Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-05-21 / 15. szám

Budapest, 1898. (4)

BUDA és VIDÉKÉ

Május. 21.

rén négy hófehér méntől vonva, baloldalán két múzsa : a táncz és zene múzsái ; a lovakat egy arnorette vezeti. A függöny baloldalán Apolló temploma látható, ^melynek lépcsőzetét az ének és zene művészetek női alakja foglalja •1. a talapzat alján van a szerelem allegóriája. A középrészt krt múzsa foglalja el : Melpho- mene a dráma és Tália a vigjáték múzsái, ezek lábánál hz oroszlán mint a műveszetek hatalmának jelképezője. Ezektől balra latható még a bohózat allegóriája : egy baehansuő ki a felhőkön ülve üdvözli Apollót, lábánál játszik egy csörgő sipkás amourette a thyrsus bottal. A jobb oldalon áll a népszínmű allegóriája, jelképezve egy magyar paraszt legeny és ma gyár leauy képében, megettük egy alföldi tanya — helytelenül — sötét eziprusok árnyékában, ennek a részletnek előterét egy sphinx zárja be, mint az örök tudás forrásának jelképeim] e. A lépesőzet jobb oldalán a magyar czimer paizsa latható körülvéve gyümölcs cső portozattal, mely a közéj) térig halad, ahol két éneklő amourette zárja be az allegorikus előfüggöny csoportozatát. Az éneklő amourettek a bymnust daloljak egy hangjegyes könyvből, míg a jobb előtér nyitott könyvéből Vörös- inarthy Mihály „Szózata“ olvasható, körülvéve egy piros szalaggal, melyre legnagyobb ma gyár költőinknek nevei vannak felírva. A függönyt dicséretes buzgalommal Végh István a színház festője festene meg.

Ismerőseink.

Fadrusz János.

Ki ne emlékeznék ssives olvasóink közül a millenáris esztendő azon fényes pontjára, a mely fényes pontot a pozsonyi Mária Theré- zia szobor leleplezése képeste. Ott volt az ország ízine-java, élén aieretett királyunkkal, hogy leleplesze azt a márvány darabot, a melybe művészi kéz véste a magyar nép uralkodójához való ragaszkodásának egyik legszebb képét.

A művész, kit e remek alkotása egy- szerre Magyarország egyik legkitűnőbb szobrászává tett: Fadrusz János.

Tehetségével és nagy szorgalmával küzdötte fel magát, fel arra a polczra, a melyen ma mindenkitől tisztelve és szeretve áll.

Pozsonyban, .1858 szeptemberében született. Szegény földmives szülők gyermeke volt, a kit, mivel taníttatni nem bírtak, lakatos inasnak adtak. Szorgalmasan tanulta e mesterséget, a ha szabad ideje volt, rajzolgatott es farag csalt E szorgalmának meg is volt az eredménye 8 évvel később, most már mint legény, Pozsonyban, egy kapu tervezésért arany érmet; kapott. Nemsokára ezután besorozták katonáid;, A katonaságból való kilépése után sanyarú élet vart reá. Különböző vállalkozásokba fogott, míg- végre a zay-ugróczi műfaragó iskolába került, a hol kis tárgyaknak fából való kifaragá- S^Val foglalkozott. E közben folyton rajzolga tofct s így nemcsak faragaszatí de rajzolási ■ tehetségével is felkeltette feljebbvalóinak figyelmet. Az 1883 iki pozsonyi kiállításra küldött kisebbszerii szoborművé volt az, a melyek a tárlat rendezőjének Baiká-nak s egysiersmmt a közönségnek figyelmet is magára vonta, a mely attól fogva érdeklődéssel kísérte városa szülöttének, A tehetséges fiatal művésznek sorsát. Batka, a ki Fadruszbau igen nagy tehetséget látott, Tilgner Viktor, kitűnő bécsi szobrásznak ajánlotta, a ki fel is hozatta őt Becsbe, s műtermében alkalmazta. Miután a pozsonyi takarék- pénztár 600 frtos öwtöüdijját elnyerte, Hell mernek, a bécsi szobrászati akadémia tanárának vezetése alá került, a ki 2 és fél évi oktatás alatt a fiatal művéé« tehetsegét minden

irányban kiművelvén, képessé tette remekek alkotására. Elhagyva a bécsi akadémiát, előbb Pozsonyban, majd Budán létesített szerény műtermet, a melyben sok mellszobrot és alle gorikus caoporrozatot készített egyesek megrendelése folytán. E szobor művei közül leg- neveietesebbek az emberi korszakokat ábrázoló allegorikus csoportozatok. a melyeket Palugyai Ferencz számára készített a művész Nevezetesebb mellszobrai közé számíthatjuk Rónay és Neisaidleréit.

Budapesten, a hol mindezen működése mellett Fadrugz még jóformán isrneretleu volt, akkor tűnt fel, a mikor a képzőművészeti társulat 1000 frtos pályadiját a „Krisztus a keresztfán4- czimü művével elnyerte. Ettől kezdve a dicsőség dédelgetett kegyencze lett. Aa 1000 frtos pályádij elnyerésével egyidejűleg szülővárosa a Mária Therézia szobor tervezésével bízta meg. 1896-ban leplezték le © remeket. Ugyanebben az évben nyerte el a kolozsvári Mátyás szobor tervezésével az első dijat.

Most e hatalmas művén dolgozik, a mely semmiben sem áll előbb teremtett műve mögött. Mátyás, a szobor főalakja, lován ül ; fején korona van. a tekintetéből a szigor és önérzet mellett kisugárzik a jóság is Most még ugyan csak főbb vénásaiban van meg ez aa alak; a részletes kidolgozás hiányzik A mellette álló főurak. a kik közül egynek mintája teljesen készen Vali. lelkesült tekintetével, riiely- lyei királyára néz szinte élni látszik. Oly hatalmas, egyszerű, s e mellett oly remek mű lesz ez. a mely örökre dicsérvén alkotóját, annak egyszersmint nevét is halhatatlanná teer.di. E mű leleplezése valószínűleg jövő év májusában történik.

Jelenleg mintázza Wesselényi szobrát is, a mit Zi la eh város rendelt meg.

Szorgalmasan dolgozik e műveken, amelyekkel egyszersmint egyengeti magának azt az utat, a melyen már eddig is oly nagy távot tett meg; s a melynek végczélja ott fenn a magasban van. a csillagoknál

Mint műveivel a szobrászat terén kivívta az első helyek egyikét, ép úgy a társadalomban is az elsők közé számíthatjuk ; megszerezvén szeretetre méltóságával s előzékenységével a budai társadalom jó részének tisateletét és igaz szeretetek Egyik legszebb vonaaa, hogy nem dicsekszik művészi mivoltával, nem kérkedik avval, hogy isten lakik benne, hanem szerényen vonja magát vissza minden ilyesmitől, nem gondolva arra, hogy ép ezen szerénységével emelkedik nem csak polgár, de művész társai főié is.

Mint budai lakos építtette palotaszer« lakását és műtermét, a mely a Naphegy északi részén mint egy kis vár áll. Megnyerő külsejével, Ízléses 08 modern építkezési modorával már ni es ziről elárulja a benne lakozó jólétet. Pedig ez csak igen kis részei fedezi fel annak a jólétnek és boldogságnak, mely e palotában lakozik. A kik közelebbről ismerik őt. lehetnének megmondhatói annak, hogy milyen boldogság és jólét lakozik itt, és annak is, hogy ki az, a ki jelenlétével bearanyozza az egész hajlékot, s mennyországgá, a művész mennyországává teszi azt a naphegyi lakot. Akik ismerik szeretett, művészünket, csak azok mondhatnák meg, hogy az Isten nemcsak nagy tehetséggel, de kedves jó feleseggei is megáldotta, a ki igazan megérdemli azt a rajongó »■ereietet, a melyei férje hozzá ragaszkodik.

Büszkék is vagyunk arra, hogy Fadruszt mint budai polgárt üdvözölhetjük, de még büszkébbek arra, hogy őt, kedves nejével együtt szintén ismerőseink köze számíthatjuk.

Schmidt Gyula.

Különfélék

— A budai korcsolya- es játéktér.

Hosszabb felhivást közöltünk egyik múlt számunkban, melyben a duna jobbparti kerületek intelligencziáját hívtuk fel a Christen-telken létesítendő korcsolyacsarnok- és játéktér ügyének támogatása érdekében. Hiszszük, hogy e felhívásunk nem marad a pusztában elhangzó szó s reméljük, hogy e közegészségi tekintetben annyira fontos intézmény létesítéséhez mindenki, a ki csak teheti, lelkesen hozzáfog járulni, nemcsak erkölcsi tekintetben, hauem anyagi áldozattal is. Hogy az eszmét az intéző körök mennyire fontosnak, kivitelét pedig mennyire sürgősnek is-; merik, mutatja az a körülmény, hogy a több év óta parlagon heverj g giz- gazzal ölraagasságra benőtt Christen- telkefc rövid idő alatt megfosztották éktelenségeitől s ma már csaknem egészen plauirozva és kicsinosítva áll & szemlélő elölt. Á korcsolya- és játéktér kérdése tehát immár a legkomolyabb megoldása felé közeledik, annál kívánatosabb tehát, hogy említett fel Hívásunknak — melyet tudtuukkal egyeseknek is megküldöttek — minél nagyobb és minél eredményesebb foganatja legyen. Bizton hiszszük, hogy a kik eddig- elé minden jó ügyben jó példával előljártak, ennek a fontos intézménynek létesítése elől sem fognak félrehuzódni.

— Az ó-budai választás. Megtörtént 0 Budán a képviselőválasztás, melyen — mint ismeretes — két jelölt állott egymással szemben : Vészi József és Országh Sándor. A szavazás reggel 9 órakor kezdődött ; a, választók tizenként mentek a terembe és sorsolás utján a Vészi-párt kezdte a szavazást. Bizalmi férfiak voltak a Vészi párt részéről: Pichler Győző orsz. képv. és Stern József, az Országh-párt részéről : Palotai Jenő és Kugler József. A szavazás nagyon lassan indult meg. úgy hogy tiz óráig alig adtak le többet 70 szavazatnál. Déli 1 órakor a szavazatok aranya ez volt: Országh Sándor 180. Vészi József 90 Déluiáu 2 órakor; Országh Sándor 265, Vészi József 112. Délután 3 órakor: Országh Sándor 387, Vészi József 137. Ekkor Vészi kijelentette, hogy a jelöltségtől visszalép, mire az elnök délután négy órára kitűzte a választás végét, mely idő leteltéig Országh Sándorra leadatoit összesen 532 szavazat, úgy, hogy Országh több mint 400 szótöbbséggel az ó budai kerület képviselője lett.

Az iskolaszékből. A VIII. kér. I. sz. iskolaszél; tekintettel a mai kaszárnyaszerű iskolaepitési rendszerre, a mely a gyermekeknek egy helyre való zsúfolásával a közegész Bégre csak károsam hat. a községi ^iskolák decentralisatióját kérelmezte a székes főváros tanácsától Ez az ügy a vízivárosi iskolaszék legutóbbi ülésén szintén szóba kerülvén, hasonló felterjesztés intéztetett a tanácshoz annál is inkább, mivel az említett rendellenesség részben a budai oldalon is tapasztalható, a mennyiben péld 1 II. kér. medve utczai iskolaépületben egy fődéi alatt 3 igazgatás mellett 1200 uál több tanuló nyer oktatást, természetesen a képzelhető legtarkább váltakozást rendszer mellett.

—- Iskolátogatás. A székes főváros tanács» a főv. iparostauoncz-iskolákban folyó raja-