Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-04-01 / 10. szám

Budapest, 1898 (2.) BUDA és VIDÉKÉ Április. 1. Krisztinavárosban, Tabánban, az Ország­úton, Vízivárosban iskolákat létesített, a melyekben kézi ügyességet és okta­tást nyertek a szegény sorsú gyerme­kek, A vakok számára alapított intézet­ben 12 személyt látott el és gyógyított teljesen ingyen; a szegényeket pénzzel és élelemmel segélyezte; óvodákat állí­tott fel, majd minden kerületben, a mely intézmény első sorban Koromp a i Brunsvik Mária grófnőnek köszön­hető, a ki Európa nyugati államaiban tett körutazása alkalmával tanulmá­nyozta a kisdedóvás ügyét. A 20-as években csak fokozódott az egylet hire, nagyobbodott vagyona s ebből kifolyólag jótékonysága is. Kény- korát a 30—40-es években érte el, de az ezek után következő esztendőkben, különössen a szabadságharcz elmúltával sanyarú helyzetbe jutott. Legnagyobb pártfogója, a főnemesség elhagyta Budát, a gazdagabb polgárság elszegényedett s igy nem volt senki, a ki az egyletet erkölcsileg és anyagilag támogathatta volna Elmúltak azonban e gyászos idők is s a 60-as évek vége felé ismét jobb idők jártak az egylet felett, mert az akkori elnök nő b. Sennyei Pál né mindent elkövetett, hogy felköltse az érdeklődést ezen nemes czélu testület iránt, s e felett annak vagyonát is tet- temesen szaporította Elnöki tisztének átvétele után az elhalálozott Hilde- g a r d főherczegnő helyébe dicsőségesen uralkodó királyunknak nejét, Erzsé- b e t k i r á 1 y n ő t kérte fel a védasszony­aág elfogadására. 0 felsége engedett a meghívásnak s kegyesen fogadta el az egylet védnökségét. Az ő halála után azonban a folytonosan fogyó érdeklődés hiányában az egylet ismét csak szükebb körben gyakorolhatta jótékonyságát, míg 1890-ben őrgróf Pallavicini Ed éné, született Majláth Adél, őr- j gróf P a 1 a v i c i n i Ede Ö exczellen- cziájának neje fogadta el az elnöki tisz­tet. Még ma is Ő vezeti az egylet ügyeit, erdő. Szép, szép. Levegőt csak kapnak, többet és jobbat, mint a belső Erzsébetváros, vagy a Józsefváros közepe : de sétálni is csak szeret­nének azok, a kiket foglalatosságuk vagy csa ládi helyzetük odaköt majd az épületek peri­fériájához. Megint elkövetjük azt a végzetes hibát, a mit nálunk olyan nagyon drágán szok­tunk megfizetni, a nélkül, hog3r csak egyszer íb okultunk volna a kárunkon. Az egész hegy­oldal magántulajdonná lesz, és majd szükség­ből sokkal drágábban a holt Dunát töltetik föl nyomorúságos sótahelynek. A hová a Duna füstje, de meg a jövendő csepeli teherpálya­udvar füstje kényelmesen beszállásolja magát. Pedig az uj Kelenföld épül még a mű­egyetem nélkül is. A fehérvári utón, a hol fel­hagyott téglavetők gödrei tátongnak, piszkos, néhai munkáslakások odvaiban járványos gyér mekek és megbízhatatlan erkölcsű nadrágta- lanok ijesztegették az arramenőt: most a makadámozott ut. mentén, a Hadik-kaszárnyán kivül egyszerre hat többemeletes ház épül, s hogy kedvet kapjanak a lakástkeresők : egyben h boltokat is már hirdetik a tulajdonosok má­jusira. Hogy népesül még majd aztán, a ha mű­egyetem ide kerül! Pedig ez a völgyöből, melyet a Szeut- Geilért, a Sashegy, és a p rom on tori dombok környeznek, bizonyára jóval többet ér azoknál a földeknél, melyeket a Zuglóban, vagy tudja a jó ég hol, ajánlanak a kormánynak. Meg a mely alatta újra fejlődésnek iudul, a mi csupán odaadó buzgalmának, jó szi­vének, s azon lelkesedésnek és szere­tetnek köszönhető, a melylyel a reá bízott egyesület ügyeit vezeti. A mellett, hogy magas pártfogókat szerez egyesü­letének, annak vagyoni állományát is folyton szaporítja. Az Ő kérésére ha­gyományozott anyja Majláth György- ué 3000 forintnyi alapítványt, s az Ő közbenjárására részesült az egyesület k. b. 10000 forintnyi állami segélyben, a melyet Ő felségétől eszközölt ki az 1895-iki államsorsjátékból s Báró Ro ts c h i 1 d-től szintén az ügybuzgó grófnő eszközölt ki 1000 forintot a sze­gények részére. Saját pénztárát sem egyszer nyitotta meg, hogy a szükölkö- dőknek gazdag alamizsnát adjon. Az emberszeretet, a mely egész szivét el­tölti, folyton arra ösztönzi, hogy a hol csak teheti, mindenütt jót tegyen. És valóban sokan vannak, a kik minden­napi kenyerök elköltésénél könyes sze­mekkel s hálás szívvel gondolnak az ál­dott lelkű grófnőre, s nevét szentként fűzik be mindennapi hő imájukba. A. jótékonyságon kívül azonban más dicséretre méltó tény is észlelhető a nőegylet működésében. Hazánkban a század elejétől egész a 60-as évekig ugyanis, részint a uéme- tes műveltség, de később a német feu- hatóság miatt alig volt valaki a művel­tebb osztályban, a ki az édes haza nyel­vén, szeretett magyar nyelvünkön beszélt volna. A jótékony egylet szintén a ma­gasabb iíitelligentia tagjaiból alakulván szintén csak a németet fogadta el hiva­talos nyelvének. Ezen a nyelven folytak a tanácskozások, lettek megírva a jegyző­könyvek. a felhívások, értesítések. Ez az állapot a 30-as évek elejéig tartott a midőn a magyar mintegy éb­redezni kezdeti régi álmából, a mely alatt elfeledte czélját, hivatását; most ismét őseire gondolt, a kiket óriásoknak képzelt s iparkodott őket csak megközeli­közelebb is van. de sokkal, amazoknál. Nem kell a kelenföldi villamos vasútnak sem elké­szülnie (pedig fej sínjei már ott vannak a híd­főnél), gyalog is csak egy kis séta a belváros tói. Meg aztán ki vehet most már szamba min den távolságot Budapesten ? Ezt a kisvárosi fogalmat már évek óta széttörte a gyakorlati élet, s most mossa homokká, semmivé fősz lányait. Maga a belváros is csak közigazgatási fogalom immár. Az uj város a Lágymányoson egyik köz­vetlen külvárosa lesz a belvárosnak. Tehát nem is esik olyan nagyon ,,ki“. Ha 1896 előtt készen lett volna a Ferencz József-bid, nem hiszem, hogy a ligethez közellakókon kívül más nem kardoskodott volna csakis a mellett, hogy itt legyen a kiállítás. Ez is csak akkor sikerülhetett volna. Mert ez a kérdés, ha vala­mikor ismét megélünk hasonló sokadalmat, nem fog többé kísérteni. Akkorra Kelenföld már be lesz építve utczákkal. De még egyszer gondoljunk rá: hagyja­nak hamar helyet a tervben egy jókora park­nak. Olyannak, mely fölérjen a Gellérthegy oldalára ! A mig nem kell drága pénzen vissza­venni a most még csak el tiz-huszforintozott telkeket! Sziklai/ János főleg elérm az által, hogy felébredt benne a vágy magyarnak lenni s e nevet megérdemelni. Küzdeni kezdett azért azé szmóért, a mit magyaroso­dásnak uevezünk. Ezen üdvös moz­galomnak megindulásakor a jótékony nőegylet is belátta, hogy ő is tulajdon- képen magyar egylet s mint ilyen­nek, neki is kell valamit tennie a ma­gyarosodás érdekében. Tettis! Az 1830- ban tartott közgyűlés Beke Kál­mán és A s z a 1 a y J ó z s e f in­dítványára határozatba hozta, hogy a né­met nyelv mellett a jegyzőkönyv ma­gyarul is vezettessék. Ez a. mondhat­nám ti. magyarosodásért való lelkesedés azonban csak kezdeményezés volt, a mely hamar elenyészett. De a 60-as évektől a mikor is D r. Ország h Sánd or foglalta el a. tit­kári széket, az ilynemű szomorú állapo­tok megszűntek. Dr. Országú Sándor érdeme, hogy ezen, különben német mintára rendezett s egész lényében né­met társulat minden tekintetben ma­gyarrá lett. ő annak daczára, hogy az egylet tagjainak többsége tiszta német volt, az értesítéseket, jegyzőkönyveket magyarul szerkesztette, s mint maga mondj;) egy imént megjelent müvében, a melyben a Budai Jótékony Nőegylet viszonyait ismerteti, 1864-től midőn a titkári állást elfogadta, nem irt az egylet érdekében semmiféle értesítést s nem szerkesztett egy jegyzőkönyvet sem né­met nyelven. Dr. Országit Sándor azonban nem csak a magyarosodásért karlosko- dott áihatatosan. hanem az egylet ezél- jának megfelelőleg ő is segítője volt minden nyomorgónak s úgy jótékony­ságával mint fáradhatatlan buzgalmával a melyei a jótékonyság ügye iránt vi­seltetett, a legjobb emberbarátok közé számíthatjuk. —Most is, midőn őr gróf Palavicini Ed éné ő exczellencziá- jának jobb keze az egylet ügyeinek veze­tésében, a szeretett grófnővel karöltve mindent elkövet, hogy az élet nehézségei által ütött sebeket be hegessze, hogy eny­hítse a nyomort. Mi, a kik figyelemmel j kísérjük áldásos működésüket, a nyomor- | gók seregével kérjük a Mindenhatót, hogy j az Ő legnagyobb áldása legyen azokon a 1 sziveken, a kik abban lelik örömüket, hogy a szegény, nyomorult nép arczárói törlik le a fájdalom, szenvedés és nélkülözés égő könyeit. Schmidt Gyula. Községeink. Pilis-Csaba község elöljárói- és képviselőinek névjegyzéke. Ifj. Páxián Antal, biró. Beke Fiilöp. jegyző. Schönek Mátyás, torvénybiró. id Paxiáu Antal, közgyám. Maszár István, pénztárnok. Dr. Büch- ler Zsiginond, helyettes orvos. Grünfeld Manó, körállatorvos. Esküdtek: Puck Pál, Mülloer János, Szklenár Mihály, Belik István. Képvise lök : I. Le g t örb b ftdóífizetők: József főh cs. és kir. Ő fensége, Molenda Rezső, Fürst Márk, Molenda Károly, Melly Károly, Walter Ferencz, Kretz György, Sziget,hy János, Szkle­nár Mihály, Pischnyi József. P ó t t a gok: Josephy Mihály, Boósz Lőriuez. Jillich József, II. Választottak: Müllner János. Hoff man János, Mózer János, Maszár István. Knapp András, Kluinpf Pál, Puck Pál, Baják József,

Next

/
Thumbnails
Contents