Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-06-01 / 16. szám

Nagyon sok üres lakás van Budán és vidékén, a kül- és beltelkekeu, a minek az oka részben a hirtelen fel- szöktetett, házbér, más oldalról az hogy e miatt meszszebb vidékre mennek ol­csóbban nyaralni. Legkedveltebb nyaraló helyeink üresek. Nem jó van ez igy, segítsünk rajta, mert alig voltunk az emelkedés kezdetén, alig virradt, már is alkonyul. A szellemi élet összpontosításából fejlődik az ipar és kereskede- 1 e m. Hiában beszéljük mi azt, hogy pártoljuk a budai ipart és kereskedel­met, ha nincsenek fogyasztók és igy sem iparunk, sem kereskedelmünk nem indul meg a versenyzésben. A legtöbb ember nem vásárol Bu­dán, mert a tárgyak elégtelenségéről, nem jó minőségéről és drágaságáról panaszkodnak. Ez a panasz csak fele rész­ben igaz, mert iparunk és kereskedel­münk áldozatokkal is a tökéletesedés utján vau. Meg van az anyag, csak egy kis jóakarat mindkét részről s a siker el nem marad. Budán és vidékén nem ismerik a budai és vidéki ipart és keres­kedelmet. pedig az egyes czégeknek bő alkalmuk van azt aBudaósVi- d é k e hasábjain hirdetések, leírások alakjában bemutatni. Mi hangoztatjuk ugyan, hogy pártoljuk a budai ipart és kereskedelmet, de a legtöbb iparos és kereskedő nem hangoztatja azt, hogy pártoljuk a Buda és Vidékét, hirdessünk abban és fizessünk arra elő. A lapnak a magyarosodás terén tett szol­gálatai, felszólításának eredményei még számosabbak lennének, ha a szolgálatért több viszontszolgálatot látna. Bocsánatot kérünk, hogy ezt a kis házi ügyet belekevertük midőn erről arról Írunk, de az egyetemek elhelye­Budapest, 1898. (2) bad akaratra czólzok mostan. Mentségére ana­lógiát is említek. Azt az urat, a kit legelőször szólítottak Adámnak. Itt azonban nem állapodom meg hosszas időkig, mert valami bornál) os sejtelem dereng elmémben, hogy e tárgynál számtalan perczekig, talán-talán évmilliárdokig tudnék — ha lehetne — elmélkedni. Igaztalan valék. Ez az ur még többet is tett életében. Sokkal többet. Sok-sok aktákat intézett el az állategészségügy köréből, ezért azután évi kétezer darab tallérokat emelt el az állam pénztárából több éveken keresztül. Mostan azonban magánéletében fogok turkálni amíiygyürüs kezeimmel. Ekkor azt látom, hogy eun«k az egyénnek szive is vala, a mely tárgy- gyal ő nem csupán élettani funktiókat végzett, hanem szeretett is. És sok-sok regények gázzal világított képei villannak most szemeim elé. A legelsőről nem szólok rögtönösen, hisz azok olyanok, hogy életvégen is világosan, tiszta zomanczosan látszódnak. Hanem a többiről. Hősünket látom itn fiatalos hévvel csókolni csinos nőket, különféle tulajdonságokkal bírókat. És ezek a csinos nők — olyik érdek nékül ÍB — visszacsókolják barátunkat, a inig ő hul­lámos barna fürtü fiatal. Azonban a barna fürtök ritkulnak, soka- »ondak a mély ránczok, hősünk egyedül marad. 0 ugyanis elmulasztotta azt, bogy a sok csinos nő közül egyet magánjogi szerződéssel lekössön élte végéig. Egyedül marada.v. A történetnek pedig vége volna, de im édes idyllt bevezető fuvalom lágy szellője csap meg. Derék ebet látok, mely megosztja hősünkkel az egyhangú életet, kőibe pedig csahol, ugat. Édes idyll közéig, ebesaholast ueszelek, kutyaugatást hal­lok ........ BU DA és VIDÉKÉ l zésének oly fontos kérdése után, mely a budai ipar és kereskedelem fellendü­lésének kezdete, más nagy munkához fogunk. Ez a fürdő ügy rendezése, a hatóság részéről való figyelembe része­sítésére való ösztönzés. Ezzel a kérdés­sel, melyről már sokat irtunk, még töb­bet, behatóbban, szakszerűbben fogunk í foglalkozni. Az egész világon egy csomó­ban, oly kedvező fekvéssel és szép vi­déken anynyi fürdőhely nincs, mint Budán, s ezek szomszédsága a vidék klimatikus gyógyhelyre hivatott. A mint a székes főváros helyes fürdő politikát kezd. Buda a szellem, a mű­vészet, ipar és kereskedés városa a Du­nántúl központja lessz világ forgalommal. A kerületi választmányoknak, elöl­járóságoknak, Pest vármegyének szép és fontos feladata, hogy erről tanács­kozni kezdjenek. Az egész után követ­kezik a részlet. Fürdőinknek rendezése, ismertetése szóval a fürdőügyek emelése kincseket hordát ide össze Európával. Me­leg forrásainkat kertészetre, ipari czé- lokra használhatjuk fel s Buda és vi­déke az egész művelt világ kedvelt találkozási helye lenne, na élénk a fürdő élet, kényelmesek és jutányosak a fürdők. Vidékünk Svájczal versenyez szépség­ben, egészségességben. És ez a sok I kincs itt hever majdnem értéktelenül. ABuda és Vidéke a helyi közlekedés fejlesztésénél is közremun­kált, valamim a hidak építésénél is, hogy Buda is legyen Pest, mert Buda nem Pest volt eddig. A hidak és az olcsó közlekedés minden hegy­ormunkra és a vidékre fejlődésünknek szintén feltételei és biztosítékai. Csak­hogy az üzérkedést azt mindenünnen távolítsuk el. Elég a tisztességes nyere­ség, a telkek busás értéke. Eddig és ne tovább, a felcsigázással magunk alá vágjuk a fát. A kik pedig ezeken az általunk sür­getett hidakon Budára jönnek, legyen okuk, hogy miért jöjjenek ide üdülni, szórakozni, akár télen akár nyáron. Té­len lehetnek téli kertjeink. Korcsolya­pályánk fekvéséiben ritkítja párját, az Istenhegy téli gyógyhely. A legkülönfélébb téli sportokra hivatott Buda és vidéke. Vannak téli uszodáink is. Télen talán, ha állandó s z i n - i házunk leszsz, miért több közleményt irtunk, ha a Vigadó, — melynek léte- i sitésében nekünk is részünk van — fel­épül, vig társadalmi élet lehet Budán. Eljön azonban a tavasz. Majd minden be van építve. Nincs köztér, nincs gyep, hol játszani, futkosni lehet. A Zug li­getben, Istenhegyen, Lipótme- zón, a Gell ér ten, Lágymányo­son csak magánosok kegyelme juttat ezekhez az élvezetekhez és nagyon ke­vés városi köztér. Aquincu m, a római fürdő elhanyagolt. A Tabánban köztér nincs, a Vízivárosban, Ó-Budán, Uj lakon, Orszgáuton nincs. A Krisz­tina város elején ott van a Horváth- kert s a végén a Városmajor, a Vérmező. A Horváthkert hamar megtelik, vasárnap alig lehet mozogni. Junius, 1. A vérmezőből fog maradni egy kis tér mi parkírozható, a Városmajor be­építését is kezdik hangoztatni, pedig ez páratlan jó hely és szép park lehetne belőle egy kis gondozással, a nedvesség megszüntetésével (alagcsövezés.) Lenne itt hely az úri nép és a nép és gyer­mekek számára. Szóval Buda emelke­désének szintén feltétele a helyes parkozás. A lövölde környéke szin­tén rendezendő, itt a Mar czibá nyí­rét. Ebből szép szórakozó és üdülő helyet lehet teremteni. Ó - B u d á n a Remetehegy parkíro­zásáról beszélnek. Bizony ráférne az ó-budai szép hegyekre egy kis szépítés és legelőször a homokbányák és tégla­gyárak rendezése a hegy csufítások be­szüntetése. Tessék egy kicsit tovább menni a tégla- és mészégetőknek. A Rézmál, Zöldmái, Pálvölgy és Csatárka rendezése a közbirtokosság és annak buzgó vezérei működése folytán munkában van és a közmunkatanács is hozzálátott. A Sashegy és v i d é k e ellátása is érdemes arra, hogy erre gondoljanak az intézők s megadják ennek is vala­mint a Németvölgynek, Orbánhegynek, Mártonhegynek a>zt a mi megilleti. Kelenfölden, Lágy m ány o s o n történt ugyan már valami, de ez még édes kevés. Szóval sok és nagy munka vár még reánk is, a Buda és Vidé­kének sok hasábja telik meg addig, mig felébred igazán az a jó érzék, mely hatóság és magánosok részéről Buda és vidéke emelkedését biztosíthatja. Az ördögárokon kívül sok árok, sok ut van a mit rendezni kell; p. o. a Diósárok és útja. Következik a sürgősségben talán első az elsők között, a hegyi lakók salakjainak elvezetése, a szemét­szállítás kérdése, mit a duna- balparti vállalkozóra kel­lene bízni. Ezek a feladatok szintén feladatok, de hogy mennyi van, azt legjobbau a közönség érzi és tudja és beszélheti el a Buda és Vidékében, a mire minden- j kit kérünk. Panaszaink és bajaink nyil- | vántartásából következhetnek azok or- ; voslásai. ERDÉLYI GYULA. Községi ünnep Bndaeőrsön.*) Már a múlt évben rendezett s annak ide­jén e lap hasábjain méltatott budaeőrsi szőlő és gyümölcs kiállítás alkalmából megtartott ün­nepségek elvitázhatlan jeleit, szolgáltattak a község közönsége minden szép és jóért lelke­sülő érzületének, — s mindazok iránt érzett hálás elismerésének, kik az ő jólétük előmoz­dítása ezéljából bármily csékéiységgel közre­működnek. A szeretet és hála érzetének mindeme uyilvánulásait, sokszorosan fölülhaladják azon­ban a legközelebb lefolyt ünnepségek, a midőn a valódi érdem, az önzetlen és odaadó mun­kásság elismerésere nyílt alkalom Ezen alkalmat a község közszeretetben és osztatlan becsülésben álló plébánosa Ulmer Györgynek esztergomi czimzetes kanonokká történt kinevezése nyújtotta, — mely legfelsőbb *) Mait számunkban már közölttik röviden, most a részletes külön tudósítást adjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents