Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-06-11 / 17. szám

Budapest. 1899. Vili évfolyam 17. sz. Junius 11 (Szent Iván hava.) SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓ-HIVATAL, Megjelenik havonként háromszor. hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, I., Városmajor-u. 28. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZÉKKÉS'ZTŐSÉG : I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Felhívás előfizetésre. A Buda és Vidéke az uj előfizetési félév küszöbén ajánlja magát a közön­ség figyelmébe és jóakaratába, a mely­nek érdekeit képviseli és a melyek felett erejéhez képest őrködik. A politikai szélcsend más lapokat 15 utal arra, hogy részletesebben és bő­vebben foglalkozzanak a társadalom, a közigazgatás és egyéb nem politikai kérdésekkel, tehát azt az utat kövessék, melyen a „Buda és Vidéke" haladott. Ámde a politikai lapok nem szállítják alá a „Buda és Vidéke“ életjogát, mert a mi érdekeinkről csak nagyon kurtán és madár távlatból emlékeznek és nem is veszik komolyan Buda bajait. A „Buda és Vidékét“ maga a közönség írja s maga a közönség, közöttük vezér- férfiaink, is látja el közlésekkel. A közönség nemcsak munkatársa, de terjesztője is lapunknak, s miután felismerte azt, hogy a „Buda és Vidéke“ híven felel meg e várakozásnak, azt jó- akaratu támogatásával tiszteli meg. Ez a jóakarat ez a bizalom a mi legnagyobb kitüntetésünk és lelkesítőnk munkánkban. Ezt viszonozzuk azzal, hogy minden ügyben mindenkinek készséggel teszünk meg mindent. A „Buda és Vidéke ‘ Budát és kör­nyékét egy szép tündérkertnek szeretné látni, nagy®forgalmu fürdőkkel, nyaraló és üdülőhelyekkel, az életre nem veszé­lyes sanatoriumokkal úgy, hogy a leg­nagyobb keretben Buda legyen a szel­lem, kereskedelem és ipar központja. Buda rendeltetését ő felsége a király ismeri el legfényesebb tanubizonyitékok- kal közelebb azzal, hogy a magyar testőrséget dudára kozza. A király elhatározásából az tűnik ki, hogy Buda legyen nagy és szén s magyar. Lapunk a magyarosodás köz­lönye s összes erejével igyekezik, hogy magyarul jól beszéljenek, magyar szoká­sok és magyar szellem, gondolkodás jelle­mezzé a magyart, a hogy ezt grf Széche­nyi István akarta. A nagy gróf szellemé­nek ápolása, hagyományainak követése nélkül czéljainkat nem érjük el sem­miben. Nem gyűlölködve, más felekezetek­kel nem kicsinyeskedve szent István bi­rodalmában ^harczolunk azért, hogy a keresztény szellem erősödjék s a kalmár­kodás csak a maga helyén maradjon. Senkitől nem függve törekedünk az igazságot kimondani s bajainkat nyilván­tartani. Nem csak czikkekkel, de szemé­lyes érintkezésekkel is sürgetjük az or­voslást. Az egyesületi életben látjuk a tár­sadalmi tetterő leghatalmasabb megnyil­vánulását, ezért ezután még többet Írunk ott a hol kell, szigorú bírálattal kisérve az egyesületekről. Erre bőalkalmunk van, mert Budán és környékén legalább 200 egyesület van. Minden osztály érdekeinek szószólói vagyunk és leszünk, de semmi mulasz­tást, semmi visszaélést el nem hallga­tunk, mert akkor méltatlanok lennénk a nagy közönség pártolására és méltatla­nok hivatásunkhoz. Kérjük olvasóinkat, hogy minél tö­möttebben és minél rövidebben tudósít­sanak arról, a mit tudnak, hogy lapunk­nak az ő kedveléssel megtisztelt családi lapjuknak minél változatosabb tartalma legyen. Élhetnénk azzal a szóvirággal, hogy lapunknak egy budai vagy budavidéki művelt család asztaláról sem volna sza­bad hiányozni, de utánzásokkal nem élünk. Megvagyunk győződve, mert tapasz­taljuk, hogy a Buda és Vidéke terjed s e terjedés megkönnyíti barátainknak azt, hogy azt. ajánlhassák, arra előfizetőket gyűjtsenek s az üzlettulajdonosoknak hir­detésre ajánlják. A „Buda és Vidéke“ a budai ipar emelését tűzte ki egyik czéljául. Szíve­sen ismerteti a czégeket és vállalatokat de nem névtelenül irt hanyagságokat nem hallgat el. A közel jövőben az épít­kezésekre is figyelünk és nem leszünk fösvények a dicséretben és nem a meg­rovásban. Midőn Buda és vidékéért folytatott országos érdekű küzdelmeink támogató­inak áldozatkészségét megköszönnénk, kérjük a hazafiakat, hogy lapunkat a „Buda és Vidékét“ segéljék előfizetéssel a nagy czélok eléréséhez. A „Buda és Vidéke izgatások elke­rülésével — a nélkül, hogy ezzel más vallásokat bántana — őrködik azon, hogy a keresztény szellem tartsa fenn a társadalmi békét s arra törekedik, hogy a vallások egymással kezet fogjanak az emberiség jólétéért, az erkölcsért és be­csületességért. Czélunk, hogy a közönséggel patri­archális viszonyban legyünk, ezért a kész kiadások méltányos fel számításával elő­fizetőink minden megbízását elvlálaljuk, a mi előnyös reájok nézve, mert Budán számtalan hivatal, hatóság van. Paedago- gium, kórházak, kertészképző intézet, had- parancsnokság stb. Beadunk és sürgetünk minden kérvényt, közbenjárunk hitel, biz- tositási és engedély ügyekben. Kérdésekre levélben felelünk. Már beadott ügyeknél kérjük az ügydarab számát közölni. Ki­hallgatásokra előjegyezi etünk. Tudakozódás, felvilágosítás magánügyekben is, Ezekkel akarjuk visszaadni azok szí­vességét, kik lapunkra előfizetnek és ezzel erősitik magyarosodásért folytatott törekvésünket. A Buda és Vidéke kiadóhivatala: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. sz. Báró Bánffy ház. Előfizetési árak : Egész évre . . . . 6 frt — kr. Fél évre.....................3 „ — „ Negyed évre ... 1 „ 50 „ Erdélyi Gyula, 'a Buda és Vidéke szerkesztője és kiadótulajdonosa. Ne igyunk szódavizet. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapja f. évi junius 1-én kelt 16 számában „Hazai ásványvizeket igyunk“ czimű közleménye, a mint ezt tapasztalni alkalmam volt, igen sokaknál méltó viszhangra talált. Annak illusztrálására, hogy a szódavíz gyártása nemcsak veszélyes, hanem az egész­ségre legnagyobb mértékben ártalmas is, csupán azt akarom elmondani, a mi velem és csalá­dommal történt. Volt nekem egy szódavizgyáros jó bará­tom, a ki az 1883-ik évben föllépett kolera jár­vány idején nekem és családomnak ingyen adott szódavize t, hogy azt ivóvíz gyanánt fogyasszuk. Az ngyen adott szódavizet 4—5 napig hasz­náltuk, midőn feleségem panaszkodni kezdett, hogy a torka fáj. Másnap már én és leányom is éreztünk kellemetlen torok reszelést és har­madnapon mind hármunkon kitört a heves torok­fáj ás. Orvoshoz folyamodtam, ki mindhármunk­nál torokgyulladást állapított meg s előadásunkra megerősítette azt, hogy torokbajunk a szódavíz használatától származott. Kiváncsi voltam arra, hog}r miként gyárt­ják ezen, az egészségre is oly ártalmas szóda­vizet. Elmentem egyszer az én kedves barátom- tomhoz és a többek között örökké emlékeze­temben marad az a sok, óriás nagyságú kén­savas üveg, melyet ott felhalmozva láttam. Borzadálylyal vegyes szánalommal gondoltam a szegény budapesti közönségre, ki arra van kár­hoztatva, hogy ezt a veszedelmes fludium ot hí­gított alakban drága pénzért é'vezze. J3P Hazai ásványvizeket igyunk! -JJg

Next

/
Thumbnails
Contents