Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-05-01 / 13. szám

BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÄSNAK KÖZLÖNYE.

Szerkeszti: 3£^E5IDÉXj~gtC G-T"UL^.

KI ADO-HIYATAL,

hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek Vároemajor>utcza 28.

Megjelenik havonkint háromszor. Előfizetési "árak: Egész évre 12 korona, fél évre <> korona, évnegyedre 8 korona.

SZERKESZTŐSÉG: yárosmajor>utcza 28.

Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Tüntetések Budán 1848 május havában.

— írta : ILLÉSI JÁNOS. (Vége.)

Feljebb érintett 5 egyénen kívül, kik közül Miskeit és Riikacsovics Jánost reggeli 4. órakor a kórházba orvoslás végett elvitettem, megsebesítve lenni állittatik még két nőszemély is, kiknek neveit azonban még eddig nem tudom.

Schmidt városkapitány ezen jelentése nagyon halvány képét adja ennek a hires macskazenének, amely inkább beillett egy egyenetlen utczai attaknak. Ugylátszik az érdemes kapitány nem volt jelen a veszedelem színhelyén s csak a sebesültek ápolására érkezett oda. Bővebben szól erről Horváth Mihály ismeretes történelmi munkájában s az újabb keletű ismertetései az 1848/49-ki szabadságharcznak. De leghitelesebb annak az 5 polgári és 5 katonai egyénből szervezett bizottságnak a hivatalos jelentése, amely Zoltán János belügyi államtitkár elnöklete alatt 4 napig vizsgálta a történteket, E vizsgálat kiderítette, hogy miután már május 9-én hire járt, hogy az ifjúság macskazenét akar báró Lederer katonai főparancsnoknak rendezni, a főparancsnok segédje, gróf Zedtwitz őrnagy megparancsolta Cerini főhadnagynak, hogy azon éjjel lovas patrolt járasson, Rosti gránátos ezredbeli*kadet pedig legényeivel a főparancsnokság kapuját őrizze. De akkor este semmise történt. Másnap május 10-én ismét mozgolódni kezdvén a fiatalság, Br. Lippe főhadnagy egy féiszázad gránátossal a várbeli fegyvertárba (a nem rég lebontott Zeughausba) rendeltetett. Ugyanott helyezkedett el Cerini főhadnagy is 25 vasas lovassal. Mikor pedig értesültek, hogy a tüntető tömeg csakugyan közeledik s a mint a füttyöt vagy 30 ember elkezdte, a főhadnagyok kivezették katonáikat, a lovasság kivont karddal rárohant a népre, a gyalogság pedig szuronynyal dohszó mellett támadt s anélkül, hogy akár a polgári rendőrség, akár a katonaság távozásra szólította volna a népet, azt fegyveresen szétverték, nem tevén külömbséget a tüntetők s az ut- czán békésen járó kelők közt. sőt még a házakba menekülteket is üldözte. Midőn a szinház-utczán a vizikapu felé futamodó népet Lippe gránátosai kergették, a kút mellett szembe találkoztak a Csebatz főhadnagy által a főőrhelyről

vezetett ^katonákkal, kik előbb a vizi- kapunál a népet már lekergették. — A vizsgáló bizottság megállapította, hogy karddal kilencz,- szuronynyal hét,- lópatkóval négy embert sebesitettek meg, puskaagygyal vagy másként okozott zúzás és sérülés számos történt, egy ember pedig a fejére két kardvágást, ágyékába szuronyszurást kapott, azonfelül a ló is megtaposta. — Megállapította a bizottság, hogy a vérengzés közvetlen okozói Carini és Lippe főhadnagyok, akiknek a fegyveres támadásra semmi utasításuk se volt, s még azzal se védekezhetnek hogy akkor használtak fegyvert, mikor a nép őket megtámadta.

Bárki volt is a május 10-ki vérontás oka, annyi bizonyos, hogy a féke- vesztette zavargó elem lehűtésére, mely a tüntetéseket nemcsak sportszerűig, hanem a közbiztonság rovására terrorizálva kezdte űzni, némileg jótékonyan hatott s a kormányt elnéző enyheségéből felrázva szigorúbb rendszabályokra | ösztönözte.

Május 13-án elérkezettnek látta Szemere belügyminiszter a következő rendeletet intézni Buda és Pest polgár- mestereihez: ,,A2on éjjeli rendetlenségeket melyek a város kebelében meg-meg újulnak, nem lehet továbbá tűrni. Van szabadság, de kell lenni rendnek is. A rendetlenség sírja a szabadságnak. Attól lehet tartani, hogy a rakonczátlanság erőt vesz a békén. A városoknak, az iparnak, a kereskedésnek élete a béke és nyugalom, kívánja a város érdeke, követeli a törvény a rend fentartását. Ennél fogva rendelem a mint következik:

1. A zajos, békétlen. veszélyes csoportozásokat nem fogja szenvedni, kivált éjjel éppen nem. Kövessen el mindent megelőzésére, ha pedig meg nem előzhető.

2. Ön maga, a kapitány vagy a hatósági megbízott a tömeget az eloszlásra három Ízben a törvény nevében szólítsa fel és ha eképpen el nem oszolnék, nemzetőri, sőt katonai erővel is eszköz- lendi eloszlatását. A bűnösök meg fognak büiüettetni

3. Ön és a kapitány tegye meg a kellő rendeleteket és ossza el a hatóság megbízottait. A rendet és békét, mely a szabadság föltétele, minden áron fenn fogja tartani. Ki öntől megbízást nyer és kötelességét bátran és törvényszerint nem teljesiti, hivatalától fel fogom függeszteni.

A rendelet hatott, legalább a budai

város kapitány jelentései ' zt mutatják. Így május 13-áu azt jelenti hogy a tegnapi nap ugyan zavar nél’ lefolyt, de a tapasztalt éjjeli mozgal k, noha az éjnek nagyobb részét i ten tölteni kénytelenittettem, a főhert mek elhíresztelt vakmerő macskazene tartandása miatt, mély aggodalomba ejtenek, minthogy tudomásomra esett, miszerint némely sorkatonai tisztek éjszaka idején tiszttársaik lakásán alattomban tanácskoztak egymással. Egyébiránt úgy látszik, hogy a hadi fegyelem is megtágit- tatott, minthogy éjjel szokott órákon túl a közkatonasá ' az utczákon és bástyán ide s tova szabadon csavarog s ugyanazért a múlt éjjel több közlegény a nemzeti őrség által befogatott,.

Május 14-én azt jelenti Schmidt rendőrkapitány, hogy Kecskovies hadnagy kardját a köszörűsnél, mely azt kiél esitette, elkobozta. Hire járván, hogy a tisztek kardjaikat köszörültetik, a köszörűst vallatóra fogta, de az azt vallotta, hogy az elkobzott kardon kívül többet nem köszörült Ezen kivül hire járt, hogy a Vízivárosban a tüzőrség egész nap a kardját szintén köszöriiltette. A hir azonban valótlannak bizonyuk. Tegnap délután az olasz katonatisztek ezredesüknél összejöttek, de hogy mit határoztak, nem tudhatta meg a rendőrkapitány. Este 8 órától a nemzetőrség s egyenruhás polgárság fegyverben állott s csak éjfél után bocsáttatott nyugalomra, midőn meggyőződtek, hogy zavargásnak semmi nyoma és előkészülete.

Május 15-iki jelentés szerint a tegnapi vasárnap csendesen folyt le. Igaznak bizonyult, hogy a tüzérek fegyvereiket kiköszörülték. Az ingerültség a katonaságnál napról napra növekedni látszik. A 10-kén megsebesített Rukaso- vics szabólegényt az irgalinasok kórházából Pestre az egyetemi kórházba átvitele, hol fején megoperálták.

Május 16-án csak az egyetemi nyomdában volt kisebbszerü viszálykodás, melyet az igazgató .hamarosan elfojtott. A mesterlegények már folytatják mestereik műhelyeiben a munkát. A katonatisztek nyílt helyeken megjelentek s a polgársággal is társalogtak. Délután 5 órakor a „Szeged“ gőzösön 6 ágyú és 53 tüzérkatona el vitetett, május 17-én reggel pedig 4 lőporos szekér Pozsonynak indult, a Zanini ezred egy osztálya Nagy-Kani- zsára ment, a többi pedig hajón Kikin- dára vitetett.

Még május 18—21-kéröl ismerjü^