Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-05-21 / 15. szám

Budapest. 1899. (4s) B U n a és V I D E K E Május 21. bői. Ismerjük meg azokat, kiknek köszönhetjük, hogy ma magyarul olvashatunk. A verseket a jelesebb magyar elbeszélők fogják követni, úgy szintén a valódi gyermek mesék, elbeszélések és versek ... A vállalatot Erdélyi Gyula szerkeszti. Budavár bevétele. Lapunk elején közlött remek költeményt Sipulusz kitűnő és népszerű élczlapjából a Kakas Mártonból veszszük át, a vár diadalmas bevé­telének 50-ik évfordulója alkalmából. A vers mindenesetre méltó feltűnést kelt nemes és-ha- zafias hangulatával, valódi érzésével s látszik, hogy nem valami fiók rimkovács de igazi poéta Írhatta s alighanem az, ki a Kakas Márton ren­des heti vezérverseivel éleszti a hazafiságot. A „Magyar Könyvtár“ jubiláris füzete. A századik füzet most jelent meg. A Wodia- ner czég e kitünően szerkesztett, életrevaló válla­lata 1897. októberében indult meg azzal a program­mal, hogy havonként két füzetet fog adni. Most pedig, alig másfél év leteltével, a programúiban megígért 36 füzet helyett már száz van együtt, fényes bizonyságául annak, hogy a vállalat a magyar közönség legszélesebb rétegében gyö­keret birt verni s igy a tervbevettnél sokkal gyorsabb tempóban haladhat. A kiadó-czég most könnyen kezelhető, 'gén áttekinthető jegyzéket is állíttatott össze az eddig megjelent füzetek­ről. Végignézve a katalóguson, mindjobban meg­erősödünk abban a mindenképen kedvező néze­tünkben, a melyet a vállalatról már több ízben hangoztattunk. Sőt nem átalljuk kimondani, hogy a „Magyar Könyvtár“ egy s más dolog­ban (pl. iskolai kiadásaiban, illusztrált munkái­ban) egyenesen túltesz a hires német „Universal- Bibliothek“-en, mely pedig milliónyi olvasókra számíthat. Visszatérve a jubiláris füzetre, meg­említjük, hogy azt a szerkesztőség Jókai Mór egy legújabb keletű elbeszélésével és néhány bájos apróbb, szintén legújabban irt és még kötetben meg nem jelent rajzával töltötte meg. Az elbeszélés czime : „Szép Angyalka“, a raj­zoké: „Kis képek“. E füzettel együtt jelent meg második sorozata a „Franczi a-É 1 b e s z é 1 ő k Tárá“-nak, mely Daudet, Claretie, Prévost, Coppée és mások elbeszéléseit nyújtja, részben Ambrus Zoltán, részben Bottlikné Tölgyessy Margit kitűnő fordításában. Az „Olasz El­beszélők Tára“ is most folytatódik egy Tóth Bélától való füzettel, a ki Capuanát és Castelnuovót fordította le a gyűjteménybe. Végre az uj század is megindul már a „Magyar Könyv­táriból: az is a legméltóbb módon, Arany János „Jóka ördöge“ és „Első Lopás“ czimű rémekeivel, melyekhez Komáromy Lajos irt jeles bevezetést. Mind e füzetek 15 kr.-jával meg­rendelhetők a kiadónál (Wodianer F. és Fiai, Budapest, Andrássy-út 21.), a ki szívesen meg­küldi ingyen is a fönt jelzett teljes jegyzéket. Krisztinavárosi színkör. Makó Lajos megfelel a hozzája kötött várakozásnak. Két jó népszínművön kívül jól szervezett és jó társaságával Tóth Kálmán örök­becsű vigjátékát: A király házasodw-ot is színre hozta. Nagyon jól teszi, ha a régibb magyar vígjáték és népszínmű irodalom remekeit' is íeleleveniti s ezzel irányítja az igazi ízlést. Makó Lajos meglepően fényes díszletekkel lepte meg a közönséget s igazolta azt is, hogy kitűnő rendező s a műizlés magaslatán áll. A közönségen áll, hogy a színház a mint érdemű is, mindig telve legyen. Telve is leszsz, mert El magyar áll Buda még. Kitüntetés. A földmivelési miniszter az 1900 évi párisi nemzetközi világkiállításra Magyarországból kül­dendő borok előbirálatára alakított bizottság tag­jára nevezte ki Dietzl Victort a világhírű és te­kintélyes Dietzl József czég beltagját. A minisz­ternek ez a kitüntető bizalma részben elégtétel a sok és méltatlan meghurczolás után és el­ismerése a megérdemelt keresetségnek. Remé­ny élj ük, hogy a czég még fényesebb elégtétel­ben is fog részesülni. A budai színkör műsora. Pünkösd vasárnapján : délután Vereshaju, népszínmű ; este Aránylakodalom, díszelőadás ; hétfőn d. u. Aranylakodalom, este Gyimesi vad­virág; kedden : Szegény Jonáthán operette, szer­dán Szegény Jonáthán ; csütörtökön : A sziget­vári vértanuk; pénteken, szombaton és vasár­nap : A kókler, eredeti énekes bohózat. Napc’oon a színpadokon, Századurki ak egy tüiténelmi alakja sem lett oly sokszor a dramaturgok által felhasz­nálva, mint Napóleoné és a színészek által an­nak több-kevesebb sikerrel való alakítása meg­kísérelve. Egyike a leghíresebb színészeknek, ki Napoleon szerepében fellépett. Grobert volt, kit nehéz szerepében a természet is segített, mivel Napolenboz a csalódásig hasonlított. Ezen idő­ben Gobert majdnem kizárólag Napoleon sze­repében lépett fel. A restauratio alatt és Lajos Fülöp idejében a játékával elbűvölte a néző közönséget és megalapitá a Porte St. Martin színház hírnevét. Midőn 1830-ban az Odeon színház igazgatója Harel a Porte St. Martin színházzal concurált és az Odeonban „Napo­leon“ czimű darabját adatta elő „Bonaparte“ és „Napoleon“' szerepét Frédérick Lemaitre-nek osztá ki. A dráma igen középszerű, de annál hosszabb volt, úgy hogy a 24 képből álló da­rab előadása teljes 7 órát vett igénybe. Da­czára Lemaitre nagy művészi tehetségének Go- bertrel nem birt versenyezni úgy, hogy az Odeonból a darabot a műsorról le is vették. A „Bonaparta á Brienne“ czimű darab­ban a mely a „Nouveautés“-ban lett adva, a fiatal Boneparte szerepét Yirginie Déjazet adta, ki akkor 34 éves volt és tábornoki egyenru­hájában rendkívül tetszést aratott. Az 1855. évben ezen darab ismét színre került ugyan­azon szereplőkkel, de ekkor tökéletesen meg­bukott, mert a fiatal Bonaparte személyesitője időközben 60 éves lett és a tábornoki egyen­ruha már nem vonzott. A„cirque olya piqu2-“ben annak idején egy öreg színészt kaparitottak elő, kit Chevalliernek hívtak, ki nem csak hogy nagyon hasonlított Napóleonhoz, hanem őt személyesen ismerte és tanulmányozta. (Baris Kovel les.) Osztálysorjáték. A f. hó 19-iki húzáson egyik nagy nye­reményt lapunk egyik belmunkatársa nyerte meg azzal a sorjegygyel, melyet Márkus Sán­dor főelárúsitónál vett I. kerület, Alagut-utcza 2. sz. a. Lakás változtatás. Hevesi Balázs utóda Hurkai Mária zon­goratermét Kerepesi-ut 11. szám alól Váczi- körut 5. szám alá helyezte át. Magyarország legújabb gyógyforrása. Z Hazánk számos áldásos gyógyforrásai között e helyen a Paula-forrásról már említés tétetett. Mi újból szívesen megemlékezünk ezen tárgyról, mert rövid ideje múlt, hogy a Paula- viz a piaczra került, és máris meglepő ered­ményeket szült. A főváros növekedő szükséglete mellett a vidék és külföld foltozódó érdeklő­désesem maradt eljjsj^az utóbbitilietőleg csak azt jrgyezzük meg, hogy Amerika a Paula-vizet nagy érdeklődéssel kiséri úgy, hogy onnan a közel jövőben nagyobb ügylet megkötése vár­ható. Ezen óriási növekedés a viz szerencsés összetételében rejlik, és nem eléggé ajánlható mindazoknak, kik gyomor, máj, vese és alhasi- bántalmakban szenvednek. Megbecsülhetetlen értékkel bir aranyér képződés esetén és az azzal szoros összefüggésben lévő makacs szél- rekedésnél, eloszlatja a hugykövet és elhárítja annak képződését. A Paula-viz számos orvos által rendelve lesz, miből önként következük, hogy a magyarádi Paula-gyógyforrásban oly kincset bírunk, milyent az egész világon csalt Karlsbad képes félmutatni. Egyben megjegyez­zük, hogy a Paula-viz nem sós, hanem kelle­mes savanyítás izű, könnyű kénszaggal bir. A Magyarádi Paula gyógyforrás budai főraktára az ismert fűszernagykereskedőnél Rainer J. és Társa uraknál (II. Fő-utcza 12. sz.) van elhe­lyezve. Meghívó­A nagyméltóságu Jókai Mór dr. védnök­sége alatt álló „J ó k a i-k ö r“ által saját könyv­tára javára 1899. évi junius hó 3-án a ltórház- utcZai elemi iskola tornatermében (111. kér. Kór- ház-utcza 9. sz.) rendezendő hangversenyre. Belépti dij személyenként 2 korona. Jegyek a rendező bizottsági tagoknál és este a pénztárnál kaphatók. Kezdete 1 18 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. Ö38Z83 esküvő, Jankovics József tekintélyes polgár kedves leányát Kornéliát a napokban vezette oltárhoz Geliy J duos az egyesült fővárosi takarékpénztár tisztviselője a várbeli evangélikus templomban. Násznagyok voltak: Gömbős gyógyszerész, Rüblém Tanás. Nyoszoló lányok, Szahotta Irma, Paál Ilma, Paál Erzsi, Gelly Gizella. Vőfények : Böhm Gusztáv főhadnagy, Lukács bankhivatal­nok, Jankovics Pál és Gömbös Andor, Schotz Gusztáv megható beszédet intézett a fiatal pár­hoz. Esküvő útán a fényes lakoma a „M árvány asszony11-nál volt, hol a fiatal párra Gömbös gyógyszerész emelte poharát, úgy szintén Böhm Gusztáv. Áldást kívánunk a boldog ifjú párnak ! Rózsaleány ünnep Solymáron. A szokott módon, lakodalmas vigassággal, mozsárdurrogatással és lovas parádéval ülték meg a főváros közelében Solymáron a rózsa­leány esküvőjét. Három falu, Solymár, Vörösvár és Szent-Iván legjobb leányai versenyeznek évről-évre az erénydijért, melyet a néhai Kará­csonyi Guidó gróf által néhai Rudolf trónörökös és Stefánia kir. herczeggel esküvőjének emlé­kére tett alapítvány kamataiból fizetnek. Minden községből egy arra érdemes szegény leányt je­lölnek, a kik közül Karácsonyi Camillo gróf választja ki a megkoszoruzandót. A leány azután keres magának vőlegényt és május első vagy második vasárnapján megtartják a lakodalmas ünnepséget. Az idén egy solymári leányt, Milbich Terézt érte a szerencse és ezért Solymáron volt az ünnep. Rózsaanyának Baross Károly né úr­nőt, Baross Károly pilis-szántói földbirtokos ne­jét kérték föl. Reggel nyolcz órakor a falu ha­tárában lovas parasztlegények, fehér piké ujjas­mellényben, nemzeti színű szallaggal fölpántli­kázva fogadták a rózsa anyát, a faluban pedig három mozsár-lövés jelezte a lovasparádé köze­ledtét. A rózsaanya a menyasszony házához ment, innen pedig a lakodalmas néppel együtt az anyakönyvi hivatalba, a hol Straub Béla jegyze összeadta a párt, a tizennyolcz éves menyasszonyt és egy évvel idősebb vőlegényét, Apqel Józsefet. Az anyaakönyvi hivatalból a menet a templom felé indult. Elől a rózsaleány mirtuskoszoruval és fehér rózsából, ezüst kalász­ból és téli-zöld levélből készült koronával a fe­jén, utána majd az egész falu lakossága és a környékről és Budapestről jött vendégek. A tem­plomban az esketést Glazer József plébános végezte, utána a községházán átadták a rózsa­lánynak az erénydijat a lakodalom és a kelen­gye költségeinek levonásával 553 frt 80 krt. De az ünnep tovább tartott a fiatal menyecske há­zánál és a kocsmában. Délután érkezett med Pomázról a járás főszolgabirája, Csapó Lóránt dr. és vele még sok fővárosi vendég, Este hat órakor kezdődött a tánczmulatság, mely az ün­nepet bezárta. A kik ott maredtak, Zsiga Ferkó czigányprimásnak. játéka mellett tovább mulattak egész hajnalig.

Next

/
Thumbnails
Contents