Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-01 / 31. szám
November' 1 Bud ape s t, 1898. (3) BUDA é 8 V 1 0 É K K Harmincz eves találkozó. A budai kir. főreáltanoda volt növendékei — a kik tanulmányaikat 1868-ik évben ezeu intézetben végezték — 80 éves találkozási ünnepélyt rendeztek, a melyen úgy az intézetnek még életben lévő tanárai, valamint a volt növendékek szép számmal vettek részt családjaikkal együtt az ünnepélyen A találkozásra a volt pályatársak a budai zeneakadémia dísztermében gyűltek össze, melyet a zeneakadémia elnöke Szobovics Jenő a legnagyobb szívességgel engedett át e ezélra. Innen Cseörgheö Aladár volt intézeti hittanár vezetése alatt testületileg a kapuczi- nusok zárdájának házi kápolnájába mentek hálaadó isteni tiszteletre. A misét Cseörgheö Aladár mondotta a a minisatrausi teendőket pedig volt tanítványai Bruch Ferencz és Rosenbach Ferencz végezték. Mise alatt a Mátyás főtemplom énekkarának több tagja dr. P'radeiser János gödöllői' aljárásbiró vezetése alatt Seyler Ti, C dut: ,/miséjét - adták kitünően s gyönyörű összhangznttal Dienzl Oszhár zenetanai orgonakisérete • mellett. Betétül az énekkar Bogisich Mihály .czimxetes püspök által átirt XV-ik század éli régi egyházi dalokat adott elő. Schmitt Gusztáv pedig evangéliumkor „Isten dicsősége“ czimü dalt énekelte nagy hatással. Mise után a budai kir. főrealiskola disz termébe vonult fel a társaság, hol nagy éljenzéssel fogadták Mayer József igazgatót és Cseörgheö Aladár nyug hú tanárt, Mayer József igazgató a anárok nevében üdvözölte volt növendékeit s egyidejűleg sajnálkozásának adott kifejezést, hogy volt tanártársai közül Hofer Károly kir. főigazgató betegsége miatt nem vehet részt a találkozási ünnepélyen, n if a jelenvoltak sajnálattal vettek tudomásul. Ezután Virágli Lajos az ifjúságnak 30 év előtti vezére tolmácsolta remek beszédben a pályatársak érzelmeit, köszönetét mondva végül a tanári kainak, a kiknek első sorban Köszönhetik, hogy mindanm inti a hazának számottevő polgárai leitek. Cseörgheö Aladár a tanárok nevében mondott köszönetét a kitüntető figyelemért azon megjegyzéssel, hagy ők hasonló ünnepélyeken, — mint a minő a mai — mindenkor örömmel vesznek részt volt tanítványai körében Úgy volt tanítványainak. valamint ezek családtagjainak állandó boldogságot és szerencsét kivan Végül Roson- back Ferencz tett jelentést a rendezőség neve- ben azon pályatársakról, kik az öt év előtt tartott 25 éves találkozás ót* pályájukon előléptek s magas kitüntetésben részesültek. Éz. alkalommal Cseörgheö Aladár tanárt is üd vözölték tanítványai azon magas kitüntetésért-, amelyben Ő Felsége a király által a tani tás terén szerzett érdemeiért részesült .A kitüntetett tanár megható szavakban mondott kő szünetet Diszülés után a jelenlevők a Mátyás templomban le\ő III. Béla király és neje Antiochiai Anna királynő ravatalát, néztek meg, Ehmann Lajos és Papp Jenő pedig a pályatársak megbízásából a betegen fekvő Hofer Károly kir. főigazgatót keresték fel, s egyidejűleg sajnálkozásuknak adva kifejezést, hogy a szeretett volt tanár nem jelenhetett meg az ünnepélyen. Az ünnepélyt igen sikerült diszebéd fejezte be. A diszebéd Bittner Alajos vendéglőjének egyik külön termében tartatott meg. A menu hat fogásból állott s a kitünően és jóízűen elkészített ételekért Bittner Alajos valóban megérdemli a dicséretet A rendezőség .különmenu kártyákat készíttetett, amelynek felső részén a budai kir. fő reál iskolának sikerült rajza ,volt bemutatva s ez alatt volt felsorolva az ’ étrend. Azonkívül a megjelent, hölgyek’ mindegyikét csinos bokrétával tüntette ki a’ rendezőség. Az ebéd-a legjobb kedély hangulatban folyt le. A harmadik fogásnál Bruck Ferencz igen sikerült beszed ben a még' életbéli lévő tanárokra., s ezek családjaira- mondott felköszöntőt. , Cseörgheö Aladár tanár volt trnitványairá s ezek családjaira s később Hofer Károly távol levő kir. főigazgató egészségére ürítette poharát. Rosenbach Ferencz első ízben azokat eltette, a kik a hálaadó misén dr. Paradeiser János vezetése alatt szép énekükkel tették feledbe tétlenné a jelenvoltak előtt az ünnepélyt, később pedig a távollevő pályatársakat éltette. Dr. Schmitt Jenő talpra esett beszédében a tanárok működését méltatta Volt azonkívül még számtalan komoly és tréfás felköszöutő. Ebed alatt Virágh Lajos olvasta fel az üdvözlő táviratokat, a melyeket Rank Rezső Fehértemplom, Hevesi Adolf Szeged és Molnár Attila pályatársak Orsováról küldtek az ünnepélyre. Ebed után a jelenlevők egy kötelező nyilatkozatot Írtak alá, amelyben a legköze lebbi találkozást 1903 ik évre tűzik ki. A találkozási ünnepélyen jelen voltak: Bruck Ferencz állami kereskedelmi iskolai igazga'ó Újvidékről, Fitz Gyula kir. mérnök Pozsonyból, Fröchnert Károly közös pénzügy miniszteri számtanácsos Bécsből, Hort József magyar államvasuti főmérnök Nagy Váradról, Jancsó Emil körjegyző Szombatsagról, Kram mer Samu gazdasági intéző Tápíó Györgyéről és Virágh Lajos városi főmérnök Aradról, a fővárosból pedig Ehmann Lajos titkár a déli vasút igazgatósága,ital. Hászmánn János magyar államvasuti főmérnök. Kremmer Rezső magyar államvasuti főellenőr. Papp János magyar államvasuti főéi lenőr, Plaveczky Aurél álíampénztari főtiszt, Rosenbach Ferencz posta- távirdai főtiszt, Schmitt Gusztáv felügyelő a kassa — oderbergi vasútnál és Dr. Schmitt Jenő hírlapíró Távolmaradásukat kimentették: Felmayer Lajos földbirtokos Szegedről, Hevesi Adolf építész vállalkozó Szegedről. Molnár Attila hajós kapitány Orsováról. Rank Rszsö miniszteri főmérnök Fehértemplomról. Schleicher Antal építési vállalkozó Bajáról. Vér László városi tisztviselő Czeglédröl; — a fővárosiak közül budai Goldberger Samu gyártulajdonos, Isó Pál posta távixda felügyelő, Kohn Adolf magánzó, Münzberger Ferencz min osztálytanácsos és Singer Samu az „Ankét“ biztosító társulat, főtisztje. (—nb~) Bujdosó kincs. Az épülő ui hid budai fejénél kibuggyant forrás ugyancsak sok bajt okoz Hátráltatja a Ilid építését s ezért egyre inasra tanácskoznak, miképen lehetne a veszedelmet megszüntetni, anélkül, hogy a fürdők vize vallatni a kárát. A napokban értekezlet volt ebben az ügyben. Cheörgeö államtitkár elnöklesével ott voltak az értekezleten a főváros, a Rácz-fürdő, a Rudas fürdő, a geológiai intézet, a közmunka- tanács. a műegyetem, a hídépítés vállalatának és müvezetősegéuek képviselői s Zsigmondy Jenő. Megállapodott az értekezlet abban, hogy a forrás betömését addig folytatják, a mig kesszont. lehet bebocsátani és akkor a, kesszonban dolgoznak tovább Zsigmondy Jenő azt mondotta, bogy ha a betömés e munkája hosszabb ideig tart. elfogy a Rudas-fürdő vize és így azt ajánlotta, hogy fúrják meg oldalt a forrást és vizét vezessék be a Rudas fürdőbe. Szóval a forrás előidézte ve szedetem még nincs megszüntetve. — Egy kis találós mese, egy kis kemény dió a bujdosó kincs. A tudósok a természet, a vizek folyá sáriak szeszélyét nem csillapíthatják, de kitanulhatják. A források a hegyekben ■ vannak, onnau jönnek a .völgyekbe. A források- fekvé sét és helyét, természetét kutassák, ott ahol vannak és ebből az eredményből védekezzenek. Kun Lás?ló szekere. A tisztviselők: helyzetűk javítása érdekében országos- gyűlést tartottak1. A gyűlésen is bebizonyosodott, hogy7’ a magyar tisztviselői kar7 erős: értelmiség. 0 rajtok, aj, Ő, Velkiisnt.e^ retökön nyugszik az egész ország. Öle a nemzet, igazi napszámosai, kik czifra nyomorúság ban húzzák a Kun László szekerét, s kik nagyon is jogosultak a szociális elkeseredésre- A gyűlésen Orel Géza és Bérezik István budai polgártársain le nyomós beszédeket tartottak s Orel Géza a vezérkarban volt. A tisztviselők sorsának javulása közelről érdekli Budát s vidékét, annak iparát és kereskedését s az egész polgárságot. Buda úgyszólván a tisztviselőktől él, a közeli községek és nyaraló telepek lakói tisztviselők. Reánk nézve fontos, hogy a tisztviselők nehéz sorsán könnyitsenek. A polgárságnak, az egyesületeknek, községeknek is kellene mozogni, kérvényezni a tisztviselőkért. Budáú több mint 10,000 tisztviselő van Ezek nagyobb része kisebb javadalmazásu. A tisztviselők emlékirata Fáik Miksa kezében van. ki hathatós szavával és nagy tekintélyével fogja, a nemzet napszámosai ügyét pártolni. De azórt jó volna, ha a polgárság is kérvényezne a tisztviselőkért. Gróf Zichy Jenő. Gróf Zichy Jenő, a közügyek, a hozaflsüg, a vallásosság példás Útmutatója, ki most is a magyar oknyomozó történet és nyelvtudomány s a néprajz érdekében saját nagy költségén, fáradtságosán és veszélyesen utazik’, mint értesülünk, budai palotájába Költözik. A budai palotában helyezi el néprajzi és tudományos gyüj teményét. A nemes gróf ezzel azt fogja megmutatni, hogy Budát szereti s mindenesetre részt fog venni társadalmi életünkben s tapasztalatait és Ízlését Buda és vidéke érdekében érvényesíti. Községi könyvtárak. Temesvármegye elrendelte, hogy a községi jegyzöségek könyvtárakat szervezzenek A könyvtárakat a községi pénztárak terít're z tévézték it meg 1896-ban A községi jegyzösé- g -k könyvtarában szakdolgok, szaklapok,’ szabályrendeletek es törvények gyüjteineuye van. Telia,i szakkönyvtár A lobbi varmegyék is a példa követelésének utján vannak. Ez az első lépés a magyarosodást és a magyar rzelletmt terjeszti községi népkönyvtáruk szervezéséhez a miben az Országos Magyar Iskola Egyesület majd vezóreskédlietik. A lelkészek, tanítók és községi elöljárók a holtanyagot életre ébreszthetik a terjesztés közreadás, magyarázatok és felolvasások utján. Av. olvasás által az iskolában megtanult magyar szó nem mehet feladásba. Az olvasást, megszeretik és a magyar nyelvet. is. Az az alap, mit iskolában, kisdedóvóban letettek épül tovább G A népkönyvtárokba csak jó magyarul* magyar szellemben s a keresztény vallás, erleölr csői nem sértő munkák juthatnak. A közoktatás minisztere szakférfiak meghallgatásával ajánlja ezeket a könyveket. Nem*" az a fő, I ogy egy népkönyvtárban sok ezer- könyv legyen, de az, hogy a-mi ott van Jegyen jó és a selejtes, rossz erkölcsöt tartalmazó könyvek oda be ne juthassanak, ha a sajtó irodalmi divatezikké tetté is ekéket. A mi vidékünkön, hol a visszanőnie! ese- des tüneménye látható különösen hasznosak, lennének a jól szervezel! községi népkönyvtár,;.,, rak, Ügy'értesültünk,. ,hogy a munkásságában ernyedeflen Országos Magyar Iskola Egyesület a munka alapját készül letenni é*'belefog a községi népkönyvtárak szervezésébe, először ’* Buda. vidékén. A vármegye ; a járási és köz-
