Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-10-11 / 29. szám
ennél egyéb nem igen akar lenni, legkevésbbé pedig az ünnepelt fej«delemnőhöjc illő jellem rajz. Hiszen a ki a nőkről méltó módon akar írni. annak Diderot Bzeriut,: „tollát, a szivárványba kell mártania, és egy lepkeszárny himporát hinteni toraira * Hát még ilyen nő röl! De a mire én nem vagyok képes, megtette más, a legköltőibb kedély, melyet valaha itmertam, felejthetetlen barátom és mesterem» b. Eötvö« József. Egyik levelében, melyet 32 évvel ezelőtt, 1867. május 14-én, tehát még a koronázás előtt intézett hozzám, e rajongó szavakat írja: „Magas tanítványa nálunk virágokkal fogadtatott és napról napra nő a lelkesedés, mely irányában nyilvánul. Valamint hiszem, hogy soha egy országnak nem volt királynéja, ki ezt inkább érdemié, úgy tudom, hogy soha Bem volt ilyen, a kit igy szerettek És en * jövőhöz való bizalmat ép ezeu érzésre alapítom. Az érzelmek, leg alább a népnél, sokkal nehezebben változnak, mint meggyőződései és én mindig úgy voltam meggyőződve, hogy ha egy korona, úgy mint 1848 ban a magyar — izéítürt : azt csak a nép szivében ébresztett, nagy érzelmek lángjai forraszthatják össze. Három századon át megkisértettük a hittel, azután megpróbáltuk a reménynyel is több Ízben, de egy még hátra volt. az. hogy a nemzet a dynastiának valamely tagját igazán, szive mélyéből szeresse és minthogy ezt most elértük, nem aggódom a jövő iránt..." A költő látnok es Eötvös is jól látott a jövőbe ; hite igazolva lett,, reménye teljesült, a szeretet pedig nem csak összeforrasztotta a magyar koronát, hanem olyan fénynyel árasztotta el, amilyenben talán soha azelőtt nem tündökölt. B Ui1 ft peat, 1898. (2)^ __________ __ Ezüs t lakodalom. A magyar nagyúri társaság egyik kiválóan magyar családjában szép ünnep volt. Ez az ünnep minket is érdekel, mert úgy őrgróf Pal- lavicsini Ede, mint neje született Majláth Etelka grófnő i-udaiak. Budai palotájokban találkozik az előkelőség és a szellem. Az őrgrófné a Mária Erzsébet egylet egyik elnöknője s a szegények valódi őrangyala Gróf Hunyady Ldszlónéval ő rendezte a sikerült bástya-ünnepeket, és szerkesztették a Buda és Vidéke ünnepi számair. Máj láth Etelka grófnő a művészetben is számot tesz s e tekintetben is többször emlékeztünk róla lapunkban. Örgróf Palavicsini Ede mint több pénzintézet igazgatója s a Magyar általános hitelbank igazgatója, őre az üzleti tisztaság nak. Mi mindig szívesen látjuk azt, ha a főurak mint, ő az üzleti világtól nem vonulnak vissza s a noblesse oblige elveivel ott tért foglalnak a példát adnak a magyar fajnak, hogy itt is van számára hely. A Pallavicsi.ii család mély vallásosságával szintén elüijár. Családi ünnepük t. i Mosdoson tartott ezüst lakodalmuk is vallásos ténynyel kezdődött. A grófnő testvére gróf Majláth Guss- táv áldotta meg újból a valóban boldog frigyet beszéd kíséretében a mise elvégzése után. A megható szertartás a inosdósi őrgrófi kastély rétnek kápolnájában folyt le. mely t ■> mél} vallásos érzületű főúri pár tizenötezer forinton felüli költségen építtetett. A töm i párt levélben és táviratban is so- : ,-.n üdvözölték. Mi is szivünkből kivágjuk, hogy b ,■ Íróságukban sokáig éljenek családjuk, a haza s az emberiség javára. Éhez a kívánsághoz n szegények buzgó imája is hozzájárul. B U D A é e V I D É KE Zsindelyed k. Országszerte hangzott, a napokban Zsin- delyezik a kaszárnya tetejét. Pántlikás kalapu bokrétáé legenyek vonultak be ezredeikhez. A közel fekvő falvakból Budán keresztül vonuló ujonczok azonban nem ezt énekelték. Német nyelven énekelték a német nótákat es kurjásztak németül Tizenkilencz, Iiubz éves legények, kik már az iskolában magyarul tanultak, követték el ezt a megdöbbentő visszaesést. Ezek a legények tudnak, de nem akarnak beszélni magyarul uég a törvényszék, vagy a birósag előtt sem. Hol a hiba ? Az országban általánosan hanyatló magyar szellemben. Nem elég, ha magyarul tudunk, ha kihaló félben az ősi erkölcs, a magyar szellem, a magyar gondolkodás s a nemzetköziség a legkisebb faluban is tanya; ütő t Ha abba a németnek születeti fiúba a magyar szóval magyar szellemet nem csepegtetnek. akár közönséges sváb fiú, akar hausher sohn. bürger, vagy Ofnerkind az visszaesik. Mit várhatunk a falusi svablegenytól. ha budai kabátos emberek németül beszelnek, német, módra mulawiak, jodlereznek stb ? Az Országos Magyar Iskola Egyesületnek ki kell terjeszteni működési körét, és nem csak az óvodákkal folytatni a magyarosítást,, de minden eszközökkel s ki kell terjeszteni a magyar egyesület jelszavát, mert nem csak nyelveben, de jellemében és szellemében él egy nemzet. Az Országos Magyar Iskola Egyesület dicséretes buzgalmának csak akkor lehetuek eredményei, ha működését és czéljait jobban meg ismerteti a közönséggel es a közigazgatást munkatársául nyerheti . . . Országos mozgalom. Ez a fö. minden eszközök kézhez ragadásával s a magyar nők felleik esités év el, hogy ok is ter- jeszszék a magyar szót és magyar szellemet Az Országos Magyar Iskola Egyesület hazafias czeljat a magyar dallal is küzdhető Példa a magyar dal jótékony hatására olyan német község, melyben magyar dalárda van p. o. Békás Megyeien. A dermesztő közöny megszünteteséhez módot nyújthat, ha városról városra járnak apostolai a czélt megmagyarázva s a híveket io- borzak, inert azok magoktól nem jönnek. Hangversenyek. felolvasások az egylet javára. Szóval folytonos munkában letel. Egy országos sorsjáték, sorsjátékokban való részesedés, aláírások gyűjtése, bírságokból való részvétel, tagok gyűjtése, népies irodalmi kiadások. és sok és sok módon kereshet eszközöket, hogy czélját elérje......... Mi a magunk részéről a közönségnek nem tudj uh elégge ajánlani, a bálok es hangversenyek rendezőit, a színigazgatókat, kérni, hogy adakozzanak az Országos Magyar Iskola Egyesület ez óljaira Lajos kút. A Buda és Vidéke a tavasz végén egy a magyai- szobrászművészeiről szóló czikkben szóba hozta Millacher Lajos 20,000 forintos hagyatékát, melyet ő oly czélból hagyott, hogy Buda egyik nyilvános terén állítsanak az ó szobrával kutat s nevezzék el azt Lajos - kútnak. A székes főváros képviselőtestületi bizoi'sag több képzőművészeti tárgyat intézett el * közöttük a Lajos kutat is. fölkérve a tanácsot, hogy a pályázat kihirdetésére adja meg a_ fölhatalmazást . . Örülünk, hogy a Lajos kút meglesz buldogul. Millacher Lajos emlékére, azonban uég jobban örülnénk, ha Árpád szobraim is megkezdődnek a mozgalom, ki végrendeletében nem hagyott mást mák a hazát, « az örökösök - a magyar n azét hű fiai Árpád ra is gondolnának s fölállítanák níűvfszi szobrát r.z egykori Fehéregyházán, meri hát aki a hazát, elfoglalta, arról sein szabad elfeledkezni a hálás utókornak, annál is inkább, mert a honfoglaló magyarok szellemét immár idegen szel lemre kezdik váltani Október 11. Kifelé. A székes főváros kifelé terjesztése keene volt a polgármester székfoglalójában. Egymásután alakulnak háézpitó egyesületek, nem csak a székes fővárosban, de a szomszédos községekben is. A város és vidékek rendezésének ügyeit szivökön viselők minden« elkövetuek, hogy a fejlődések és alakulások helyes irányban történjenek. így is kell lenni, ne hogy az állopo tok elbetegesedjenek. Egészség a rendszerben, egészség % testben, ez a fő. Maga a táplálkozás kérdésének jó megoldása is azt követeli, hogy a vidéken is települjenek a szerényebb javadalmazásuak. . Szívesen veszszük. ha ehez és ehez hasonló kérdésekhez a tekintélyes szaklapok hoz zaszollanak, mert, ezek a tudományra helyezkedve a kérdést fontosabba teszik A Magyar Közigazgatásban Lukács Emil egy alapos c/ik- ket irt. Budapest népesedése ós közegészségi viszonyairól, mely elmélkedés tárgya lehet 8 melyből adjuk a következőket: „És most visszatérhetünk oda. a hóimét kiindultunk, t. i. ahoz a kérdéshez, hogy vájjon abból a jelenségből* bogy Budapest lakosságának elhalálozási arányszama csökken és kisebb mint tiz év előtt, volt, és hogy ez akkor történik igy. a mikor pedig a fő varos lakosságnak összes szama rohamosan emelkedik, ebből a jelenségből vájjon lehet e arra a konklúzióra jönni, hogy Budapest közegészségügyi viszonyai jók is? Nem akarjuk azt. mondani, hogy a viszonyok rosszak, hanem azt, hogy a népesedési aranyszámnak es az elhalálozási arányszámnak olyatén kombitiacziója. mely az eredményt a közegészségügyi viszonyok előnyös mérlegelésére számítolja le, a tudomány mai állásának nem felel meg; és felette veszélyes dolog lenne, ha illetékes tényezők szintén ilyen követkéz térést vonnának le abból a kombináczióból es és ha ehhez a téves kö étkeztetéshez mérnék hozzá a székesfőváros közegészségügyi viszonyainak javítása iránti gondosságukat és törekvésüket! Hogy lehessen egyébiránt megbíznunk abban a kijelentésben, hogy a fővaros egész- ségügji viszonyai javulnak, mikor maga az évi jelen.és beismeri, hogy » főváros évek sora óta küzd a vízvezetéki mizériákkal ; mikor a közélelmezési bizottság jelentéséből azt tudjuk meg, hogy nagy reményekkel és várakozásokkal létesített vásárcsarnokok nem váltak be egeszen, sőt talán éppen nem. mert hiszen az élelmezés drágább lett. a főváros népességinek túlnyomó része meg kevésbbé táplálhozhutik jól. mint azelőtt És nogy tudjunk megnyugodva lenni abban, hogy a fővaros egészségügyi viszonyai javulnak, mikor, daczára annak, hogy az egész világon mindenütt oda vergálnak a világvárosok, hogy építkezéseik körül a pavilion- (tehát extensiv irányú) rendszernek tudja nak tért biztosítani, hát mért éppen a mi fővárosunk évi jelentésében van kilátásba helyezve egy egészen ellentétes építkezési politika. a mely t. i. a „belső területeken való építések intenzivebbé“ tételét, jelenti ki fő czélnak! Mit jelentsen ez ? Még nagyobb összezsufolása a lakosságnak, csak azért, hogy a mai dátum zártáig telket, szerezni tudott emberek boldoguljanak, s hogy nekik konkurrencziát az uj emberek ne csináljanak ? Szerintünk ez nem helyes irányzat s a főváros közegészségének valóságos koczkáztatása. Tessék éppen ellen- kezö-eg minél jobban terjeszkedni az épitke zéssel, minél könnyebbé tenni a p-villonszerü építkezést és olcsó közlekedést teremteni 1 Tessék az élelmezési árucsarnokokat úgy berendezni, hogy azokban ne csak a nagyban vásárlók, de a legszegényebb ember legapróbb szükséglete is fedezhető legyen “ Budát Zenekor. A Krisztina-városban harmadéve megalakult „Budai Zenek ör“. mely női-, terhes vonós zenekarával különösen a hazai zene szerzők termékeit karolja fel s a. classicu*
