Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-07-21 / 21. szám

Julius 21.

Budapest. 1898. (4)

BUDA es VIDKKE

gróf, anyja Pálffy Ludovika grófnő volt. Kő fépiskolai tanulmányait Bula Theofil vezetése mellett Lángon végezte, azután a budapesti egyetemen a bölcseleti tudományokat hallgatta. B ugyanitt a bölcselet tudorává avattatott. Azután az osztrák jog tanulmányozása czéljából Bécsben tartózkodott, majd tanulmányok tétele végett nagyobb külföldi utazást tett. honnét gazdag tapasztalatokkal tért vissza hazájába, 6 Fejérvármegyében, hol atyja terjedelmes birtokai voltak, csakhamar jelentékeny szerepet vitt a közügyek terén.

Az abszolút idő alatt az egyedül nyitva álló gazdasági egyesületi téren működött, nevezetesen megalapította a fejérvármegyei gazdasági egyesületet; —politikai téren pedig az alkotmány visszaállitasa érdekében az ó-kon- aervativetckel együtt Kretnsierben és Récsben közben járt, és Pesten ó felsége kőrútjakor benyújtott emlékiratnak felterjesztésében íb részt vett. — A 60-as években a sajtó terén ii folytatta az alkotmány visszaállitasa érdekeben való tevékenységét, igy 1863-ban a „Hon“ Czitnű lapba czikket irt, melyben azt fejtegette, hogy a kibékülés csak úgy lehet üdvös, ha az a jogfolytonosság elve alapján Magyarország regi törvényeinek es jogaiuak tiszteletben tar- tasaval történik. A czikk nagy feltűnést keltett politikai körökben, s miatta Jókaival együtt fogságra, azonfelül czim és rangvesztésre Ítéltetett el Zichy gróf ; később ez a büntetés enyhittetett és nehány hétre leszallittatott, grófi rangját es kamarasi méltóságát azonban Csak ’.865-ben nyerte vissza ő felsége kegyelme folytán, mikor Apponyi György gróf, Sennyey báró és Majláth György gróf áltál felkérve a helytartó tanacs alelnöke lett. — 1867-ben mint a racz almási kerület képvise lője vett részt a kiegyezési tárgyalásokban, s támogatta Deák Ferencz kiegyezési irányát. Magába a Deák-partba azonban soha sem lépett be, mert mindenkor --katholikus és konzervatív iránya elválasztotta Deák Ferencztől. 1869. és 1870. években a katholikus autonómiai kongresszus tanácskozmányaiban Cziráky János és Apponyi György grófokkal együtt leglelkesebb hive volt a tiszta katholikus felfogásnak, s bőségesen kimutatta, hogy mily Szikla szilárdan ragaszkodik vallásához és egyházához. 1875-ben, Tissa Kálmán uralomra jutása után a Sennyey pártnak volt egyik oszlopos tagja (ezúttal mint Székesfehérvár képviselője), de az uj választások alkalmával már nem vállalt képviselőséget, hanem elfoglalta helyét a főrendiházban, a hol azóta is a keresztény-konzervatív iránynak egyik buzgó vezére.

E részben felemlíthetjük, hogy mikor Tisza Kálmán a keresztények és zsidók közötti házasság megengedése tárgyában törvényjavaslatot nyújtott be, i,Cziráky János gróffal együtt Zichy Nándor gróf volt az, aki eat a javaslatot a keresztények legnagyobb örömére megbuktatta.

1887-ben nagy ünnepet ült a keresztény- Bóg világszerte : 50 éves jubileumát annak, hogy XIII Leo pápa első szent miséjét az Urnák bemutatta. Ez alkalommal igen sokan tarandokoltak el Rómába, a kereszténység fejéhez; Magyarországból is 600-an mentek el Simor János a boldogult prímás vezetése alatt A magyar zarándokok indulás előtt a városháza dísztermében gyűltek össze, köztük Zichy

Nándor gróf is. A prímás üdvözlő beszédének felolvasása után felállott Zichy Nándor gróf, s a hithü katholikusoK végtelen örömére lelkesült beszédben a pápa souverenltása és függetlensége elvét követelte.

1889-ben az ország legelső katholikus egyesülete, a Szent István társulat elnökévé választotta meg, s azóta úgy itt, mint a Paulai Szent Vincze egyletben, s a Szent László társulatban, melyeknek szintén elnöke, a kéresz- tény egyesületi téren is nagy buzgalommal szolgálja egyháza érdekeit.

A Szapáry Gyula miniszterelnöksége idejében keletkezett elkeresztelési ügy újabb küzdelemre szólította a katholikusokat, mikor pedig Szapáry bukása után a Wekerle kormány beköszöntött programmjával, melyben a polgári házasság, felekezetnélküliség s a zsidó recepció is benfoglaltatott, Zichy Nándor gróf volt az, aki ezen programmal szemben nyomban a katholikus álláspontot hangoztatta, s ez irányban az akicziót még az nap megindította. Nem lankadó buzgalommal igyekezett a katholikus közvéleményt addig tanúsított közönyéből kimozdítani, ami sikerült is neki. A budapesti katholikus nagygyűlés, a székesfehérvári, soproni, pozsonyi stb. katholikus gyűlések mindmegannyi impozáns megnyilatkozásai voltak a katholikus közvéleménynek, melyek csak nagyobb nyomatékot adtak annak az elszánt küzdelemnek, melyet a főrendiház konzervatív ellenzéke az egyházpolitikai reform- javaslatok ellenében a kormánynyal megvívott. — .dikor pedig a javaslatokat hallatlan erőfeszítés árán a kormánynak mégis sikerült a főrendiházban keresztül hajtania, minden igye kezetét egy keresztény politikai párt, a nép párt megalapítására fordította, melynek prog- rammja sokkal inkább ismeretes, semhogy itt külön méltatásra szorulna.

A közpályán való működése mellett figyelmet érdemel Zichy Nándor grófnak gaz dasági tevékenysége is. Nagyterjedelmű uradalmait évek óta a legnagyobb szakértelem mel kezeli, s általában mint az ország legjobb gazdáinak egyike ismeretes. De különösen felemlítendő az az atyai gondoskodás, melylyel uradalmának cselédsége iránt viseltetik nemcsak az alatt, mig szolgálatában állanak, — de később, elaggott korukban is, mikor megfelelő nyugdíjjal, — (melyet igen helyesen nem pénzben, hanem eleségben ad ki) — igyekszik nekik a megélhetést lehetőleg megkönnyíteni. Innét van, hogy nagyszámú cselédsége a legnagyobb hűséggel és ragaszkodással viseltetik iránta, s hogy cselédei között a szoczializmus mindeddig egyáltalán nem tudta lábát megvetni.

Különfélék

— A főispán megszökött. Pestvármegye közgyűlésén leleplezték Kossuth Lajos arczképét. Ez alkalommal Fazekas Gusztáv főjegyző a tőle megszokott ékesszólással tartotta nagy szabású remek beszédét. Több lap érdekesakart lenni az által, hogy aszabadságon levő közszeretet és tiszteletben részesülő főispán Beniczky Ferenczről azt terjesztette, hogy az ünnep elől megszökött. Beniczky Ferencz határozottabb

I jellem és bátrabb ember annál, minthogy nyíltan ne merné kimondani, hogy valamiben részt nem akar venni ha még oly népszerű tötréneti alakot ünnepelnek is, mint Kossuth Lajos. Neki ilyen kendőzésekre szüksége nincs. Mindig nyilt homlokkal férfiasán vallotta elveit. Haza- fiságának már az ötvenes években is tanujelét adta, a mikor a szabadság- harczról hetykén nyilatkozó tisztet keményen megleczkéztette. A meggondolatlan hirlapi gyanúsításra reméljük a vármegye közönsége megadja a választ bizalom nyilatkozat utján a legközelebb összeülő közgyűlésen.

— Huszár Adolf ünneplése. A ministerI elnökség személyzete megünnepelte Huszár Adolf királyitanácsos huszonöt éves szolgalaténak évfordulóját. Az ünnepekre Tarkovith József államtitkár mondotta az első pohárkö | szöntőt. Huszár Adolfot nem csak azok szeretik,

I kikkel egy hivatalban működik, de az egész • budai társadalom és társaság. Mi is minden jót | kívánunk Huszár Adolfnak és óhajtjuk, hogy I a közügyek javára sokáig éljen.

— Uj törvényszéki orvos A hivatalos lap I mai száma közli, hogy az igazságügyrainister

Andreánszky Jenő dr. fővárosi gyakorló orvost i a pestvidéki törvényszék orvosává nevezte ki, s 1 a törvényszék területén felmerülő orvosi tennivalóknak második törvényszéki orvos minőségében való rendes ellátásával bízta meg. And reánszky Jenő ebben a tisztében is meg fog felelni a hozzákötött várakozásnak s érvénye siti tehetségét és hivatottságát. A budaiak örülnek velünk együtt azon, ha a szép reményű fiatal orvos és iró előmenetelét látják és sikereiről olvasnak

— Tanulmányok. A „Buda és Vidéke“ szerkesztőségébe mint belrauukatárs bel pet Görgey Kornél Görgey Arthur tábornok fia. Uj bel- munkatársunk rendszeresen foglalkozik Buda és környéke jövőjével. Minden pontot, minden községet bejár és alaposan tanulmányozza a helyszínét. Görgey Kornél erre valóban hivatott, nagy műveltségű és tehetségű, széles látkörü ember. Beutazta egész Európát és jól ismeri azokat . helyeket, melyek Buda és környékéhez hasonlítanak. Nagybecsű tanulmányokkal fogja gazdagítani lapunkat, kérünk ennélfogva mindenkit, hatóságokat, községeket, hogy öt útbaigazításokkal, felvilágosításokkal lássák el.

— Uj sertésvásár. A főváros a bikaréti dűlőben sertés-konzum és szabad vásárt akar létesíteni. A terveket is megcsinálták s csak azért nem fogtak az építéshez, mert nem tudták hogy kapnak-e elegendő vizet. Artézi kutat fúrtak s a kút vizét megvizsgálta a bakteriológiai s a vegyészeti intézet. Mind a két intézet azt jelenti most a tanácsnak, hogj^ a viz kifogástalan.

— A Kriszten-féle telek A főváros néhány évvel ezelőtt vásárolta meg a Kriszten-féle telket, hogy ott parkot építsen. Preuszner József volt bizottsági tag a park tervét is megcsinálta.

A tervet valamennyi fórum elfogadta, végrehajtani azonban nem lehetett, mert nem volt rá pénz. A mérnöki hivatal tehát azt javasolta a tanácsnak, mondja ki hatarozatilag, hogy a Preuszner féle terv végrehajtását nem kívánja, hogy ne kisértsen örökké a Preuszner-féle terv 8 ne vándoroljon egyik hivatalból a másikba.

A középitési bizottság talán az időközben elhalt Preuszner iránti kegyeletből ragaszkodott a terv végrehajtásához s utasította a mérnöki hivatalt hogy a tervet a mai viszonyoknak megfelelően alakítsa át. A mérnöki hivatal ma újból azt javasolja, hogy tegyék örök időkre levéltárba a Preuszner-féle tervet, mert annak végrehajtása több mint kétszázezer forintba kerül s az eredmény nem éri meg a ráfordított költséget.