Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-07-11 / 20. szám
Budapest, 1898. (4) Julius 10 s igy soha sem lehet eléggé alkalmas arra, hogy egy, különösen ily nagy hatóság hivatalos lapját szerkeszsze. A fővárosi törvényhatóság dolga az volna, hogy a „Fővárosi Közlöny“ ügyét más útra terelje, mint a milyenen az jelenleg halad. Hogy miben kellene változtatni, az nem az én dolgom kifejteni, hanem dolga azon egyénnek, a kire a főváros közlönyének szerkesztését ezentúl bízná En csak azt az eszmét akartam e sorokban felvetni, hogy a Fővárosi Közlönyt egy a fővárosi administrálió szolgálatában álló egyénre kellene bízni, ki állasából kifolyólag ismerős a főváros egész administrátiój ival, es képes arra. hogy e közlönyből egy eleven, mozgékony, a főváros ügyeit valósággal elébbre Vivő közlönyt teremtsen; vagyis oly egyénre kell azt biztil, aki a főváros tisztviselői kara. 7 I üak tagja. Párizsban. Bécsben. Berlinben, és egyéb nagyobb varosokban a hivatalos lap szerkesztését, az ügyosztályoknak egyik főnöke végzi, kinek a szükséghez képest néhány e czélra használható hivatalnok, külön honorarium mellett a hivatalos órákon kívül segédkeznek. Ezek legtöbbnyire olyanok, kik egyszersmind a hivatalos gyorsírói teendőket végzik. Most midőn a közigazgatásnak újjá alaki- tása napirenden van, megfontolandó volna, hogy j a ,Fővárosi Közlöny“ kizárólagosan hivatalos j nton szerkesztessék. A székesfőváros közigazgatásának nagymérvű és fokozatos emelkedése szükségessé teszi, hogy a hatósági tárgyalások lefolyásáról hiteles gyorsírói tudósítások legyenek. E czélra a székesfőváros tisztviselői karnak oly tagjaiból, kik okleveles gyorsírók is. — vannak köztük neháuyan — a közgyűlésekhez és bízott- , sági tárgyalásokhoz rendeltessenek ki. Hogy a fővárosi közigazgahúsúnkra mily | szükséges és milyen fontos az indítványozott i gyorsírói fölvételek, fölösleges itt fejtegetni. ' Ezekre a munkálatokra pedig a „Fővárosi Közlő ny“ is felhasználható.' E módszer folytan alapos és szakszerű számítások szerint, a „Fővárosi Közlöny“ kiadásában tetemes megtakarítás volna elérhető és a közlöny teljesen megfelelne az igényeknek. “ Ezt. az alapos felszólalást midőn közöljük kénytelenek vagyunk a saját és a közérdek szempontjából azt tovább fűzni. A székesfőváros pályázatai és hirdetései a Fővárosi Közlönyben jelennek meg. mit csak a hivatalnokok és a törvényhatósági tagok láthatnak és nem a nagy közönség. Itt Budán egyetlen egy nyilvános helyen sem láthatjuk. Äz I—Illik kér. hirdetéseinek feladása sokkal sikeresebb abban I a lapban, mely majdnem minden nyilvános he- | lyen meg van Budán és a nagyközönség nem csak olvassa, de annak munkatársa. A kerületi választmányok közül a ill-ik kerület választmánya és elöljárósága megkeresésünkre kérte is ezt a tanácstól, de nem j vették figyelembe a kóróst, a hirdetések után \ járó dijak nagyon busásan megtérülnének, mert több vevő lenne és nyilvánosabbak lennenek ag árlejtések és árverések. A székesfőváros tanácsának az ■ 11 érdekében, hogy az árlejtések eredménye jutányosabb, s az árverések jövedelme nagyobb legyen... Ezt a székesfőváros gazdálkodási po litikája diktálja. Előhoztuk azért, mert lehet, hogy erre még a tanács nem gondolt, s alkalmat adjunk nyilvános ajánlatunkkal a meggaz- dálkodasra és jövedelem fokozásra. A budai női kereskedelmi iskola záró vizsgálatai. A 11-ik kerületi polgári leányiskolával j /kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamban az j évzáró vizsgák junius 21-én és 22-én tartattak 1 meg, Mártonfy Márton miniszteri osztály- i tanácsos és főigazgató elnöklete mellett. A ] vizsgálaton a keresk. Minisztériumot dr. Bernoulli Gusztáv képviselte, a budai kereskedelmi társulat részéről pedig Freyberger Pál társu- I lati elnök jelent meg. A vizsgázott növendékek \ BUDA és VIDÉKÉ általában jó készültségnek és sokoldalúságnak adták bizonyítékait,. A beirt, 63 növendék közül kimaradt 3, pótlóvizsgálatra utasittatott 8 növendék. A vizsgázott 52 növendék közül általános jtles 26%. jó 39%. elégséges 30%, elégtelen 5% A bukottak szeptemberben tehetnek javítóvizsgát. Tiszta jelesek : Cserépy Ilona. Cseresznyés Rózsi, Czirbesz Hona, Frey Mariska, Kronstein Erzsébet. Maros Ilona. Schlesz Antónia, Szakkay Rózsa, Veisz Erzsi és Zander Adel. Életkorra nézve 15 éves volt 14, 16 éves 23, 17 eves 8, 18 éves 4, 19 éves 5, 20 éves és ennél idősebb 9 növendék. Illetőségre nézve helybeli volt 44, vidéki 16. A tanári kar részint felső kereskedelmi iskolai szaktanárokból, részint a polgári leányiskola tanáraiból alakult meg. Tagjai voltak : Kozma Gyula igazgatón kívül : Hajnal Márton, dr. Körömy Árpád, Dinterits Károly, Prámper ger Dezső. Schlachta Lajos, Vajda Pál, Sauer- sitz Margit, és Kozma Dénesue, szül. Tiszay Elza. Az iskola előnyére említjük fel, hogy a fővárosi össze« női keresk. tanfolyamok között ez az egyedüli, melyben kizárólag kereskedelmi szaktanárok tanítanak. A növendékek gyakorlatias irányú készültségén ez meg is látszott s a vizsgáló bizottság elnöke’ a főigazgató is teljes elismeréssel adózott ezért az intézeti igazgatónak. Mártonfy főigazgató és osztálytanácsos különben humánus eljár, sáriak és soha nem múló jókedvének a. felelemből majdnem eladóit növendékekkel szemben is fényes bizony fife kait adta. Bizalomgerjesztő fellépésével, a kérdések feladásával, ötletes megjegyzéseivel derültségre hangolta a vizsgázókat s habár az anyagból mit se engedett, olyan fólvidulás áradt az egész vizsgalatra, hogy nem győzött a jelölt eleget mosolyogni s nevetve mondotta el, a mit fáradságosán megtanult. De ha nem is tudott mindenre felelni, akkor se látott ijesztő arezot maga előtt, mert a mellett, hogy a főigazgató arczában van valami bizalom- gerjesztő, benne egyszersmind a kiváló szakembert tanulta becsülni. Mert Mártonfy egy- szersmiut paedagogus, ki maga is két évtizeden át ült a. Katheürán s valóban mestere volt annak, hogy miként Kell felgyújtani tanítványai agyában az értelem szövétnekét. Valóban Kellemes emléket hagyott mind a tanárok, mind a tanulók előtt maga. után. A II. kér. női kereskedelmi iskolát a nők keresetképessógénel: emelésére a székesfővárosi tanács állította. Most, hatodik éve záródott le. Ez alatt, a 6 év alatt nemcsak fokozatosan fejlődött de bizonyságot tett, életképességéről, kiérdemelte az illetékes hatóságok elismerését, fölkeltette az intézmény iránt Kezdetében tartózkodó körök és kereskedők érdeklődését. A most végzett növendékek közül kereskedelmi foglalkozásokra, ügyvédi irodákban leendő alkalmazásra, valamint gyakorlott góp- és gyorsírókat Kozma Gyula igazgató szívességből készséggel ajánl. Részünkről is melegen ajánljuk e kiválóan gyakorlati intézetet, s növendékeit, az érdeklődök figyelmébe. Az uj tanár szeptember 1-én kezdődik. A zugligeti egyesület közgyűlése. A „Budapest,-Zugligeti-Egylet“ junius hó 29-én Sigray Pál elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését. Jelen voltak : Dr Steinbach István, Freund Vilmos, Eisele József, dr. Bauer Mór, dr. Halperth Ákos, dr. Szócsi Ferencz, Szente Lajos, dr. Löwinger Samu, Walther Gida, Sebőja Antal, Jelűnek Adolf, Weiner Mór, Ferencsik Gábor, Löw Ede, dr. Friedrich Jenő, Szelke József, dr. Kunharth József, Lotter Ágoston, tEperjessy István stb. stb. Elnök a közgyűlést megnyitván, melegen üdvözli a szép számmal egybegyült tagokat, az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Stein- bach István kir. tanácsos urat, és dr. Bauer Mór urat kérte fel. A közgyűlés tárgysorozata alapján titkár felolvassa az igazgatóság évi működéséről szóló jelentést, a *zárószámadást I és a jövő évi költségelőirányzatot. A titkári jelent,es azon pontja kapcsán, mely a zugligeti közbiztonság, a zugligeti rendőrségi expositura kérdésével foglalkozik, hosszabb vita fejlődött, mélyben dr. Steinbach István, dr. Szécsi Fe- rencz, dr. Kunharth József, dr. Bauer Mór, Szente Lajos vettek részt. A legtöbb felszólaló konstatálta azt, hogy a zugligeti közbiztonsági állapotok nem megnyugtatók, egy rendőrségi kirendeltség felállítása föltétlenül szükséges, e mellett azonban a hegyi sétautakon — a külföldi példákra, — útfelügyelők volnának alkalmazandók, kik az útaKat rendben tartanak, s nemileg a közbiztonság őrszemei volna nak. Ilyen állásokra kisebb napidij mellett idősebb emberek is volnának alkalmazhatók. Dr Bauer Mór a székesfővárosi tanácsnál a mezőrendőrök és az erdőőrök szaporítását kérné. A többi "felszólaló konkrét esetekre hivatkozva, szintén igen kívánatosnak tartottak egy kirendeltség felállítását. Egyik-másik felszólaló külön hangsúlyozta, hogy a közbiztonsági kérdés, eminens létkérdése egy olyan nyaralótelepnek mint a Zugliget. Az eluök ennek értelmében határozatilag kimondta, hogy ismételten kérvényezni fogunk ebben az érdemben. úgy a székesfővárosnál, mint az állam- rendőrsegnél. Az évi zárószámadás és a jövő évi költségelőirányzat elfogadtatott s az igazgatóságnak és pénztárnoknak a felmentvény megadatott. Az indítványok során Szente Lajos indítványára határozatikig kimondotta a közgyűlés. hogy az elnöknek, pénztárosnak és titkainak buzgó működésükért jegyzőkönyvileg köszönetét mond. Az igazgatóságba dr Bauer Mór választatott meg, a választmány újólag egyhangúlag lón megválasztva Eluök tárgysorozaton kívül még tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy a Zugliget- budakeszi-villamos-f'ogaskerekü vasút közigaz gatási bejárása a jövő hónapban fog megtörténni. Ezzel a közgyűlés befejezést nyert Tudósitó. Régi nyári mulatságok. A régi pestiek közül csak azok jártak nyaralni, a Kiknek otthon, a falujukban volt jó, ócskamódi. oszlopos, tornáezos kúriájuk — és igy elméne Dubraviczky Simon Ordinarius Vice- Ispány Tápáó-Szelére, a Földváryak Tassra, a Beleznay grófok Pilisre, Halászék Dabasra és igy tovább, csupán haza mentek üdülni a har- miuezas meg a negyvenes években a vezető vármegye törvényt tévő urai A pesti patricziusoknak pedig voltak szép villáik a városligeti fasorban, az Autóinkéi, meg a Stadtmaierhof bánj a hová elhúzódtak a kánikula elől. Autóinkéi és Stadtmaierhof. . . igy mondották azok a régi jó, németül beszélő, de magyarul érző burgerek, a kik 1848 ban leglelkesebb hívei voltak a nemzeti eszmének. Miután egy csomó intelligens ember maradt a városban, vagy legalább nagyon közel hozzá, temérdek volt a nyári mulatság és bál. A múlt század végén, meg ennek az elején, leginkább a Hilf, meg a Kerajtsi kertekben tartották ezeket a mulatságokat, az alsóbb rendit polgárság pedig, mint egy régi Írás mondja: A Rókus mezején lévő „Gyöngytyúkénál tánczolt vas ár naponkint. A Rókus-mezejének még a múlt század nyolezvanas éveiben is azt a területet hívták, a hol az 1798-ban elkészült, de ma már a bontó csákányt váró kórház, és a kerepesi-utnak azon túl eső része van. A Gyöngytyuk-TÓ\ nevezett házban pedig, a melyik a mostani gyöngytyuk- utcza helyén állt, egy nagy polgári vendéglő volt. kuglizóval és nyári tánczhelyiséggel. 1809-ben a nemesi fölkelés idejében, különösen rendkívül élénk volt Pesten a nyári szezon. A mulatóhelyek mindig tele voltak a megye minden részéből a székhelyre özönlő
