Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-09-21 / 27. szám

BUDA és VIDÉKÉ

Szeptember 2i.

Budapest, 1898 (4)

1893. nyarán eszébe jutott azon jó ötlet,

hogy eljön a meteorológiai országos iutéze'hez mint tiszteletbeli kalkulátor, hova is az igaz gató őt 1893. október 1-én kinevezte s 1893. november 1-től 1894. márczius 1-ig a kiima, tológiai osztályban versenyt dolgozott a többi tisztviselőkkel, a kiknek az nagy tréfát csinált hogy ők a hajóskapitányt, a kivel nyáron ha józtak s barátjuknak nevezhették, most a meteorológiai iveh feldolgozására taníthatják. — Zettl jó felfogású ember lévén, tisztviselő társaiban •— meert szerették is — oly sok jó indulatra talált, hogy törekvése nem volt hasztalan. j

1894. tavaszán azonban a kötelesség újból a Dunára hivta őt s akkor vezette utoljára az ,.IriB" hajót Budapest és Bécs között, mert akkor már elhatározta, hogy többé nem fog hajózni, mert. a hűvös és nedves éjjelek, a melyeket mint lelkiismeretes hajóparancsnoknak keresztül kellett visztanía, egészségét már is megrongálták, különben is vagyonos «naher lévén, nem akarta azt tönkre tenni, a mit azután neki senki sem pótolhat e világon Elhatározta tehát, hogy nyugdijaztatja magát, ami, hála a bölcs fölebbvnlóiuak. akik szintén emberek és Zettl iránt, mint kolléga iránt jól éreztek, rövid idő alatt sikerült is neki.

Most azonban Zettl küzdött önmagával, liogA mi tevő legyen ? A vagyonából eljen s ő a nyugdiján kivül ne keressen s ha valaki azt kérdezi, ki ő, úgy beszéljenek róla. hogy a „kávéház törzsvendége1- ? Ez a különben tevékeny és takarékos embernek kevés volt, s elhatározta, hogy belép aktiv kalkulátornak az országos meteorológiai intézethez, a hol is az igazgatóval már régi idők óta személyes barátságban volt s a ki őr 1894. október elsejétől kezdve valóságos kalkulátorrá nevezte ki. Az igazgató azonban ismerte Zettl feltétlen meg- bizható jellemét, pedanteriájat s rendszeretetét, többé nem osztotta be a klimatológiai osztályba, hanem maga mellé vette az elnöki osztályba * tejhatalmulag megbízta a pénztár kezelésével.

Zeit inéi a pénztár kezelésére s a háznagyi teendők végzésére alkalmasabb embert nehéz lett volna találni. — 0 az őszinteség mintaképe volt s őszinteségével néha a nyerseségig ment. de azt végre senki sem vette tőle rósz néven, mert mindenki tudta, hogy az csakis az ügy iránti előszeretet s példás ragaszkodás kifolyása. Gyakran az igazgatót is megszidta, ha többet költött, mint talán épen a pe.czben lehetett volna, a ki azonbau őszinteségéért, a mi csak a ragaszkodásának kifolyása volt. soha sem haragudott reá, legfeljebb is nevetett egyet, vagy pedig belátta, hogy igaza van. mert bizony — valljuk be sokszor igaza is volt szegény, becsületes, jó Gusztinak!

1895 május 26-ikán 27,521/V1I. 2. 6

miniszteri rendelettel Zettl Ágoston czimzetés adjunktussá lett kinevezve mint pénztárnok s ekkor régi kollegái több tréfát eresztettek meg. Midőn az egyik a másiktól azt kérdezte, hol a Zettl? a válasz az volt: „Oh barátom, annak most jó dolga '/an, az most a holdat tisztogatja !“ Persze itt ismét összezavarták a meteorológiát a csillagászattal.

1897. évben Zettl részben allamköltségen egy körutat csinált Észak Amerikában, a hol is sok obszervatóriumot s intézetet látogatott meg s tanulináuyutját leírta: „Észak Amerikai tanulraányutam-1 czimü mübtn, mely a meteorológiai intézet kiadványában 1898 év elején jelent meg 3 és fél nyomtatott ivén.

1898. évi április 30 án kelt 3501 számú miniszteri rendelet alapján Zettl Ágoston va lóaágos adjunktussá lett kinézve, mely külön ben szép állását szegény csak rövidideig tölthette be, mert a kíméletlen s kegyerlen balál 1898. »UJJ. hó 19 ón reggeli 2 órakor kiszólitotta a jó embert baráti s családjának köréből.

Zettl a perzsa Sahtól a IV. oszt. nap és oroszlán rendet, a némei Császár ö felségétől pedig a IV. oszt. koronarendet kapta

Zettl Ágoston igen rövid ideig volt beteg,

bár betegeskedése több hétig tartott. A juni uii hónapot Karintiábau töltötte családjával s valószinüleg onnan hozta kegyetlen betegségét, mert midőn aug. elejeu újra elfoglalta hiva tálát, mindig fejfájásokról panaszkodott s még 13 án is bem volt hivatalában, a honnan azonban az igazgató már délben haza küldte pihenni, ki is még aug. 15-én meglátogatta s bár apathikus állapotban volt, de beszelt vele, nem is sejtve a hétnek gyászos lefolyását, pedig -már 18. és 19. közötti éjjelen megszűnt élni.

Zettl Ágostonban neje szül. Dörflinger Terézia es három gyermeke, a jó és takarékos férjet és a kedves apát gyászolják, a m. kir. országos Meteorológiai intézet tisztikara az őszinte jó barátot, a szorgalmas tisztviselőtársat, a kit mindannyian becsültek, sorok Írója pedig

............legragaszkodóbb barátját veszte

tte benne ! Aldus hamvaira I

i

i

Konkoly Thege Miklós.

Különfélék

— Gyászunk Elhunyt kedve ünk szobrára az adakozások a nemzet mél ó- ságához képest folynak. A budai templomokban, egyesületekben a gyászt kifejezte a vallásos hazafiság. fBuda és Vidéke mielőtt, tervezett gyászünnepét megtartaná, munkatársa ffórgey dióméi által a királyné legkedvesebb és leg- magyarabb őrömet és gyászt jelentő virágát })arom szál rozmaringot helyeztetett a királyné koporsójára ezzel a felirásI sák a gyászszalagra: fBuda és Vidéké tündérének. Komoly a mi gyászunk és i csak a nótával beszélhetünk:

A csillagász rá vigyázni nem tudott

Egy szép csillag az égboltról lehullott.

— A magyarszo 0 felsége » boldogult I királyné uzep példát mutatott arra, hogy a ; magyar hölgyek magy arul beszéljenek. És mit | tapasztalunk itt Budán ? Azt, hogy előkelő ! úrnők nem Árpád nyelvén társalognak. A ma- ! gyár nyelvvel szem között dermesztő a közöny.

; Nem csoda, mi csak frázisoknak hódolunk.

— Nagy erem. Az országos magyar iskoll egyesület nagy érmét ebben az és ben Jókai Mórnak a költő királynak adta, annak a ki a magyar nyelv terjesztése érdekében a múlt évben legtöbbet tett. Nagyon jól van. Jókai ezt megérdemli, de elvarjuk tőle, hogy ne csak adományával mozdítsa elő a hazafias Orsságos Magyar Iskola Egyesület munkásságát, de tolla hatalmával tegyen valamit ezert az egyesület ért, mely leginkább méltó a nemzet lelkesedésére, mert legtöbbet tesz édes anyanyelvűnk terjesztéséért Minden beszédnél többet ér a tett.

— A tüdöbajosok szanatóriuma. Batthyány Lajos gróf elnöklete alatt olyan egyesület ala kult a fővárosban, a mely a tüdőbajos embe reknek szanatóriumot akar épiteni. Az egyesület a fővárostól kért telket. A tanács fölhívására a mérnöki hivatal most terjesztette be javaslatát arról, hogy hol lehetne a szanatóriumot megépíteni E szerint a szanatórium legczélszerűbben volna elhelyezhető: 1 A „Szép Juhászné“ mellett levő dülőut mentén a Petneházy-réten. A kijelölt hely talaja nem nyirkos, levegője száraz. 2. A Petneházy-réttől északra a Város-réten. Ennek a területnek azonban hátránya, hogy az Ördög árok szeli ketté s a levegőt párával telíti. 8. A Fazekashegy. 4. A Bátor-hegy lankás oldala. 5. A hidegkúti út mellett levő Allatkert-szántó, a melyet fenyvesek vesznek körül. 6. A Szép- völgy. 7. Az Isten-hegytől nyugatra a Mária- Makk és végül a budaörsi út és uj-szőnyi vasút keresztezésénél levő Kőérberek. — Mi a Buda

és Vidéke erről régen beszélünk, körül belől két éve indítványoztuk. Örülünk, hogy felszóla lásunknak viszhangja van.

A syábliegyi taritták jubileuma. A budapest-hegyvidóki turista-egyesület megtartotta tizedik évi rendes közgyűlését a svábhegyi szálló nagytermében. A jubiláris gyűlésen Mérő János elnökölt ós a tagok rendkívül nagy számmal jelentek meg. Mérő elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelenteket s vázolta az egyesület t zéves múltját Utána dr. Demkó Béla titkár olvasta föl évi jelentését Egyúttal kiterjeszkedett az egyesület tiz évi működésére Felsorolta, hogy mily buzgóságot fejtett ki a Svábhegy csinosításában, díszítésében ós műemiéKekkel való ellátásában. Tekintettel volt azonban a gyakorlati élet követelményeire is. Uj utakat és üdülőhelyeket létesített, megjavította a csatornázást, a világítást a közegészségügyi és közbiztossági viszonyokat, úgy, bogy a Svábhegy most a fővárosna«. legszebb és legkedvesebb kirándulási és nyaralóhelye. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a jelentést s Fenyvesi Adolf indítványára Mérő elnöknek, Demkó titkárnak, valamint a buzgó tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Resch Károly pémtárnok terjesztette elő ezután a pénztári jelentést és a jövő évi költségvetést, melynek egyenlege 3000 frt körül forog. A közgyűlés a jelentéseket egyhangúlag tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Végül a választást ejtették meg, melynek eredménye a kővetkező : Elnök: Mérő János, másodelnök : Pucher József, alelnökök : Garay Károly és Kriegner György, titkár: Rom Vilmos, pénztáros : Rescli Károly, ügyész : Layer János, igazgató : Majo- rossy Céza, továbbá 20 igazgatósági és 40 választmányi tug. Ezután kimondták, bogy a Svábhegyen a kocsiközlekedés szabályozása végett átiratot intéznek a fővárosi rendőrséghez.

— Krisztinavárosi színkör. — A krisztinavárosi színkörben vasárnap Feleki Miklós áltál drámai erővel megirt „Angyal Bandi“ czimú nép színművét elevenítették fel, még pedig dicséretére a derék igazgatónak kitűnő elő adasban. Úgy látszik, hogy Krecsányi részéről a darab szinrehozatala gyengéd figyelem akart lenni a legnagyobb élő magyar szimnüvészszel szemben, kiről úgy a nagyváradi, mint a debre- czeni színházakban tartott jubileumkor elfelejtkeztek, pedig ő az úttörők közül való. — A czimszerepet Tliury személyesítette, a hű szolgát Berky ; mondhatni, hogy mindketten megérdemelték a részükre bőven kijutott tnpsukat A többi szereplők : T. Szakái R.. Halaméi A. Varnay Paula. Retey. Dezsery, Kovács. Bonis es Ligeti mindannyian szépén oldottak megfeladatukat ha e páratlan osz- játékhoz hozza vesszük még. hogy Aldor Juliska asszony a csaplárosnét kedveseu ala kirótta és szépen énekelt, es hogy Bekessy a betyár szerepet oly virtuositassal játszotta és a szomorú dalokat oly remekül énekelte, hogy a kinek szerencséje volt hallhatni nem fogja elfelejteni soha; ekkor önkéntelenül fajó szívvel gondolunk október 3 ara, a mikor is ez a kitűnő társulat a fáradtságot nem ismerő derék

i igazgatójavai az elén teli hocaba Temesvárra utazik. Elutazása előtt meg a gyermekeket is meglepi egy újsággal. Újság lesz Budán a délutáni előadás. Jövő vasárnap délután a Hófehérke czimú tünderregé; adjak félhely- árakkal, következő vasárnap pedig Pinskaés a farkas czimú látványosságot. A gyermekvilág persze nagyban varja, bogy a gyemiekszinház- ból ismert darabokat felnőtt sziuészek előadásában is láthassa. Valóban ideje lenne már, ha az intéző körök a budai állandó szinház ügyét jobban felkarolnak, mert nem képzelhetnénk magasztosabbat, minthogy abban ily derék, értelmes, szakavatott igazgató vezetese alatt, mint Krecsányi Iguacz, játszana ez a kitűnő erőkből álló társulat. Sajnálattal hallottuk, hogy a leendő állandó budai szinhaz elnyeréséért egy consortium már mostan mozgolódik, de biztosíthatjuk őket, hogy ott szemben fog találni bennünket, mert mi kik a budai ügyet szolgáljuk nem fogjuk megengedni, hogy a nagy közönség és a művészet rovására vásár csináltassák. Csáthy.

— Uj igazgató Az I. kerületi állami fő- gytr.násiumba dr. Badics Ferencz helyett, a

u. magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Botóky Endrét nevezte ki helyettes tgazgatóuak. Tekintve azonban Bozóky dr. ianügyi érdemeit, egész biztosra vesszük, hogy nem sokára megerősítését is megnyeri; s a