Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-08-21 / 24. szám

Gyümölcs- és általános kertészeti kiállítás Budapesten. Az orsz. magyar kertészeti egyesület már tavai őszszel szándékozott Budapesten -egy kertészeti és gyümölcs-kiáliitást rendezni, mely boldogult királynénk elhalálozása foly­tán hazánkat ért országos gyász miatt elha- lasztatott. Az egyesület tegnap tartott választ­mányi ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy ezen kiállítást ezen őszön annál is in­kább megtartja, miután Darányi Ignácz föld- mivelésügyi minister, leiratában az egyesület támogatását helyezte kilátásba. Ezen kiállítás f. évi október 7—15-ig fog a városligeti keres­kedelmi muzeum (nagy iparcsarnok) épületé­ben megtartani és azon gyümölcsöt, szőlőt, zöldségféléket, fákat, virágokat, kertészeti gépeket, terveket és eszközöket lehet kiállí­tani. A kiállítás a gyümölcsre és terményekre országos, a gépek és eszközökre nézve nem­zetközi jellegű leend. Térdíj nem fizettetik, de a kiállítandó tárgyak bérmentve lesznek beküldendők. A kiállítás egybe lesz kötve gyümölcsvásárral is, hol a közönség közvet­lenül a termelőtől fogja gyümölcs-szükségletét beszerezhetni. Bejelentések szeptember hó 25-ig fogadtatnak el. Bejelentési iveket és prog- rammot küld az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület titkári hivatala (IV. kér , Korona- herczeg-utcza 16. sz.), valamint az orsz. gyü- mölcsészeti ministeri biztos (földmivelésügyi ministerium) is. A gyümölcs-vásárra a külföldi kereskedők is meg fognak hivatni. Prolog.*) Irta: Bóránd dános. Megtört a jég, tova röpülhet a sajka, Szabad az út az eszmék tengerén! Ragyogjon fönncn itt is a szellem napja, Miként az éjben, a sugárzó fény ! És mint a sajka buzgó kormányosának Résen kell állnia, ha előre tör, Úgy álljon a résen dísze 0-Budának Nagy, s elszánt erélylyel a „Polgári köru ! * Innen induljon ki fenséges útjára A magyar szózat és a hon erény ! Százados álmukból lesz aki fölrázza A tespedőket, az eszmék terén! Lesz aki fölrázza és életre kelti A szivek rej tekén ültetett csirát! Mint, a hogy tavaszszal buja földből kel ki, S terjeszti illatát millió virág ! * Eszmét-eszme követ, dalra-dalba kezdünk, Hadd zúgjon végig egész 0-Budán ! Hogy lesz foganatja, megsejditi lelkünk, Eszményi itt az ifjú és a lány! Megsejditi lelkünk, hogy kigyúl az elme, És messze világit, mint Főnix madár ! Megtanit bennünket szent honszerelemre, A mely mindég, s bizton diadalra vár ! * Jöjjetek körünkbe, miként áldozáshoz! S terjesszétek hévvel a szent igét! A magasztos eszme mennyei áldást hoz, S malasztját szivetekbe szórja szét! A magyarság fája idővel kizöldül, S ágaiból készül a nagy ravatal ! Közeleg az óra, hogy ez ősi földrül Elenyészik minden, ami nem magyar! * Megtört a jég, tova röpülhet a sajka ! Szabad az út az eszmék tengerén ! Ragyogjon fönnen itt is a szellem napja, Miként az éjben a sugárzó fény! És mint a sajka buzgó kormányosának Résen kell állnia ha előre r tör, Ügy álljon a résen disze 0-Budának Nagy, s elszánt erélylyel a „Polgári kör“ ! * A III-ik kerületi polgári kör első nyilvános irodalmi felolvasó ülésén szavalta a szerző. BUDA ÉS VIDÉKE Pusztulás. JJ protestantizmus pusztulásáról ad hirt az alsó szabolcsi ev. ref. megye esperesének jelentése, a mely kimerítően foglalkozik az egyházmegye területén levő eklézsiák anyagi, valláserkölcsi és szellemi ügyeivel. Szomorúan emeli ki, hogy vasárnapokon roppant mérté­ket ölt a korcsmázás, a dorbézolás, terjed az iszákosság; a templomok pedig üresek. A há­zastársak között napirenden vannak a perpat­varkodások s a háborús, egyenetlenkedő felek a helyett hogy a lelkészek közbenjárását vennék igénybe a kibéküléshez, világi bíró­sághoz szaladnak mindjárt és válópört indí­tanak Az egyházmegye területén a múlt év­ben 4820 gyermek született, kiknek 7'4 szá­zaléka törvénytelen; meghalt 3392 egyén ; házasságra lépett 1014 pár. Gróf Zichy Gábor. [1827—IS 99.) A magyar arisztokrácziának ismét gyásza van. Zichy Gábor gróf, Várpalota örökös irra augusztus hó 29-én este 9 órakor, rövid szen­vedés után jobblétre szenderült 72 éves ko­rában. BenDe az igazi magyar föurnak tipikus alakja szállott sirba. Élete a polit kai élet te­rén nagyobb hullámokat nem vert ugyan, de hazája közügyei iránt abban a kis köi'ben, melyben élt, mindig élénk érdeklődést tanú­sított és politikai meggyőződésének őszinte bevallásától semmiféle befolyás nem tudta el­tántorítani. A katholikus egyházhoz való hű­séges ragaszkodásáról, szeplőtlen becsületessé­géről, rettenthetlen bátorságáról és őszinte szókimondásáról ismerte őt mindenki, akivel valaha érintkezett. Családja mint gyengéden szerető férjet és ódesatyát rajongó szeretettel vette körül, innen az a fájdalom, mely a ka­tasztrófára nem is számitó családot a földig sújtotta. Az úgynevezett népszerűséget soha­sem hajhászta és a nép, a mely iránta való jóakaratát annyiszor tapasztalta, a mely vele oly közvetlenül érintkezhetett, mégis szive mélyéből szerette őt, hogy azt mondjuk büszke volt az ő jó, öreg grófjára s igazán valóságos megdöbbenést keltett vásosszerte, mikor 29-ikén este megkondult a plébánia templom öreg harangja, hogy a gróf halálát jelezze. Különös intézkedése a gondviselésnek, hogy hat évvel ezelőtt ezen, a magyarra oly emlékezetes napon, János fölvétele napján halt meg Sztáray Antal gróf is, a ki után a most boldogult Várpalotát örökölte. Egyetlen kedvtelése volt az elhunytnak a vadászat, melynek a várpalotai uradalomhoz tartozó terjedelmes bakonyi erdőségben könnyen és bőven tehetett eleget. Szépirás-iskola. Vajda Pál székes-föv. polgári iskolai rendes tanár szépirásiskolája II. kér., Fő-u. 51. sz. Biztos és alapos kiképzést nyújt: bank-, pénzintézeti tisztviselőknek, és kereskedelmi alkalmazottaknak, urak és hölgyek részére, a magyar, német szépírás és rondirásból, kik azt rövid idő alatt elsajátítani akarják. Höl­gyek, valamint felsőbb intézetbe járó tanulók részére külön napok és mérsékelt dijak. Ta­nító-, tanítónő-jelöltek (kópezdei hallgatók), a gyakorlati részen kívül a szépírás tanításának módszerét is elsajátíthatják. Tanítási idő na­ponként d. u. 4—9 óráig. A svábhegyi kábelvasut. Az eskütéri hid tervezésekor a főváros állandóan azt vitatta, hogy a hidra közúti vasutat kell építeni, hogy Pestet és Budát az uj vasút még szorosabban kösse össze. A kormány azonban hallani sem akart arról, hogy a hídon vasút menjen keresztül Végre annyit engedett, hogy a hidat úgy építsék, hogy valamikor vasút is mehessen rajta. Ilyen Budapest, 1899. (5) viszonyok között kérte a kábelvasut-társaság az Egyház-tértől a Svábhegyre vezető vasút területhasználati szerződésének a megkötését. A szerződés tárgyalásakor azt is kérte a vál­lalat, vegyék be a szerződésbe, hogy ha a kormány megengedi, a főváros is hozzájárul, hogy a vasút az eskütéri hídon átjöjjön a pesti oldalra. A közgyűlés nem teljesítette a kérelmet, hanem közgyűlési határozattal mon­dotta ki, ha a vállalat kieszközli a Pestre jutást, a főváros nem gördít elé akadályokat. A hidat megépítik s uj kormány vette át az építését. Az uj kormány hajlandó megengedni, hogy vasút járjon az eskütéri hídon s Hege­dűs Sándor kereskedelmi miniszter fölhívta a fővárost, nyilatkozzék, hozzájárul-e, hogy a kábelvasut átjöjjön Pestre. Egyúttal meg­jegyezte a miniszter, hogy a közúti vasútnak is meg fogja engedni, hogy a hídon át köz­lekedjék A középitési bizottság ülésén azt jelentette ki, hogy forgalmi szempontból nem kívánja, hogy a kábelvasutat áthozzák a hídon. A városnak elegendő, ha egy vasút közleke­dik a hídon s attól fél, hogy ha a kábelvas­utat is áthozzák Pestre, a kis eskü-téren még sokkal veszedelmesebb lesz a sok vasút, mint a Kálvin-téren. A csalogány-utczai villamos vasút. A budapesti közúti vaspályatársaság sür­geti, hogy a főváros hatósága engedje át a csalogány-utczai vonalszakaszhoz szükséges területet is. A mérnöki hivatal most azt je- tenti a tanácsnak, hogy tizenhárom telektu­lajdonos területét, a kik a terv ellen kifogást nem emeltek, már júliusban át lehetett adni, a tulajdonosokra nézve azzal a kötelezettség­gel, hogy a telkeik uj határát kerítsék be. Van ezenkívül még hat telektulajdonos, a ki a tervet nem fogadták el, ezeknek a telkeikre nézve a napokban bonyolították le a kisajá­tító eljárást s az idevágó jelentést a kereske­delemügyi miniszterhez terjesztették. Ha innen az ügy leérkezik, a mibe mintegy hat heti idő beletelik, akkor a területet a közúti vasút át­veheti. A boritaladó és husfogyasztásiadó biztosítása az 1900. és 1901. évekre. A m. kir. p. ü. minister 1899. évi 58644. szám alatt adott ki a boritaladónak és a hus- fogyasztási adónak 1900. és 1901. évekre való biztosítására vonatkozó körrendeletét, melynek több, nevezetes intézkedése van. így : 1. A biztosítás az 1900. évre feltétlenül, az 1901. évre pedig feltételesen (felmondási jog fentartásával) eszközlendő s ezen túl ter­jedő időre szerződések nem köthetők. 2. Az 1900. évre is szóló szerződések az államkincstár részéröl csakis akkor mondan­dók fel, ha az illető város (község) a bor- és husfogyasztási adópótlékoknak az állami bor­ital- és husfogyasztási adóval együttes bizto­sítását óhajtja. A felmondás minden más esetben csakis a pénzügyminister külön fel­hatalmazása alapján eszközölhető és ily fel­hatalmazást a pénzügy igazgatóság csakis rend­kívül fontos okok fenforgása esetében kérhet, Ebből nyilvánvaló a m. kir. p. ü. ministernek ama helyes intentiója, hogy a régi szerződé­seket lehetőleg fenn akarja tartani a minek meg is lesz az az eredménye, hogy az idei biztosítás nem fog nagyobb dimensiokat venni. 3. Eddig oly rendelkezés állott fenn, hogy oly helyeken, a hol a boritaladó és husfo- gyasztási adó megváltás utján (a községgel vagy a,z adóköteles felekkel biztosítható nem volt, az árverés kiírását megelőzőleg a régi bérlőt fel kellett hívni, hogy nem volna-e hajlandó az adók beszedési jogát a jövő évre is megtartani A pénzügyminister most e ren­delkezést hatályon kívül helyezte, tehát ha a megváltási eljárás nem vezet eredményre, az árverés azonnal kiírandó. 4. Azzal, a ki határozott időre szól- italmérési engedély alapján gyakorol italméó rést, megváltási szerződés nem köthető.

Next

/
Thumbnails
Contents