Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-07-01 / 19. szám
BUDA es VII» E K E Budapest, 169Ö. (2) Julius 1. Nyelv, illetve nemzetiség szerint: Nyelv szerint: magyai' német. tót. hor 2- vát w .. 1 iL < 5ma» Összesen. 6—12 é. iiu 162 4 2 168 6—12 é. leány 180 3 1 184 OL3—15 é. fiú 6 6 13—15 é. leány 5 I 5 Összesen: 353 7 8 363 A budai ördögárokról. Most junius 26-án elmúlt 23 eve annak —- tisztán emlékszem reá, egy vasárnapi délután volt — hogy egy irtózatos egiháboru s felhőszakadás folytan, a zugligetet környező lie gyek és dombokról lezuhanó víztömegek utjok- ban mindent elsöpörve, embereket és lovakat legyőzve, meg a nehéz lóvasúti kocsikat is rakásra feldöntve, rohamos sebesseggel az ördögárok fele törtek s azt ott, hol annak ide jeben meg a régi boithajtas volt, nagy nyomassa! annyira teletömtek, hogy végre az nem bírván többé ellenallani, fölfelé szakadt úgy, hogy számos föleje épült lakóház a Raczfürdő és Dunapart közölt beomlott, romja alá temette szerencsétlen mitsem sejtő lakóit. E katasztrófa hatása alatt az ördögároknak ezt a bedőlt aztán feltaszitott részét továbbra is egy ideig nyitva hagyták a Duna közelében úgy a mint ez még ez ideig a vérmezői részszel történt. Később midőn az illetékes hatóságok a főváros jobbparti részévéi is inkább kezdett foglalkozni, s a körútnak Budara vezetése is meghódította az eszméket, előlépett ismét az ördögárok partialis átalakításának terve, mely a Döbrentei-tór és Attila-utcza rendezésével aztán fokozatos megvalósulást nyert egyelőre a vérraezőseg, még pedig olyképen, hogy azt a Dunaparttól idáig újra beboitozák. Azonban az ördögároknak ezen utolsó beltelki része a Karácsonyi palotától, a városmajoron keresztül egész a fogaskerekű pálya alanti pályaudvaráig nyitva maradt tovább is, ekképen rendes körülmények közt lassan folyó posvanyos vizétől elbüzitve a levegőt — éveken át valódi ördögi, sőt pokolbeli árokká lett. Végre a Horvath kert és megette fekvő térség uj palotaszerü házai, felépülvén, az ottani csávái surran tova, magára hagyván az érdeme szerint megsarczolt. fukarkodó gigerlit. * — Aranyos uagysám ! rohan a tombolás sátor egyik bájos teremtéséhez egy elegáns ur; — az Isten is megáldja, adjon gyorsan egy gombostűt! — Szívesen, 20 fillér az ára — Kérem, nagyon szívesen s leszúrván az obulust, elrohan a szerzett mentőeszközzel. Rövid idő múlva visszatér. — Bocsánatot, nem vehetem igénybe ! Gombostűi elfogadni nem jó. Vegye vissza kérem, nagysám ! — Világért sem ! — De konyörgök! — Ha még egy koronát fizet bánatpénzül ! Szívesen lefizette. Lám, még a babona is jövedelmezett a jótékony czélnak! * * * — Micsoda? hát itt női pinczérek is vannak ? szól csodálkozva egy öreges pesti ur. Nem pinczérnők azok! szól a kísérője felvilágosító hangon . . . — Hát az a numerus a mellükön ? . . . — Betűk azok, öregem, betűk ! Egy élő szórejtvényt mutat be, ez a tizenhárom angyal, fejtsd meg, nyersz egy üveg pezsgőt! . . — No, már csak bolondos ez a világ ! Bzól fejcsóválva az öreg . . Tizenhárom nőt állítanak az ember elé, mikor a nő egymagában is örök — rejtély. Kondor. ládok megelégelhették a dolgot, s ily hathatós társadalmi presszió valamint a Buda és Vidéké kezdeményezése alatt ismét — ezúttal egy nagyot— tie nem szerencseset lépett az árok ördöge. — Fönt elhatározták, hogy legjobb lesz azt is a meddig csak lehet beboltozni újra, de persze minél olcsóbban, az a fö ! Akkor már nem lesz bűz a vérmezőn és körülötte tiszta lesz a levegő, az építési speculatió erre a nyílt szép vidékre is kinyújthatván karmait. Eddig minden rendén volna. Hisz a párisi „Porte Saint Martin“ canalist is több kilométernyi hosszúságon utolsó részében a Szajnáig szinten beboltoztak, hat miért ne nálunk, pedig a mienk jóval kisebb! Csak hogy egyet elfelejtettek az urak, hogy a Saint Denisi magaslatok, a Mont marteneon, Valero stb. se nem oly magasak se nem oly kiterjedtek, mint a mi kedves és szép Budánkat hosszuan elnyúló felkörben övedző hatalmas Vértes hegységünk délnyugati hatarlanc-za. Mielőtt kritikus fejtegetésünkben tovább mennénk, pihenjünk egyet, s vizsgáljuk meg, mi a tulajdonképeni czélja a mostani árkolás és beboltozásnak, s mi a mérnöki eljárás az uj ördögárok csatorna építésénél. A czél a mint röviden jeleztem egyszerűen az, hogy az ördög árokba a felsőbb környéken álló házakból és nyaralókból jövő árnyékvizek és excrementumok. melyek a többi eső és csatorna vizekkel az ördögárokba befolynak, kipárolgások által a környéket többé ne in- flscziálják, hanem az uj bolthajtás alatt el zártán haladva, egész a Dunáig napvilágot ne lássanak. Említettük már, hogy az efluatiokon kivül rendeltetése az uj ördögárok csatornának még azon vizeket is mind magába foglalni, a melyek rövidebb vagy hosszabb, esetleg záporeső alkalmával mind erre veszik útjukat. Ha most egy időben aZ összes utczai csatornák, a háztetők és a körülötte fekvő utczák vizei egybetorlódnak, a vizszin emelkedik és a beboltozott ördögárok belső nyílt része telides teli leend úgy. hogy újabb rendkívüli vízmennyiségek befogadására azontúl teljesen képtelen. És itt eljutottunk a 2. főkérdéshez vagyis az ördögárok beboltozásáuak műszaki keresztül viteléhez, azaz egyszerűen szólva, vájjon helyes e a jelenleg folyó munkálat és az ennél követett, egész eljárás? Egy általunk meghallgatott alapos szakember véleménye szerint a beboltozás jelenlegi keresztülvitele és módja teljesen elhibázott. Miután ha rendkívüli vízmennyiségnél az ördögárok vizszine emelkedik, természetesen annak felső része a most épülő bolthajtásnak alsó belső részére jelentékeny nyomást gyakorol — még pedig fölfelé. A nyomás annál nagyobb lesz. minél kevesebb helye van az újból és újból utána tóduló víztömegeknek szabad lefolyást engedni, s az nem is engedhet, mert hisz a bolthajtásnak szélső vonalai lefelé hajlanak s mini inkább öeszeszoritják az alatta hömpölygő vizeket. Szakemberünk, véleménye e részben az, hogy az uj ördögárkot a melyet most ásnak fölfelé szélesedve vederalakba kellett volna tervezni, a bolthajtástól pedig teljesen eltekinteni. és az ördögárok sajátos esési viszonyainál fogva, azt úgy mint a földalatti villamos vasútnál vízszintes traversekkel és arra fektetett beton falazattal befedni, hogy az emelkedő vizszin esetleges fölöslege fölfelé mindinkább kiterjeszkedve kellő helyet találjon s a Dunáb: való lefolyás lehetőleg háboritlanul és veszélytelenül megtörténhessék Egy további hibája a jelenlegi munkálatoknak az. hogy a mint szakemberünk meg figyelte, a beboltozásnál az úgynevezett száraz falazást követték, vagyis a boltozat emelésénél a téglákat úgy tisztán szárazon egymás mellé rakták s csak a zárt Ívnek tetejére öntötték rá a habarcsot, pedig az ilyféle munkálatoknál a melyek vízmentes hydráulikus habarcs• csal lesznek eszközölve, csak jó nedves téglákat szabad használni. Most térjünk vissza félbeszakított általáj nos természetű kritikai fejtegetésünkhöz. Egy pillantást vetve vissza arra a szörnyű és idegrázó katasztrófára, melynek e czikk írója maga is szemtanúja volt. Tegyük fel, hogy az ördögároknak a I Dunaba való torkolódásatól egészen föl a fogaskerekű pályaudvarig, vagy még azon is túl a beboltozasa helyes eszme. Tegyük fel továbbá, hogy a beboltozás műszaki keresztül vitele gondos és kifogástalan, tegyük fel vegre, hogy a vízrajzi számítások a lefolyható víztömegek mennyiségéről alaposak és lelkiismeretesek, 1 azt kérdezzük egy melyebbre menő fürkésző tekintettel a tisztelt közmunkatanácstól: Vájjon megvannak e nyugtatva arról önmagokkal szemben is. hogy például egy rendkívüli hosszú és kemény tel után, ha az bin, az arlbergi és ötzthali havasokból junius elején az olvadó havas víztömegeket a Dunába höm- pölygeii s a Duna a Morva, Lajtha, a Vág, j Nyitva és Garant felvidéki vizei áltál tálán a legmagasabb vízállást is túlhaladva, roppant I sebesseggel és ennélfogva óriási nyomassa! haiad az előtt a pont előtt el, mélynél az ördögárok vizei betódulnak, kérdjük mi történik akkor, ha másrészt ismét az ördögárok természetes csapadék medenczéje : az istenhegy, Szent-János és Hárshegyek fölött és alatt egy óriási felhőhálózat szakadna meg ? Elégségesnek tartják-e intéző építészeti legfelsőbb közegeink a reconstruált uj ördögárok j belső kereszt metszet nyílását — az ily roha- ! mosan s elemi erővel letörő és zuhanó viz- I mennyiségek befogadására ? 8 ha nem, mi lesz | annak világos, elvitázhatatlan s elkerülhetetlen j alternativ következménye? Egyszerűen az, í hogy a boithajtas —■ ott a hol az barmi oknál fogva leggyengébb találna lenni, annal fölfelé | felszakad, újból maga alá temetvén az esetleg I rajta épülő házakat, s ha valóban a rajta I nyugvó földréteg segélyevei ellent tudna állani ! az ily óriási nyomásnak, az újból és újból be- j özönlő vizek a Duna megdagadt árja által ! visszanyomva, az ördögárok bolthajtása felső szájánál visszafognak özönleni, — s a körülötte lévő vidékét elfogjak árasztani. — Ha azonban az ördögárkot a fogaskerekű pálya udvar bejárás, a városmajor fölött két részre osztották volna. 8 egyik ágát egy hason menetű csatornával a Krisztina- körúton végig a Pálfy- téren keresztül a Dunába vezetik, az uj Vérmező park közepén pedig egy megfelelő nagyságú tavat ásnak, mely természetes tartalék vizmederül szolgálna, akkor minden baj és minden gond. és mi fő minden hiábavaló költség el van terelve, s az ördögárok rendezés a jövőben mar többé nem folyton rettegést és boszanfásr hozó. hanem valóban áldásos megoldást nyert volna. Careant Consuli. Egyesületi élet. A Budai Könyvtár Egyesület f. é. junius 11-én tartotta meg a II. kér., Toldy Ferencz- utezai elemi iskolában az egyesületi tagok nagy részvétele mellett ez idei közgyűlését. A közgyűlésen dr. Csorba Ferencz kultuszminiszt. I osztálytanácsos elnökölt. Az ülés elején Hoch- holtzer Károly vál. tag. több társa nevében ki fogást emelt a közgyűlés legalitása ellen, a mennyiben a meghívók későn küldettek szét s igy a netáni indítványokat nem terjeszthették be az elnökségnek. A közgyűlés nagy többsége tekintettel arra. hogy a közgyűlés már úgyis hónapok óta halasztást ^szenvedett, a közgyűlést törvényesnek mondotta ki s'hajlandótiak nyilatkozott a be nem terjesztett indítványok tárgyalására is. E határozattal felszólaló nem elégedvén meg, társaival együtt — számszerűit 7 en — elhagyták a közgyűlési termet. E sajnálatos inczidens után a közgyűlés teljes rendben folyt le Fontosabb határozmányai közül kiemelendők a következők : 1. Lelkesedéssel fogadta a közgyűlés az oszló félben levő 1. kér. polg. körnek azt a határozatát, melylyel a kezelése alatt állott If* Adakoznunk az Országos Magyar Iskola Egyesület perselyébe.
