Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-08-21 / 24. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest, 1899 (3.) Zeitung, A Nép barátja, A Hazánk, Még egyszer a Budapesti Hirlap, Egy Őszinte szó a Kossuth-Kultuszról, A magyar irók élete és munkái, A Forradalom után, A Népkelet, A detronizációhoz, Egy párbeszéd Jókai és Kossuth között Debrecenben, Az osztrák császári hadvezérlet könyve, Dr Csuday Jenő: A magyarok történelme, Gróf Dessewffy Aurél Kossuth Lajos Pesti Hírlapja ellen, Kölcsey Ferenc nyilatkozatai az úrbéri telekváltsági viták alatt 1825-ben, Nagy Pál sújtó kifaka- dásai Kossuth politikai iránya ellen, Deák Ferencz Ítélete az 1839—40-íki országgyűlés törvényalkotásairól, Asbóth János „Irodalmi s politikai arcképek“, Beksics Gusztáv A forradalom és kiegyezés, Tömör Ferenc irodalmi nyilatkozatai Kossuth Lajos ellen, Percei Mór Kossuthot elitélö beszédje 1868. március 29. Egressy Gábor Naplóm 1849 — 50, Szedlák Mátyás Leleplezések, Szemere Bertalan „Naplóm“, Anton Vetter von Deggenfeld, Bem József magyar honvédtábornok sújtó Ítélete Kossuth Lajos fölött, Mészáros Lázár magyar tábornok, Dembinszky Henrik magyar honvédtábornok Klapka György magyar honvédtábornok, Görgey Arthur magyar honvéd- tábornok, Széchenyi szelleme. IV. Zárszó. A Tiszavidéki Hirlap, A Népjog, A Magyar Estilap a), Az Egyetértés, A Neues Politisches Volksblatt, A nagy szalontai iparos-olvasókör levele Zimándy Ignáchoz, A Magyar Estilap b), A Pesti Újság, A Magyar Estilap c). Érdekes és gazdag tartalom. Mind jó hazafi feljegyzése, bírálata, véleménye és észrevétele. Nem ragyogó keret Kossuth arcz- képéhez, de tagadbatlan, hogy ezek az állítások írásba vannak foglalva s azzal, hogy ha 110 embert élőt és holtat hazaárulónak czimeznek el, azt a mi írva van, azokat a fényeket meg nem semmisítették. Mielőtt a búzát elteszik, kirostálják, igy tesz a történet a halhatatlanokkal is. Külön esik a konkoly és külön a tiszta búza. Vajda-Hunyad vára. A városligeti Vajda-Hunyad várában elhelyezett mezőgazdasági múzeum részére a muzeum igazgatósága a pesti oldalon nem talál megfelelő helyiséget. Szerény véleményem szerint a muzeum ma középületben úgy sem találhat elhelyezést, mert erre ma alkalmas használatlan középületünk nincs s igy az Hátha elmennénk az állatseregletbe, mielőtt koczintanánk egy pohár bor mellett . . . Indítványát a főhadnagy is elfogadta. Sebes léptekkel mentek az állatseregletbe. Olimpia ezüstös pikkely-ruhájában, ezüst sisakjában és aranyos czipőjében már ott állt a ketrecz előtt. Szívélyesen fogadta a két ur köszöntését. Még beszélgethetett, mert Balzamo mester az etetést vezetve tartotta az előadást. Róbert megrántotta uj barátja kabátját. A Minerva-szalón hölgy- és férfi-tagjai teljes számban hallgatták Kalipszanót, közöttük Agatha is. A tudós üdvözölte a társaságot, de ott maradt Olimpiánál. A hölgyek összenéztek és azt hitték, hogy valami csekély alapja van a vad leány regéjének — Ma az állatszeliditésben a legnagyobb ritkaságot fogja signora Olimpia bemutatni íme, itt az oroszlán-ketrecz; a ki arra vállalkozik, tevsék vele bemenni. Tessék, a kinek tetszik. Hipnotizált oroszlánok. Berdár Róbert nem tudott ellentállni vágyakozásának. Vállalkozott az egész tudós klikk előtt, hogy ő bemegy az oroszlánok közé. Olimpia mosolyogva fogadta az ajánlatot és bevitte a tudóst az oroszlánok közé. Az egész közönség megrettent. Olimpia karját a tanáréba fűzte, egyet dobbantott, szemeit rávetette a fenevadakra és ezek meghunyászkodva lapultak meg a ketrecz szögletében. A csak bérházban nyerhetne elhelyezést addig, mig a földmivelésügyi miniszter erre a czélra alkalmas palotát nem építtet. A budai közlekedési viszonyok ma már meglehetősek, miért ne lehetne a múzeumot Budára áthelyezni, azt hiszem a muzeum Budán épen olyan könnyen megközelíthető, mint Pesten a városligetben ? A budai háztulajdonosok tehetnének ajánlatot a gazdasági muzeum igazgatósága részére. E. I. Női kereskedelmi iskola Budán. Wlassics Gyula vallás-* és közokt. miniszter 56.680 számú rendeletével Kozma Gyulának a II. kér. polg. leányiskola igazgatójának megengedte, hogy a vezetése alatt álló iskolával kapcsolatosan az 1899/1900-ik tanévre is a budai oldalon már 7 év óta fennálló, női kereskedelmi tanfolyamot ismét szervezhesse és abban az Országos iparoktatási tanács által kidolgozott uj tantervet már ebben a tanítási évben foganatosíthassa. Melegen ajánljuk ezt a gondos vezetés alatt álló intézetet az érdekelt körök figyelmébe, annyival is inkább, mert a hivatalos akták szerint a székesfővárosban a múlt tanévben fennállott öt ily fajta intézet közül egyedül a II. kér. női kereskedelmi tanfolyam részesült a közoktatási kormány méltánylásában. Szegény legények. Irta : Várkonyi Dezső, Veszprém, I^öves és Boros kiadása. Petőfi szellemének ünneplői, bizonyára észrevehették, hogy még talán a szél is modernül fuj a pusztán. Az irodalomban pedig és a művészetben nincs maggar zamat s a műköltészet nem egyéb mű hangulatnál. Furcsa megromlott levegő, azért jól esik olyan egészséges szellő, olyan mint a mi Várkonyi könyvét lengi át. Egészség, erő duzzad a könyvben és dallamos mese-mondás. Várkonyi több mint novellista, ő hivatott krónikás. Mint fővárosi újságíró nem romlott el s erejét fokozta a vidéki élet, a mi az írásnak a legjobb iskolája. A szegény legények irodalmi meglepetést képeznek a mai posványos korszakban. szolgák, kezükben a szükség esetén használandó eszközökkel, maguk is bámulva nézték a jelenetet. Ki hitte volna, hogy ez a kis púpos ember ilyen bátor? Négy-öt perez múlva Olimpia kitolta a ketrecz előrészébe a tanárt s maga végezte tovább a mutatványt. A főhadnagy kezet szorított vele, a közönség megtapsolta. A Minerva-szalón botránykozott, hogy egy ily világhírű tudós a közönség előtt mire volt képes . . . Balzamo mester gratulált a zoológia hires professzorának, szemeibe nézett és akkor látta, hogy ezek a sasszemek egy hős tekintetét villogják. — Nem félt, signor professore ? — Nem féltem soha . . . A mit Olimpia érzett, eddig sohasem érezte. Maga is megijedt tőle, hogy mi történik, ha az állatok neki rohannak. Kezdette tisztelni ezt a bátorságot. A mire kevés ember képes, azt ez a tudós ember tette meg. O nem tudhatta azt, hogy az oroszlánok meg vannak felemlítve, nem tudhatta, hogy ezek itt nőttek fel s gyávák, ha fényt látnak. Kitanulta Balzamo mester a hajlamaikat perezpontos- ságra. Kapnak valamit a mi narkotizálja őket és megbénul a rettenetes szenvedélyük. Ez az ember, ha mindent tud is, nem tudhatta a Balzamo-család titkát. Annyira jó, hogy a rosszat nem ismeri. 0 pedig imátkoHajnik Károly emléke. Lapunk egy buzgó olvasója figyelmezteti a magyar gyorsírókat, hogy a gyorsírás nagyérdemű úttörője és apostola Hajnik Károly itt Budán lakott a Várban 57-ik szám alatt s itt is temették el. Az a ház ahol lakott megérdemelne egy már vány táblát ezzel a felírással : ,,E Házban Lakott És Múlt ki Hajnik Károly A Magyar Gyorsírás Megteremtője és Alkotója.“ Eljegyzés. Dr. Ludoik Elemér kitűnő budai orvos s a budai társasélet egyik vezető tagja eljegyezte Szendröi Török Zoltán, Nográd- vármegye főispánja és neje Pokorny Klára, kedves és müveit leányát Olga kisasszonyt. Az eljegyzés Augusztus 12-én volt Romhány- ban a főispán birtokán. Őszinte szívből óhajtjuk, hogy legyenek boldogak. A Gellérthegy sziklaomlása. Az utóbbi időben már majdnem mindennapos eset volt, hogy a Gellérthegy oldaláról megindult egy-egy hatalmasabb sziklatömb és ezer darabra morzsolódva valóságos kőzáport zúdított a hegy alatt elhúzódó Duna- kőpartra. Véletlen szerencse volt mindannyiszor, hogy komolyabb bajokat nem idéztek elő ezek a sziklaomlások. Ámde a veszedelem állandó most már a Gellérthegy alatti utvo- nalo járó-kelőkre s a közlekedést veszélyeztetik a Gellérthegy függő sziklái. A polgármester tekintettel a több ízben hangoztatott panaszokra, fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy vizsgáltassa meg Gellérthegyet. Devecis Ferencz műszaki tanácsos vizsgálódásának eredménye az, hogy föltétlenül szükséges a hegyoldal szikláit a Ferencz József-hidtől a Rudas- fürdőig lebontani. A lebontás tartama szeptember közepétől november közepéig tart. Éz idő alatt a villamos közlekedés a jelzett útvonalon éjjel 11 órától reggel 5 óráig szünetelne. A sziklák körül nádfalakat emelnének. Nagyjában ezekben állapította meg a vállalkozó a maga teendőit, amelyekhez még hozzáfűzi, hogy a Gellérthegy festői képe mit sem fog változni a lebontás által. zott érette. Mikor kijött, átgondolta a helyzetet ; ekkor félt csak igazán. A főhadnagy is elhitte, hogy jó katona lett volna a tudósból, de azt is belátta, hogy ez igazi szerelemvallomás. Hiába utánozná, az utánozásban csak kérkedés lenne. Ez a tett már térelőny volna, ha az alak lenne más . . . A maga természetességében felfedezte a valót. Dr. Berdár Róbert, a tudós vigságá- ban, humorában van egy keserű rugó s ez az, a mit tükre árul el: termete.. Ezért nem mert sokat foglalkozni magával. És talán egy sötét eszmével is bíbelődik, mégis lehet magával hasonolva és igy akarta bevégezni élete komédiáját. Meg volt róla győződve, a mint a beszédeiből, tekintetéből olvasni képes volt, hogy ez az ember nem nagyon ragaszkodik az életéhez és ennek termete az oka. Még nem egészen őszinte hozzá, de pár órai ismeretség után ezt nem is kívánhatja. Szatirikus vonásai, mondásai elégedetlenséget árulnak el. A főhadnagy jól Ítélt. Maga a tanár sem fedezte fel magában ilyen jól jellemét és énjét. Ennek az ötletnek, hogy az oroszlán - ketreezbe lépett, lélekindoka semmi más nem lehet. Mert a tudós szenvedélye nem elég magyarázat. (Folyt köv.)
