a ki váliótj;,' összeg; jéíé^téÉéh^ebb hullámzást néni: t^iptef- fel,jAz, elsöV öU évben ugyan némi emelkedés észlelhető, de azt a második/ óyÖ|Qd.böu csökkenés váltja íeí? melyre

,Ä. úCtúJyAs s^m Äfei#■ Ezen,.emelkedés nein rohamos üg^an, pe,mégis folytonos’ és a .népesség szaporodásával latszik jlépéfjf,;tai.]tani- lÖsszehasohlitya a,'28 évi időszak

Si«» Agt; y-M4

a zalogtelyeten összeg öb'byo-al, a kiváltási 66'OÉo-al nagyobb, mint 1871-ben. Ezzel szemben az elzálogosított és kiváltott darabok száma a tárgyalt 28 év alatt több mint há-j romszorosára emelkedett, a miből látjuk, hogy . az elzálogosított . tárgyak átlagértéke évről- évre,. csökken. . s .

aa-w Í0SHÍ OBiia atwaiwerfT honon : ,a

A 32. sz. tábla tartalmazza a zálogház zálőgállajlőtát "minden egyes ' év végén Ez ádktÖk hasoifló htll I amzaát tűntetnék M(,f-;'úiiht a minőt áz elzálogöSitás és kiváltás 'fcü^ü-lWá- -hál 'énről1 évre' észlelünk'.; ■ > vmuA nbb •

A huszonyplcz éyi jdőáóak '‘kó|j szélső .évét véve,.szemügyre, kitűnik, hegy a zálogban. levő tárgyak, száma ez. időszak..alatt. 143 164-rŐl 479.922-re, tehat 235°/o-al, az ezekre " "it-ötfr^mr'nrtt‘rtt-^neg-'pndf^3A'i%3u9(kHrorOT!áifii-'' 4,5p,0;,ő22 kprqnárn, vagyis csak 4f)°/fr-al e.mel- bodetit, , gj

•«fid - A.kölcsön;biztositásám,tulnyömó;fószben ékszerek szolgáltak, a Amelyekre/ a zv. .utolsó évben az összés:-kölcsönök ?/« .részét;jutóttv ,u

■.Htiit A kfi - nein, í váltott;/-zálogtárgyakí közül (Isua 33v szí táblát) az elmúlt évben:-8-2w2ő2 adatott el, az eladásból mindössze 6:42.244 kor. fplyt .be. Az ekként. eladott ingóságokért 6—8 kqr., ékszerekért 1 &—20 kor, ;,szokptt befolyni. .1,875 tffai az elaxlott tá^gya^ ^nzáma.pEétszere- .géfe^emnlhédefty/n2 éi;tök befolyt összeg azon- -te..kypüp?.©di:ésnéyel csökkent;. az.-,Madáérn líppült, féfgyak )értóke ríeháf óyrőbéyije.; cseké- Jye-bb -lesz,. ...-1 tig-Mjunfeát-/fi ;'munkásnak: 'A1 renyhe;)• és -dologfüűlannak dologházat.- /A ’középSorsu pfól- gáiro-k; t őjdékéfoeh cíf>edig{ 0helyesíri piaokii rréiadr -tottósfc^na»eáfi&ik •lefokamsátííóte>eheim íVfelcsigá- zását.i; íMiüi érnek ;<a>, - vásárcsarnokok,; hamapróűt- napra drágul minden? Mrifelelte-ßl ledől mexr so dßug/teygjm tbőtev A ítd e fnimrem ob gppm—te bő fi cnoK .fijiyu imqhú sorié few fiödm3 atviid saeí ú men .ierógéBBsíteöü sete -togolo

I tíSikPhaBi vnlidoa áenlxedóSL tiibieS i ai .tő nh idősöd ioaóbni teöláoiö sa líov aaed