Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-28 / 48. szám
VI. évfolyam 48 sz. (Mindszent hava.) Vasárnap, november 28 Budapest. 1897. Hetenként megjelenő lap a közigazgatás BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS , közgazdaság és társadalom köréből A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖN YE. Szerkeszti: EIKDELTI Or^rTTIL^N.. KI ADO-HIYATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre <» korona, évnegyedre 8 korona. SZERKE SZTOSEG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Harcz, vagy béke! A „Buda és Vidéke“ küzdelemmel bár, de a lelkesedésnek füzével jelöli meg, hogy a magyarság zászlóvivője legyen itt — Budán és vidékén! Kibontotta a zászlót és fennen lobogtatja a budai hegyeken, a bérezeken, az alatta elterülő lapályokon. Magyarok akarunk lenni érzésben és nyelvben, ettől bennünket el nem tántorít* senki és semmi! Ez volt a czél, ez volt a küzdelem kezdő pontja. Haladtunk erős akarattal, de csendesen. sok jó szavakkal, soha erőszakkal. A mag elvetődött, csírázott és gyümölcsöt is termett. A „Buda és Vidéke“ úttörő volt és a kik ebbe a lapba csak egy sort is írtak, azoknak lelkét áthatotta a magyar érzés, a röghöz kötött hazafias lelkesedés. És bár a „M agyar iskola egyesület“ erkölcsi támogatását hivatalos átiratban küldte hozzánk, kicsiny- lendő az az eredmény, a mit felmutatni tudunk. Elismerjük, resteljük! Kicsinylendő, mert nincs hozzá elég erőnk ! Erkölcsi támogatással a kezdet nehézségeit nem gyűrhetjük le. A sváb gyereket — áldozatok árán _ megtanítjuk a népiskolákban magy arul, és mikor pelyhedzik az álla, ka- l tona sorba jut, kiszolgál és vissza ke- ' rül községébe, németül gagyog máfcká- j jával,az apósával, az anyósával, és ezzel j j kárba vész egész törekvésünk, pénzünk, j Újból kell kezdenünk a nehéz fela- ! datot. az uj csemeték újból apáik nyom- ' dókáin haladnak. Hangzik az idegen szó, hegyen, erdőn, a mély utón, az aszfaltos járókon és nem restellj kínálni portékáját az a sváb, a ki szabad polgára, a szabad magyar hazának. Tűrünk szeretettel; izgatottságunkat elnyomjuk lelkünk mélyén, de tudatára nem jön az az idegen nyelven beszélő itteni honos, hogy ezt a mi nagy türelmünket meghálálja magyar szóval. Hát egy állampolgárra nézve olyan nagy nehézséggel jár megtanulni, hogy ez a csomó fa 5 kr., 5 tojás 12 kr., a tejszin félliterje, a babnak literje eny- uyi és ennyi ? Majd bekövetkezik egyszer az az idő, hogy megszakad a mi türelmünk fouala, és visszaviheti falujába portékáját, aki elég szemérmetlen, itt a haza földjén idegenül beszélni. A magyarság megtudja huzni magát; kenyeret eszik egy-két esztendeig, szűkölködve bár, annyi önmegtagadás lakozik majd benne, hogy uémet nyelven kínált élelmi czikkeiből se testének, se lelkének nem kell egy falat is. Magyarország szive mellett Budapest székes főváros környékén itt van beékelve egy pár sváb falu, és ennek a lakossága megcsökönyösödött. Nem érzik ezek az emberek az újabb áramlat szelét? Egy erős, hatalmas és biztos alapon álló ország nyelvében él. Ezréül éve elmúlt, hogy gyökeret vertünk, a magyarok vitézsége oltalmazta Europa nyugatát. Jogunk és jussunk van hozzá, hogy a ki itt lakik e vérrel szentejt földön, magyarul beszéljen. Elég volt már a czirógatásból, hajlani kell Magyarország állameszméje előtt, hajlani a nyelv előtt. Budapest piaczán, a vásárcsarnokokban hangozik a magyar szó ! Magyarul beszéljen utczáinkon az úr, a paraszt. Magyarország vagyunk, tisztel és becsül a világ művelt nemzete. Zeng- zetes nyelvünk van, Vörösmarty, Arany és Petőfinek nyelve; ezredéves nyelv; hajlékony a szerelem suttogására, erős a harczi riadóra, tüzbe, csatába, bömbölő ágyú dörejbe. A mi édes nyelvünkön beszéljenek és a magyarnak vitézsége az ismétlő puskákkal szemben is megvédi a magyar hazát. Szeretjük mi egymást vallás küBUDA és VIDÉKE TÁRCZÁJA.“ n Emlékeim aszabadságharczáből. Irta ; Dr. Hatat a Péter. VII. Klapka György tábornok ideiglenes hadügyminister, feljött Debrecenből s május ld-én volt a főhadiszálláson. 0 még az ostrom előtt járt itt, s az Angol királyné szállónak ablakaiból távcsövön vizsgálta a várat, s egyéb értesítéseket is szerzett annak erősségéről. Debreezenből. miután meggyőződött, hogy sem Kossuth, sem a nemzetgyűlés nem tartják szükségesnek a hosszadalmas ostromot óo erőpazarlást — azt irta Görgeinek, hogy vonuljon el. s üldözze az ellenséget a felső Dunánál. Görgei május 7-iki levelében tudatta vele ellenkező nézetét. A táborban is kezdettől fogva vitás kérdés volt. hogy minek fordultunk vissza Komáromból Buda felé, s miért nem mertünk Győrön túl az ellenség után?.... Győrben és N y i t r á n a mi csapataink állottak. Miért szakítottuk félbe a további előnyomulást?... A Rákoson, az isaszeghi csata után második hadtestünk — majdnem tízezer ember és negyvenuyolcz ágyú — táborozott a főváros szemmeltartása s az ellenségnek megtévesztése végett. Talán elég lett volna Heutzi körülzáro- lására is ?... Most még két hadtest és egy hadosztály jött Buda alá, úgy, hogy harmincz- ezeren táboroztunk itt. . . száznegyvenkét mezei ágyúval és több mint ötezer huszárral... Hát csakugyan sok volt a jóból... A huszároknak nem volt egyéb dolguk, mint a lovaikat goudozni ; mi tüzérek is száz- negyveukét mezei ágyunkkal szinte csak annyi hasznot tettünk, vagy nem sokkal többet, mint & huszárok. . . Mindkét fegyver nem nézte mit csinálnak a bakák, meg utászok és árkászok... s az ostromló nehéz ágyuk. Bayer ezredes,. Görgei táborkarának főnöke, szinte az ellenség további üldözése mellett nyilatkozott: azt akarta, hogy Győrből Pozsony és Bécs felé menjünk és nem Budára ... í ; . ■ ' • De ha már ide kellett jönnünk, a főve- ’ zérletnek elébb tájékoznia kellett volna magát Budavár állapotáról, s nem könnyelműn az első megérkezéskor megrohantatni a várat. . . Már Klapka figyelmeztetett erre. Csak a sikertelen megrohanás terelte vezérletünket a komolyabb munkára Az eddig elvesztegetett tiz nap elég drága ára volt az okulásnak. Ha rögtön az első nap hozzá fognak az ostrom ütegek alakításához, melyeket Komáromból kellett volna magunkkal hoznunk : úgy nem ülünk tizennyolcz napig Budán. Az ostrom ezen módja a meggondolatlanság jellegét viselte magán. Most pedig egy napi, bármily sikeres • bombázás után, rögtön támadást, általános j rohamot parancsolni : az is elhamarkodott cse- j lekedet volt. Május 16-án éjfélre rendelte el Görgei | az általános rohamot. | Aulich és Nagy Sándor hadtestei álrohamot intéztek, de esetleg valódi rohamba kelle átmenniük. Nagy Sándor hadtestének feladata volt, a faltörő ágyuk által ütött rést megrohanni, útjában a kertek vasrácsait szétrombolni, s az ott levő házakon át a szabad közlekedést helyreállítani. A u 1 i c h n a k és Kmettynek a vízművek ellen kellett tün,,Nyelviben él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava
