Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-06-11 / 17. szám

Budapest. 1899.

Vili évfolyam 17. sz.

Junius 11 (Szent Iván hava.)

SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA.

KIADÓ-HIVATAL,

Megjelenik havonként háromszor.

hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, I., Városmajor-u. 28.

Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona.

SZÉKKÉS'ZTŐSÉG :

I., Városmajor-utcza 28.

Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Felhívás előfizetésre.

A Buda és Vidéke az uj előfizetési félév küszöbén ajánlja magát a közönség figyelmébe és jóakaratába, a melynek érdekeit képviseli és a melyek felett erejéhez képest őrködik.

A politikai szélcsend más lapokat 15 utal arra, hogy részletesebben és bővebben foglalkozzanak a társadalom, a közigazgatás és egyéb nem politikai kérdésekkel, tehát azt az utat kövessék, melyen a „Buda és Vidéke" haladott. Ámde a politikai lapok nem szállítják alá a „Buda és Vidéke“ életjogát, mert a mi érdekeinkről csak nagyon kurtán és madár távlatból emlékeznek és nem is veszik komolyan Buda bajait. A „Buda és Vidékét“ maga a közönség írja s maga a közönség, közöttük vezér- férfiaink, is látja el közlésekkel.

A közönség nemcsak munkatársa, de terjesztője is lapunknak, s miután felismerte azt, hogy a „Buda és Vidéke“ híven felel meg e várakozásnak, azt jó- akaratu támogatásával tiszteli meg. Ez a jóakarat ez a bizalom a mi legnagyobb kitüntetésünk és lelkesítőnk munkánkban. Ezt viszonozzuk azzal, hogy minden ügyben mindenkinek készséggel teszünk meg mindent.

A „Buda és Vidéke ‘ Budát és környékét egy szép tündérkertnek szeretné látni, nagy®forgalmu fürdőkkel, nyaraló és üdülőhelyekkel, az életre nem veszélyes sanatoriumokkal úgy, hogy a legnagyobb keretben Buda legyen a szellem, kereskedelem és ipar központja. Buda rendeltetését ő felsége a király ismeri el legfényesebb tanubizonyitékok- kal közelebb azzal, hogy a magyar testőrséget dudára kozza.

A király elhatározásából az tűnik ki, hogy Buda legyen nagy és szén s magyar.

Lapunk a magyarosodás közlönye s összes erejével igyekezik, hogy magyarul jól beszéljenek, magyar szokások és magyar szellem, gondolkodás jellemezzé a magyart, a hogy ezt grf Széchenyi István akarta. A nagy gróf szellemének ápolása, hagyományainak követése nélkül czéljainkat nem érjük el semmiben.

Nem gyűlölködve, más felekezetekkel nem kicsinyeskedve szent István birodalmában ^harczolunk azért, hogy a keresztény szellem erősödjék s a kalmárkodás csak a maga helyén maradjon.

Senkitől nem függve törekedünk az igazságot kimondani s bajainkat nyilvántartani. Nem csak czikkekkel, de személyes érintkezésekkel is sürgetjük az orvoslást.

Az egyesületi életben látjuk a társadalmi tetterő leghatalmasabb megnyilvánulását, ezért ezután még többet Írunk ott a hol kell, szigorú bírálattal kisérve az egyesületekről. Erre bőalkalmunk van, mert Budán és környékén legalább 200 egyesület van.

Minden osztály érdekeinek szószólói vagyunk és leszünk, de semmi mulasztást, semmi visszaélést el nem hallgatunk, mert akkor méltatlanok lennénk a nagy közönség pártolására és méltatlanok hivatásunkhoz.

Kérjük olvasóinkat, hogy minél tömöttebben és minél rövidebben tudósítsanak arról, a mit tudnak, hogy lapunknak az ő kedveléssel megtisztelt családi lapjuknak minél változatosabb tartalma legyen.

Élhetnénk azzal a szóvirággal, hogy lapunknak egy budai vagy budavidéki művelt család asztaláról sem volna szabad hiányozni, de utánzásokkal nem élünk.

Megvagyunk győződve, mert tapasztaljuk, hogy a Buda és Vidéke terjed s e terjedés megkönnyíti barátainknak azt, hogy azt. ajánlhassák, arra előfizetőket gyűjtsenek s az üzlettulajdonosoknak hirdetésre ajánlják.

A „Buda és Vidéke“ a budai ipar emelését tűzte ki egyik czéljául. Szívesen ismerteti a czégeket és vállalatokat de nem névtelenül irt hanyagságokat nem hallgat el. A közel jövőben az építkezésekre is figyelünk és nem leszünk fösvények a dicséretben és nem a megrovásban.

Midőn Buda és vidékéért folytatott országos érdekű küzdelmeink támogatóinak áldozatkészségét megköszönnénk, kérjük a hazafiakat, hogy lapunkat a „Buda és Vidékét“ segéljék előfizetéssel a nagy czélok eléréséhez.

A „Buda és Vidéke izgatások elkerülésével — a nélkül, hogy ezzel más vallásokat bántana — őrködik azon, hogy a keresztény szellem tartsa fenn a társadalmi békét s arra törekedik, hogy a vallások egymással kezet fogjanak az emberiség jólétéért, az erkölcsért és becsületességért.

Czélunk, hogy a közönséggel patriarchális viszonyban legyünk, ezért a kész

kiadások méltányos fel számításával előfizetőink minden megbízását elvlálaljuk, a mi előnyös reájok nézve, mert Budán számtalan hivatal, hatóság van. Paedago- gium, kórházak, kertészképző intézet, had- parancsnokság stb. Beadunk és sürgetünk minden kérvényt, közbenjárunk hitel, biz- tositási és engedély ügyekben. Kérdésekre levélben felelünk. Már beadott ügyeknél kérjük az ügydarab számát közölni. Kihallgatásokra előjegyezi etünk. Tudakozódás, felvilágosítás magánügyekben is,

Ezekkel akarjuk visszaadni azok szívességét, kik lapunkra előfizetnek és ezzel erősitik magyarosodásért folytatott törekvésünket.

A Buda és Vidéke kiadóhivatala: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. sz. Báró Bánffy ház.

Előfizetési árak :

Egész évre . . . . 6 frt — kr.

Fél évre.....................3 „ — „

Negyed évre ... 1 „ 50 „

Erdélyi Gyula,

'a Buda és Vidéke szerkesztője és kiadótulajdonosa.

Ne igyunk szódavizet.

Tekintetes Szerkesztő ur!

Becses lapja f. évi junius 1-én kelt 16 számában „Hazai ásványvizeket igyunk“ czimű közleménye, a mint ezt tapasztalni alkalmam volt, igen sokaknál méltó viszhangra talált.

Annak illusztrálására, hogy a szódavíz gyártása nemcsak veszélyes, hanem az egészségre legnagyobb mértékben ártalmas is, csupán azt akarom elmondani, a mi velem és családommal történt.

Volt nekem egy szódavizgyáros jó barátom, a ki az 1883-ik évben föllépett kolera járvány idején nekem és családomnak ingyen adott szódavize t, hogy azt ivóvíz gyanánt fogyasszuk.

Az ngyen adott szódavizet 4—5 napig használtuk, midőn feleségem panaszkodni kezdett, hogy a torka fáj. Másnap már én és leányom is éreztünk kellemetlen torok reszelést és harmadnapon mind hármunkon kitört a heves torokfáj ás.

Orvoshoz folyamodtam, ki mindhármunknál torokgyulladást állapított meg s előadásunkra megerősítette azt, hogy torokbajunk a szódavíz használatától származott.

Kiváncsi voltam arra, hog}r miként gyártják ezen, az egészségre is oly ártalmas szódavizet. Elmentem egyszer az én kedves barátom- tomhoz és a többek között örökké emlékezetemben marad az a sok, óriás nagyságú kénsavas üveg, melyet ott felhalmozva láttam. Borzadálylyal vegyes szánalommal gondoltam a szegény budapesti közönségre, ki arra van kárhoztatva, hogy ezt a veszedelmes fludium ot hígított alakban drága pénzért é'vezze.

J3P Hazai ásványvizeket igyunk! -JJg