Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-12-01 / 34. szám
Budapest, 1898. (4| BUDA és VIDÉK lí Deczember 1. A Kisfaludy színház újdonsága.' A Kisfaludy színház újdonsága az elmúlt hónapban Márkus József, ismert nevű hírlapíró színműve, az ,Öld meg!“ volt. Premierjét előkelő 8 nagy közönség hallgatta végig, a mely aa író világ kedvelt alakját, a szerzőt, minden felvonás után lelkesen megtapsolta. Színművével mi ugyan nem vagyunk teljesen megelégedve, mert itt ott bizony elég követelni valót hagy maga után, védelmére szolgál azonban az, hogy azt 19 éves korában, tehát oly korban irta, a melyben sem bő tapasztalatot, sem pedig egy színmű sikeres feldolgozására megkivántató technikát még nem szerezhetett magának. Vannak azonban hatásos jelenetei is, a melyeket a közönség nem ia késett tapsaival jutalmazni. A színmű hősnője Ardai Ida (Margit) volt, a ki nagyiban előmozditá annak sikerét precir játékával. Mellette Gyurmann Alice és Kresz Irma érdemelnek dicséretet, kik kötül az utóbbinak remek toalettjét méltán bámulta a közönség. A férfiak közül Kovács Lajos (Derney), Rélay Gyula (Boltay), Kovács Sánder (Róthy báró) s Morvay Antal (Szendrőy) szerezték meg a közönség megérdemelt elismerését Megfelebbezett becsületbirósági Ítélet. Nemrég a büntető járásbíróság egy oly rágalmazási port tárgyalt, a melyeknek szereplő egyénei Budán általánosan ösmere- tesek. A szokatlan körülmények között lezajlott pör alatt nagyon sok érdeke* psychologiai momentum merült fel, a melylyel érdemes foglalkoznunk. A nyáron történt, hogy Starker Károly székes-fővárosi tanító egy budai tánczmulatság előtt oly nyilatkozatot tett, hogy ha Eutka Aladár óradíjas tanító — a kinek több elintézetlen ügye van — a mulatságon részt vesz. akkor több hölgy Eutka miatt a mulatságon meg nem jelenik Eutka erre provokáltatta Startert, a kinek segédei azonban az elégtétel adást Eutka elintézetlen és nem éppen hótisztaságu ügyei miatt megtagadták Eutka a beesületbiróság ítéletére bízta az ügy eldöntését A oecsületbiróság előtt hét vádpont feküdt, a mely vádak bizonyítására többek között Békey Imre Gábcr, Jurányi Győző, Henberger Rezső, Witkoveky Károly, Barabás Ferencz stb. urak lettek megidézve, a kik becsületszó alatt vallva, minden subjectiv elem mellőzésével, pusztán való tényeket soroltak fel. A becsület- bíróság Huthát diszkvalifikálta. Hutka erre CBupán Starker, Békey, Jurányi és Henberger ellen emelt rágalmazás czimén vádat. Ez az ügy magában véve nem olyan, a mely a figyelmet leköti, de érdekessé teszik egyrészt egy némely fővárosi lapnak a közönség szándékos félrevezetésére irányult tervszerű hírlapi híresztelései és koholmányai, a melyekkel nemcsak az ügyet készakarva hamis megvilágításba helyezték, hanem még a tárgyalásokról is a valóságnak meg nem felelő tudósításokat közöltek, másrészt pedig az által, hogy Hutka mily rava*z fondorlattal igyekezett a védelmet lehetetlenné tenni. A »Magyarország“ például f. é október 13 iki számában azt állította, bogy: vádlottak a bizonyító eljárás során mást vallottak, mint a mire a beesületbiróság lesújtó Ítéletét alapította. Hogy mily rosszakaratú volt ez a hir, mutatja az, hogy a beesületbiróság tárgyalásáról és a tanuk vallomásáról még a Begédek sem szereznek tudomást, — tehát a büntető járásbíróság a vallomások közötti különbséget meg sem állapíthatta, azon egyszerű oknál fogva sem, mivel a jegyzőkönyv a bíróság elé sem lett terjesztve. Nemkülömben a „Pesti Napló“ november 19-iki számában Eutka becsületének kirepe| rálása érdekeben olyan reclam izü tudósítást | közöl, a melynek tartalma és éretlen gondolat j j menete élénken emlékeztet az iskolás gyerme- I kék között dívó incselkedésekre. Hutkáról pl. azt Írja, hogy hőié volt az j iskola báloknak, dísze a tanférfiak tisztes testületének, hogy hódított, a hol megjelent (?), Budán nélküle bál nem sikerülhetett (?). | Keresték a társaságát, tekintély volt a lovagiasság dolgában (!) — és mégis ledöntötték erről a magaslatról (!!) Starkerről azt Írja, hogy : félszeg, vézna és szintén fiatal. Erősen rövidlátó, a izem üvege adja meg arczának a karakterét és ruhája kegyetlenül rossz szabású. Ehhez magyarázat nem kell, különösen akkor, ha Hutka maga dicsekedik ezzal uton- utfélen, hogy ezt a gyönyörű czikket ő sugalmazta. így terjesztik a közvéleményt! A közönség, — a mely azt hiszi, hogy a lapok hű és becsületes tudósításokkal szolgáljak — könnyen magáévá teszi azokat a ferde felfogásokat és rosszhiszemű állításokat, : a miket igy eléje tálalnak és furcsa véleményt i alakíthat azokról, a kik ebben az ügyben szerepelni voltak kénytelenek és a kik az igazság tudatában a közvéleményt nem igyekeztek ilyen utakon saját részükre megnyerni. Tekintve azt, hogy ezen ügy kizárólag Budát érdekli, — mert az ügy szereplői budai ! lakosok — azért most, a midőn az ügy már | tisztázódott, a valódi tényállásról hű képet | tárunk a t. közönség elé. Érdekes mindenek előtt azon hajsza, a mit Hutka több lapban a becsületbiróiág tárgyalása előtt a megidézett tanuk egynémelyike ellen intézett, csupán azért állítva valótlanságokat az illetőkről, hogy ezáltal azok erkölcsi értékét megsemmisítve, a beesületbiróság előtt ellenök kifogást emeltethessen. így többek között Békeyről azt állította a „Magyar Hírlap“ és a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségében, hogy az mindenütt mint e lapok munkatársa, mutatkozik be és igy e czimet bitorolja. A lapok elhitték ezt a hazugságot és óvták a közönséget Figyelemre méltó, hogy a „Magyar Hírlap“ megtagadta a helyreigazítást Jellemző, hogy Hutka csak azokat a szerkesztőségeket vezette félre, a hol Békey tényleg sohasem működött. A beesületbiróság azonban felismerte ezt a nemes szándékot és figyelembe nem vette ezeket a híreket. A beesületbiróság előtt — mint már fent emlittetett — hét vádpont feküdt, a melynek túlnyomó része oly súlyos természetű volt, hogy a becsületbirák a tanúvallomások értékének mérlegelése után — minden jóakarat és méltányosság dácsára — kénytelenek voltak Hutka ellen ítélni. Ennek előre bocsájtása azért vált szükségessé, mert Hutka a járásbiróiág előtt a beesületbiróság elnökét és tagjait többször, mint lelkiismeretlen és könnyelmű embereknek tüntette föl, a kik készakarva rontottak ellene. A beesületbiróság a következő urakból alakult: Elnöke volt Klein István honvédalezredes ; tagjai: Fromann István államvasuti fóellenőr, tart. huszársiázados, Pethő Miklós kórházi gondnok, Stolp Ferencz bankigazgató és Vig Bertalan közig. biró. És ezeket az urakat Hutka maga választotta, ruert tudta, hogy mind jóakarói ; köte lező nyilatkozatot irt alá, hogy megbízik bennük és Ítéletükben feltétlenül meg fog nyugodni ; a beesületbiróság összeülése előtt azon ban már napokkal előbb, erkölcsi pressziót gyakorolt a bírákra azzal a kijelentésével, hogy főbe lövi magát, ha elitélik. — Ennek mind az ellenkezője történt és Eutka, most — midőn ezeket az urakat nemcsak a bíróság, de hírlapokban a nagy közönség előtt is kompromittálni igyekezett — most egyenként felkeresi és arra kéri őket, hogy — üljenek ismét össze és vizsgálják meg az ügyet újólag! A büntető járásbíróság elé azonban meg" csonkítva került az ügy, még pedig azért, mert Hutka a hét vádpont közül csak a négy legkönnyebb és igy reá nézve a legkényelmesebben védhető vád miatt tett följelentést. Ez volt egyrészt oka annak, hogy a vádlottak a büntető járásbíróság előtt az ügyet nem világíthatták meg kellően, . másrészt pedig Hutka, javára fordítva ezen kényszerhelyzetet, a hírlapokban folyton azt hangoztatta, hogy a beesületbiróság ilyen csekély jelentőségű dolgok miatt tőrt fölötte pálezat. Még ravaszabbul volt kieszelve az, hogy Hutka Starkernek a beesületbiróság előtt meg jelent tanúit szintén mint vádlottakat szerepeltette, ezzel megakadályozva azt, hogy azok a büntető biróiág előtt ismét mint Starker tanúi szerepelhessenek. Tudvalevőleg a tanukat, illetőleg azok vallomásait törvény védi, mert ellenkező esetben lenki sem kaphatna tanút. Hutka ezt tudta s mivel a tanuk vallomásaitól félt, azokat szintén mint vádlottakat szerepeltette, hogy ez által a védelmet lehetetlenné tegye. Ez volt egy fő momentuma ennek a különös pörnek, ez volt az oka annak, hogy a vádlottak közül kettő, Starker és Heuberger pénzbüntetésben lett elmarasztalva s csak Jurányi, a ki okmányokkal bizonyította be áliitásának valóságát, lett felmentve. Megemlítésre méltó, hogy Hutka. miután átlátta, hogy ama pontok közül, a melyekre nézve Békey a beesületbiróság előtt tanúskodott, egy sem képezi a vád tárgyát, nehogy e miatt Békeyt a büntető bíróság felmentse, a mely alkalmat adna viezonvád emelésére, a vádat ellene elejtette, minek alapján a bíróság Békey ellen az eljárást besiüntette. Az elítéltek felebbeztek. Egynémely fővárosi lap azon is megütközött, hogy a vádlottak nem voltak hajlandók Hutka részére elégtételadásul azt elismerni, hogy ők tévedtek Hutka tudniillik a tárgyalás alkalmával azt mondta, hogy ő nem akarja, hogy bocsánatot kérjenek, azt sem akarja, hogy a vádlottak sajnálkozásukat fej ezzék ki, de azt követeli, hogy ösmerjók be, hogy tévedtek. Ez az ellenkezés nagyon természetes volt, mert a tanuk, — a kik később vádlottak lettek, — a beesületbiróság 1 előtt becsületszó alatt vallottak és igy mint úri embereknek nagyon meg kellett fontolniok i minden szavukat, e szerint csak igazat mond- I hattak, a mi kizárja annak lehetőségét, hogy i az igazság elmondása tévedés lehet; tehát ! ha beösmerték volna azt, hogy tévedtek, | akkor erkölcsileg tönkre ment emberekké let- I tek volna. — Egy rafinált kiváuság ! Feltéve, hogy Hutka tévedésnek lenne áldozata, akkor érthetetlen, hogy miért látta Bsükeégesnek az igazságot ily kerülő és ravasz utakon keresni. Az ártatlanság csak is egye- I nea és^nyilt, utakon jár. A védelemj az ítélet me^felebbezésekor í különösen kiemelte ezeket a momentumokat, I és különös súlyt fektetett arra, hogy a beesültt- biréság előtt megjelent tanuk vallomásait a rendes bíróságok nem minősíthetik rágalmazásnak, már csak azon egyszerű oknál fogva sem, mert egy — a nyilvánosság kizárásával megtartott — beesületbiróság előtt erkölcsi kényszer alatt megjelent tanuk, minden sértő szándék kizárásával, pusztán a felvetett kérdésekre adott válaszai nem képezhetnek a büntető törvényekbe ütköző vétséget. Kíváncsian tekintünk a II od fokú bíróság ítélete elé, a mely előre láthatólag ezeket a felsorolt momentumok és a szokásos társadalmi törvények figyelembe vételével — a büntető bíróságnak téves indokokon alapuló Ítéletét meg fogja változtatni Igazmondó. A kelenföldi kaszinó. Csak nehány héttel ezelőtt pendítették meg azt az eszmét, hogy a fővárostól majdnem teljesen elszigetelt városrésznek, Kelenföldnek mozgalmasabb, pezsgőbb társadalmi
