Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-12-21 / 36. szám
Budapest, 1898. (3) a jobbparti állandó színház e városrésznek lehetőleg a központjába helyezendő és pedig oda, hol az a közlekedési hálózat segélyével a város valamennyi többi részével a legczélszerübb kapcsolatba jut. Egy pillantást vetve a jobbparti városrész térképére, azt találjuk, hogy Ó-Buda, Újlak és a Víziváros a Duna miatt át sem léphető határt képeznek keletről ahhoz a területhez, melyen az elhelyezést keresni kell ; a volt országút éjszakról határolja a beépített és lakott területet; a Dunától tehát nyugat felé, emettől pedig dél felé kell haladnunk, hogy oly pontot találjunk, mely centrumot képezhet. E j tekintetben a vár helyrajzílag már kétségte- 1 lenül közelebb áll a felállított követelményhez i s el nem vitatható méltányossági okok szólanák mellette. Nem tartozik feladatunkhoz ezen okokat részletesen kifejteni. Tény azonban, hogy aminek egy századot meghaladó hosszú időszakon keresztül birtokában volt, azt : a várszínházát, az egyetlen intézetet, ahol szellemi szórakozáshoz juthatott, most elveszti. Tény továbbá, hogy túlnyomó nagy részben az értelmiséghez tartozó lakosságának cultu- rális igényéhez tartozik a színház és a közlekedési nehézségek miatt leginkább el van zárva a város valamennyi színházától. Minthogy azonban a vár külön érdeke, bár mennyire méltányos legyen is, az adott körülmények között a jobbparti városrész egyetemes érdekével szemben döntő tényezőt nem képezhet, a vár területét elkülönített természeti fekvése miatt sem vehetjük számításba. Hátra van még a Krisztinaváros és a | Tabán. Ez az utóbbi a beépített és tömörebben lakott városrészt délnyugatról határolván, benne a jobbparti városrész centrumát hiába keresnék. És bár a Tabán a pesti oldal déli részeivel máris szoros kapcsolatban áll és az eskü- téri-hid által még szorosabb kapcsolatba fog jutni, ámde a balparti város többi részeitől annál távolabbra esik. Ehhez járul, hogy a Tabánban nincs is alkalmas telek. A szarvas-tér, melyet egy ízben elvétve említeni hallottunk, komolyan számításba nem vehető. A mostani iskola telke, melyre utalás történt, városi tulajdont képez ugyan, de a szabályozási terv keretében ott a színházat megfelelően felépíteni nem lehetne. Másrészt nem szabad feledni, hogy ennek a teleknek magas forgalmi értéke van, melyet a színház számára lekötni annyit jelentene, mintha a város pénztárát az értéknek megfelelő készpénz kiadással terhelnők meg. I lépnie a meddő tétlenségből, de az óra még nem ütött. Addig is újra pakkol s Wesselényi társaságában második német-franczia angol útját teszi meg. A mit Bajorországban lát, abból arra a meggyőződésre jut. hogy a bajor nem illik be világfinak, szeretetreméltó urnák, se tudósnak. A vallásosság nála erős ethikai alapot képez, azért nem is csoda, ha áhitatos hangulatát a trappisták Aigle s Mortagne (Ornemegye) között fekvő zárdája megragadja. Látja, hogy ott minden emberi szenvedély mintegy sirba temetve nyugszik, megnéz, megfigyel mindent és egy feddhetlen, jó embernek érzését e helyen felségesnek tartja, mert szivét nem keserűi semmi bús emlék. Elébe lép gyarlóságának érzete s azon méla gerjedelem, vajha ő is itt végezné be napijait legősxintébb bűnbánattal. Útjában hirét veszi az osztrák mozgósításnak. Ingadozik, mit tegyen ? Berukkoljon-e ezredéhez ? Nem megy. Hisz épen olyanok tanulmányozásába ereszkedik, melyek hazáját holmi csetepatéknál jobban érdeklik. Kéri szabadságának meghosszabitását és elmerül a juh- méntelepek megfigyelésébe ; alkalma nyílik a bortermelés legvirágzóbb telepeit megnézni 8 egybebasonlitani. Mikor hazajön s megtudja, hogy a Hofkriegsrathnál erős képzelőtehetsége miatt nem igen kedvelik, azzal vigasztalja magát, hogy hibája „nem erő hiányából áll“ s kérdi önmagától : „miért nem tud már életének határozott irányt adni ? BUDA és VIDÉKE Marad tehát egyedül a Krisztinaváros, j ahol a színházhoz megfelelő, az összes igé- I nyékét úgy a jelen, mint a jövő fejlődés szempontjából legjobban kielégítő elhelyezést nemcsak kereshetünk, de találunk is. A Krisztinaváros úgy helyrajzi fekvésé- sénél, mint a lakosság elhelyezkedésénél fogva igazi közponját képezi a jobbparti városrésznek. I Kezdetét veszi a várhegy nyugoti oldalával, > melynek lábától nyugat felé a távoli Istenhegy, ! kis Svábhegy, Orbánhegy, Mártonhegy, Sas- j hegy s a kis Gellérthegy által szegélyezett óriási sikterület áll a fejlődés rendelkezésére; ehhez csatlakozik délről a kies fekvésű Naphegy, a királyi várpalotával szemben fekvő mérsékelt lejtővel. Maga a régi Krisztinaváros, helyenként valódi palotasorokkal máris tömören be van építve és az építési kedv az előbb üres területeken is napról-napra fokozottabb mértékben nyilatkozik meg. A statisztika tanúsága szerint szemben a III. kerület 33000, a II. kerület 29000 lakos ságával az 1. kerület lélekszáma máris 38000, mely túlnyomó nagy részben éppen a Krisztinavárosra esik. S mig a III. és a II. kerület a hegy és a Duna közé szorítva fejlődésében egy keskeny szailagformáju területre van korlátozva, addig a Krisztinaváros széles sik- és mérsékelt emelkedésű lejtős területén gazdagon meg van áldva azokkal a feltételekkel, inelyek okszerűen gyors fejlődést vonnak maguk után. Nagy lendület várható a vérmező beépítésétől is, melyet csak idő kérdésének tekintünk. Azt hisszük, hogy a fentiekben eléggé kimutattuk, hogy a jobbparti városrész centruma elvitathatlanul a Krisztinavárosban van és lesz a jövő fejlődés során is S ha ez igy van ebből önként következik, hogy az állandó színházat a Krisztinavárosban, ennek is kellő közepén: a Horváth-kertben kell építeni. Az elhelyezés kérdésébe belejátszik még a sürgősség szempontja is Köztudomású, hogy minden jelentékenyebb vidéki város kulturális igényeinek kielégítésére egyebek között színházzal is rendelkezik. A mostoha körülményeknek tudható be, hogy Buda 100.000 et meghaladó lakosságával ináig sincs birtokában annak, amit igazán színháznak lehetne nevezni. Ezt a helyzetet némileg elviselhetővé tette eddig az a körülmény, hogy télen a várszínházban, nyáron a krisztinavárosi színkörben élvezhettünk szinielőadásokat. A várszínház a jövő tavaszszal végleg megszűnik. Nemszólva tehát az óbudai Kisfaludy-szinházról, mely már A nemzet zajong, várják a providencziá- lis küldetésü férfiút. Pár óra s Széchenyi a nemzet elé lép. Közjogi leczkéket vesz, disputái, látja, hogy kevesen beszélnek igazság- szeretetből, hanem többnyire hiúságból és nagyravágyóéból ; tanulmányozza az alkotmányokat, különösen az angolt. Hogy a nem- 1 sokára megnyíló országgyűlésig is lásson valamit, kiküldeti magát herczeg Eszterházy kíséretében X. Káról}7 franczia király koronázására. Útközben sokat beszél hazája állapotáról. A Canal du Midi elragadja s megfogamzik a Duna Tisza szabályozás eszméje. Adatokat, számításokat gyűjt a selyemtenyésztésre vonatkozólag. A sorézi benczések által alapított nevelőintézetet Európában elsőnek tartja. Megjelöli a különbséget az újítás és javítás között. Ez az utazás fejezte be, mondhatni, neve lését. Többi utazásai fejlődésében már másod- rangú tényezők voltak. Az ég tág és nagy lett feje fölött, most már edzett volt a küzdelem mel megvívni. Az előkészület, melylyel az 1825-iki szeptemberi országgyűlés felvételi vizsgájára ment, fényes volt. Volt neve, a Széchenyi név ; vagyoni állása, utazásai révén honfitársait fölülmúló látóköre, esztétikai műveltsége, nemzetgazdasági és katonai tapasztalata, tudományos készültsége, alkotmányos ismerete, udvari körökben jártassága, becsvágya, stb. mindannyi tényezők, melyek terveit ' verifikálták. Deczember 21. nagyon kiesik abból a körből, hol a lakossá zöme elhelyezkedett, a jövő tavasztól kezdv egyedül a színkörre leszünk utalva, mely természetesen csak nyáron használható. De meddig lesz még fentartható, ez a korhadt, roskadozó faalkotmány? oly kérdés, melyre vérmes reménynyel nem felelhetünk. Eddig is csak a jó akarat tűrte meg azért, mert városi intézmény. Ha magán tulajdon lenne helyét már rég el kellett volna hagyni, állandó tűzveszély miatt is melyet magában rejt. Hogy eddig a catastrófától megkímélve maradtunk, valóban csodaszámba megy. Esztelen és megbocsáthatatlan istenkisértés volna ezt az állapotot a város szivében tartósabbrn tűrni. Nem férhet tehát kétség ahhoz, hogy a színkor csak ideig óráig állhat fenn, s ha idejében nem gondoskodunk egy színház építéséről, a jobbparti városrész, mint sok más tekintetben színház dolgában is a legszánandóbb helyzetbe jut. Teljesen értettük polgártársainknak azt az óhajtását, hogy a várszínház tényleg csak azután engedtessék át ha az állandó színház már meglesz. S ha az más, el nem ejthető közérdekkel nem volt összeegyezthető, úgy legalább annyit kívánunk és kérünk, hogy ne legyünk kénytelenek az állandó színházra tovább várakozni, mint elkerülhetetlenül szükséges. A Horváth-kertben az építkezést akár ma meg lehet kezdeni, úgy, hogy az építkezés tartamára az aréna esetleg meg is maradhatna, bár ez utóbbira súlyt nem fektetünk s az uj épület czélszerü elhelyezését ettől sem- míkóp nem kívánjuk függővé tenni. Ellenben még ha bővelkednénk is pénzben drága kisajátításokra, évekbe kerülne, mig a színháznak csak a telkét megalakíthatnék. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a gondolatot sem, melyet a közgyűlés termében annak idején hallottunk, hogy a krisztinavárosi arénát mint ilyent fentartani, s a színháznak másutt kell helyet keresni. A ki igy okoskodik, az — burkoltan bár — nem akarhat egyebet, minthogy egyszerre két objectum, t. i. színház is, arena is építtessék. A mai színkör közbiztonsági szempontból tarthatatlan állapota mellett ez iránt semmi kétség nem lehet. De mikor alig vagyunk képesek iugyenes telken egy színház építésére szükséges költséget is összerakosgatni. ugyanakkor a város pénztárát telek kis aj áti tások kai és egy második színház építésének költségeivel is megterhelni, túlmegy a lehetőség határán s tehát ezzel az eszmével tovább nem is foglalkozunk. De ennek a kapcsán igenis érinteni kívánjuk, hogy szakértők nyilatkozata szerint a színház építését lehet technikailag úgy oldani meg, hogy az nyáron színkör módjára legyen használható; amit bizonyára az egész főváros örömmel fogadna. Midőn az I. kerületi törvényhatósági bizottsági tagok értekezletének egyhangú határozatához képest jeleu előterjesztésünket a tekintetés Tanácshoz bemutatjuk, egyszersmind tisztelettel kérjük, hogy kifejtett okainkat bölcs megfontolása alá vevén, a jobbparti állandó színháznak a Horváth-kertben leendő telepítése iránt a közgyűléshez mielőbb javaslatot tenni méltóztassék. Az I. Jcer. törvényhatósági bizottsági tagok értekezlete nevében : Garancsy Mihály, Rupp Imre, jegyző. alelnök. Budapest szabályozása. Régi panasz az már, hogy Budapestnek nincsen egységes szabályozási terve, a mely évtizedekre megadná a szabályozási munkák irányát. Ha meglett volna a szabályozási terv, a fővárosnak nem kellene most lebontania a néhány év előtt épült Dréher-palotát. A szabályozási tervnek alapja lenne a város uj fölmérése. a mire a mérnöki hivatal már tett is előterjesztést. Az uj fölmérés közel kilenczszáz- ezer forintba kerülne. Palóczi Antal a mérnök és építő egyesület legutóbbi ülésén indítványozta hogy az egyesület kérje meg a fővárost, hogy pályázat utján szerezze meg Budapest egysé-
