Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-06-11 / 17. szám
Budapest. 1898. (2) BUDA és VIDÉKÉ Junius 11. a műegyetem tényleg a Virányoson nyerne hajlékot. A legfejlettebb közlekedés mai korában nincs már távolság. A Virányos ma már könnyen megközelíthető, a mit bizonyít, hogy az elejére ép most építették a budai uj kórházat. Ha azonban a műegyetem kérdését ezek daczára a, Virányos hátrányára döntenék el. ezt a szép és alkalmas helyet mégis a legmelegebben ajánlom azoknak a többi fontos terveknek a keresztülvitelére, melyek az állam részéről -— tudtommal — a legközelebbi jövőben szintén sorra kerülnek. Buday Adám. A Krisztinaváros. Ha a lánczhid folytatását képező alaguton at törekszünk Buda másik oldalára, mar az út középtáján, a túlsó kijárat tojásdad alakú keretében egy bájos távlati kép tárul elénk, melybe bele ékelődik a nagyváros jellegéből egy-egy palotasarok, miket az Alagút kávéház platán lombjai körülhimeznek a nagy természet legkedvesebb színének örökzöldjével. Balról bokrosalju fák sudarai kandikálnak elő a Horváth kert rácsai mögül — libegő gályáik között fényesen bujdosik a baloldali Bzent-János utcza házain megtört verőfény s filő villog egy-egy ablakráma tündöklő üvegszöge ; hátrább a mérsékelten emelkedő talaj épületeivel egybeborul az apró kertek csalitja a a fűszeresen áramló levegő kecsesen him- bálgatja bennök a virányos csücskü sárga- baraczk ágait, amiken csipogva billeg meg a hernyót vadászó bőbeszédű veréb madár. A képnek hátterét egyik felől a svábhegy lejtője foglalja el s világoszöld bársony pázsitja közepén mint egy nagy kérdőjel üti fel fejét a távoli David-gyár kéménye, a többit pedig betölti az örökkévalóság fölségesen derült arcza — a kéklően ragyogó levegőég. Folytatván az alagút tengely útját a Szent János-utcza keresztezésével ötlik szemünkbe a Krisztinaváros kereszténységének kedves hitháza — az Urnák temploma Csönd — szelid csönd mindenütt ; itt véget ért a foglalkozással nyakig telitett fővárosi embernek ügyei felé való figyelmetlen rohanása, — a lármás nagyvárosi tolongás zaja túl maradt a lánczhidon, csak a szellőt nyargaló viszhang hozza néha a túloldali kocsirobajjal egybevegyült utczai zsibongás elhaló zaját. kott, bérekesztett hegyg3rel ; vagy Szetamár = eltért, hátrament a keserűség (?). Szolnok-Doboka : Zanuk = Szónok = vizek folyása ; Dabak == Doboka = hozzáragadt. Tolna = Tólda nemzés, szülés által szaporítani, toldani a famíliát. Ugócsa = Uggot = Ugotsa pogácsák. Veszprém Bazprimah = Bőszprim, Vesz- prim : a prédának széljelszaggatá^a, prédaosztály. Zala = Czalah = Csala és Bzala: aszal, szárászt; vagy Sala = Csala : csalt. Most lássunk nehány ismertebb falu és város nevét. Pl: Azár vagy Azar (két zemplén megyei) község neve, annyit tesz, mint: harezra készüli, felővedzett. Ebből lett—azt mondja szerzőnk : Kiss Bálint — az araboknál uzár, a persák- nál huzár, mely azt teszi : óitalom az ellenség ellen ; lovaskatona. Szegény magyar huszárnak tehár, nem húsz az ára a bakával szemben, hanem egyszerűen arabs, vagy perzsa jött- wient, ki mint ilyen, „oltalom az ellenség ellen !“ A baranyamegyei Babarcz község Babarecz- ből származtatja, ami annyit tesz szerinte, mint: szeme fényje a földnek, vagyis fekete föld. (Folyt, köv) Ennek a kis templomnak belseje az ő szerény, de áhítatot parancsoló nemes egyszerűségében jellemzi az őslakó építők lelki nyugalmát, a melyet megnemesitett az e városrészben trónját felütötte fenséges magánynak hangulata, mi nagyobb gyönyört nyújt az élvezeteknek itt a természet csöndes ölében és szelidebb erkölcsökre vezet a meg nem árasztott vérnek idegműködése. A merre szem tekint zöld — mindenütt zöld; a szomszédos János és svábhegyek erdőiből bejárogat a tilinkó szavú sárgarigó a csicsergő kenderikével, mert zavartalan, teljes és biztos nyugalmat találnak a ringó faágakon, öröklött ösztönből tudják, hogy a krisztinavárosi lakótól nem lesz bántódásuk, legjobban tanúskodik e mellett a Gellérthegy- utcza elején a járdaküszöböt szegélyező valamely pinczefenékről előkerült márvanykő öreg- betűs következő vésete : „Es liegt allhier, Ein liebes Thier Es írass kein Stroh Es írass kein Heu Es war ein kluger Papagei.“ S a mint fölértünk a nyaralókkal tellő | naphegy fensikjára. megelégedetten tekinthe | tünk a pesti oldal tömött palota soraira, kő- | varaira, mert eszünkbe juthat az az örök | igazság, hogy úgy köti meg az ember szabad elméjének élvezetes csendes bolyongását — valóságunk e földöntúli adományát és Isteni tűzét — a természettől elvont ilyen kőhalmaz, mint a hogy a ketrecz megtöri — megfékezi a nemes vadat, mig a uyilt szabad mező futásra ösztönzi, — ragadja a lovat — a szabad lég pedig elmélkedésre és bölcsességre serkenti az elmér. Haeffler István. Az Országos Magyar Iskola- Egyesület óvodái. 12. Bpest fö-és székvárosi VII. kerületi rákosi közművelődési és jótékony egyesület (elnöke : Stetig Géza; titkára: Hemmer Márton) népkönyvtárt tart fönn. vasárnapokon népies estélyeket rendez; van jól szervezett és vezetett dalosköre, és hozzájárul a magyar istentisztelet feutartásához, .izonkivül gondoskodik egy óvoda fentartási szükségleteinek beszerzéséről is. — | Óvodáját — melyet 111 kisded látogat — eddig 1900 frttal segélyeztük. 13. A serkentésünkre és kedvezményezésünkre, a község buzgalma és az állam segélyével az 1890. évben létesült pestmegyei czinkotai óvodát eddig összesen 1087 fit 15 krral segélyeztük. 14. A bács-bodrogh-megyei Uj-Futtak jobbára németajkú községben egy magyar óvoda felállítására és fentartására alakult óvodaegyesületet (elnök: Eigl József apát-plébános,) eddig> elé összesen 250 frttal gyámolitottuk fontos i missiója teljesítésében. — Jelenleg az óvodát ! Katona Erzsébet képzett óvónő vezetése alatt 1 átlag 100 gyermek látogatja. 15. Gömörmegye északi, exponált tót nyelvű vidékén hazafias, magyar nemzeti mis- siót teljesítő és 80 kisded lelkének magyar szellemben való ápolásáról gondoskodó oláhpataki községi jellegű állandó gyermek-mene- dék-házat. két évi fennállása óta. 150 frttal segélyeztük. 16. A románság nagy tömegébe szigetként beékelt aradmegyei nagyhalmágyi magyar iskolára eddig 300 frtnyi segélyt fordítottunk. 17. A mehalai (Temesmegye) nőegyesület gyermekkertjét 45 frttal segélyeztük. E gyermekkert a jobbára román ajkú községben évente ILI gyermeket ápol magyar szellemben. 18. Krassó-Szörénymegyében, Suska községben, az ottani görög-keleti okleveles tanító Blasin Sándor, a felnőttek számára magyar nyelvi tanfolyamot nyitván : kérésünkre a ntn. vallás- és közoktatásügyi minister, e tanfolyam számára, különböző fali térképeket, szemléltető képeket magyar és román nyelven különböző Írott és nyomtatott fali olvasótáblákat küldött. 19. Az aradmegyei Magyarád községben lakó csekély számú magyarság, hogy gyermekeit az elrománosodástól megmentse, Áradni egye tanfelügyelőjének buzdítására, házról- házra járva, a szószoros értelmében kéregetéssel, összehozta azon összeget, melylye! az 1895 96. tanév kezdetén egy magyar iskolát nyithatott, — Az ottani románság nem jó szemmel nézte ezen intézményt : a tanítót elvertek, sőt még a nejét is bántalmazták és a magyar iskolaszék elnökét, az anyagi megrontás fenyegetésével lemondásra bírták. A közigazgatasilag kinevezett uj iskolaszék azonban (elnök: Fek- ler Károly: gondnok: Popp Vilmos: jegyző : Póder Gyula) nem csüggedt, jólehet az amúgy is szegény magyarság a további segélyt és áldozatot meghozni r. legjobb akarat mellett sem volt képes. A különböző egyesületekhez és az államhoz fordultak tehát segélyért. Az állami segély késett, a különböző adományok pedig csak a felszerelésre voltak elégségesek, de nem nz iskola további fentartására. Ily körülmények között fordultak sürgős segélyért egyesületünkhöz, mely az illetékes tanfelügyelő meghallgatása után 160 frtot küldött, hogy ezeu iskola fen maradását legalább egyelőre biztosítsa, A vallás- és közoktatásügyi miniszternek pedig megszivlelésébe ajánlotta egyesületünk az itteni viszonyokat. Az iskolát — melyet jelenleg az állam is 267 frttal segít — 12 magyar, 6 német és 32 oláh kisded látogatja. A románok beleunva a hasztalan küzdelembe, most már megszüntették áskálódásaikat az iskola ellen és a község különböző ajkú lakói barátságos viszonyban élnek. 20. Budapest székesfőváros törvényhatósága az 1891. évi május hó 18-án és folytatva 14 én tartott közgyűlésében egyesületünk javára megszavazott Andrássy Gyula-féle alapítvány kamataiból évenként, 5 évi kötelezettséggel. 400 frtos évi jutalomdijat létesített egyesületünk az Audrássyak ősi fészkében, Zemplénmegyében, a magyar nyelv terjesztésében buzgólkodó tanítók, óvónők és tanítónők megjutalmazására. — Eddig e czélra 200Q frtot fordítottunk, mely összegnek ünnepélyes kiosztására éveukint „a magyar nyelvet és népnevelési Zemplénmegyében terjesztő egyesületiét (első alelnök : Fejes István : titkár : Bereg- száiszy István) kértük föl. Ezen egyesület az utolsó részlet elküldése után beszámolt az évenként megküldött 400 frtnyi jutalom miként történt felhasználásáról. E szerint a juta lomdijakat mindig a kir. tanfelügyelő javasla tára azon tanerőknek Ítélte oda, kik a zemp- lénmegyei tót ajkú községekben, úgy az iskolában, mint a társadalmi életben, a magyar nyelv és szellem terjesztése körül a legnagyobb buzgalmat fejtették ki. A jutalmak kiosztását a nép és az illető iskolai elöljáróságok közre- vonásával a járási főszolgabirák hazafias és tettekre buzdító beszéddel, minden alkalommal nagy ünnepélyességgel eszközölték s a magyar haza iránt való szeretet ébresztése mellett az alapítvány nevét viselő nagy férfiú iránt is lerótták a kegyelet adóját. Szóval a jelzett egyesület arra törekedett, hogy a kiosztott jutalmak erkölcsileg minél gazdagabban kamatozzanak, Az Andrássy-féle jutalomdijbau 5 év alatt 54 tanerőt tüntettünk ki 50—100 frtnyi jutalmazásokkal A felügyelőbizottság elhatározta, hogy az Andrássy alapítvány kamatai egyrészét, vagyis az évi 400 frtot, még egy évig Zemplénmegyében, a jelzett czélra értékesíti, de — tekintettel a különböző vidékekről egyesületünkhöz érkezett jogos megkeresésekre — e kamatokat másutt, esetleg más czélra fogja fölhasználni. A budapesti nem magyar ajkú, de a magyar nyelv elsajátításában kiváló tanulók megjutalmazására., a közgyülésileg megszavazott 200 frtnyi összegből az I. kerület 30 frtot, a IV. kerület '40 frtot, az V. 50 frtot és a X kerület 25 frtot, összesen 145 frtot vettek igénybe. Ezen czélra eddig összesen '?oöö frtot adtunk ki. (Vége.) Adakozzunk az Országos Magyar Iskola Egyesület perselyéke.
