Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-04-01 / 10. szám
Budapest, 1898 (2.) BUDA és VIDÉKÉ Április. 1. Krisztinavárosban, Tabánban, az Országúton, Vízivárosban iskolákat létesített, a melyekben kézi ügyességet és oktatást nyertek a szegény sorsú gyermekek, A vakok számára alapított intézetben 12 személyt látott el és gyógyított teljesen ingyen; a szegényeket pénzzel és élelemmel segélyezte; óvodákat állított fel, majd minden kerületben, a mely intézmény első sorban Koromp a i Brunsvik Mária grófnőnek köszönhető, a ki Európa nyugati államaiban tett körutazása alkalmával tanulmányozta a kisdedóvás ügyét. A 20-as években csak fokozódott az egylet hire, nagyobbodott vagyona s ebből kifolyólag jótékonysága is. Kény- korát a 30—40-es években érte el, de az ezek után következő esztendőkben, különössen a szabadságharcz elmúltával sanyarú helyzetbe jutott. Legnagyobb pártfogója, a főnemesség elhagyta Budát, a gazdagabb polgárság elszegényedett s igy nem volt senki, a ki az egyletet erkölcsileg és anyagilag támogathatta volna Elmúltak azonban e gyászos idők is s a 60-as évek vége felé ismét jobb idők jártak az egylet felett, mert az akkori elnök nő b. Sennyei Pál né mindent elkövetett, hogy felköltse az érdeklődést ezen nemes czélu testület iránt, s e felett annak vagyonát is tet- temesen szaporította Elnöki tisztének átvétele után az elhalálozott Hilde- g a r d főherczegnő helyébe dicsőségesen uralkodó királyunknak nejét, Erzsé- b e t k i r á 1 y n ő t kérte fel a védasszonyaág elfogadására. 0 felsége engedett a meghívásnak s kegyesen fogadta el az egylet védnökségét. Az ő halála után azonban a folytonosan fogyó érdeklődés hiányában az egylet ismét csak szükebb körben gyakorolhatta jótékonyságát, míg 1890-ben őrgróf Pallavicini Ed éné, született Majláth Adél, őr- j gróf P a 1 a v i c i n i Ede Ö exczellen- cziájának neje fogadta el az elnöki tisztet. Még ma is Ő vezeti az egylet ügyeit, erdő. Szép, szép. Levegőt csak kapnak, többet és jobbat, mint a belső Erzsébetváros, vagy a Józsefváros közepe : de sétálni is csak szeretnének azok, a kiket foglalatosságuk vagy csa ládi helyzetük odaköt majd az épületek perifériájához. Megint elkövetjük azt a végzetes hibát, a mit nálunk olyan nagyon drágán szoktunk megfizetni, a nélkül, hog3r csak egyszer íb okultunk volna a kárunkon. Az egész hegyoldal magántulajdonná lesz, és majd szükségből sokkal drágábban a holt Dunát töltetik föl nyomorúságos sótahelynek. A hová a Duna füstje, de meg a jövendő csepeli teherpályaudvar füstje kényelmesen beszállásolja magát. Pedig az uj Kelenföld épül még a műegyetem nélkül is. A fehérvári utón, a hol felhagyott téglavetők gödrei tátongnak, piszkos, néhai munkáslakások odvaiban járványos gyér mekek és megbízhatatlan erkölcsű nadrágta- lanok ijesztegették az arramenőt: most a makadámozott ut. mentén, a Hadik-kaszárnyán kivül egyszerre hat többemeletes ház épül, s hogy kedvet kapjanak a lakástkeresők : egyben h boltokat is már hirdetik a tulajdonosok májusira. Hogy népesül még majd aztán, a ha műegyetem ide kerül! Pedig ez a völgyöből, melyet a Szeut- Geilért, a Sashegy, és a p rom on tori dombok környeznek, bizonyára jóval többet ér azoknál a földeknél, melyeket a Zuglóban, vagy tudja a jó ég hol, ajánlanak a kormánynak. Meg a mely alatta újra fejlődésnek iudul, a mi csupán odaadó buzgalmának, jó szivének, s azon lelkesedésnek és szeretetnek köszönhető, a melylyel a reá bízott egyesület ügyeit vezeti. A mellett, hogy magas pártfogókat szerez egyesületének, annak vagyoni állományát is folyton szaporítja. Az Ő kérésére hagyományozott anyja Majláth György- ué 3000 forintnyi alapítványt, s az Ő közbenjárására részesült az egyesület k. b. 10000 forintnyi állami segélyben, a melyet Ő felségétől eszközölt ki az 1895-iki államsorsjátékból s Báró Ro ts c h i 1 d-től szintén az ügybuzgó grófnő eszközölt ki 1000 forintot a szegények részére. Saját pénztárát sem egyszer nyitotta meg, hogy a szükölkö- dőknek gazdag alamizsnát adjon. Az emberszeretet, a mely egész szivét eltölti, folyton arra ösztönzi, hogy a hol csak teheti, mindenütt jót tegyen. És valóban sokan vannak, a kik mindennapi kenyerök elköltésénél könyes szemekkel s hálás szívvel gondolnak az áldott lelkű grófnőre, s nevét szentként fűzik be mindennapi hő imájukba. A. jótékonyságon kívül azonban más dicséretre méltó tény is észlelhető a nőegylet működésében. Hazánkban a század elejétől egész a 60-as évekig ugyanis, részint a uéme- tes műveltség, de később a német feu- hatóság miatt alig volt valaki a műveltebb osztályban, a ki az édes haza nyelvén, szeretett magyar nyelvünkön beszélt volna. A jótékony egylet szintén a magasabb iíitelligentia tagjaiból alakulván szintén csak a németet fogadta el hivatalos nyelvének. Ezen a nyelven folytak a tanácskozások, lettek megírva a jegyzőkönyvek. a felhívások, értesítések. Ez az állapot a 30-as évek elejéig tartott a midőn a magyar mintegy ébredezni kezdeti régi álmából, a mely alatt elfeledte czélját, hivatását; most ismét őseire gondolt, a kiket óriásoknak képzelt s iparkodott őket csak megközeliközelebb is van. de sokkal, amazoknál. Nem kell a kelenföldi villamos vasútnak sem elkészülnie (pedig fej sínjei már ott vannak a hídfőnél), gyalog is csak egy kis séta a belváros tói. Meg aztán ki vehet most már szamba min den távolságot Budapesten ? Ezt a kisvárosi fogalmat már évek óta széttörte a gyakorlati élet, s most mossa homokká, semmivé fősz lányait. Maga a belváros is csak közigazgatási fogalom immár. Az uj város a Lágymányoson egyik közvetlen külvárosa lesz a belvárosnak. Tehát nem is esik olyan nagyon ,,ki“. Ha 1896 előtt készen lett volna a Ferencz József-bid, nem hiszem, hogy a ligethez közellakókon kívül más nem kardoskodott volna csakis a mellett, hogy itt legyen a kiállítás. Ez is csak akkor sikerülhetett volna. Mert ez a kérdés, ha valamikor ismét megélünk hasonló sokadalmat, nem fog többé kísérteni. Akkorra Kelenföld már be lesz építve utczákkal. De még egyszer gondoljunk rá: hagyjanak hamar helyet a tervben egy jókora parknak. Olyannak, mely fölérjen a Gellérthegy oldalára ! A mig nem kell drága pénzen visszavenni a most még csak el tiz-huszforintozott telkeket! Sziklai/ János főleg elérm az által, hogy felébredt benne a vágy magyarnak lenni s e nevet megérdemelni. Küzdeni kezdett azért azé szmóért, a mit magyarosodásnak uevezünk. Ezen üdvös mozgalomnak megindulásakor a jótékony nőegylet is belátta, hogy ő is tulajdon- képen magyar egylet s mint ilyennek, neki is kell valamit tennie a magyarosodás érdekében. Tettis! Az 1830- ban tartott közgyűlés Beke Kálmán és A s z a 1 a y J ó z s e f indítványára határozatba hozta, hogy a német nyelv mellett a jegyzőkönyv magyarul is vezettessék. Ez a. mondhatnám ti. magyarosodásért való lelkesedés azonban csak kezdeményezés volt, a mely hamar elenyészett. De a 60-as évektől a mikor is D r. Ország h Sánd or foglalta el a. titkári széket, az ilynemű szomorú állapotok megszűntek. Dr. Országú Sándor érdeme, hogy ezen, különben német mintára rendezett s egész lényében német társulat minden tekintetben magyarrá lett. ő annak daczára, hogy az egylet tagjainak többsége tiszta német volt, az értesítéseket, jegyzőkönyveket magyarul szerkesztette, s mint maga mondj;) egy imént megjelent müvében, a melyben a Budai Jótékony Nőegylet viszonyait ismerteti, 1864-től midőn a titkári állást elfogadta, nem irt az egylet érdekében semmiféle értesítést s nem szerkesztett egy jegyzőkönyvet sem német nyelven. Dr. Országit Sándor azonban nem csak a magyarosodásért karlosko- dott áihatatosan. hanem az egylet ezél- jának megfelelőleg ő is segítője volt minden nyomorgónak s úgy jótékonyságával mint fáradhatatlan buzgalmával a melyei a jótékonyság ügye iránt viseltetett, a legjobb emberbarátok közé számíthatjuk. —Most is, midőn őr gróf Palavicini Ed éné ő exczellencziá- jának jobb keze az egylet ügyeinek vezetésében, a szeretett grófnővel karöltve mindent elkövet, hogy az élet nehézségei által ütött sebeket be hegessze, hogy enyhítse a nyomort. Mi, a kik figyelemmel j kísérjük áldásos működésüket, a nyomor- | gók seregével kérjük a Mindenhatót, hogy j az Ő legnagyobb áldása legyen azokon a 1 sziveken, a kik abban lelik örömüket, hogy a szegény, nyomorult nép arczárói törlik le a fájdalom, szenvedés és nélkülözés égő könyeit. Schmidt Gyula. Községeink. Pilis-Csaba község elöljárói- és képviselőinek névjegyzéke. Ifj. Páxián Antal, biró. Beke Fiilöp. jegyző. Schönek Mátyás, torvénybiró. id Paxiáu Antal, közgyám. Maszár István, pénztárnok. Dr. Büch- ler Zsiginond, helyettes orvos. Grünfeld Manó, körállatorvos. Esküdtek: Puck Pál, Mülloer János, Szklenár Mihály, Belik István. Képvise lök : I. Le g t örb b ftdóífizetők: József főh cs. és kir. Ő fensége, Molenda Rezső, Fürst Márk, Molenda Károly, Melly Károly, Walter Ferencz, Kretz György, Sziget,hy János, Szklenár Mihály, Pischnyi József. P ó t t a gok: Josephy Mihály, Boósz Lőriuez. Jillich József, II. Választottak: Müllner János. Hoff man János, Mózer János, Maszár István. Knapp András, Kluinpf Pál, Puck Pál, Baják József,
