Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-05-21 / 15. szám
Budapest. 1899. (4s) B U n a és V I D E K E Május 21. bői. Ismerjük meg azokat, kiknek köszönhetjük, hogy ma magyarul olvashatunk. A verseket a jelesebb magyar elbeszélők fogják követni, úgy szintén a valódi gyermek mesék, elbeszélések és versek ... A vállalatot Erdélyi Gyula szerkeszti. Budavár bevétele. Lapunk elején közlött remek költeményt Sipulusz kitűnő és népszerű élczlapjából a Kakas Mártonból veszszük át, a vár diadalmas bevételének 50-ik évfordulója alkalmából. A vers mindenesetre méltó feltűnést kelt nemes és-ha- zafias hangulatával, valódi érzésével s látszik, hogy nem valami fiók rimkovács de igazi poéta Írhatta s alighanem az, ki a Kakas Márton rendes heti vezérverseivel éleszti a hazafiságot. A „Magyar Könyvtár“ jubiláris füzete. A századik füzet most jelent meg. A Wodia- ner czég e kitünően szerkesztett, életrevaló vállalata 1897. októberében indult meg azzal a programmal, hogy havonként két füzetet fog adni. Most pedig, alig másfél év leteltével, a programúiban megígért 36 füzet helyett már száz van együtt, fényes bizonyságául annak, hogy a vállalat a magyar közönség legszélesebb rétegében gyökeret birt verni s igy a tervbevettnél sokkal gyorsabb tempóban haladhat. A kiadó-czég most könnyen kezelhető, 'gén áttekinthető jegyzéket is állíttatott össze az eddig megjelent füzetekről. Végignézve a katalóguson, mindjobban megerősödünk abban a mindenképen kedvező nézetünkben, a melyet a vállalatról már több ízben hangoztattunk. Sőt nem átalljuk kimondani, hogy a „Magyar Könyvtár“ egy s más dologban (pl. iskolai kiadásaiban, illusztrált munkáiban) egyenesen túltesz a hires német „Universal- Bibliothek“-en, mely pedig milliónyi olvasókra számíthat. Visszatérve a jubiláris füzetre, megemlítjük, hogy azt a szerkesztőség Jókai Mór egy legújabb keletű elbeszélésével és néhány bájos apróbb, szintén legújabban irt és még kötetben meg nem jelent rajzával töltötte meg. Az elbeszélés czime : „Szép Angyalka“, a rajzoké: „Kis képek“. E füzettel együtt jelent meg második sorozata a „Franczi a-É 1 b e s z é 1 ő k Tárá“-nak, mely Daudet, Claretie, Prévost, Coppée és mások elbeszéléseit nyújtja, részben Ambrus Zoltán, részben Bottlikné Tölgyessy Margit kitűnő fordításában. Az „Olasz Elbeszélők Tára“ is most folytatódik egy Tóth Bélától való füzettel, a ki Capuanát és Castelnuovót fordította le a gyűjteménybe. Végre az uj század is megindul már a „Magyar Könyvtáriból: az is a legméltóbb módon, Arany János „Jóka ördöge“ és „Első Lopás“ czimű rémekeivel, melyekhez Komáromy Lajos irt jeles bevezetést. Mind e füzetek 15 kr.-jával megrendelhetők a kiadónál (Wodianer F. és Fiai, Budapest, Andrássy-út 21.), a ki szívesen megküldi ingyen is a fönt jelzett teljes jegyzéket. Krisztinavárosi színkör. Makó Lajos megfelel a hozzája kötött várakozásnak. Két jó népszínművön kívül jól szervezett és jó társaságával Tóth Kálmán örökbecsű vigjátékát: A király házasodw-ot is színre hozta. Nagyon jól teszi, ha a régibb magyar vígjáték és népszínmű irodalom remekeit' is íeleleveniti s ezzel irányítja az igazi ízlést. Makó Lajos meglepően fényes díszletekkel lepte meg a közönséget s igazolta azt is, hogy kitűnő rendező s a műizlés magaslatán áll. A közönségen áll, hogy a színház a mint érdemű is, mindig telve legyen. Telve is leszsz, mert El magyar áll Buda még. Kitüntetés. A földmivelési miniszter az 1900 évi párisi nemzetközi világkiállításra Magyarországból küldendő borok előbirálatára alakított bizottság tagjára nevezte ki Dietzl Victort a világhírű és tekintélyes Dietzl József czég beltagját. A miniszternek ez a kitüntető bizalma részben elégtétel a sok és méltatlan meghurczolás után és elismerése a megérdemelt keresetségnek. Remény élj ük, hogy a czég még fényesebb elégtételben is fog részesülni. A budai színkör műsora. Pünkösd vasárnapján : délután Vereshaju, népszínmű ; este Aránylakodalom, díszelőadás ; hétfőn d. u. Aranylakodalom, este Gyimesi vadvirág; kedden : Szegény Jonáthán operette, szerdán Szegény Jonáthán ; csütörtökön : A szigetvári vértanuk; pénteken, szombaton és vasárnap : A kókler, eredeti énekes bohózat. Napc’oon a színpadokon, Századurki ak egy tüiténelmi alakja sem lett oly sokszor a dramaturgok által felhasználva, mint Napóleoné és a színészek által annak több-kevesebb sikerrel való alakítása megkísérelve. Egyike a leghíresebb színészeknek, ki Napoleon szerepében fellépett. Grobert volt, kit nehéz szerepében a természet is segített, mivel Napolenboz a csalódásig hasonlított. Ezen időben Gobert majdnem kizárólag Napoleon szerepében lépett fel. A restauratio alatt és Lajos Fülöp idejében a játékával elbűvölte a néző közönséget és megalapitá a Porte St. Martin színház hírnevét. Midőn 1830-ban az Odeon színház igazgatója Harel a Porte St. Martin színházzal concurált és az Odeonban „Napoleon“ czimű darabját adatta elő „Bonaparte“ és „Napoleon“' szerepét Frédérick Lemaitre-nek osztá ki. A dráma igen középszerű, de annál hosszabb volt, úgy hogy a 24 képből álló darab előadása teljes 7 órát vett igénybe. Daczára Lemaitre nagy művészi tehetségének Go- bertrel nem birt versenyezni úgy, hogy az Odeonból a darabot a műsorról le is vették. A „Bonaparta á Brienne“ czimű darabban a mely a „Nouveautés“-ban lett adva, a fiatal Boneparte szerepét Yirginie Déjazet adta, ki akkor 34 éves volt és tábornoki egyenruhájában rendkívül tetszést aratott. Az 1855. évben ezen darab ismét színre került ugyanazon szereplőkkel, de ekkor tökéletesen megbukott, mert a fiatal Bonaparte személyesitője időközben 60 éves lett és a tábornoki egyenruha már nem vonzott. A„cirque olya piqu2-“ben annak idején egy öreg színészt kaparitottak elő, kit Chevalliernek hívtak, ki nem csak hogy nagyon hasonlított Napóleonhoz, hanem őt személyesen ismerte és tanulmányozta. (Baris Kovel les.) Osztálysorjáték. A f. hó 19-iki húzáson egyik nagy nyereményt lapunk egyik belmunkatársa nyerte meg azzal a sorjegygyel, melyet Márkus Sándor főelárúsitónál vett I. kerület, Alagut-utcza 2. sz. a. Lakás változtatás. Hevesi Balázs utóda Hurkai Mária zongoratermét Kerepesi-ut 11. szám alól Váczi- körut 5. szám alá helyezte át. Magyarország legújabb gyógyforrása. Z Hazánk számos áldásos gyógyforrásai között e helyen a Paula-forrásról már említés tétetett. Mi újból szívesen megemlékezünk ezen tárgyról, mert rövid ideje múlt, hogy a Paula- viz a piaczra került, és máris meglepő eredményeket szült. A főváros növekedő szükséglete mellett a vidék és külföld foltozódó érdeklődésesem maradt eljjsj^az utóbbitilietőleg csak azt jrgyezzük meg, hogy Amerika a Paula-vizet nagy érdeklődéssel kiséri úgy, hogy onnan a közel jövőben nagyobb ügylet megkötése várható. Ezen óriási növekedés a viz szerencsés összetételében rejlik, és nem eléggé ajánlható mindazoknak, kik gyomor, máj, vese és alhasi- bántalmakban szenvednek. Megbecsülhetetlen értékkel bir aranyér képződés esetén és az azzal szoros összefüggésben lévő makacs szél- rekedésnél, eloszlatja a hugykövet és elhárítja annak képződését. A Paula-viz számos orvos által rendelve lesz, miből önként következük, hogy a magyarádi Paula-gyógyforrásban oly kincset bírunk, milyent az egész világon csalt Karlsbad képes félmutatni. Egyben megjegyezzük, hogy a Paula-viz nem sós, hanem kellemes savanyítás izű, könnyű kénszaggal bir. A Magyarádi Paula gyógyforrás budai főraktára az ismert fűszernagykereskedőnél Rainer J. és Társa uraknál (II. Fő-utcza 12. sz.) van elhelyezve. MeghívóA nagyméltóságu Jókai Mór dr. védnöksége alatt álló „J ó k a i-k ö r“ által saját könyvtára javára 1899. évi junius hó 3-án a ltórház- utcZai elemi iskola tornatermében (111. kér. Kór- ház-utcza 9. sz.) rendezendő hangversenyre. Belépti dij személyenként 2 korona. Jegyek a rendező bizottsági tagoknál és este a pénztárnál kaphatók. Kezdete 1 18 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Ö38Z83 esküvő, Jankovics József tekintélyes polgár kedves leányát Kornéliát a napokban vezette oltárhoz Geliy J duos az egyesült fővárosi takarékpénztár tisztviselője a várbeli evangélikus templomban. Násznagyok voltak: Gömbős gyógyszerész, Rüblém Tanás. Nyoszoló lányok, Szahotta Irma, Paál Ilma, Paál Erzsi, Gelly Gizella. Vőfények : Böhm Gusztáv főhadnagy, Lukács bankhivatalnok, Jankovics Pál és Gömbös Andor, Schotz Gusztáv megható beszédet intézett a fiatal párhoz. Esküvő útán a fényes lakoma a „M árvány asszony11-nál volt, hol a fiatal párra Gömbös gyógyszerész emelte poharát, úgy szintén Böhm Gusztáv. Áldást kívánunk a boldog ifjú párnak ! Rózsaleány ünnep Solymáron. A szokott módon, lakodalmas vigassággal, mozsárdurrogatással és lovas parádéval ülték meg a főváros közelében Solymáron a rózsaleány esküvőjét. Három falu, Solymár, Vörösvár és Szent-Iván legjobb leányai versenyeznek évről-évre az erénydijért, melyet a néhai Karácsonyi Guidó gróf által néhai Rudolf trónörökös és Stefánia kir. herczeggel esküvőjének emlékére tett alapítvány kamataiból fizetnek. Minden községből egy arra érdemes szegény leányt jelölnek, a kik közül Karácsonyi Camillo gróf választja ki a megkoszoruzandót. A leány azután keres magának vőlegényt és május első vagy második vasárnapján megtartják a lakodalmas ünnepséget. Az idén egy solymári leányt, Milbich Terézt érte a szerencse és ezért Solymáron volt az ünnep. Rózsaanyának Baross Károly né úrnőt, Baross Károly pilis-szántói földbirtokos nejét kérték föl. Reggel nyolcz órakor a falu határában lovas parasztlegények, fehér piké ujjasmellényben, nemzeti színű szallaggal fölpántlikázva fogadták a rózsa anyát, a faluban pedig három mozsár-lövés jelezte a lovasparádé közeledtét. A rózsaanya a menyasszony házához ment, innen pedig a lakodalmas néppel együtt az anyakönyvi hivatalba, a hol Straub Béla jegyze összeadta a párt, a tizennyolcz éves menyasszonyt és egy évvel idősebb vőlegényét, Apqel Józsefet. Az anyaakönyvi hivatalból a menet a templom felé indult. Elől a rózsaleány mirtuskoszoruval és fehér rózsából, ezüst kalászból és téli-zöld levélből készült koronával a fején, utána majd az egész falu lakossága és a környékről és Budapestről jött vendégek. A templomban az esketést Glazer József plébános végezte, utána a községházán átadták a rózsalánynak az erénydijat a lakodalom és a kelengye költségeinek levonásával 553 frt 80 krt. De az ünnep tovább tartott a fiatal menyecske házánál és a kocsmában. Délután érkezett med Pomázról a járás főszolgabirája, Csapó Lóránt dr. és vele még sok fővárosi vendég, Este hat órakor kezdődött a tánczmulatság, mely az ünnepet bezárta. A kik ott maredtak, Zsiga Ferkó czigányprimásnak. játéka mellett tovább mulattak egész hajnalig.
