Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-04-11 / 11. szám
Budapest, 1898 (4.) BUDA es VIDÉK E Április. 11. A művészetek anyaga és tartalma. A művésznek czélja, hogy érzelmeit, hangulatait közönségének átadja. E czel elérését befolyásolja az az anyag, melylyel a művész dolgozik. Máskép fogja elénk állítani egy hatalmas férfiúnak képet a szobrász, mint a festő vagy mint a költő, kiknek más más eszközök állnak rendelkezésükre. A képzőművészetek, minő a festészet, szobrászat, építészet, melyeknek anyaga térbeli, egymás mellett fekvő tárgyakat, a szólómiivé- szetek : a költészet és zene, melyek a hang által fülünkre és lelki szemeinkre, az értelemre hatnak, csakis időbeli, egymásután következő dolgokat, eseményeket állíthatnak elénk Világosan fejti ezt ki Laokonjában Lessing: „Ha az igaz — úgymond. — hogy a festő egészen más eszközökkel vagy jegyekkel él mint a költő — az ugyanis alakokkal, színekkel a térben, ez pedig tagolt hangokkal az időben — úgy a térbeli jegyek csak oly tárgyakat képesek kifejezni, melyeknek részéi egymás mellett vannak, inig az időbeli jegyek csak olyanokat, melyeknek részei egymás után következnek.“ Les8ingnek ebből a meghatározásából teljesen világos előttünk, hogy mig a költő fejlődő tárgyakkal foglalkozik, addig a képző művész csak kész tárgyakat állíthat elénk. A művészeteknek különös jelleme légin kább látható ott, hol két művész külömböző anyaggal ugyanazt a tárgyat akarja elénk állítani. Homér, midőn Achilles paizsát akarja leírni, nem veszi át a festő szerepét, hanem a leírást átalakítja cseLekménynyé, előttünk ko vácsoltatja ki Hephaistos 6zal a paizs dombot- műveit. Későbbi festők, midőn ezt a paizsot hasztalan próbálták lefesteni, a költő leírását helytelenítették, — azt állítottak, hogy a költő, midőn a békés és nyugtalan várost Írja le. oly sok alakot hoz a paizsra, mennyi ott semmikép sem férhet el Azok a feBtők, kik igy nyilatkoztak, megfeledkeztek arról, hogy Homér költő, ki sok egymásután következő eseményt irhát le Ha azonban a festő, a költő leírását saját eszkö zeivel akarja elénk állítani, az eseményt tárgy- gyá. a készülőt készsze kell átalakítania, az esemenyek sorából azt a legjellemzőbb pillanatot kell kiragadnia, melyből az előzmény és következmény elképzelhető. Lessing a Laokoonban például hozza fel, hogy Homér a leírás helyett, Junó szekerét Hébével állíttatja öasze elöltünk ; midőn pedig Aga memnon ruházatát akarja leirni. akkor a királynak minden egyes ruhadarabot szt nünk láttára kell felöltenie. A mint látjuk, a művésznek alkalmaznia kell tárgyát a rendelkezésére álló eszközökhöz, a művészetek anyagához, de azért meg elég tér marad, hol a művész szabadon mutathatja ki művészetét. Élczy Géza. A budai tanitóegylet közgyűlése. A budai tanítók egyesülete f. hó 2-án tartotta meg a II. kér. Margitköruti el. iskolában évnegyedes közgyűlését, meiyen Koncsek Lajos elnökölt. A kedvezőtlen, esős idő daczára csaknem egészen megtelt a közgyűlés színbe lye : a tágas tornaterem, a, mi különösen annak tulajdonítandó, hogy a, közgyűlés tárgysorozata elejétől végig érdekesnek s tanulságosnak Ígérkezett 8 annak is bizonyult A terjedelmes elnöki előterjesztések után Vdiísy Lipót vezető tanító tartotta meg élénk figyelem es nagy érdeklődés mellett vitatételes szabad előadását a. „fer illetsz ámítás szemlélteié jé-“ről. Az előadás kapcsán bemutatott szemléltetési táblái általános érdeklődést keltettek. Blénk és érdekes volt a szakszerű vita is, mely ez előadás nyomán keletkezett. Részt vettek ebben Schön József, Szöts András, Nagy László es Patacsics Janos egyesületi tagok. Elnök a közgyűlés neveben meleg elismeréssel honorálta Velősy fáradozását. Utána egy csevegés-szerű, de mindvégig érdekes, tanulságos és szórakoztató szabad is mertetés következett, melyett Szabó Lajos egyesületi tag tartott „Furcsa népiskolák“ czimén. Előadásának több pontjai ezek voltak. 1) elemi iskolák vasúti kupékban; 2) eszkimó-iskolák; 3) a suik ; A) uépiskolák úszó dokkokou ; 5) Millwadke ; C) elemi oktatás katonai szolgalatban ; 7) a itiahama ; 8) Patagon népiskolák. Az előadó tényleg igen sok furcsaságot mondott el az iskolákról s leginkább olyan dolgokat sorolt fel. melyek nálunk meg egészen ismeretiének v Irak így hát teljesen megérdemelte azt a tüntetésszerü elismerést, melyben őt a közgyűlés részesítette. Ezután az ez idei pályatétel kérdése került szőnyegre. A közgyűlés elfogadta a választmánynak azt az előterjesztését, mely szerint az ez idei 100 korona palyadij az elemi iskolai szépírás tanításának módszerére tűzessek ki. (A pályakérdést annak idején teljes szövegében közölni fogjuk.) A közgyűlés további folyamán elnök a rendezőbizottság nevében jelentette, hogy az egyesület segélyalapja javára f. é. február hó 9 én rendezett tánczmulatság 340 frtot jövedelmezett. E valóban szép eredményért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott dr. Fáik Miksának, mint az estély volt védnökének, továbbá a budai Légszesztársulatnak. Magyar József és Koncsek Lajos rend biz. elnököknek Bárány Zsigmond főrendezőnek, Rácz József pénztárnoknak Wieland Gyula mérnöknek stb Miután meg a közgyűlés a pénztárnok jelentéséből tudomást szerzett arról, hogy az egyesület vagyona ez idő szerint 7111 forint 63 kr., elnök a közgyűlést berekesztette. A közgyűlés tagjai azután a krisztinakör- uti Nagy-féle vendéglőben gyűltek össze kedélyes vacsorára, hol vidám eszmecsere mellett töltöttek el egy két órát. Tudósító. A bombatéri vásárcsarnok érdekében. (A budai kereskedelmi társulat kérvénye a székes főváros polgármesteréhez.) Nagyságos Polgármester Ur! Aggodalommal értesültünk a hírlapok utján. hogy a vásárcsarnoki albizottság határozata folytán a 11 keiületi bomba-téri vásár csarnoknak a forgalom részére való átadása j ismét késedelmet szenved. — Felesleges Nagy- l ságod előtt fejtegetnünk, hogy e bizonytalan | állapot a kerület összes lakóira nézve, de kii- j Ionosén a kereskedői karra nézve, mily kár 1 tékony hatással hír Azon házakban, melyek a i székes főváros által a vásárcsarnok czéljaira megvétettek, az üzlethelyiségek 1S9S. évi május hó 1-ére felmondottak. — A kereskedők legnagyobb része tehát kénytelen volt már 1897 novemberében más mellékutczákban ideiglenes üzleti helyiséget maga részére biztosítani és ezen ideiglenes helyiségekben len nének kénytelenek megmaradni még azon kereskedők és iparosok is; kik a bombatéri vásárcsarnok felépülte után az ott rendelkezésre álló üzlethelyisegekbe, mint bérlők, esetleg újból visszamehetnek. Amint a nevezett vasárcsarnok felépül és annak folytán a Plébánia- uteza kiszélesittetvén, a terjedék hozzá fog csatoltatni a 3431. hr. számú, úgynevezett Ott fele ingatlanhoz, ezen a telken kétségtelenül azonnal, lehetőleg a vásárcsarnok felépülésével egyidejűleg uj bérház fog épülni, a melyben a vásárcsarnok helyiségére megvett házakból kiszorult kereskedők újból üzlethelyiséget nyerhetnek A vásárcsarnok építésének ellodá zása azonban nemcsak egyes kereskedőket, de mondhatni az egész kereskedői kart éri, mert a bizonytalan helyzet mindenkor ártalmára van a kereskedelem teljes fejlődésének De árt az elodázás magának a székes főváros pénzügyi érdekeinek is; mert amennyiben a vásárcsarnok 1899. november hó 1-éig használható állapotba nem helyeztetik és a forgalomnak át nem adatik, elveszti a szekes főváros közönsége úgy a vásárcsarnok építésére mint különösen az abban elhelyezendő üzlet- helyiségekre nézve a kiváltságos 30 évi adómentességet Nem kívánunk hosszasan foglalkozni azzal. hogy az albizottság véleménye — hogy t. i. szilárd szerkezetű vásárcsarnok helyett fedett árúheiyek létesíthessenek. — ellenkezik a közgyűlés jogerős határozatával, a mely szilárd szerkezetű vásárcsarnoknak építését mondotta ki, csak arra kívánunk utalni és Nagyságodnak, valamint a szakosztálynak és a mérnöki hivatalnak figyelmét felhívni, hogy azon utczaterület. mely a Plébáuia-utczának kiszélesítésére fog fordittatni, nem irható a vásárcsarnok építésének számlájára. A Plébánia- utcza kiszélesítése folytán a 3431. hrsz. házhoz terjedék lesz hozzácsatolandó és pedig a 342 l/t hrazámmal megjelölendő hirtokrészlethez 180'30 □-öl, mely iegalább is 150 írtjával lesz értékesíthető ; a 3431 /2 hrszámu ingatlanhoz pedig 58‘60 □-öl. amely tekintettel, hogy a Fő- utczán sarkot képez, legalább 200 frttal lesz értékesíthető, és igy az ezen terjedőknek vételárából remélt bevétel a vásárcsarnok részére megvett területnek vételárából feltétlenül le számítandó lesz. úgy, hogy a belső berendezések egyszerüsitese s ily czimen csekély re- ductió mellett a II. kér. vásárcsarnok a törvényhatósági bizottság közgyűlése által mar megszavazott előirányzaton belül fog felépülni Még csak arra kívánjuk Nagyságod figyelmét felhívni, hogy ily albizottság! vélemények menynyire alkalmasak arra. hogy a szikes főváros törvényhatósága bizottsági közgyűlésének elvi határozatait kiforgassák Amidőn a vásárcsarnok intézményének létesítését a közgyűlés elhatározta, szigorúan követendő elvként kimondotta, hogy a központi vásárcsarnokkal eg}7 időben szükséges a detail- vásárcsarnoboknak a közönség rendelkezésére bocsájtása. A központi vasárcsarnok és vele együtt a pesti részen egy sereg detail vásár csarnok már két év óta áll, de fajdalom a budai részen, epen holmi albizottságnak folytonos közbeszólásai folytán mai napig még egyetlen vásárcsarnok sem létesült, sőt még egynek készítése sem kezdethetett meg, kárára a nagy közönségnek. Becses figyelmének a felhő zottakra való felhívása mellett az iránt vagyunk bátrak nagyságos Polgármester urat kérni, méltóztassék intézkedni, miszerint a mérnöki hivatal a II kér. bomba téri vásárcsarnok részletterveit, legsürgősebben oly időben készítse el, hogy f. é. május 14 ig a lí. kér. bomba- réti vásárcsarnok czéljaira megvett házakban benmaradt egy-két lakónak a béri éti viszony felmondható és a lerombolás, illetve az épités 1898- augusztus 1-én megkezdhető legyen. Kérjük egyúttal szives intézkedését, hogy az I. kerületben, a Tabánban és Várban a törvényhatósági bizottság közgyűlése által elhatározott, a vásárcsarnokokra vonatkozó mérnöki előmunkálatok a lehető legrövidebb idő alatt elkészíttessenek és ezen vásárcsarnokok is rövidesen rendeltetésükre átadhatók legyenek. Kelt a „Budapesti (budai) kereskedelmi társulat“ választmányának 189S. évi tnárczius hó 22-én tartó t ülésében. Kollár Lajos, Frayberger Pál, kir tanácsos, ügyész jegyző. elnökVirágvasárnaptól — a feltámadásig. Meghall ! Letépték ruháját, megtépték testét, és tövissel megvérezték azt az isteni fejet, a mely a világosság fáklyája volt, És a czudar nép nem érte be ezzel, már a test foszlányaiból kiszivárgó vér is kevés volt annak az üvöltő tömegnek, megköp- döste az Isten ember orczáját.
