Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-01-21 / 3. szám

Budapest, 1899. (4.)

BUDA és VIDE K E

Január 21.

stb. községeket, hol a boldog emlékű gróf az erény alapítványt tette, az akadémia elnökségét, a nemzeti szinház igazgatóját, a főpolgármestert szintén megkeresi, hogy a nagynevű emberbarát méltó emlékének emeléséhez hozzájáruljon. A bizottság gróf Karácsonyi Jenővel közölni fogja megállapodásait.

Gyógykovácsi czimet a polgári életben senki nem viselhet. — E czim kizárólag a közös hadseregnél és honvédségnél használható.

A magy. kir. belügyminiszter 1898. évi 3408. számú határozata. Cs. vármegye közönségének. A vármegye alispánjának 1898. évi április hó 4-én 52/kih. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a cs—i járás szolga- birája által hozott első fokú ítélet helybenhagyásával P. János cs—i lakos, kovácsmester,

1-ször, állatorvosi gyakorlat üzletszerű folytatása miatt az 1888. évi VII. törvényczikk 123. §-a és 153. §-ának e) pontja alapján 20 forint pénz- büntetésben , nem fizethetés esetén 2 napi el-, zárásban; — 2-szór gyógykovácsi czim jogosulatlan használata miatt az 1879. XL. törvényczikk 45. §-a alapján 20 forint pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén még 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében márasztaltatott el; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az első sorban említett kihágásra vonatkozó része a földmivelésügyi miniszter ur elhatározásához képest feloldatik és az első fokú hatóság annak megállapítása czéljából, hogy panaszlott az állatorvosi gyakorlatot Üzletszerűen folytatta-e, szabályszerű uj tárgyalás megtartására és a kifejtendőkhöz képest megfelelő uj ítélet hozatalára utasittatik, a mi a kbtv. 45. §-a alapján történt elmarasztalást illeti, a másodfokú ítéletnek ezen része helybenhagyatik, mert a „gyógykovács“ czim kizárólag a cs. és kir. közös hadseregnél és a m. kir. honvédségnél van használatban és ezt azon egyének viselhetik, a kik tényleges katonai szolgálatuk közben a bécsi cs. és kir. katonai állatgyógyintézetben, vagy a budapesti m. kir. állatorvosi akadémián rendszeresített gyógykovácsi tanfolyamot sikerrel elvégezték és az erről szóló bizonyítvány alapján katonai gyógykovácsokká kineveztettek. — A polgári életben e gyógykovácsi czim nem létezik és ezt azok az egyének sem használhatják, kik megelőzőleg katonai gyógykovácsok voltak, mert gyógykovácsi tanfolyam elvégzése alapján szerzett bizonyítvány nekik erre ép oly kevéssé ad jogot, mint az állatorvosi gyakorlat űzésire, amennyiben a bizonyítvány szövege szerint annak tulajdonosa csak arra nyert jogot, hogy „bármely patkoló kovács üzletet bármikor önállóan felállíthasson és űzhessen.“

A gyaogjáró elfoglalása.

A pénzügyi oszt ily tudvalevőleg a gyalogjáró elfoglalására uj díjjegyzéket állapított meg, a melyben a mostani árakat tetemesen fölemeli. Az ügyosztály a kávéház előtt elfoglalt területért nagyobb bért kívánt megállapítani, mint a vendéglő előtt. A pénzügyi bizottság Sereghy Zoltán dr. jegyző előadása alapján tárgyalta a javaslatot s egyhangúlag kimondotta, hogy a kávéház és vendéglő előtt egységes árakat állapit meg Hosszasan vitatkoztak a fölött, hogy a kávéházakra javasolt nagyobb összeget, vagy a vendéglősök kisebb összegét alkalmazzák. A bizottság többsége a nagyobb összeget fogadta el. A járdafoglalási dijak tehát a bizottság megállapítása szerint négyszögméte- renkint a következő:

I kerület: Disz-tér és Tárnok-utcza 185 kr, Szentháromság-utcza 160 kr, Krisztina-tér, Alagut-utcza 185 kr, Krisztina-körut 150 kr, Logody-utcza 100 kr, Döbrentey-utcza 160 kr, Egyház-tér 150 kr, Szarvas-tér, Fehérsas-utcza, Virág Benedek-utcza és Fehérvári-ut 100 kr. II. kerület : Lánczhid-tér 325 krajczar, egyebütt 185 kr. III. kerületben 60 kr.

Örülünk, hogy a székes főváros igyekezik a járda foglalás értelmét világosabbá tenni. Bizony nagyon nehéz ügy ez. A folyamodóknak sok ügyébe-bajába kerül, inig elintéződik egy ilyen kérvény. A jognak és méltányosságnak kell itt irányadónak lenni s az elintézés ne fenekeljen a különféle hivatalokban.

Hamis munkakönyvek és pecsétek.

Budán és vidékén annyi gyáros, földbirtokos és munkaadó van, hogy érdemesnek találtuk ennek a czikknek közzé tételét, mi a visszaéléseket mutatja be és sorolja fel.

Gyakorlatban a gonosztevők, szélhámosok stb. leggyakrabban a munkaadók bizonyítványát I s az ezen bizonyítványokat láttamozó hatóság- pecsétjének hamisítását űzik.

Ezeknél első sorban jegyezzük meg, hogy a távolabb fekvő és az országban több hasonló névvel biró községek pecsétjét hamisítják a gonosztevők nagy előszeretettel, mert részben azt hiszik, hogy az, a kinek az okmányt bemutatják, a távolság miatt nem ösmeri az illető község pecsétjét, részben pedig arra számítanak, hogy p. o. ők nem Zíorsod-Mező-Keresztest, hanem i?z7mr-Mező-Keresztest értették. Épen ily czéllal készülnek az általános nevű magánosok vagy vállalatok hamis pecsétjei is, p. o. Szabó János vaskereskedése Szt.-Miklóson. Szabó János nevű vaskereskedő, valamint Szt.-Miklós község

tuczat számra van az országban.

I ö

Az ily hamis pecsét megszerzése pénzbe kerül s nem csak egy alkalomra készül, tehát a csavargó gazember előtt kiváló becscsel bír, azért igyekszik azt magánál jól megőrizni. Rendszerint a kabátgallér hátsó, kemény részébe, a nadrág előnyilásának, vagy alsó részének szegélyébe var.rva, esetleg a csizmaszár bélésébe rejtve helyezi el.

A bélyegfesték megszerzése sem ad sok gondot, mert e czélra szükség esetén elegendő a mindenütt kapható fekete olajfesték, ténta alja, sőt czipő és kocsikenő is ; de modern bélyegfestéket is lehet bármely városkában kapni.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mely hamis pecsétet használó egyén valódi bélyegfestéket hord magával, azt majdnem kivétel nélkül czipő fény máz-dobozban tartja elrejtve. Azért a csavargók személymotozásánál jó az ilyen dobozra figyelemmel lenni, mert ha abban fénymáz helyett festéket találunk, a hamis pecsétnyomónak is a megmotozott egyénnél kell lenni.

A hamis pecsétek és bizonyítványok az igazi csavargók legjobb támaszai. Ezek sokszor nemcsak a büntetéstől védik meg az illetőt, hanem nem ritkán nevezetes bűntényekkel kapcsolatosak'. Állást, szolgálatot szereznek a csavargónak, melyet csak azért igyekezett elnyerni, hogy a szolgálat adójánál a tervezett bűntényt végrehajthassa.

Néha az alibi igazolására is jók a hamis bizonyítványok. Ha a bűntény elkövetése után sikerül a tettesnek csak rövid ideig is szabadon maradni, első teendője, hogy magának hamis bizonyítványt szerezzen, mely azt igazolja, hogy a bűntény elkövetésének idején itt, vagy amott — természetesen jó távol — mint becsületes cseléd, vagy munkás működött. Ha aztán gyanú alapján letartóztatják, arczátlanul előmutatja igazolványát s akad nem egy közbiztonsági közeg, sőt hivatalnok is, a ki ezzel jóhiszemü- leg megelégszik. Ily esetben az okmány alaposan átvizsgálandó s ha az ember iránt legkisebb gyanú merülne is föl, a puszta látszattal megelégedni soha sem szabad.

Hasonló esetben a tapasztalt tisztviselőre nézve legfontosabb gyanuok az, ha tudja, hogy valódi csavargóval, nem pedig ideiglenesen munka nélkül levő, különben becsületes, szegény ördöggel van dolga. A gonosztevők közé sorolható hivatásos csavargót könnyen felismerheti az, a ki nehány ily akasztófavirágot már alaposan tanulmányozott. Az igazi csavargónak föllépése, viselkedése, kinézése, a munkától meg"nem kérgesedéit kezei s a körülötte terjengő sajátságos bűz oly határozott, félreismerhetlen jelleget kölcsönöznek neki, hogy össze nem téveszthető a saját hibáján kívül egy ideig valóban foglalkozás nélkül volt emberrel.

Hamisítás gyanúja merül fel akkor is, ha a munkakönyvben igazolt foglalkozások nagyon különböző természetűek és ha a munkakönyvbe bevezeti s állítólag a delikvens által látogatott helyek között nines meg a földrajzi összefüggés. A csavargó ugyanis nem mindig válogathatja meg, hogy milyen helynevet és munkanemet hamisittasson a könyvébe, hanem azzal kell megelégednie, a milyenre a hamisítónak éppen megfelelő hamis pecsétje van. Nagyon czélszerü | ha ilyen esetben egy térképet veszünk elő s azon a csavargó igazolványában jelzett helységeket vonalakkal összekötjük. Ilyformán nem ritkán igen furcsa czikk-czakkos útirány fog előtünni. Ekkor a csavargó felhívandó, hogy követett utjának irányát emlékezetből mondja el. Ha tényleg járt azokon a helyeken, akkor el tudja mondani, de ha nem járt, akkor nem ; és ez esetben az igazolvány vagy hamisított, vagy pedig lopott.

Ez az eljárás már gyakrabban kipróbált módszer a közveszélyes csavargók leleplezésére s gyakran rögtöni vallomásra kész teti az illetőt.

Tessék csak néhányszor megpróbálni !

A pecsétek hibás kiáltása, p. o. egyes megfordított betűk : N helyett vagy A4 vagy6’ helyett S', magukban véve még nem gyanúsak, mert nem egyszer találunk tökéletesebben kiállított hamis pecsétnyomót, mint némely kisebb község elöljáróságának a valódi pecsétnyomója. Az azonban már mindig kétséget kelt, ha egy jelentéktelen kis községnek a neve közelebbi földrajzi meghatározás nélkül fordul elő a pecséten. Nagyvárad város polgármestere ugyanis nem fogja hivatalos pecsétjen a város neve mellett még a vármegye nevét is bevésetni, mert föltételezni kell, hogy Nagyvárad földrajzi fekvését minden művelt ember ösmeri; de Da- rócz község pecsétjén az elöljáróság mindig föltünteti, hogy : Lénává-Darócz, Banyi-Darócz, AAgy-Darócz stb. s azonkívül még: Borsod megye vagy Nográd■ megye, hogy a falu, az országban jelentékeny számmal levő Darócz nevű helységektől megkülönböztethető legyen. Ha tehát p. o. Borsod vármegyei Lénárd-Darócz község pecsétjén ez a közeleobi meghatározás hiányzik, akkor legalább is valószínü, hogy a pecsét hamisított.

Ha a munkaadó által kiállított bizonyítvány s az arra rávezetett hatósági záradék ngyanegy kézírásból látszik eredni, ; lekor úgy az okmány, mint a pecsét- is hamisított gyanújában áll s tüzetesebb megvizsgálást igényel.

A pecsétnyomó anyagából is lehet sze rezni némi támpontot annak hamis vagy valódi voltára, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a pecséthamisitók úgyszólván soha sem használnak érczet, mert ennek kidolgozása nagyobb nehézséggel jár.

Meg kell emlékeznem még a marhajáriatok, különösen pedig a l der elek ham's fásáról, melyek minálunk, kiváltképen a dehi.léken, a hol a lólopások igen gyakoriak, még sokkal sűrűbben fordulnak elő, mint másnemű okmányok hamisításai. Tudok rá saját gyakorlatomból esetet, hogy egy kicsapott jegyzősegéd, egy délvidéki városban, országos vásá;ok alkalmával, valóságos irodát tartott a h< mis marhalevelek — illetve hamis lólevelek gyártására. Ezen, az Alduna mentén elterülő csendőr szakaszparancsnokság felügyeleti körletét behálózó lótolvajbanda, hosszú ideig garázdálkodott a nélkül, hogy nyomára lehetett volna jönni, mig végre egy tudtommal még mindig szolgáló veterán csendőr őrmester odaadó buzgalmának sikerült vásár alkalmával, a hamisítót egy városszéli kocsma félreeső szobájában, munka közben meglepni s ezen a réven a bandának több embereit is rövid idő alatt kézrekeriteni.

Az ex jegyzősegéd a lopott lovak ért-éké