Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-05-11 / 14. szám
Budapest, 1899. (4) B U D A és V 1 D E K E Legutóbb a tömeges névmagyarosítás mellett indított mozgalmat, hirdetve annak nagy, nemzeti jelentőségét s agg kora daczára tekintélyes munkásságot fejtett ki az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben is. Utolsó nyilvános szereplése közé tartozik, hogy meggyőződése teljes szilárdságával tiltakozott a főváros közgyűlésén báró Bánffy Dezsőnek Budapest díszpolgárává való megválasztása ellen. Benne hazája egy hű, nagy munkásságig nagy tudású fiát, a főváros pedig egyik újjá- alkotóját, a művészet protektorát, lelkes bajnokát veszítette el. Halála hírére a főrendiház, a kaszinók, a városi középületek s a művészetek csarnokai kitűzték a gyászlobogót. A munkás, hasznos, nemes élet után legyen örök pihenése nyugodalmas ! Életrajzi adatai a következők : Lipthay Béla báró 1824-ben született Budapesten. Atyja Lipthay Frigyes báró cs. és kir. kamarás volt. Tanulmányait Temesvárott és Budapesten végezte. Ifjú korában a katonai pályára lépett. Résztvett a szabadságharczban mint honvédhuszár-főhadnagy. Egyik csatában megsebesült a balkarja, mely azóta csonka volt. A világosi fegyverletétel után visszavonult de az alkotmányosság helyreállítása után ismét a körpályára lépett és egyike lett az első választott képviselőknek. Mint ilyen a Deák-párt táborában foglalt helyet. Wenckheim belügyministersége alatt Pest- megye főispánja is volt, de lemondott, mert a választásoknál nem akarta a megkívánt pressziót kifejteni. 1872-ben Jókai ellen lépett fel a Terézvárosban, később torontálmegyei képviselő lett. A fúziónak nem volt barátja és ennek bekövetkeztével a Sennyey-párthoz csatlakozott és a jobb-oldali ellenzéknek pártelnöke lett. 1878-ban mint mérsékelt ellenzéki képviselőnek Jászbérény adott mandámot. Az 1884—87-iki cziklusban nem vállalt mandátumot, hanem a főrendiház ellenzékében foglalt helyet. 1884-ben a lovrini kerület választotta meg képviselőül. Legutóbb ismét a főrendiházban foglalta el helyét. Nagy szerepe volt a főváros bizottságában es számos bizottság tagja volt. Ő volt az elnöke a népszínházi bizottságnak is. A művészi és társadalmi életben nagy tekintélye volt. A képzőművészeti társulat bizottsági tagja és az iparművészeti múzeum alelnöke, Torontálmegye virilistája, a legfelsőbb fegyelmi bíróság tagja volt. Egyik kedvencz eszméje volt a halott hamvasztás behozatala, melynek érdekében mozgalmat indított. Az ezredéves ünnepségek alkalmából a király a Lipót-rend közép- keresztjével tüntette ki. A megboldogult és nagy részvéttel eltemetett főur szerette Budát, itt élt közöttünk s bátor szószólója volt a budai érdekeknek. Áldott legyen az emléke. Nyaralás Török-Báiinton. A kies fekvésű Török-Báiinton a község eladó telkeket hirdet. A jó levegő, a csekély távolság, kényelmes közlekedés nagy jövőt biztosit Török-Bálintnak s a nyaralók egyre szaporodnak is daczára az izgatásoknak. A nyaraláshoz a történetírás helyeslésének vagy nem helyeslésének semmi köze nincsen. A török-bálintiak bizalma nem ingott meg sőt erősödött nagylelkű jótevőjük és lelkipásztorukkal szemben. A lelkesedéssel lefolyt fáklyásmenetnek egyik fénypontja volt Zimándy Ignác;: beszéde. Ez a beszéd valódi programmja egy valódi lelkésznek s egyúttal egy követésre méltó nagy jelentőségű nyilatkozat. Ebben a beszédben, mit ő megindulva mondott, s a mit megi idulva hallgattak, kifejezte azt, hogy a mit tett azt csak kötelesség érzetből tede. A jótétemény az áldozatkészség nem erény, hanem vallásos és hazafiui kötelesség, ü azt tartja - beszélt tovább, hogy a mit egy lelkész nélkülözhet, egyszerű életmód mellett megtakaríthat, szóval szorgalmának és takarékosságának eredménye nem az övé, hanem a keresztény nemzeti művelődésé és a szegényeké. A ki hitét és hazáját szereti, az áldozzon a hit és haza oltárára, szeresse embertársait, adjon ' a szegényeknek. A mi az övé az az egész emberiségé, a vallásé, hazáé és a közönségé. Nem a szavak, de a tettek embere. Felemelt homlokkal személyek kultuszát nem követve küzd azért, hogy boldog legyen a haza, boldog és vallásos az emberiség. A mit tett, azt mint pap és mint hazafi tette a nemzeti kultúráért s a kik őt ezért t. i. kötelessége teljesítéséért ünnepelik, önmagokat ünnepelik. Olyan beszéd volt ez, a mire Zimándy politikai ellenfeleinek annál kevésbbé lehet szavok, mert a béke olajágát vitte be a községi életbe. Zimándy legújabb könyvét kötelességünk ismertetni, hogy a mű fel háborodók is lássák, hogy nem csak Zimándy ismeri el a történeti bírálat jogosultságát, hanem sok tekintélyes ember legalább ezer levélben . . . Uj könyvét legközelebb méltatjuk, megjegyezve azt, hogy Zimándy ellen azokat a bírálatokat is kiadta, melyekben az ő nézetűi eltérnek. említendő még a 160.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. —- Ezeken kívül fennáll még egy 560.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei' átutalások folytán 143,645.142 korona 28 fillérről 153,073.167 korona 16 fillérre e;uel- kedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 25,495.680 korona 45 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 13,126.433 korona 54 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 1,692.124 korona 22 fillér. 4. Értékpapírok 100,494.915 korona 65 fillér. 5. Tárcza váltók 711.252 korona. 6. A részvényesek biztosított adóslevelei 7,350.000 korona. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával 4,202.761 korona 75 fillér, összesen 153,073.167 korona 61 fillér. Ezen értékekből 43 millió korona magyar értékekre esik. A Trissti Általános Biztosító-Társaság (Assicurazioni Generali) f. é. április hó 22-én tartott 67-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1898. évi mérlegek. A jelentés különösen kiemeli, hogy Hegedűs Sándor igazgató tanácsos ur kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetése folytán az intézet igazgatóságából kilépett, mely körülményről az igazgatóság a közgyűlés alkalmával következőkép emlékezik meg: „Tisztelt Urak 1 Engedjék meg, hogy jelentésünk első helyén, rokonszenvünknek adjunk élénk kifejezést azon nagyrabecsült férfiú iránt, ki O Felsége kegyéből megbízást nyert a magyar kereskedelmi miniszter magas és díszes állásának elfoglalására. Hegedűs Sándor rendkívüli tehetsége igy teljes mértékben nyert elismerést és midőn ez örvendetes tényt Önökkel egyetemben őszinte megelégedéssel üdvözöljük, mélyen fájlaljuk egyúttal azon veszteséget, mely ez által intézetünkre hárul, mert társaságunk kénytélen lemondani ezen férfiú közreműködéséről, ki őt 16 éven át felette buzgó és becses támogatásban részesítette. Kérjük szives felhatalmazásukat arra nézve, hogy az itt kifejezett érzelmeinkről ez évi közgyűlésünk jegyzőkönyvében megemlékezhessünk.“ Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1898. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 449,227.817 korona 22 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 19,100.562 korona 14 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 8,641.165 lco- j róna 59 fillérrel 114,696.582 korona 69 fillérre emelkedett. A tűz- és szál lit mány-biztositási ágakban a dij és illeték bevétel 27,135.669 korona 94 fillér volt, miből 11,372.530 korona 78 fillér viszontbiztosításra fordittatott úgy, hogy a tiszta díjbevétel 15,763.139 korona 16 fillérre rúgott, mely összegből 12,490.283 korona 14 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege: 71,175.674 korona 2 i fillér. Károkért a társaság 1898-ban 26,527.284 korona 40 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az elől bi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 633,489.520 korona 86 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 11S,390.07>9 korona 49 fillér esik, mely összeget a társaság 175.585 káresetben fizette ki. A nyereségtartalékok közül, melyek összesen 14,985,029 korona 98 fillérré rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az 1,604.315 korona 04 fillér külön tartalék, úgy szintén az évi nyereségből kihasított 903,418 korona 70 fillérrel 9,573.029 korona 98 fillérre emeltetett fel; továbbá felSVIeghiusitott iskolai hangverseny. Az Attila-utczai iskola tantestülete saját tornatermében a szegény iskolás tanulók felruházása javára f. é. május 7-ik és 11-én iskolai hangversenyt akart rendezni, mely iránt oly élénk érdeklődés mutatkozott a szülők között, hogy mindkettőre a belépőjegy majdnem mind elkelt, s ehhez képest a hangversenyre az előkészületek teljesen be is voltak fejezve. Május 6. éjjelén az iskola egyik udvarának a támfala a tartós esőzés folytán beomolván, a tornatermet is annyira megrongálta, hogy a hangversenyt ez okból megtartani nem lehetett. Tisztelettel kérjük ez utón is a szülőket, hogy a váltott jegyeket legkésőbb május 31-ig visszaküldeni szíveskedjenek, mert a pénzt a tantestület visszaadja. A kik a jelzett határidőig be nem küldenek, azok befizetett összege az eredeti czél értelmében a szegénysorsu iskolás tanulók felruházásának alapjához fog csatoltatni, mit annak idején hirlapilag is nyugtázni fogunk. Patacsics János isk. igazgató. Hollandi Életbiztosító Részvénytársaság. Folyó év április hóban 424 ajánlat 3.602 425.60 korona tőke és járadékról nyujtatott be, a melyből 363 biztosítás 3.087,425.60 korona tőke és járadékról köttetett. .1899. április hó végével az állag volt 20.467 kötvény 178,088,352.40 korona tőke- ! és járadékbiztosítás. Templom-fölemelés. Valóságos mánia mostanában mifelénk a , házeltolás s ha a főváros engedélyt adna a sok vállalkozónak, hát maholnap a fővárost valahol Budakeszi tájékán kereshetnek ; a Gellérthegyet a Duna medrében, az uj országházat pedig talán éppen a János-hegy nívójára emelve. Most Krnmholz Ágoston és Horváth Gyula budapesti műépitő emlékiratban a budapesti II. kerületi Szent Annáról elnevezett plébánia templomnak amerikai rendszerű fölemelésére tesz indítványt. Az utcza folytonos feltöltése következtében a templom padlózata jóval mélyebben van, mint az utcza színvonala és hogy a templom ép'té- szeti szépsége ne szenvedjen, legalább két méterrel amerikai módra föl kellene emelni az egész templomot. Az indítványozók szerint az eljárás föltétlenül biztos. Az emelés körülbelül kilencz- ven-száz napig tart, mely idő alatt az oltárok, összes felszerelésükkel együtt, helyükön maradhatnak'. A költség a következő : az emelés körülbelül két méter magasságig 67.000 forint, az aláfalazás a kőfaragó munkával együtt körülbelül 9000 forint. A vállalat a munka megkezdése előtt a templom értekének és fölszerelésének megfelelő óvadékot tesz le és csak akkor kívánja a fizetést, ha a hatósági kiküldöttek a befejezett munkát minden tekintetben teljesen hibátlannak találják. Nem olyan a székes fővá-
