Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-01-23 / 3. szám
Budapest. 1898. (3) BUDA és V I D K KE Január 23 banknak azon időben a br. Lipthay-házban levő helyiségében megtartották az első eszmecserét a Fischer Istvántól felvetett azon kérdés fölött, vájjon nem volna-e czél- és időszerű Budán, a II. kerületben egy olyan polgári társaskört alakítani, mely minden politikai izgalmat kizárva, s minden oly kérdést óvatosan kerülve, mely a szenvedélyek fölzaklatását idézné elő, egyedül csak a társadalmi érdékeknek szentelné működését és mely easinói jellege mellett első sorban feladatául tűzné ki azt, hogy főleg mulatságok rendezésével a fesztelen társadalmi kedélyes életet fejleszsze. A jelenlevők ily czélu körnek létesítését szükségesnek mondván ki, megkezdették a szervezkedés munkálatait. A kör létesítésének eszméjétől áthatott e lelkes férfiak, kiket a kör első kezdeményezőinek, szervezőinek és általán az első alapítóknak tekinthetünk, és kik közül ma már csak Becker Adolf és Fischer- István vannak életben, többször tartottak még eszmecseréket, hogy megbeszéljék az eszme megvalósításának módozatait, a tag-gyűjtésre szolgáló aláírási ivek el készítését, és azon eszközöket, mikkel a terv iránt az illetékes körökben hangulatot kelthetnek. Ilyen tanácskozásaik közben megbízták Hazay Gyulát, hogy készítse el az alapszabályok tervezetét és a kör- czéljaira alkalmas helyiséget szemeljen ki. A szervezkedéshez szükséges nyomtatványok és postai költségek födözésére pedig a szükséges összeget egymásközt össze gyűjtötték és megkezdették a hívek toborzását. Igyekeztek megnyerni a boldogult „Muri“ egykori híveit és oszlopos tagjait is éa ezeket az alapítás munkájába bevonni törekedtek. A kör alapításának goudolata általán kedvező fogadtatásra talált és az 1871. év végéig sikerült 150 tagot összegyüjteniök és tervüknek megnyerniük. Erre a kezdeményezők az 1872. év janu- áriusának kezdetén egy értekezletet hívtak össze. Ezen, ugyancsak a Népbank helyiségében megtartott értekezleten Hazay Gyula mint előadó előterjesztette a kör alapszabályainak tervezetét, mely szerint a körnek czime lenne „Budai polgári társaskör“, németül „Ofner bürgerlicher Geselligkeits-Club“ Az alapszabálytervezetet csekély módosításokkal elfogadta az értekezlet és azután Hazay titkár- jelentést tett arról, hogy sikerült neki a fő- utcza és jégverem-utczák sarkán levő Massion féle ház első emeletén barom lakásból álló helyiséget találnia, melyek összevéve igen alkalmasak lennének az alakítandó kör számára. E helyiségeket évi 1600 frtnyi bérösszeggel az 1872 évi február 1-én kellene kibérelni, III. A nap már lement, s a pillangó még mindég aludt, egyszerre felriad álmából, körül néz. s látja, hogy messze idegenbe van. Szól : méhiezém hol vagy? jer, pillangó asszony már ébren van. talán haragszol, hogy olyan sokáig aludtam, de lásd oly édes a szerelem, kábulttá tett, de most ébren vagyok, jer! Nos — hol vagy férjem, te édes, te szép, te csábitó, elbújtál ? azt akarod én keresselek meg. Jó megyek. Szent Isten mi az, nem tudok röpülni ; mi történt velem, nem vagyok már az ki voltam ? Méhiezém! hallod jer segíts, ne hagyj el ! — Mi az, mély csend, senki; ő elment volna, nem nem. az nem lehet, siránkozott a pillangó s elaludt. Reggel lett, hiába volt az éltető derűs nap a pillangó nem birt röpülni,mit tegyen? Elővette hernyó voltát s mászni kezdett lassan lassan, bizony már este lett mire a virágos kerthez ért, oda a hol született, a kapu zárva volt, s ő kopogni kezdett. — Ki az ily későn este ? szólt Rozmarin ur a kapus. — Én pillangó kisasszony, k1 tegnap méh urfival távoztam, fáradt vagyok és éhes, | úgy, hogy a kör már ezeu év augusztus 1-én : azokat átvéve ott fészkét felüthetné. A bérleti szerződés megkötésére, valamint a helyiségek átalakítására vonatkozó tervezet és költségvetés elkészítésére és általán a még szükséges szervezési előmunkálatok megtételére az értekezlet nevezett négy férfiút kérte föl. Nem sokára ezen ülés után Fischer István az 1872. évi január 18-án személyesen benyújtotta a belügyminisíeriumnak megerősítés és jóváhagyás végett az értekezlet módo- j sitásaival elkészített, alapszabályokat, de ezeket a ministerium alaki hibák miatt visszakül döfte azzal, hogy a kör alakítását kimondó formaszerinti közgyűlés jegyzőkönyvét is küldjék be a kör létesítésén fáradozók. A belügy- minister ezen leirata szükségessé tette tehát egy formális alakuló közgyűlés megtartását. E közben a taggyüjtós tovább folyt ; a kör létesítésének eszméje mindinkább terjedt; a lelkes kezdeményezőknek nagy buzgalommal folytatott faradozásait siker koronázta. Napról napra növekedett az aláírások száma Az előmunkálatokkal megbízottak a kör tagjaiul jelentkezőket az 1872 évi junius 26 án közgyűlésre hívták össze. E közgyűlésen először Stangl János szólalt fel. előadván ezen összejövetel czélját. A budai társas élet — úgymond — nagy hiányt szenved abban, hogy a polgároknak s családtagjaiknak együttes, tisztán mulatási társas összejövetelekre s igy lehető kellemes időtöltésre mód és alkalom nincs nyújtva. E hiány pótlása végett több budai polgár aláírási iveket bocsátott ki, egy „Budai polgári társas kör“ alapítása czéljából. Az eszme visszhangra talált s igen nagy pártolásban részesült, mert a kibocsátott és beérkezett 4 ivén már is kő i zel 200 tag jegyezve van, de az érdekeltséget ezen eszme iránt még jobban bizonyítja a jelen levők nagy száma, azért felkéri az egybegyűlteket, hogy a tervezett Budai polgári társas kör érdekében tanácskozmányba bocsátkozni. továbbá előülőt és jegyzőt választani szíveskedjenek. Ezen felszólítás folytán előülőnek : Stangl János, jegyzőnek : Ha z a y Gyula választatott meg. Stangl János megköszönvén a belé helyezett bizalmat, felkérte a gyűlést, hogy a kör megalakítása ügyében tanácskozzék. Pleskott Henrik szerint már a beérkezett ivek is azt mutatják, hogy a kör felállhatására szükséges tagszám megvan, de legnagyobb részvételt remél a kör megalakulása után. E biztos reményben indítványozza, hogy a jelen közgyűlés a kört megalakitottnak mondja ki. Ezen indítványhoz a jegyző is csatlakokérlek csak hamar nyiss kaput mert éhen ; halok. A Rozmarin tagadókig rázta a fejét s mondá: Mért nem gondoltál a jövődre te könnyelmű leány? hittél a szerelemben, elbuktál és most vissza akarnál jönni közébünk, nem ez nem lehet, ezt tiltja a társadalom, halj meg, de mi be nem veszünk, nézd a virágokat, mind elfordulnak tőled, megvetnek. s én csak azt tanácslom eredj a nagyvilágba mert itt nincs helyed. Reggel lett, a szegény pillangó szárnya szegetten mászott a csúszó rovarok közé. Méh urfi vigan beszélte el társainak tegnapi I kalandját, s ma újból virágról-virágra szál. — lm lásd itt vagyunk, jer ide mellém, j szeretsz? kérdezi a méh. — Imádlak, suttogja a pillangó. — Az enyém leszel ? kérdezi a méh. — A tied szerelmesem, szólt a pillangó. — Jer közelebb, még közelebb hozzám, igy ni ! szeretlek, nagyon szeretlek dömögi méh urfi és tova röppen ....... zo tt annál inkább, mivel az aláírási iveken széf) számú ragokat, talált. Véleménye szerint, az alapszabálytervezet is kész lévén, ennek tárgyalását lehetne megkezdeni. Ezen felszólalások után a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a jelentkezett s folyton növekvő részvét folytán a Budai polgári társaskör megalakultunk tekintetik. A jegyző felolvasván az alapszabályok tervezetét, azt a közgyűlés nehány módosít.ássál elfogadta. Előülő Stangl János a kör szervezésére s vezetésére az alapszabály érelmében megkívántaié bizottmány megválasztatását indítványozván, a közgyűlés a 30-as bizottmány tagjaivá a következőket választotta meg : Stangl János. Hazay Gyula, Fischer István, Becker Adolf tagokat, mint alapítókat, továbbá Titl István. Téry József, Érczhegyi Ferencz, Schügerl Ferencz, Andaházy László, Neszvaibik János. Bogisich Károly, Thein Gusztáv. Ditz Ferencz, Eckermann Ede, Frey- berger Pál, Kurtz Ignácz, Mauks János. Beer Berthold, Paldf Ferencz, Pleszkott, Henrik, Peller János, Petsits Máik, Roskoni Lipót, Szautner Zsigmond, Schmidt Ferencz, Siegerist Albert, Heszler János, Stojánovits Jenő, Teichmann Mátyás és Wlassek Ede tagokat A közgyűlés körünk ezen első bizottmányát az elfogadott alapszabályoknak jóváhagyás végett való felterjesztésével megbízván : a jegyzőkönyv hitelesítésére Fischer Istvánt és Titl Istvánt kérte föl. E bizottmány ezután megválasztó ideiglenes jelleggel tisztviselőit. Elnök lett: Stangl János, titkár : Hazay Gyula, pénztáros : Spul- ler Károly, ellenőr: Fischer István, gazda: Becker Adolf. Ezen ideiglenes tisztikart megbízta azután a bizottmány, hogy az 1872. évi augusztus 1-én átveendő köri helyiségek átalakításáról és berendezéséről gondoskodjék. Fischer István és Becker Adolf a beruházáshoz szükséges mintegy 2000 frtot sajátjukból előlegezvén, a tisztikar augusztus elsején átvette a jelzett lakost, megtétette a szükséges átalakításokat, megkezdette a berendezést, billiardasztalt és más szükséges bútorokat, vásárolt. Vett a többek között egy jeles Böseudorfer-féle zongorát is, melynek kiszemeléséhez szakértőnek Szautner Zsigmondot, a belvárosi plébánia jelenlegi karmesterét kérte föl a kör tisztikara. A körhelyiség a nagy teremmel együtt 6 szobából állott és a Massion féle háznak a jégverem utczára néző egész emeletét elfoglalta, azonkívül egy-egy szoba a Dunára és a fő-utezára szolgált. A kör által bérelt helyiséghez tartozott még egy lakás is, mely két szobából állott és ablakai a fő utczára nyíltak. E lakást azonban a kör albérletbe adta, így 1875 év májustól, az 1878. évi augusztus 1-sejéig, e lakást körünk egyik legrégibb tagja, Rácz Károly dr. birta albérletben. Az átalakítások és berendezések megtörténte után az 1872. évi augusztus hó 31-éu esti 8 órakor, majdnem az összes tagok és számos meghívott vendég jelenlétében a kör helyiségeit ünnepélyesen fölavatták és rendeltetésüknek átadták. A kör tagjainak száma ekkor 225 volt, kiknek legnagyobb része a polgári elemhez tartozott. Buday József. A, nagy ünnep után. Mondjak egy szép mesét a nagy ünnep után? Egy még el nem beszélt legendát az Üdvözítőről talán? Vagy vezesse el képzeletem e sorok olvasóit fel a mennybe, az Ínséget, szenvedést, boldogtalanságot nem ismerő angyalok messze országába ? Ha tudnám, hogy elég erős volnék egy örökké tartó édes álomba meríteni az olvasót, melynek itt a valóságban perdülnének le órái szeretteink között; meg tenném. Szép képet festenék, kies tájakat, melynek előterében megszólaltatnám az ideált. Az apának a legszebb családi boldogságot, a
