Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-08-11 / 23. szám
Budapest, 1898. (4 ) BUDA es VIDÉKÉ Augusztus 11 leszed bátor bebizonyítani állításom valódiságát, hogy egy várost nem úgy lehet fejleszteni, hogy e óbb betelepítünk hivatalnokodat, végrehajtókat, adóhivatalt, ügyvédeket es ügynöküket, h inein első sorban is szükséges, hogy ott ipa r< sok, kereskedők és munkások ezrei teleped jenek le. tízek azután maguk után vonjak a nem termelő osztályokat.. Mar most vegyük pl hogy a Lágymányoson. Kelenfölden vagy 0 Budán vesz egy asztalos, esztergályos, hangszerkészítő stb. egy telket. Oda lakóhazat, műhelyhelyiseget 20 — 30 ember részére, épit Megkezdi az iparát folytatni, ipartermékeinek legnagyobb részét a központba. Pestre adhatja el. Ezen iparczikkek sza litasara kocsira es lóra Van szükségé és kénytelen naponta legkevesebb négyszer átjönni a pesti oldalra. Ezért a négy kucsifordulórt 2 frt hídpénzt kénytelen fizetni, mely 2 frtok, egy éviién 730 frtof tesznek ki 700 frt azonban a mai szűk világban nagy pénz Buda szépségéért és jo levegőjéért nem hozza meg azt az áldozatot, mert nem is képes sem egy iparos, sem egy kereskedő. Ez az elvitázhatailan oka annak, hogy fővárosunk. Újpest. Rakos-Palota, Zugió. Kis pest, Erzsébetfalva. sőt Puszta Szt. Mihály fele olyan rohamosan épüi és terjeszkedik, mert ezen falvakból a közlekedést semmi sem gátolja. Nekem van pl egy iparos ismerősöm, a ki 60—80 családos embert foglalkoztatott az iparos-telepen Budán Éven kin t fizetett 1400 frt hídpénzt a 3 kocsija után. E. évben áthelyezte műhelyeit az Angyalföldre, es igy Buda népessége 80 családdal csökkent. To vábbá. ott vau a hajóforgalom. A pesti oldalon a rakpartok annyira el vannak foglalva különféle társasagok áltál, hogy csak 280 f m szabad kikötő létezik Megkérdeztem egyszer egy gabonakereskedőt, hogy miért vesztegelnek a. rengeteg sok hajói a budai oldalon. Mire ő azt felelte: „Nincsen helyből kikötni“. Erre én azt mondám : „Hisz ott. van a draga budai kikötő, melyet százezrekkel építettek“. Az igaz, — monda. — de nekem 10.000 kocsirakomány gabonám van a hajóban Ennek a hídpénzé kitenne 5000 frtot, tehat inkább megvárom, hogyha 2 hétig is kell várni, rnig Pesten kirakodhatok. Engedőimet- kerek, az állam ilyen eljárásával sohasem fogja Budapestet világhírű kikötő várossá fejleszteni. A közúti vasutak átalányt fizetnek a hídpénzért. de azért Pestről Budara is beszedik a 2 1.! r minden jegy után úgyszintén Budáról Pestre is beszedik a 2 krt minden jegy után, daczára annak, hogy minden ember Budáról Pestre hidpénzfizetés nélkül átjöhet A főváros az utóbbi 2 hídépítés költségeihez is hozzájárult két. és fel millió írttal, de a hídpénz jőve eleiméhez azért semmi köze nincs neki Mik tulajdonkepen azok a budapesti dunai hidak? Közönséges posta,utak. közlekedési utak. ak r csak a Nagy körút vagy az Andi assy ut. melyek néhány millió frtba kerüllek, mely összeget mar reg bevette az allam. Ilyen szűkkeblű eljárás mellett a székes főváros is megtehetné azt. hogy a Nagy körúton, melynek építésé 17 millió forintjába került, hogy minden teherkocsi utam 50 kr. dijat szedjen. igazan elmondhatjuk Attilával : Oh Buda, Oh Buda! Horváth, István han^szergyáros. Horosjenő község története. Irta : Navarra József. (Folytatás.) Borosjeni5, melynek főkincsé valaha szüleiben volt. immár nem Weindorf, hanem Bteindorf Hegyes határa kősziklában nem szegény és a szőlőmivelésr rnár-már elfelejtő lakossá gának jó része a kőfejtő és kőfaragó ipart űzi A kőfejtőtelepek közül említést érdemel A Koller János által a telkes gazdáktól bérelt U. n. ürgehegyi kőbánya és a Koller József által József főherczeg Ő fensége pilis-csabai uradalmi intézoségétol bérbe vett u. n. kevély- hegyi mészkőbánya, valamint ugyancsak az ezen urad Honitól a budapesti (óbudai) Renner és Thym-féle regia es meszegető czég által bérelt u. n. magas erdei uj banyatelep. Saját mivelésü kőbányaiban egyúttal a kőfaragó mesterséget űzik: Brunner Jakab, özvegy Krausz Ferenczné jogán Apr ily János e Zahlbrecht Vilmos Megemlítendő e helyen, hogy a fő her- czegi uradalmakhoz tartozó borosjenöi u. n. rSzarvas“ téglagyár, evek óta mar kivaló bérlője, Schwarz Adolf réven, meglehetős jó hírnévre tett szert es az irt gyártott téglák, mint a legjobb budavidéki téglák, ismeretesek. A gyártelep es az agyagbanya,k keskeny- vágányu ipar vasúttal vannak összekötve. . . . . . Mint nyaralóhely Borosjenö község csak a, Budapest-esztergomi helyi érdekű vasút megnyílta óta kerestetik fel, de még mindig csak alig számottevő aranyban; — a kényei met szerető székesfővárosiak úgy látszik fél nek az egészségre egyébként jóhatasu kis hegymászástól. Az et dók és hegyek közt, regényes he lyen igen kieseu fekvő tiszta és csendes 1 özség. szabályos belrendezettségéyel, a szilárdan es tűzmenr.esen épített csinos lakházaival, szinte önmagát ajánlja kellemes nyári üdülőhelyül. Nagyon emeii a község tetszetőségét, hogy majd minden házban van kert, tele gyümölcsfákkal es hogy az árnyas erdők közel esnek a községhez. Az egészségi állapot a községben igen kedvező Ezt. a lakosság jóllété és mértékletes életmódja mellett, nagyon előmozdítja az erdős hegyi levegő és az egészséges jó kútviz, melyben csak a község „Vár“ nak elnevezett kisebo része szűkölködik ; mig ellenben az „Ebdomb“ nevű es legszebb része a legegész- segesebb es legjobb kutvizbeű bővelkedik. Ragályos kórok irt teljesen ismeretlenek és járványos betegség mar emberek emlékezete óta nem volt. Csak a tagosítás! térképen »Contumáczia“ néven jelzett hely maradt fenn annak emlékére, hogy itt, valaha a régmúlt időkben kholera dühöngött. Most legfeljebb a „dühöngő“ egészség ejti kétségbe az itt székelő körorvost. Hátrányára van a községnek, hogy felre esik a bécsi országút vonalától és hogy az ürömi vasúti állomásra még nincsen omnibusz közlekedés. Ez az oka, hogy ezen meglepő és ritkaszépségü, üde és egészséges levegőjű község oly kevéssé ismert es oly kevéssé látogatott. . .Pedig a lakhatási és megélhetési vi szonyok elég előnyösöknek mondhatók ; — van itt 3 vendéglő. 1 modern berendezésű kávéház, 2 mészárszék és 4 vegyes kereskedés Sütő (pék) is van kettő. Felemlítendő meg a Mager József és társai áltál 1896 ban alapit. itt szikvizgyar. melyben igen jó minőségű szódavizet es higbotr gyümölcs szörpöt (kracherlii) gyártanak es árusítanak. Közvetlenül a forrásoktól szántói vizet a község egyetlen zsidó vallásu lakója szállít a hazakba s az isten adta oly szegény, mini a templom egere. Igazán csak vizböl el ! Egyetlen fia ősszel szépen elvégzi a közmunkát es néha meg napszámba is eljár. Valóságos fehér holló ez — apalesztinaiak között. . . ...E mindinkább magyarosodé község nemet lakosságának nagy része beszél, vagy legalább is ért magyarul és az elöljárósági tagok, a községházán, ha törve is. de magyar nyelven adják elő hitelt érdemlő tanácsaikat A községbeliek főjellem vonásuk — hangya szorgalmuk és a mezőgazdaság sehol na- gyobbgonddal és renddel nem űzetik, mini itten. Az állattenyésztés csekély ugyan, de a tejtermelés annál jelentékenyebbnek mondható. A lakosság életre való kalmár szelleme mellett bizonyít az a körülmény, hogy a regálét maga a község kezeli és nemcsak valamennyi üzletember, de az egész község római katholikus lévén, köztük Mózes ivadékai meg nem élhetnek. Antisemitizmusról azonban itt mit sem tudnak! A dolgos nép munka szeretető mellett a szórakozást sem veti meg; mindazonáltal a néha napjait mulatni is vágyó jó kedvük soha sem viszi őket a közönséges tivornyákat rendszerint követni szokott verekedésekbe. Még a legények között is csak ritkaszámba jön a bírókra kelés vagy hajbakapás. Megférnek egymással és nem bántanak mást sem. A fiatalság, különösen a gyengébb nem beli. egyaránt szívesen jár tánczba, templomba! A szekesfejérvári püspökség évkönyve azt mondja, hogy az ittenj róni. kath. anya- egyház 1698 ban keletkezett, tehat az idén vo-i fennállásának 200 esztendős évfordulója, mely alkalomból a szent Vidor tiszteletére szentelt templom, a kegyúrasag által külsőleg, de különösen annak tornya és teteje, alaposan renovál tatott. Taiaroztatott meg a folyó evben a szent Rozália védnökségé alatt álló kápolna és az iskola-épület is. A templom történetének fontosabb mozzanatait es leiki vezetőinek névsorát, hiteles adatok hiányában sajna nem közölhetjük. A József főherczeg O fensége, mint iskoláiéinál t o patronátusi joghatósága alatt álló tóm, kath. hitközségi elemi népiskola 1895 tg az egyetlen káutortanitóra volt bízva, a ki 100—150 tanköteles gyermeket volt kénytelen oktatni — egyedül! Azonkívül a kanton teendők ellátása is az <3 vallat nyomta. A jelenlegi káutortauitó, Miliz József, már közel egy negyed századon at viseli terhes hivatalát, es csak az idén részesül az első 50 frtos kórpótlék okozta örömben ! A község, mint politikai testület jóvoltából szerveztetett 1895-ben a második osztálytanítói állas. — S igy, az immár 160—180 tanköteles gyermek két tanerőtől nyer rendes oktatást. Nagy baj. hogy a 365 frtban megállapított csekély fizetés es a tanítói méltósággal össze nem egyeztethető putri lakás miatt évről évre vau változás az osztálytanító személyében a népnevelés nem csekély hátrányára 189c5/96-ban Keller Antal, 1896/97 ben Krausz József. 1897/98-ban Koller Károly ta- nitóskodtak Miltz József káutortanitó oldala mellett. A közoktatás és közmivelödés. de főleg a magyar nyelv terjedésének előmozdítása tekintetéből a község vezérem herei most egy magyar tannyelvű óvoda létesítésén fáradoznak. (Folyt köv ) A villanyos viteldijai. A budai kereskedelmi tarsasag a következő kérvényt intézte a közúti vasút igazgatóságához : Tekintetes Igazgatóság ! A budapesti (budai) kereskedelmi társulat, mely 200 eves lennallása óta mindenkor nemcsak a, társulati tagok, de az összes, a fővárosnak Duna jobbpartján lakók érdekeit is tehetségéhez képest képviselni és előmozdítani iparkodott, ezúttal is azon tudatban, hogy a társulati tagok, ezek családjai, de fokep a kerület lakosságának érdekében cselekszik, a midőn a tekintetes Igazgatóság bölcs vezetése alatt álló „Budapesti közúti vasúttársaság“ budai vonalain levő némely visszásagokra a tekiutetes Igazgatóság szives figyelmét fel hiva a társaság érdekében is orvoslásért folyamodik. Mi a Duna jobbpartján levő lakosai a székes fővárosnak minden tekintetben hátrányban vagyunk a Duna balparti Lakosságával szemben s azért kétszeres figyelemmel kell lennünk azon intézményekre, a melyek hivat vak anyagi és szellemi jólétünket előmozdítani. -- Az anyagi jólét előmozdítására- nagy befolyással van a jó és olcsó közlekedés, mely- lyel a pestiek igen, de mi budaiak bizony nem bírunk. Hogy a társaság budai vonalainak szakasz-
