Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-04-21 / 12. szám

Budapest, 1898. (5) BUDA és V I I) R K K Április. 21. I, 494 289 forint 59 kr hruttóbevételéből a fő­város 2 százalékos részesedése fejében 29.885 írt 79 kft fizetett, ki a társaság'. A bruttóbevé- télhez különféle bevétel járulván, az összes bevétel 1.641 858 forint 34 krajczár. Rbből levonva az üzemkiadasokat es különböző levő násokát s hozzáadva, a nyeresogáthoz.atot. ren­delkezésre 556 444 íri 58 kr áll. Finnek föl •osztására vonatkozólag az igazgatóság java­solja, hogy az alapszabály szerű 5% os oszt.a- léK levonása, mely 4S964 darab 100 forintos névértékű részvény urán 244805 forintot tesz ki, a forgalmi tartalékalap dotaltassék. a külön­böző javadalmazások és jutalékok vonassanak le s az átliozattal együtt 262814 forint 91 krból 5%-os felülosztalók fejében 250000 forint tizet tessék ki s a fönmaradó 12814 forint 92 kr uj •számlára vitessék át. Javasolja az igazgatóság, hogy a részvé­nyek 1897. évi osztalékáról szóló 7. sz szelvé­nyei 10 forinttal, vagyis egyenkint 10%-kal, a kisorsolt részvények helyébe adott élvezeti je­gyek 5. sz. szelvénye pedig 5 forinttal váltás sék be A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, a fölmentvényt úgy az igazga­tóságnak, mint a felügyelő bizottságnak meg­adta. Végül a kisorsolt két igazgatósági tagot: Scheyter Györgyöt és Schwieger Henriket új­ból egyhangúlag megválasztották. A felügyelő bizottság tagjai lettek: Floh Henrik dr , Gaszner Béla dr. és Mannsfeld Riehárd (uj) rendes és Dóezy Ignáez (uj) póttag. A Triests Általános Biztosító-Társaság (Assecu- razioni Generáli) f. évi ápr-fis hó 12-én tartott 66-ilc közgyűlésén terjesztettek be az 1897 évi mérlegek. Az ©lőttünk fekvő évi jelentésből látiuii, hogy az 1897. deczeinber 31-én érvényben volt életbiztosítási töke összegek 110,815.677 koma 60 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 17.282 135 korona 40 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 8,225.896 korona 36 fillérrel 106,055.417 korona 10 fillérre emel­kedett. A tűz- és szállítmány-biztosítási ágakban a dij- és illeték-bevétel 26,059 779 korona 92 fillér volt, miből II, 054.256 korona 32 fillér viszontbiztosításra forditta- tott agy, hogy a tisztadijbevétel 15,005 523 korona 60 fillérre rúgott, mely összegből 12,079.205 korona 16 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitetett át. A .jövő években esedékessé váló dij- kötelezvények összege 68,189.768 korona 30 fillért tesznek ki Károkért a társaság 1897-ben 24,466.461 korona 76 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 606,962.236 korona 46 fiHérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési ösz- szegböl hazánkra 113,406 607 korona 41 fillér esik, mely összeget a társaság 170.141 káresetben fizetett ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 14,769.224 korona 48 fillérre rúgnak, különösen ki­emelendők : az alapszabidyszerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok ár- ■folyámingadozására alakított tartalék, mely az l,560.00o korona külön tartalék, úgy szintén az évi nyereségből kihasított 44.315 korona 04 fillérrel 9,359.224 korona 48 fillérre emeltetett fel úgy, hogyaz most az 1897. évi deczomber 31-én meglevő értékpapírok értékének épen 10%-ának felel meg, továbbá felemlítendő még az 60.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka — Ezeken kívül fennáll még egy 400.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az élet­biztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkené­sét kiegyelitse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, molyuk első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 132,348.020 korona 6 fillérről 143,645.142 korona 28 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 23,510.126 korona 14 fillér, 2,Életbiztositásikötvényekre adott kölcsönök 12,499.795 korona 64 fillér. 3 Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 568.842 korona 06 fillér. 4. Érték­papírok 94,873.963 korona 44 fillér. 5. Tárcza váltók 811.129 korona 70 fillér 6. A részvényesek biztosított adóslevelei 7,350 000 korona. 7 Bankoknál levő ren­delkezésre álló követelések 4,165.607 korona 26 fillér. 8. Készpénz és az intézet követelései, a hitelezők köve- teiés/vnek levonásával 364 668 korona 04 fillér. Össze­sen • 143,645.142 korona 28 fillér. Ezen értékekből több ínhit 36 millió korona magyar értékekre esik. Ismerőseink. | Bárezay Oszkár. J A magyar történetírásnak független és alapos mivelője, kinek tollába minden szót a valódi hazaszeretet sugalt, Bárczciy Oszkár nincs többé. A valódi magyar nemes gondolkodás egyik utolsó képviselőjét temettük el, ki az irodalom, , családja és barátjai fájdalmára sokat alkotott j munkás életének 52 ik évében halt meg. Itt, élt közöttünk Budán, s nagyon szerette a mi szép vidékünket, s hogy itt jobban érezte magát annak köszönheti, hogy sokat dolgozott. A mit Bárezay Oszkár pár év alatt irt, ahoz oly emberfeletti munkaerő kellett mint az övé. Hajnaltól éjfélig dolgozott, és a mit irt az örökbecsű leszsz..,, s ezt a sok munkát csak i olyan férfias jellem és szilárd akaraterő s a történetnek és hadtudománynak oly lelkes ked­velője végezhette el mint ó. Tudása alapos volt, és szembeszáll, még pedig diadalmasan, sok történet ferdít,övei. A valódi nemes ember nyilatkozott meg Írásaiban, mert bátran és ki- ; fogástalanul küzdött a történelem hamisítás ellen. Véleményét mindenkinek szabadon meg­mondotta. és a mi vagy a ki nem igaz magyar volt azt szóval és Írásban ostorozta A magyar jellem és gondolkodásból való következést, a nyelvrontást vérig utálta és a mennyire lehetett útját állta. Nemes cselekedeteit nemes szive, jó ér­zése, figyelmessége és önzetlen barátsága emel­te. A hadtörténelem, heraldika és genealógia terén az első tekintély volt, ki itt is kiigazí­totta, a hiúság tévedéseit. Mint egyenes jellemű ember másként nem cselekedhetett. Történetbe illő jellem volt. Inkább tört minthogy megha­jolt volna. . . . Bárezay Oszkár cs. és királyi kamarás az ősi Bárezay caaládból származott, abból a családból, melynek képviselői tetteik­kel gazdagították, a magyar történelem fénye­sebb lapjait. Tettében, jellemében, gondolko­dásában olyan valódi magyar ember volt, ki mit tanult, látott és tapasztalt, azt a hazai tu­domány javára érvényesítette. Sokat utazott és az utazóknak, csak úgy mint magának, törvényül irta. hogy a ki utazik, az úgy utazzék, hogy hazafelé nézzen. A hon­védség szervezése után a honvédség kötelékébe lépett és itt, rövid idő múlva honvédhuszár fő- hadnagyságig emelkedett és kivált, a katonát minősiti jó katona temperamentumával és tu­dományos ismereteivel. Mikin szerb király fölszólitására a szerb hadsereg lovasságánál vállalt szolgálatot. Szerbiából Konstantinápolyba ment, hol ta­lálkozott Thaly Kálmánnal és részt vett Rákóczy hamvainak kutatásában és Thaly Kálmánnak nagy hasznára volt ismereteivel. Haza jóve, erős akarattal fogott neki a történelmi tudományok, különösen a hadtörté­nelem művelésének. Czikkeivel feltűnt és ro­konai, barátai, különösen pedig nagybátyja, bol­dogult báró Vay Miklós biztatására az akadé­miához fordult, hol előbb munkával látták el, később az irattár igazgatását bízták rá. Mun kaköre szélesedett, a munkát bírta és kedvvel dolgozott. Megírta nagyértékü művét: ,,A magyar hadviselés történetét'‘ két kötetben, melyet a tudományos akadémia adott ki. E mellett részt vett a Heraldikai szótár szerkesztésében s a magyar nemességet tárgyaló Siebmacher-féle genealógiai törzskönyvet ő szerkesztette Csörgő halála után. A hadtudományi közlemények szer kesztését is rábízta az akadémia. A szakadat­lan munkásság erős idegeit megtámadta és hiába keresett Olaszországban enyhülést . . meghalt a fenkölt és nemes gondolkodású igaz magyar ember és tudós. Ez az ő fedhetlen életének rövid vázlata. Lelki nagyságát az is mutatja, hogy nem félt az idők mohától és élete minden pontján a nehezebb körülmények, a viharok között aczél maradt a jeliem«. Boldog családi életet élt, magas művelt­ségű neje kézdilemányi Bartha Juha a magyar úri hölgy valódi mintaképe, igazi hitvestárs sorsa minden változatában siratja halálát és kedves szellemes leánya Anna. kiket ő nagyon, de nagyon szeretett s a kikért élt és dolgozott, a kiknek nagy fájdalmában számos jó barát osztozik­.ív Buda és Vidéké szerkesztője egy igazi barátját gyászolja a többi gyászolókkal, ki a lapot nagybecsű czikkeivel sokszor kitüntette. Bárezay Oszkár cs. és kir. kamarásnak, a magyar, lúd. akadémia főtitkári segéd­jének temetése, előkelő s díszes közönség jelenlétében meut végbe A gyászoló gyü­lekezet soraiban ott láttuk : báró Eötvös Loráud akadémiai elnököt. Kálmán főtitkárt, Than Károly osztályelnököt, Heller Ágost, főkönyv- tárnokot, Thahj Kálmán, Óváry Lipót, Nagy Gyula, Schönherr Gyula akadémiai tagokat, továbbá a főtitkári és könyvtári hivatal tiszt­viselőit ; Holtán Ernő, Ghyczi Béla, Rohonczy. Máriássy, Vojnárovics altábornagyokat, sóvári Soós Elemér ezredest, a történelmi társulat, a heraldikai és genealógiai társulat tagjait, kiü­tök Csorna Józsefet Abaujból, az országos le vél tár tisztviselőit s többeket. A ravatalt szebb- nél-szebb koszorúk borították el ; többek közt báró Eötvös Loránd, Horváth Boldizsár, Szily Kálmán, őrgróf Paltavicini Alfréd, a magyar tudományos akadémia főtitkári hivatala, a tör­ténelmi társulat, a heraldikai s genealógiai társulat stb, küldöttek a megboldogult ko­porsójára, koszorúkat. A gyászszertartást Hay- pál Benő budai ev. ref lelkész végezte s meg­ható imája után a boldogult tiszttársa, dr. Bo- rovszlcy Samu a következő búcsúbeszédet mondotta: „Mielőtt az örök útra elindulnál, honnan nincs többé visszatérés, bánatos szivval bú­csúzunk tőled kedves halott Csalódásokban gazdag életet, hagysz itt, mely terveidnek megvalósítását, nem engedte meg ; ifjú korod szárnyátszegte vágyaidnak s férfi korod sem valósította meg eszményeidet. De te azért megálta.1 rendületlenül. Mint tiszt­viselő, odaadással szolgáltad a közügyét s mint iró — fájdalom, rövid — irodalmi működésed­del, a legjobbak elismerését tudtad magadnak kivívni. A in. történelmi társulat, mely buzgó tevékenységed jutalmául csak az imént tün­tette ki érdemeidet azzal, hogy nevedet vá­lasztmányi tagjai sorába iktatta, a m. heral­dikai és genealógiai társulat, melynek évek óta egyik oszlopa voltál s melyet Heraldikád­dal hálara köteleztél, egyformán gyászolják távozásodat. De mennyivel inkább gyászoljuk mi, tiszt­társaid, kiket, barátságod tüze napról napra melegített s mennyivel inkább gyászolják tiéid, kiket szinte a kétségbeesés örvényének szélén, olyan váratlanul itt hagytál. Oh, nem bolygatom avatatlan kézzel a vérző sebet : szivünket tépi a fájdalom, nagy a mi veszteségünk, melyet haláloddal szen­vedtünk. De visszatekintve irodalmi alkotásaidra, hagytál nekünk vigasztalást, minőt csak szép

Next

/
Thumbnails
Contents