Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-09-11 / 26. szám
Budapest, 1898. (4 ) BUDA es VIDÉKÉ Szeptember 11. nditványozó urat, hogy a felvetett eszmét ne •jtse el, hanem ismert iigybúzgóságával hasson oda. hogy az illetékes kiírok is behatóan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Pysta. JRorosjenŐ község* története. Irta : Navarra József, Borosjenö község jegyzője. (6-ik folytatás.) Az 1849-ik évi október hó 20-án kibo- csájtotr patens 2-ik §-anal fogva Magyaror- ssságba behozott földadó provizórium számára szolgáló vallományi telekkönyv Borosjenö községben csak 1856-ban készült el; de a befejezett tagosztaly után ezen munka 186 4. évi márczius havában újból volt elkészítendő, mely ismét az 1875 évi VII. t. ez. alapján a községi földadóbizottság áltál felvett változások eredménye szerint módosult. A voltaképpeni beesés és osztályozás 1880-ban kezdődött a kataszteri fel inét és pe dig 1885-ben fejeztetett be es pedig az alábbi ered ni ént nyel : Találtától' Kát. hold Szántóföld .................... .. .. 577 Kert . . ... . . . 15 Rét.............................. . . . . 5 Szőlő.............................. .. . 244 Legelő . . . , 258 Erdő ......................... .... 383 Termő terület . . . . 1481 Terméketlen .100 Összese'n ... 1582 A birtokrendezés rekimeteböl oly- szükséges telekkönyvi ar,alakúra;, illetőleg betétszerkesztés itt mar 1889 ben történt. Borosjenö község erdeje, mely a volt Úrbéresek birtokát képezi, mint ilye i fel nem Osztható és rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezeltetik. A borosjeuói volt urbeies közbirtokosság- erdejének üzem tervét Pékh József jár. fóerdesz készítette 1884. evben. mely 188 A deezember 28 án a budapesti kerületi m kir. erdőfelügye léség által, 1886. október 13-an pedig az országos főerdőmester áltál megvizsgáltatván, jóváhagyatott. Az üzemátvizsgalati munkálatot pedig az 1884 V évtől az 1893 ik évig terjedő I só lorduoziikra vonatkozólag 1894. évi január ha Vaban Rappenslerger Andor m. kir főerdész teljesítette. mely 1895 jul, 23-an a budapesti ke rüieti erdőfelügyelő áltál, 1895. okt 14 en Pedig az országos főerdőmester (helyettese) által megvizsgáltatván, jóváhagyatott. E szerint vágás alá kerül az 1894—1903. évig terjedő II ik fordaszakbau és pedig minden második évben 3 — 3 holdnyi erdőrész 122—160 köbméter fatömeggel Megjegyzem még, hogy az erdő gazdasági térképe már 1886 ban lett az állninerdeszet központi erdőrendezőrege áltál jóváhagyva. Az 1895 évi Vili. tői vényczikkben el rendelt általános mezőgazdasági statisztikai ösz- sereirás szerint találtott Borosjenőn: Szarvasmarha ....... 332 Ló ............................. 161 Ke cske : .................... 33 Sé rtés . 165 Baromfi ......................... ... 1657 Vl ehkas . 10 Még nem termo (fiatal gyümölcsfa) 2255 Termőképes gyümölcsfa .... 2519 Már nem termő (öreg) gyümölcsfa 418 A község összes területe mivelési agak aaerint ily számarányokat adott: Találtatott Kát. hold Szántóföld .... 819 Kert . . . . .... 16 Rét . . > .... 5 Legelő .... 258 Erdő . . . • .... 383 összes termő ..................................1481 I Terméketlen...................................101 Ös szes határterület 1582 1 A község területen levő, osztatlan állapotban. közösen bírt, és közösen kezelt birtoko- i kon legeltetett állatok létszama volt az 1895- ! évben : Szarvasmarha.................... . 151 Sertés 149 Kecske .... 14 A borosjenöiek a vetéseknek más községekben szokásos egymásutánját, az u. n. vetésforgót,'iáim ilyent, voltaképeu nem ismerik, mert a gazdálkodás itt nem nyomásos, hanem sza bad, annyiban, a mennyiben kiki ott ugarodat ahol neki tetszik es a hol azt szükségesnek tartja A mezei és hegyi őrök száma 2 ; az örök i összes évi bére 250 frt. I A község áltál alkalmazott pásztorok ’ szama 2 ; azok átlagos évi here, készpénzre I átszámítva 220 frt A községben levő tenyészapaallatok szama ! es pedig : j a) tenyészbika, pirostarka . 3 darab, I b) tenyészkan............................2 darab. * A községi faiskoláról azt mondja a mezőgazdasági statisztikai összeírás, hogy az 438 négyszögölnyi kiterjedésű és hogy van benne 143 darab vadoncz s 86 darab ojtvauy (?) A község lakosságának, vagyis a föld- I mívelö köznépnek vagyoni és erkölcsi allapo | tait illetőleg konstatálja az összeíró bizottság, | bogy a föld mi velő gazdák jómódúak, takaré- | kosak, jól táplálkoznak, iparkodók es szorgal- j masak, értelmesek, kik a gazdasági haladas iránt fogékonysággal bírnak, józan életűek és 1 békés terme, szetüek A tu un kasnép egész even | at talaj foglalkozási, a községben es más vi- I dek:e nem meg} el munka vegeit. — Nagy munkaidőben más kö/ségekbói is jönnek ide muiikaso k. A inas kézségekből vág}’ más vidékekről ide jövő fóldmivelesi napszámosok, gazdasági cselédek es m is munkások többnyire itt állandóan le is telepednek ; mert közmondás, hogy a ki egyszer megizlelle a boiosjenői vizet. az löbbe innen el néni kívánkozik ! Es tény. hogy az egymáshoz oly közel eső, es körülbelül egyfoi ma helyi érdekek es viszonyok közöti levő Üröm es Borosjenö községek lakói közön, szembeötlő és óriási nagy különbség van A társadalmi viszonyok mer- i legének igazságot meg nem tagadó serpenyője bizonyára a borosjenöiek előnyére kénytelen l megbillenni. I És itt bel euvalónak találom a néprajzi | viszonyok leírását; mert a község földrajzi es 1 történeti ismertetése mellett, kell. hogy a nép ) természetének monográfiáját, is adjuk A község lakossága német ajkú es ailir.o- í lag Hand riai származású A h agy urna ti} szerint | a. Blattner, Bősinger. Field, Frantz, Gieser, Hauser„ Kaiser Koller, Lieb. Mager, Metzler, Miltz, Pol Iák. Reitter. Scheck, Schmiedt, Stampf i es a Wimme családok ősei voltak irt az első I települők. Nyelvük inkább német mint sváb A 1 magyarországi németségei au • lábán kel cső portra osztva., csak az erdélyi es szepesi szászokat es a svábokat szoktuk egymástól' meg 1 különböztetni es ide számítjuk nemcsak a I würtenbergi sváb kerületekből valóka,t es a | bajor osztrákokat, hanem a többi, bárhonnan | bevándorolt nemeteket is E réven a borosjenöiek is sváboknak neveztetnek A különb Bég köztök azonban óriási. Utalok itt egyszerűen a hienczck, krikehájok „a soproni ponzich- terek es a. németprótiai svábokra . . . A borosjenői nép szorgalmas, takarékos i es vállalkozó szellemű, a mellett eszes, lele 1 menyes és bar szeret, masoktól tanácsot kérni, mégis mindig a maga esze után cselekszik, pénz dolgában nem fösvény, de szerencséjében j kevély, bajban gyáva és ha valakinek segítse l gére szorul, alázatos. Háztartásában, viseletében es minden , dolgában szereti a tisztaságot és rendet. Termetük közép, de van zömök, alacsony és magas szálú is ; arányosan kifejlett csontváz, erős izomzat, széles mell, inkább kerek arcz, gömbölyű fej, barnás bőr es szőke hajszín jellemzi az ittenieket, akik nyírott, rövid hajat viselnek, álluk beretvalt s rendesen csak bajuszukat hagyják meg. Szemük kék vagy inkább szürke A féifiviselet nyároii csak a legszüksé gesebbre vagyis ingre, gatyara es nemez kalapra szorítkozik ; de a csizma télen-uyaron állandó láböltő Szokásos még az mg föle egy ujjatlan posztómellényt ölteni. Vasai- s ünnepnapokon — 08 télén is .se, sötétszinű poszt,óruhában (magyar szabású nadrág. nyakig begombolt mellény és galiéruel kuli, derékig élő zubbony) és fekete bárányból1 vagy asztrakhán sapkában járnák. Vau még egy férfi ruh idarab, mely kötött gyapjúszövetből való; ezelőtt kék, most barna színű; testhez simuló ujjas, melyet va férfiak — télen — a mellen} ala vesznek fel. A nők kémé nyitott színes karlonszoknyat hordanak ; de ünneplő ruhájuk söietsziuü finom és nehez pusziéból vagy epeii tiszta selyemből való. A tehetősebb es szegen} ebb emberek öl tüze te közi cs.ik az a küiör bség, hogy ezeke jobb minőségű amazoké pedig gyengébb anyagból való. A táplálkozás kifogástalan es jellemző, hogy lakodalm ik és más ünnepek alkalmával el nem maradhat a. tejben fóti rizs, czimet es czukorral; továbbá a tyukleves es aszaitszilva főzve s az eleieknek se vege, se hossza, Altalanos ital otthon a víz es szódavíz, korcsmában a bor és sor. kávéházban pedig a fekete kave vagy tea. Palinkat, nem igen isznak. A dohányzás divatos, de a bagózást itt uem£kultivaljak A kényelemszeretö es gazdálkodó lakosok hazai úsztak es c sinosak ; azoknak homlokzat au külső ékességül rendesen ott alt a házigazda érdemes nevettek kezdő betűi s az epitesi ev- szam — nem ritkán holmi fantasztikus czira dák között. (Folytatás.) Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Ligethy Vilmos. A Krisztiua-városi nyalt színkör egyik fiatal es előretörök vő tagja — ki Krecsauyi Iguacz jeies vezetése alatt álló tarsulatuai mai a múlt evben is felkeltette kisebb szerepekbeu, ügyes és túlzástól meut komikus jatekavai a közönség figyelmét ez idén mar annyira tej.o- dört. bog} bátran sorozhatjuk ot, a társulat első rendű tagjai köze. Igaz. hog} nagy- erdeme van ebben Kiecsa.yi igazgatónak is, ki az oi^aii fiaiai tagokat akikben a tehetsegei felismeri, mindenkor az őket, illető szerepkörhöz is juttatja. Ligethy Vilmos, kit ismertetni kötelességünknek tartjuk, született 1870-btíU Budapesten. iskolai tanulmányait alig. hogy be fejezte, maris egy ellenallhatatlan ösztöntől sarkalva, a világot jelentő deszkákra lopott 1887-ben. a tehat akkor alig 18 eves sejtelmes reményekkel telt ifjú. ez ösztönének 'engedve, erős ' elhatározással es önbizalommal belepett. Balassa Karoly sziutarsulataba, Kecskeméten. Írr általános ismereteket szerezvén, legfőbb törekvése az volt. hogy magát tovább képezze, egy bizonyos irányban ; ez iranynyal njeg nem volt egész tisztában a tapasztalatlan ííju, a midón Jakab Lajos színtársulatába lepett be Szekesfehervarott. Tulajdonképeni színi pályájának kezdete. Innen, már mint — bal c*>ak kezdő, de mégis — komikus 1890 bexu leid igazgató társulatához szerződött. Rövid idő múlva a népszínház deszkáin 9 tűnik már ítíi> szorgalma, ambitiója fokozódik, mig egys^ene csak se látjuk, se halljuk, eltűnik ; kénytelen volt ugyanis bevonulni katonának. Hadköteie- zettsegenek teljesítése után Leszky András
