Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-01-09 / 2. szám

\ Bud a p e st. 1898 (2.) BUDA és VIDÉKE minden lényegesebb rázkódtatás nélkül sikerült életbeléptetni. A nehézségek, a melyek itt-ott jelentkeztek, csak rendes kísérői minden na­gyobb átalakulásnak, s ezek a kezdettel járó természetes nehézségek is legnagyobb részben már vagy megszűntek, vagy legalább is szü- nőfélben vannak. Azon törvényes rendelkezések között, a melyeknek végrehajtása körül sűrűbben észlel­hetni nehézségeket, első sorban említhetők az 1894. évi XXXI. t -cikknek a szülőkkel nem biró kiskorúak házasságkötésére vonatkozó ha- tározmányai. (1894. évi XXXI. t. ez. 8. §.) Noha a törvény szövege eléggé világos, s még jobban megvilágítja azt a végrehajtási utasítás4 a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a félre­értések e tekintetben igen gyakoriak s hogy az árvaszékekhez az ily szülötten kiskorúak házasságkötései alkalmából gyakran érkeznek részint felesleges, részint pedig kellően fel nem szerelt beadványok. Ez indít bennünket arra, hogy szülőkkel nem biró kiskornak házasságkötését illetőleg olvasóink figyelmét e helyen néhány gyakor­lati szempotra felhívjuk. Az egész kérdésben az okoz legtöbb za­vart, hogy községi és körjegyzőink, kikre az esetek 99 perczentjében az anyakönyvvezetői tisztség is bizva van, nem figyelnek eléggé azon kiindulási pontra, melytől a követendő egész eljárás irányát nyeri Ezen kiindulási pont pedig annak a kér­désnek eldöntése, hogy az illető szülőkkel nem biró kiskorú 20 évesnél fiatalabb-e, vagy pedig idősebb ? Ha ugyanis a szülőkkel nem' biró háza­suló fél 20 éven alul van. akkor nemcsak tör­vényes képviselőjének, tehát gyámjának bele­egyezését kell megszereznie, hanem ha ezt megkapta, ezenfelül még a gyámhatóság jóvá­hagyását is ki kell eszközölnie, a mely czélból a gyám beleegyezését jóváhagyás végett az árvaszékhez is be kell terjeszteni. Nem kell kieszközölni a gyámhatóság jóváhagyását olyan esetben, midőn a gyám a kiskorú nagyatyja. Ez utóbbi esetben ugyanis elégséges a törvé­nyes képviselő beleegyezése. Ez elég világosan hangzik, de a gyakor­lati élet mutatja, hogy már ezen a ponton is gyakran komplikácziók keletkeznek. Előfordulhat azonban, hogy a szülőkkel nem biró kiskorúnak gyakran nincsen gyámja, A gyámhatósági jóváhagyás kieszközlésére irá­nyuló jegyzőkönyvi kérvényt ilyen esetekben akként kell tehát az árvaszékhez beterjeszteni, hogy az gyámajánlási jegyzőkönyvvel legyen felszerelve, vagyis, hogy legyen valaki gyámul javaslatba hozva. A zavarok leginkább *^bból szoktak kelet­kezni, hogy a községi előljáró&ágok a gyám ajánlatba hozatalát mulasztják el Ennek persze megvan a maga természetes oka. Az elöljáró­ságok ugyanis mulasztásuk bevallására kény­szerülnek akkor, midőn gyámot hoznak a szü­lőkkel nem biró kiskorú részére javaslatba, mert annak, hogy valamely kiskorú gyám nél- j kül maradjon, nem volna szabad előfordulni. I Pedig ez — sajnos — még ma, a gyámügyi törvény meghozatala után 20 evvel is igen gyakori eset, különösen olyan kiskorúaknál, kiknek nincsen semmi ingatlan vagyonuk, tehát főleg a házatlan zsellérek s a mezőgazdasági cselédek körében. Midőn az apa meghal, midőn tehát a kiskorúak fél-árvaságra jutnak, csak felveszik a halálesetet s beterjesztik azt az árvaszékhez, de midőn az özvegy anya is elhal, tehát a kiskorúak teljesen elárvulnak s nem maradt ingatlan vagyon, akkor igen gyakran elmulasztják az anya halálesetét bejelenteni s a kiskorúak részére gyámot javaslatba hozni. Az a hanyagság is igen gyakran fordul elő kivált falusi községeinkben, hogy midőn a gyám meghal, ezen elhalálozás rendszerint nem jelentetik be az árvaszéknek s uj gyám nem hozatik javaslatba. Csak ha á gyáhr ingatlan vagyont, még pedig jelentékenyebb ingatlan vagyont kezelt, vagy magának a gyámnak is maradtak kiskorú gyermekei, rendesen csak akkor nyer az árvaszék értesülést valamely gyám elhalálozásáról. Csak mellesleg jegyezzük még itt. meg, hogy minő baj az, hogy a gyámokról sem köz- i ségenként, sem járásonként, sem vármegyénként nem vezettetik megfelelő nyilvántartás. Ez régi fogyatkozása gyámügyi igazgatásunknak, mely­nek orvoslásával kormányzati köreinknek érde­mes lenne foglalkozuiok. Több Ízben történt meg az is, hogy ilyen esetekben, midőn a tf.: Totlen kiskorú házaeu- lónak nem volt a beleegyezés megadására hivatott törvényes képviselője, az árvaszék a helyett, hogy gyámot rendelt volna részére, a közgyámtól vett ki beleegyező nyilatkozatot és a közgyám beleegyező nyilatkozata alapján adta meg a jóváhagyást. Ezen eljárás helyte­lensége nyilvánvaló, mert a közgyám, mint ilyen, a kiskorúnak nem törvényes képviselője s igy beleegyezése a törvényes képviselőnek a házassági törvényben kiváut beleegyezését — ha csak a közgyám az illető kiskorú gyám­jává ki nem neveztetett — nem pótolhatja. tekben pedig külön-külön eljárást tartandó s/.etn előtt. 1 — És pedig? — szólt kíváncsian tudósom 1 — A báli mamákkal való beszélgetésnél a következőkre kell ügyelni: ha e g y mamá­val beszél, föltétlenül csak az ő leányát sza­bad dicsérnie, de nem túlságos bő szóáradat­tal, mert esetleg „remények14 elkelthet a mama szivében, a ki minden férfiben a leánya jö­vendőbelijét vizsgálja ; — ha k é t, vagy több mama van együtt: valamennyinek leányát egyformakép méltassa s ha ők esetleg gán­csolják egy másik — köztük nem lévő — mama leányát (a mi igen gyakran fordul elő): fújja velük a kórust. — A „bizonyos koron I túl levő44 hölgyekkel való társalgás a legve­szedelmesebb, fiatal barátom. Mert ezek a hölgyek már nem riadnak vissza attól sem, hogy az afrikai utazását a legapróbb részle­tekig végighallgassák s igy érdeklődéssel keltvén viszontérdeklődést, — nem messzi van már a részvét és érzésközösség. Hiszen tudvalevő, hogy senki sem tud bennünket job­ban lekötelezni, mint a ki látszólag megért, — ám óva intem, fiatal barátom, ne higyjen a látszatnak. Ezek a hölgyek már átestek bizo­nyos iskolán és a körülhálózás nagymesterei. Legjobb, ha elhagyván őket, arra ügyel, hogy kikkel társalog ön után, — ismerőseiről Ítél­hetjük meg legjobban az embert. — A mi pedig az éltesebb urakat illeti, ezekkel igen könnyű elbánni. Ha nőtlenek, az első kérdés : „Remélem, egészséges?44 — ha nősek: „Ked­ves neje (esetleg családja) jól érzi magát?14 — ha független, gazdag ember: „Hogy tölti idejét?'4 — ha előkelő hivatalnok: „Nagyon el van foglalva?'4 — és ha minister, vagy más nagyrangu ur : legjobb, ha rájja bizza a le­ereszkedő kérdezősködést s ön lehetőleg rövi­den felel, de nem ártj, ha az illetőnek czimét minél gyakrabban hangoztatja... Egyébkint tartsa általános irányelvül: mindenkivel lehe­tőleg röviden végezni. Férfiakkal 2—3 perez- nyi társalgás teljesen elegendő, hogy elmond­hassák egymásnak az összes konvenczionális hazugságokat; — nőkkel öt percznél tovább tartó beszélgetés már veszélyes utóköretkez- ményekkel bírhat. Ha ezt szem előtt tartja, egy báli estén mintegy 100—150 emberrel társaloghat ; az már mellékes, hogy másnap egyiknek sem tudja a nevét. — És a nyilvános álarezosbálokou mi­ként kell föllépni? — kérdé a tudvágyó Af- rika-utazó. — E kérdéséből látom, kedves barátom, hogy ön valóban tudós, a ki mindent a lehető legalaposabban óhajt megismerni. Az álarczos- báli társalgás tulajdonkép két mondatra redu­kálható :— Ismerlek szép maszk!44 — „Én nem ismerlek !“ — ß két mondat azután kü- lönféleképen variálható: „Ismersz ?“ — Nem !44 — vagy: „Hát te hogy kerülsz ide ?“ — „Ki Január 9. A második kompükáczió abból állhat elő, hogy a gyám a beleegyezést megtagadja. Ez esetben a gyámhatóság beleegyezését kell ki­eszközölni. A gyámhatósági beleegyezést jól meg kell különböztetni a gyámhatósági jóváhagyás- tói, a melyről fentebb volt szó. A gyámhatóság jóváhagyására csak akkor van szükség, ha a szülődén kiskorú 20 éven alul van és ha tör­vényes képviselője a házassághoz beleegyezé­sét adta; ellenben a gyámhatósági beleegyezé­seknek akkor van helye, ha a törvényes kép­viselő a beleegyezést megtagadta, akár fiata­labb a szülődén kiskorú 20 évesnél akár pedig" idősebb. Ha a gyám beleegyezését megtagadja, s ennélfogva az árvaszék beleegyezését kell a házassághoz kieszközölni, czélszerii. ha az ár­vaszékhez e végből beterjesztendő kérvén}7 a beleegyezést megtagadó gyám kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvvel is felszereltetik, mert ennek hiányában kénytelen az árvaszék a gyám kihallgatását pótlólag elrendelni, a mi az eljá- rást hosszabbá teszi. Az ^rvaszék csak a gyám kihallgatása után pótolhatja a gyám hiányzó beleegyezését. Ha a. szülőkkel nem biró kiskorú 20 évnél idősebb, akkor gyámhatósági jóváhagyásra nincs szükség, hanem csak a gyámnak beleegyezését kell a házzassagkötéshez megszerezni, illetőleg a mennyiben a gyám megtagadná beleegyezé­sét, az árvaszék beleegyezését kell kieszközölni, Ez utóbbi esetben ismét ajánlatos a gyámot a megtagadás indokaira nézve jegyzőkönyvileg kihallgatni s az erről felvett jegyzőkönyvet az árvaszékhez felterjeszteni. Ha gyám nincs, az első teendő itt is meg­tenni a szükséges lépéseket a gyám kirende­lése végett. Végül kiemeljük, hogy az esetek mind a két kategóriájában igen lényeges dolog az, hogy az árvaszékhez a gyámhatósági jóváhagyás, illetőleg beleegyezés elnyerése végett benyúj­tott kérvényekhez az illető kiskorú házasulók- nak születési anyakönyvi kivonatai is csatol - tassanak. Az árvaszéknek ugyanis feltétlen ül meggyőződést kell szereznie arról, vájjon az illető házasuló valóban kiskoru-e még, s ha igeu. alul van-e a 20-ik életéven, avagy felül? A születési bizonyítványok hiánya folytán kell az árvaszéknek legtöbb esetben a kérvényt visszaküldenie, a mi felesleges muukaszap ori- t.ást és idővesztességet okoz. í vagy ?“ — stb. A többi, a mi e bevezetés ! után jön, a szóbeli bujósdi ezerféle módozata. ! Csak egyre kell ügyelni: nem szabad magun- I kát elkápráztatni, ha egy-egy maszk még oly | találó megjegyzéseket is tud életviszonyainkra vonatkozólag fölhozni. Gyakran a legszebb álarcz mögött a legcsuuyább való rejlik és fö- löttéb óvatosnak kell lennünk, hogy esetleges csalódásokat idejekorán elkerüljünk. Ne higy- jen soha a maszknak és legkevésbbé annak, a ki azt mondja, hogy ismeri önt — és ön ne vágyódjék közelebbről megismerni egyet sem, még ha ismerni is véli. Ha ezeket a tanácso­kat szem előtt tartja, biztosítom, nagyon jól fog mulatni és mindenki a legkedvesebb és legszellemesebb embernek fogja tartani! És most menjen, barátom, hálózzék — és ne fe­lejtse intéseimet. ^ra^3Tpor. A féltékenységben több az önszeretet, mint a szeretet. * GyöngeBégből gyakran megvigasztalódunk oly bajok miatt, a melyek miatt eszünk nem elég erős minket megvigasztalni. *■ Mindent megbocsátunk, a mig szeretünk. *

Next

/
Thumbnails
Contents