Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-08-21 / 24. szám

Budapest, 1898 (5)

BUDA és VIDÉKE

Augustus 21

Békéssy Gyula. |

Krecsányi Iguácz társulatának egyik legkitűnőbb énekese, kiről már megemlékeztünk 8 kinek művészetét már méltattuk. Békéssy Gyula, a baritonista 1888. tavasza óta működik pályáján. Ekkor lépett ugyanis — 1887 ben kijárva Kecskeméten a gy mnásiumokat — Balassa és Zöldi társigazgatók társulatába, a kik szívesen fogadták a kellemes hangú, szimpatikus megjelenésű ifjút, s egyelőre a karba helyezték Itt. azonban nem sokáig tartózkodott, ' mert Balassár. egy fel év múlva elhagyta, s ván dorutra indult, hogy átszenvedje azokat a fáradalmakat. a melyek nemcsak akkoriban, de még jelenleg is nehezednek a vándorszínész vál- laira. Szerződve Pesti, majd Egri Kálmán társulatába, bejárta fel Magyarországot mig végre 1891 ben a. Népszínház szerződtette. Eleinte itt is csak a karban énekelt, de Evvan k az igazgatónak csakhamar feltűnt a szép hang. s a tehetség is. a mely Békéssyben rejlett Tanítani kezdte. Leghíresebb zene tanáraink, s művészeink közül három, Szabados. Erkel Elek s Vanda Gusztáv mindent elkövettek, hogy a mű vész jelöltet igazi művésszé neveljék ; a mi sike rüh is. A tehetséges fiatal ember gyorsan haladt. Már 189z. kivették a karból, s másod barito lustává tették. Ilyen minőségben 1893. nyaráig maradt meg a Népszínháznál, a mikor is Kom játhlhoz szerződött, s első bari onistája lett a győri, soproni és debreczeni színházaknak. Mindenütt, de különösen Debreczenben nagyon szerették, s maga a művész is legszívesebben az ő debreczeni közönségére gondol viasza

Krecsányihoz ez év virágvasárnapján jött Pozsonyba, s a színtársulattal együtt május elején közénk Budara. hogy mint a vidéki városok közönségét megnyerte, minket is meg hódítson, fáradozásai nem it* vesznek kárba, mert gyönyörű hangjával s életíeljes játékával I már e rövid idő alatt a budaiak kegyenczévé j tette magát Mi, a kik a budai közönség ér- ] zelmeit első sorban hivatva vagyunk tolmácsolni. t elj es elismeréssel adózunk , s igen örülünk, hogy barátjaink közé egy oly tehetséges művészt számíthatunk, mint Békéssy. j Nem csak min' barátjai. de mind igaz tisztelői is. kívánjuk, élje sok babér azon a pályán, a melyen eddig állhatatosan küzdve, kivívta magának már a „művész“-i nevet

Boriis Lajos.

Színházunk bonvivant ja, órás Lajos. 1881-ben csapolt fel Thalia papjának. Az ő pályájának kezdete is, mint mindenkié, igen szerény volt. A né' színházi karban énekelt majdnem két évig, s ez alatt az idő alatt nem szűnt meg bámulója lenni kápolnainak, az akkori tenoristának. A példa ösztöne, de meg a tehetség érzete is. feltüzeltek az ifjú szi- | nészt. Szorgalmasan tanult, művelte a haiujat, I s annyira vitte, hogy mikor kápolnait egy időre | betegsége távol tartotta a színpadtól, a gya korlott művész tenorista szerepét egész bátran rábízták a fiatal Bónisra. így jutott a Nemzeti ; Színház másod tenoristai állására, a melyen majdnem 3 évig állta meg becsülettel helyét, j 1885 ben. a mikor már annyira ki volt ke pezve, hogy egy kisebb igényű színház első rangú tenoristája lehetett, Nagy Vinczétől, a szegedi színház igazgatójától kapott, meghívást. Ezt elfogadta, de még mielőtt leutazott volna Szegedre, a színház leégett, s a szegedi színház szerződtetéséből semmi sem lett.

Mivel azonban a Népszínházát már el hagyta, s visszatérni sem szándékozott, Kolozs várra ment, a hol mint önálló tenorista 1V2 évig működött, a mely idő alatt kegyeltje lett a kolozsvári közönségnek. Még később is, mikor már nem volt állandó n körükben, s nehány napi vendégszereplésre eljött hozzájuk, ová- cziókkal fogadták, s ajándékaikkal halmozták el a szeretett művészt.

Egy és fel óv elteltével elhagyta Kolozsvárt is. 8 1896-ig megszakított időközökben megfordult Debreczenben, Sopronban, s számtalan vidéki városban, mindenütt szép emlékeket szerezve maganak s a közönségnek.

1896-ban Krecsányi hívására a Buda Temesvar-Pozsonyban állomásozó társulatba lépett. 1896-ban még többnyire ő vette át a tenor színésznek való szerepeket, de hangja gyöngülése folytán a következő évben erről már lekellet,t mondania — 1897 óta tehát,

szimpatikus, elegáns megjelenése es alakja lévén, ő a Krecsányi-társulat bouvivanija. s ep oly kitünően megállja helyét e minőségben, mint az előző években a tenor énekesé ben. Kovács Mihály, a társulat komikusa mellett ő egyike a legrégibb ismerőseinknek, a ki a budai közönségnek ragaszkodását úgy az , elmúlt években, mint a jelenben is, többször | tapasztalhatta.

Thuty Elemer,

A Krecsányi-társulat első hős szerelmese, | Thury Elemér, rövid de kellemes emlekel bőven megrakott színészi palyara tekinthet vissza. Tanulmányait Rakosy 8zidi színész iskolájában végezte, honnan 1891 ben, mint, kiképzett növendék kikerülve. Rakodczay társulatába szerződött Kecskemétre. Itt tűnt , fel legelőször Krecsányinak, a ki a szép jövőjű < fiatal művészt 1893-ban szerződtette is. Tény leg augusztus 1-en kezdte meg működései. | s azóta folyton, egy év kivételevei, a mikor ‘ is katonai kötelezettségének tett eleget. Kocsányinál van. Úgy a teli állomásokon, Temes- | váron es Pozsonyban, de különösen nálunk, i Budán, dédelgetett, kegyencze a közönségnek, a mely mindig szívesen látta színpadon ezt a folyton javuló, ifjú. tehetséges művészét a Krecsányi társulatnak. ^ t

Különfélék i

— Diadal. Az aradi dalár ünnepélyen a 1 Ganz gyár hazafla's munkásaiból és alkalmazottaiból szeivezett kitűnő dalárda vitte el a leg nagyobi dijat, a billikomot. Szivünkből köszöntjük a sok babért aratott dalárdát ezert az újabb babérért es óhajtjuk, hogy őrizzek, és terjeszszék a magyar legdtágabb kincset a magyar dalt mindég diadallal Éljenek.

Parczellázás Szent Lörinczen. Dr. |

Bokay Arpadné és nővérei a Budapest mellett fekvő Puszta Szent-Lörinczen fekvő ingatla nukat parczelJazzák. A feltételeket pontosan közük egy szép kiállítású füzetben és részletesen sikerült, fénykép nyomatokban mutatják be a telep fekvései, és a szebb kilátásokat. Az ilyen ismertetésnek több sikere van, mint a puszta leírásoknak Ezt az eljárást ajanlauatik a budai érdekeltségeknek 3 különösen tele pekre alkalmas községeinknek, a szép pilisi hegyvidéknek, szóval a pilisi alsó és felső járás községeinek. Az ilyen ismertetés, különösen a képek, megragadjak az olvasót es szemlélőt es gyorsabban és elhatarozatiabbau nyi latkozik a vételkedv. A „Buda és Vidéké“ leírásokra és a képek felvetőiére felszólítás ese \ tén vállalkozik miután több művészszel lepett i összeköttetésbe

— A héja zsákmánya Az I. kér. Madarhegy dűlőben f. é. julius 22-en d. u 4 órakor egy héja egy posragalambor, vágott le — Az arra jaró mezőőr a héjat elriasztotta s az elpusztult galamb lábáról a rajta I vő sárgaréz gyű rüt leszedte. — A karikan HOFF 142 jegyek vannak

— A budai plébános beiktatása volt a várbeli búcsún «elyet a. szokottnál élénkebbé tett az installáczió. A Mátyás templom az utolsó helyig megtelt előkelő közönséggel, a szentszékben Frey Alajos templomatya foglalt helyet több fővárosi bizottsági tag társasagában. Két oldalt a budai kaiholikus legény-egyesület tagjai álltak sorfalat, Pontban tíz órakor kezdődött az ünnepi mise, melyet Kanovich józsefvárosi apátplébános mutatott be fényes assziszteucziával. Mise közben történt meg az

uj plébauos beiktatása. Boeóky káplán fölolvasta a kinevezési okmányt s erre Kanovich apát beszéddel iktatta be az uj plébánost, állá • sába és átadta neki a templom aranyozott kulcsait. az evangéliumot és a rituálist. Nemes Antal dr. mélyen megindulva mondott köszönetét s átvette uj állása jelvényeit. Ezután tovább folyt az istentisztelet Mise után számosán tisztelegtek az uj plébánosnál.

— f Zettl Ágoston. A budai közéletnek egy kedves részeset, temettük el. A halál utai kiszámít,hatlanok és váratlanok. Zettl Ágoston életerős munkabíró férfias alakjával még pár nappal ezelőtt itt járt közöttünk, megfelelve kötelességeinek, mint jó családapa, buzgó polgár, és példás hivatalnok Egy meghűlés következtében váratlanul hunyt el övéi és mindnyájunk fájdalmára. Ifjúságában, mint hajóskapitány érdemelte ki az elismerést Nyug- (iijazt itta magát, s az országos meteorologiai intézetnél alkalmazták, hol a hivatalos teendők ellátásán kívül is szolgált. Az országos kiállítás alatt ő ügyelt fel a városligeti tavon közlekedő kis gőzhajókra A földmivelés miniszterének megbízásából a. múlt évben tanulmány utón volt Észak Amerikában. Erről a tanulmányúiról in tartalmas és érdekes munkáját a Buda és Vidékeben is méltattuk. Lapunkban több czikke jelent meg. melyek mind feltűnést, keltettek A köztiszteletben állott munkatársunkat Özvegye es gyermekei, nagyszámú rokonság, sok jó barat. a közelet s a tudomány gyászolja.

— Halálozás Gamauf Ferencz Karoly, idősb Gamauf Karoly kiváló polgártársunk fia, a ki Buda közéletében, s különösen az Lső kerületnek Tabun nevezetű részében mindég szerepet vitt s előkelő pozicziót foglalt el, augusztus hó 15-én hosszas szenvedés után meghalt,. Neje, gyermekei s nagyszámú rokonsága siratja.

— Buda uj tere. A fő és székvárosi tanács egy nem regen tartott, üléseben a Nap hegy tetejen levő telket, a melyet a Dezső, Lisznyai es Fém utczák határolnak, Naphegy térnek keresztelte el.

— Magyar kegyhelyek. Egyre másra olvasunk hirdetéseket, és ludósitaso-kat, melyek külföldön tett magyar zarándoklatokról szólnak'. Nagyon szép és lélekemelő és vallásosságot edző a zarándoklat de a külföldre irányított, zarándoklatokkal elhanyagoljak a magyar kegyhelyeket, melyek elhanyagolasa nem egyezik meg a hazafisaggal.

— Egy kis tótfiú. A Buda és Vidéke minden alkalommal inti es ébreszti a közönséget, hogy a mindenfele nyelven kiabáló árusokat kényszerítse a magyar kiáltásra La púnknak eg} jó barátja, egy kis tót, fiút többször megszólított, hogy magyarul kínaija áruit s a megszólítás fogott is, mert elhagyva a biehgsir kaufot a kis tót fiú melankolikus hangjait hiálfia ezóta Vegyenek bádogedényt. Ne legyim.. ebben a kénlesben közönyösek.

— Magyar állami alkalmazottak. Megjelent a magyar allami alkalmazottak második érte- sitőjeÉlén Fáik Zsigmond az egyesület jóltevője arezképé van, mely hez szép életrajzot, irt Madarász János egyesületi titkár. Az értesítő az egyesületi életről híven tudósit és ugyancsak Madarász Janos értekezik talpra esetten A magyar állami szolgák és altisztek helyzetéről és

: egy' másik czikkben birói határozatok kézbesítőiről. Az egyesület érdemes a pártolásra. Az I elnöksége 1. kerület Vár, magyar királyi hon- védfőp u'ancsnoksag épülete.

— „A m kir. államvasutak Rendeletek Tára“ czimü kéziköny vet az igazgatóság megbízáséból már másodszor rendezi sajtó alá

! Erdélyi Bale, osztályvezető titkár. E rendkívüli ; kasznos kézikönyv rendszeresen összegyűjtve | tartalmazza n körözveny ekben, körlapokon és i a m. kir. all ' , asutah hivatalos lapjában szét- 1 szórva megjelen rendeletek szokaságát A 1 munka négy főrészre oszlik, ezek : 1 Altalanos ! igaégi as 2 Jogügyek, Paly afen tartas. Eor- i galom és Anyagkezelés. 3. Pénzügy. 4. Keres kertelem és végül Gépészét. Az igazgatóság e