Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-02-11 / 5. szám

Budapest, 1898. (6) BUDA és VIDÉKÉ Február 11 gármester, akkori tanügyi előadó tanácsnok ur jóakaratu buzgóságának s Szabó József polg. isk. igazgató ur fáradhatatlan utánjárásának köszönhetjük Az intézetben ez idő szeriut 293 gyér inek nyer 6 osztályban oktatást ; az iskola hivatalos felügyelője baáni dr. Gombár Tivadar, kir. tan., tantestülete ez idő szerint a hitokta­tókon kívül : Szabó József, igazgató, Bodnár Araija, Janovecz Lajosné, Kont Gyuláné, Spády Sándorné, Witlialm Irén, Hoppe Rezső és Teliér Gyula. Végezzék feladatukat az uj. gyönyörű palotaszerü iskolában is avval a buzgósággal es avval a szép eredménynyel, a melynek már eddig is annyi tanujelét adták ! Az iskolaépület terveit Barcza Elek főv. mérnök ur készítette, a kivitel felügyeletével pedig ifj Szabó Gyula főv. mérnök volt meg­bízva. a kőmives munkákat Hofhauser Elek ur, a cserepezést Czelder Alajos, a vízvezetéket Prieszter György, az asztalos munkákat Gera József, a bútorokat Jókai János a lakatos munkákat Markus József jóuevü vállalkozók készítettén. Különfélék — Változás. A Buda 8s Vidéké !898-ik évben havonként háromszor jelenik meg Előfize­tőinknek a negyedik szám helyett A MAGYAR czímü szórakoztató újságot mellékeljük, mi olyan alakban jelenik meg, hogy be is köttethető A Buda és Vidéke előfizetői „A Magyar“ czimü szórakoztató újságot ingyen kap­ják A „Magyar“ küiön előfizetési ára egy egész évre I frt 20 kr. Megkezdjük Buda és a vidék vezér férfiai arczképeinek kiadását. —- Még február hónapban adjuk rámába is bete­hető formában egy igen kedvelt és ismert budai pályatársunk arczképét A Buda és Vi­déke naptára helyett jövő évre Buda és Vidéke albumát adjuk. Lapunk legközelebbi száma Februar 21-én jelenik meg. — Viteldijak leszállítása a közúti vasút budai vonalain. A budapesti közúti vaspalya- társaság a fővárossal kötött szerződésben kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy vonalai átépítésének teljes befejeztével a pest-óbudai, valamint a pest-császárfürdői vonalon a vitel­díjat a szerződésben kikötött összegekre le fogja szállítani Habár az átépítést még nem fejezték be, mégis tekintettel az ezeken a vo- ualakon közlekedő közönség érdekeire, a tár­saság az említett díjmérséklést önkényt már február 4-én életbe léptette. Ehhez képest a pest óbudai vonalon a 14 krros díjtételt 12 krra, a pest-császárfürdői vonalon a 12 krros díjtételt 10 krra szállítja le. A fővárosi közön­ség bizonyára élénk örömmel üdvözli ezt az újítást. A díjszabás és annak határozmányai egyebekben változást nem szenvednek Mi is a legnagyobb elismeréssel közöljük ezt az újítást, mely azt mutatja, hogy a közúti vaspálya igaz­gatósága a budaiak érdekét előzékenyen elé­gíti ki és reméljük, hogy a jövőben ez az elő­zékenység csak fokozódni fog, a legújabb vitel­díj leszállítás az igazgatóságnak dicséretet ér­demlő cselekedete. Budai Muzeum. Lapunk mai számának vezérezikkében dr. Toldy László ur a főváros főlevéltárnoka válaszol múltkori czikkünkre s ismét a múzeummal foglalkozik A vita rendje Bzeiint ki is adtuk felszólalását, de szüksé­gesnek tartjuk megjegyezni, hogy Jurányi Győző ur mint a Budai Könyvtár őre szintén átadta e kérdésről szóló vezérczikkét, melyben a Budai Könyvtár-Egyesület álláspontját fejti ki. Az érdekes közleményt jövő számunk­ban hozzuk és erre előre felhívjuk olvasóink figyelmét ~~ Magyar Könyvtár. A Lampel-féle ki­adó czég e kitűnő vállalatából, melynek meg- jelent füzeteit oly nagy tetszéssel fogadta a közönség, újra öt füzet jelent meg, köztük egy olyan is. melyet kiváló örömmel fogadunk : Shakspere „Szentivánéji Álom“-} a,, Arany János felülmúlhatatlan átültetésében, iskolai kiadások formájában. A „Magyar Könyvtár“ midőn fel­vette programrajába Shakäperet, nagyon helye­sen nem tartotta újra uforoitu dóknak azokat a színdarabokat, melyekkel Arany János tolla gazdagította a maga ar irodalmat. A „Szentiván­éji Alom“, „Hamlet- és ,,Jáno király“ tehát Arany fordításában fognak a „Magyar Könyv­táriban napvilágot Ütni, míg a többi darabok­ból legnagyobbrészt uj fordítások készülnek. Kitűnő ez uj sorozat 19. füzete is, méh ben Kisfaludy Károly válogatott költeményeit ren­dezte Bánóczi Józ ef, tartalmas, alapos beve­zetést is Írva eléjök. Ugyancsak Bánóczitól való a 22 füzet szép bevezetése is : Kármán „Fanny hagyományaidról. A külföldi r odaí­rnak legkiválóbb munkáinak sorozatát gazda­gítja a 17. számú füzet, melyben Ambrus Zol­tán kitűnő magyarosításában egy „Franczia el­beszélők Tára“ indul meg, valamiut a 18-dik. mely Rovettának az olasz állam nagy díjjal ko­szorú ott nagyhatású drámáját. ,,A becstele- neklí-et közli, Radó Aatal fordításában. A mint tehát látszik, mind az öt szám s/emenszedett jó műveket tartalmaz, melyek olcsó 15 kraj- czáros füzetekben, tiszta, szép nyomásukkal óriási elterjedésre számíthatnak. A füzetek minden könyváru-nál kaphatók. — Eljegyzés. Szabó József, az l. kér. közs. polg. leányiskola igazgatójának leányát, Ilonkáit, febr. 6-án eljegyezte : dr. Nagy Imre fővárosi orvos. A menyasszony edes atyja az alatt a néhány év alatt, a mióta őt a szikes főváros tanügyi hatósága a Krisztinavárosi polgári leány­iskola élére állította, annyira megtudta nyerni a legszélesebb körök rokonszenvét, barátságát, kiváló pedagógiai tulajdonságaival pedig min­den tanítványának őszinte hálaérzetét, hogy e lap csak mulasztást követne el, ha család örömünnepén mi a „Buda és Vidéké“ is nem üdvözölnék úgy őt, mint az ifjú párt. Tartós boldogság és megelégedés legyen a fiatalok utján mindenkor! — Budai vendéglősök a szegény tanulók­ért. A budai vendéglősök mindig, minden al­kalommal kimutatták, hogy minden nemes dolgot felkarolnak. Az Eötvös-alap országos egyesület, mely a tanítók jótékony-egylete, fel­kérte a vendéglősöket, h gy vidéken tanító kartársaik tanuló-gyermekeiket ingyen étkezés­sel lássanak el Dicséretére válik a vendéglősök testületének, hogy 83 tanuló ifjút látnak el ingyen ebéddel. Az érdem Gundel Jánost illeti, ő szó­lította fel társait, mint az ipartestület elnöke, erre a jótékonyságra. A budai oldalon azon­ban Petz Károly, a budai vendéglősök elnöke volt a legszorgalmasabb buzditó.ja a vendég­lősöknek és pártolója az ügynek. Felsoroljuk itt azokat. Az isten áldása kisérje őket. — Schütz Adolf, II, Margit-körut, 2 , Nősek Iírnácz. I, Alkotás utcza. Petz Ágoston, II., Bomba tér. Leikam Ágoston, II., Margit körút 57. Schnitt a József, II., Retek-utcza 61. Bauer János, I., Disz-tér 17. Buchinger Alajos, I.. Tárnok-utcza 14. Bője sic s Simon I., Szarvas-tér 4. Fukátsch János, I. Krisz­tina tér 7. Nagy Jenő J. I. Krisztina körúti 69. Galambos Ulrich I.. Sörkocsihoz czim- zett vendéglő. Berger Vincze, II., Medve- ut za 6. — A fentebb felsorolt nemesen érző vendéglős urakon kivül ingyen déli étkezést biztosítottak egy egy tanulónak: Özv. Zá- borszky Jánosné, I., Krisztina-ut. A pesti oldalr 1 42 vendéglős. — A Belvárosi takarékpénztár részvény­társaság 1897. évi mérlege 217700 05 frt tiszta nyereménynyel zárul (1896 ban 195356 66 frt.) Ez az eredmény, mely kedvezőtlen időszakban éretett el, az intézet rendes üzletágaiból, első sorban a váltó kamatokból és a jelzálogüzlet­ből ered, mely körülmény a jövőre is valószí­nűvé teszi azok állandóságát. A mérleg főtételei a következők : Vagyon : pénztárkészlet 258922 89 frt, váltótárca 1654769 frt 40 kr, hitelegyleti váltótárcza350773'83 frt, saját értékpapírok 438914 36 frt, záloglevelek biztositó alapja 1528401 92 frt, előleg értek papírokra 975953 32 frt. jelzálogkölcsönök 4389723-32 frt, adósok 729399T5 frt. leltár 6000 frt összesen 103578 8T9 frt. Teher : részvénytőke 2500000 frt, tartalékalap 190000 frt, árfolyamkülönbözeti tartalékalap 10000 frt, hitelegyleti tartalékalap 1599 73 frt, hitelegyleti biztositékalap 25085 frt, nyugdíjalap 4537 18 frt, betétek 2442645 87 frt, be nem váltott részvényszelvények 526 frt, leszámolt jelzálog­kölcsönökből még nem folyósított összegek 359215 21. kibocsátott 4’/20/o-os záloglevelek 4828750 frt, jelzálogkölcsönökre teljesített tör­lesztések 80056-24 frt előre bevett váltó kama­tok 25106-13 frt, előre bevett jelzálogkamatok 43856 88 frt, hitelezők 128779.90 frt. tiszta nye­reség 217700 05 frt, összesen 10357858 19 frt. Nyereség- és veszteség számla. Tartozik: ki­fizetett kamatok 9 5001 79 frt, tőkekamatadó 8500T8 frt, adó 23941.26 frt, költségek 29361.91 frt, tisztviselői fizetések 34299.62 frt, felügyelő bizottság díjazása 2100 frt. leírások 12222 87 frt. tiszta nyereség 217700 05 frt, összesen 419127.68 frt Követel : nyereségáthozat 1896 évről. 1878 31 frt oevett kamatok 295449.45 frt, jutalékok és különféle bevételek 44233.75 frt. nyereség a záloglevél üzleten 77566T7 frt, összeseu 418127.68 frt. Az igazgatóság a f. é. február 9-ére egybehívott közgyűlésen javasolni fogja, hogy osztalékul 6 százalékul (150 000 frt) osztassák ki, a tartalékalap 25.000 frttal javadalmaztas - sék és 6168-58 frt uj számlára vitessék elő. — Tejszövetkezetek egyesülése. A köz­ponti tejcsarnok-szövetkezet és a gazdák buda­pesti tejegyesülete mint szövetkezet, f. hó 2-án kimondotta a külön külön tartott közgyűlésen, hogy fuzionál a központi tejcsaruok szövetkezeti közgyűlésén amelyen S z a p á r y István gróf elnökölt, elsősorban kimondotta a közgyűlés, hogy a korábbi közgyűlésen megszavazott köl­csön- konverziót, amelyet a pesti hazai elsőtaka­rékpénztár bonyolít le, jóváhagyja. Aztán Har­kányi János báró igazgatósági tag terjesztette elő a két szövetkezet egyesülésének ügyét Az egyesülés czélja, hogy a nagy üzletkiadást apaszszák azzal, hogy a forgalomba több tejet vonjanak be, hogy olyan minőségű tejet árusít­sanak, a milyet egyéb üzletek nem nyújthat­nak A gazdák tejszövetkezete 600 frt ráfize­téssel egyenjogositja az üzletét a közpo íti tej­csarnok szövetkezetével, s ez az összeg a tej árának évi átlagos 6.5 krt meghaladó össze­géből lesz törlesztve. A közgyűlés mindezekhez hozzájárult s megállapította az egyesülés to­vábbi módozatait, elhatározva többek között, hogy a megszűnő gazdák szövetkezetéből két igazgatósági és egy felügyelő-bizottsági tagot befognak választani a legközelebbi közgyűlésen. — Új villamos vasút. A lipótmezei vasút m. 31-iki bejárása alkalmából R u p p Imre miniszteri tanácsos azt a fölhívást intézte a közúti vasút-társasághoz, hogy a vonal gyors létesülése érdekében a vasut-társaság vállalja el a terület kisajátítási költségét, bár szeződé- sileg arra kötelezve nincsen. Hasonló értelem­ben nyilatkozott H e 1 t a i Ferencz dr. bizott­sági tag is. Haraszti Jelűnek Henrik vezér-igazgató kijelentette, hogy habár a szer­ződés szerint a kisajátítás a fővárost terheli, tekintettel egyrészt a főváros dunajobbparti részeinek érdekére, másrészt az által a czél által vezéreltetve, hogy a főváros egész lakos­sága részére megnyittassék és hozzáférhetővé tétessék a budai hegyvidék legegészségesebb részé es ezáltal a főváros közegészségi viszo­nyának is szolgáljon, a maga részéről elvileg hajlandó a fölhívást fölkarolni s az igazgató­ságnál megfelelő javaslatot tenni. A hozzájá­rulás mértéke tekintetébeu ez alkalommal még nem tehet nyilatkozatot, de biztosan számit arra, hogy az igazgatóság a kisajátítás meg­felelő részének elvállalása által a vasút gyors megvalósítását előmozdítja. — Az Egyesült budapesti fővárosi taka­rékpénztár igazgazgatóságának m. hó 2-án tar­tott ülésé az 1897 ik évi mérlegét jóvágyta 8 elhatározta, hogy a február havában egybehí­vandó közgyűlésnek inditványoztassék hogy a lefolyt üzletévben elért 1,081.166 frt 92 krnyi tiszta nyereségből az alapszabályszerü levoná­sok után úgy, mint az előző évben, réezvé- uyenkint 60 frtnyi osztalék fizettessék ki, a jelentékeny összegű maradvány pedig arra való tekintettel, hogy a folyó üzletév nyereségében már a múlt év őszén kibocsátott 3000 drb uj részvény is részesedni fog, mint nyereség 1898 évre vitessék át. — Vidéki levelezőinkhez. A uyilvánosság emeli legjobban a községi életet. Ez az alapja a fejlődésnek, vagyouosodásuak. ABuda ó a Vi d é ke szívesen közli és köszönettel veszi,ha

Next

/
Thumbnails
Contents