Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-08-01 / 22. szám
sége. A sajtó ma felemel, holnap leránt valakit j minden alap nélkül. A közönségből kinevelte az önállóságot. Kevés az önálló vélemény. Az Újság irta, el kell hinni. Az újságok, a sajtó hoB/orkány konyhájában a legtöbbször furcsán készülnek és sok érdekességet szül a felültetés, tájékozatlanság. Halljak a füvet nőni akkor is, mikor nem nő A vezércz kkben tündöklik egy jól értesültség, mit az apró hitek között burnótoznak visssza. Kossuth Lajos halála után a Magyar JBirlap sok pongyolaságot irt róla és a, Magyar Hírlapot nem égettek el, szerkesztőjét sem * rág.,1 mazás sem a hazaárulás vadjával nem illettek, mert olvasták. Zimándyt elítélték, mert nem olvasták . . Azok a könyvek, melyekből Zimandy munkájában adatokat hasznait, ismeretesek, m.egvaunak több könyvtárban, a Nemzeti Mu- Zeu a könyvtárában is. Kíváncsian várjuk, hogy a kultuszministert fogja-e kényszeríteni a sajtó, bogy ott ezeket máglyán égessék el. Azok a j kik írták a nemzet halhatatlanai es nagyjai j köze vaunak iktatva, kíváncsian varjuk, fog-e a Sújtó izgatni arra, hogy a halhatatlanságból ki- j ttöröljék őket. A meghalt nagy lelkek és jel- I létnek az élő szobrokhoz fogjak-e oda vagdal- atn/ a rágalmazás és gyalázat vádját? Ha Zimándyt, ki a kortarsak véleményét könyvében adatul használta, elitélík, nem semmisitik-e meg a történelmet, nem e fogjak Kliot a történelem múzsáját czéda hazug nőnek nyilvánítani ? Vajon nem e döntik le ezeket a nagyságokat, nem e tépik ki a történetnek azt a lapjait, melyekre ezek Írták nevöket. Ezek után a nem olvasóktól el lehet várni, hogy proscribálják a halhatatlanokat. Vagy nagy emberek voltak ezek Vagy nem? Ha igen, ha szavuknak és a tör J ténetnek súlya van, illessek ezeket a rágalom vádjával, a nem az ő elveiket es pártérdekeiket, börzeérdekeiket követő nagyok becsületét rabolják el és verjék végig azokat, kik j Széchenyi billikomából megújítják emlékét, mert a politikai és sajtódivatok vesztegzárt vonhatnak a történelmi alakokra és történeti igazságokra, t 8 czenzurát gyakorolhatnak a történelem lap- j jain. Szülőföldjükről kiköltöztetnek és meg- | tiltják a lakózást, uyaralást, mint a nyaralókkal | most is — a nóta Zimándy után — is túlzsúfolt | Török Bálinttal tették. Zimándy könyvéről, vagy bárki könyvé | röl csak az beszélhet, ha olvasta és a ki el- I Braunschweig Blankenburg herczege (f 17 31), ötdngen Krisztina Lujza herczegnő férje — Braun8chweigi Erzsébet Krisztina herczegnő, III. (VI.) Károly magyar király (német császár) felesége, Mária Terézia magyar király anyja, a második Welf leány a Habsburg-házban. Mária Teréziától II Lipóton. I. Eerenczen. Fereucz Karoly főherczegen (királyunk apján) és Károly Lajos főherczegen át köztudomású Ferencz Ferdinánd trónörökös leszármazása, a &i, a mint kimutattuk, leányágon Welf ivadék s ezt a nevet épen oly joggal használhatná, a mint ma él a Lorraine-Vaudemont név helyett Maria Terézia fiúsítása révén a kihalt Habsburg család nevével. Érdek es, hogy a Habsburgok ősei közt Bem csupán az Arpád-ház királyai szerepelnek magyar vérrel. A Szapolyaiak is ősei királyunknak, a mennyiben Henrik Gyulábau, Brauu- •ehweig-Wolfenbüttel herczegében az Árpádok é* Szapolyaiak vére találkozott. Ez a harmadik Welf, a kinek aga szintén őse Ferencz József kriálynak és Ferenez Fördinándnak, miután unokája, anhalti Dorottya Mépanyja volt Maria Teréziának Budapest, 1898. (2) B U D A é 8 V U D K K. K _ Augusztus l. olvassa a nagy idők alkotóiuak véleményéi es mégis sérelmet lát Kossuth ellen, az ne Zimándyt Ítélje el. hanem szálj-o-n perbe a nemzetnek eddig még hazaaárulónak nem tarlóit nagyjaival Ezeknek Zimándy úgy szó'vau csak impressáriója volt. Ha bűnt, kepeznek ezek az Írások, nem az a bűnös a ki idézi, de a ki először leírta. Zimándyt állítani ebben, a perben még bűnbaknak sem lehet. Ki a vas- vesszővel ! verjék meg vele a szobrokat. Az akadémiában es megyék termében ünnepekkel felfüggesztett képeket tépjek össze s a kepeket ábrázolók családfáinak tiltsák me.. hogy tovább vi ruljauak es gyümölcsőzzeaök. Ha enavatkoztam volna ebbe . perbe nem Zimándy,val,. de egy korszakban a teremtés, az alkotás munkáját végző nagyokkal vívtam volna csatát, ha már minden áron kedvem lett volna a mai. sport- világba u a szélmalommal játszani vitézi tornát ... De szélmalom ellen harczra nem vállalkozom. Most mar várom a irögtönitélő- bíróságot, mely a halhatatlanokat, azok szavait, tettét közönséges halálra ítéli, a mely ellen. Kossuth Lajos szelleme tiltakoznék,, kinek nem kényuralom, nem zsarnokság, de a szabadság szeretető véste a nemzet sokaságéba emlékét. Erdélyi Gyula. Koronaszövetkezet a Krisztinavárosban. Egy lépéssel előbbre vagyunk ! Ne tagadjuk azt. hogy szegények vagyuuk, nincs abban semmi szégyen, ha a sors csapása sokszor megbénítja a munkás és dolgos kezet. Nincs hová fordulni annak a kiskereskedőnek, iparosnak, tegyük hozzá a kiuevezett alantasabb tisztviselőnek, ha egyszer önhibája nélkül szükségbe jutott. Régen elmúlt már az az idő, a tnikoron a szomszéd szomszédjának, a koma komájának minden írás nélkül kölcsönt, adott. Még csak a becsületszavát se körötte ki. de meg volt a tisztessége lelke mélyében, hogy ezt a kikölcsönzött pénzt vissza kell fizetni. És nagyot fordult azóta a világ kereke, inegcsikorogtatta szép hazánk szekerének tengelyét is. Bizalmatlanok, önzők lettek az emberek. Nem hiszi a rokon, a jóbarát az igazi szót, a mit ajkára ad a szükség. És ekkor a tehetősek összeállnak, megvitatják a kérdést, vájjon hogyan lehet segitSzapolyai János király testvére, Borbála Zsigmond lengyel király neje lett. Leányukat Joachim, Brandenburg őrgrófja vette el, kiknek I gyermeke, Hedwig Braunschweig - Wolfenbüttel Gyula herczeg felesége lett. Az ő frigyükből származott Henrik Gyula, Maria Terézia i ötödizi őse. Az Árpádok vere a XIV. században vegyült a Welfek vérével Askan Katalin es Mág- nusz braunschweigi herczeg házassága utján í Ettől kezdve a Welf-ház igen elágazott. Agai i voltak a Lüneburg-Celle (Calieuberg-Hannover), a Lünebuig - Dannenberg (ifj Wolfenbüttel- Dannenburg) és a Wolfenbüttel herczegi hazak, I a melyek közül ma csupán a hannoveri ág ül trónon. Igaz. hogy a világ első trónján, a briten. A másik, az ifjabb ag 1866-ban elvesztette trónját, mikor Németország ellen fogott fegy vert Ausztria mellett. Az országát vesztett király nem uyugodott, bele sorsába Miután hadserege nem volt, platónikus kiáltványokban tiltakozott ; a rablók, már mint a poroszok ellen és haláláig felségnek hivatta magát A maga nemében unikum volt, ha Bécs- ben összejöttek V. György, Hannover királya, segere* jöutm a társadalom eme becsületes' j, osztályának, a mely dolgozik, fárad, keservesen [ keresi kenyerét, hogy fentarthassa csaladjai, | iskolába- vihesse gyermekeit. Arról vaui szó. hogy a becsületes,.dolgos “ munkás, kiskereskedő*,, iparos vagv bárki más j olcsó hitelhez juthasson. A krisztinavárosi koronaszövetkezet nemes ezé It tűzött* feladatául, és im lehetne Írni ^Felhívására“ azt a jelszót: „Boldogulj; /“ A gond, as? a mi nem ad 113 ugtor s e testnek, se léleknek, ha ettől szabadul az ember, örömmel fog minden munkájához Ettől a gondtól akarja megszabadítani a krisztinavárosi koronaszövetkezet a liszresseges |, polgári elemet, a kik itt, élnek köztünk, szeretik I a székes fővárosnak ezt a jobb parti: részét, j törekvő iparosok,, kiskereskedők, es nein, kiván I koznak idegenbe a megélhetési forrás keresésére. Tessék elolvasni azt a felhívás' a mit a krisztinavárosi koronaszövetkezet kibocsátott! A Krisztinaváros színe java irta alá és olyan kedvezményekben részesíti a beállott tagjait, a mely a mint humánus, úgy páratlan is. A takarékosság egyike az ember legnagyobb erényének, erre az erény-e hívja fel a szövetkezet a polgártársakat, hogy okuljanak, es ne hagyják magukat az uzsorások körmei által megfojtatui. Módot nyújt arra. hogy7 tisztességes tő- . kéhez juthasson mindenki a ki akár gyaluval, akár kalapácscsal, akár pennával keresi ke nyerót. A krisztinavárosi korona hitelszövetkezet egyedüli czélja, hogy a belépett tagok takarékossági szellemét fejlessze, azoknak olcsó és heti kis részletekben visszafizetendő, kölcsönt nyújtson. A vállalat aláírási felhívásából kiszakítjuk ezt a pontot:: „Vállalatunk hivatva van a. budai iparosok, kereskedők és magánosok ér- li dekeit minden irányban előmozdítani, kiknek mód van arra nyújtva hogy egyszerre nagyobb összeghez jussanak, melynek visszafizetése nagyobb gondot nem okoz. mivel azt csekély heti befizetésével törleszti. Ezen törlesztések után a szövetkezeti tag a vállalat éveuki.nti jövedelmének osztalékát, is élvezi. Minden üzletrész után hetenként eg)' korona fizetendő 6 éven át, s tag lehet mindenki ki legalább egy üzletrészt jegyez.“ A krisztinavárosi korona takarék- és hitelszövetkezet megalakult, aláírási felhívását kibocsátotta. Most már a midőn ösmerjük a kiváló és érdemes polgárok által aláirt nemes czél indította koronaszövetkezet mozgalmát, egyetlen óhajtásunk az, hogy Isten áldása vezesse munkálkodásukat, törekvésüket! I továbbá V. Henrik, Francziaország királya (Chambord gróf) és II. Ferencz. mindkét Szi- czilia és Nápoly királya s mosoly7 nélküli ko molysággal adták meg egymásnak a felséged ezimet, a tűihez minden meg volt: jog, pénz, csak epeit a legszükségesebb hiányzott: az ország! V. Györgynek egy leánya is volt, Fride rika herczegnő, a kinek házassága annak idejét) óriási feltűnést keltet. Az öregedő király- leány ugyanis, miután herczegre nem tudott szert tenni. Parvel Raminingen báróhoz ment nőül csaladja beleegyezésével. F'vere a ki jogilag Hannover királya lenne, nem utánozta pját, letette a Hannover nevetés fölvette mint angol herczeg a Cumberland ezimet. Az bizonyos. hogy Mária Lujza herczeguőre, kivált ha szive is beleegyezik a valóban szép főherczeg- gel való házasságba, nagyobb szerencse nem nézhetett volna az osztrák császárság és a magyar királyság fényes koronájánál.
