Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-15 / 33. szám

Augusztus 15

ÍB fektethető, a mire egyébbként a hadapród iskolának is szüksége van s e csatorna az ördögároknak éppen ezen a telkek felőli part ján fog feküdni; mindezeknél fogva a középi- tési bizottság javaslatára megengedtük, hogy e telektömbön 300 □-öles parczellak legyenek létesíthetők, úgy azonban, bőgj’ e terület megmarad a III. ik övezetben s e helyen csakis nyaralószerüleg lehet építkezni.

Mialatt a Városmajor környékének sza bályozására vonatkozó terv revíziójával foglalkoztunk, a székes-főváros a városmajori faiskolában mintegy SOOOQ-ölnyi területen játszó és lapdázó helyet kívánt létesíteni és javasolta, hogy a kiszemelt területet átszelő s a szabályozási tervbe eredetileg fölvett 12 öles út fölhagyassék.

A játszóhely ideiglenes létesítése ellen nem volt észrevételünk, de a szóban forgó utat el nem ejthettük, mert arra szükség van.

A szabályozási terv idevonatkozó részének revíziója alkalmával ugyanis tekintettel kellett lennünk arra. hogy a közeljövőben napirendre kerül a fogaskerekű vasúthoz vezető második közúti vasút építésének ügye és a vágányok elhelyezésére a keskeny Város- major-utcza már lejtszini viszonyainál fogva is alkalmatlan.

Egyébként ez az út folytatása lesz a Krisztina-körut és Csaba-utcza között, az Ördög-árok bebolto andó vonalában tervezett 12 öles útnak, tehát a Retek-utcza és a Vá- rosmajor-utcza között nagyobb közlekedés lebonyolítására fog szolgálni s a Városmajor- utcza forgalmának egy részét is át fogja venni.

A már szabályozott Diósárok mentén fog ez az út lekanyarodni s egyesülve a Vá- rosmajor-utczával a fogaskerekű vasutig, illetőleg a Budakeszi-utig fog elvezetni és a budai uj közkórháznál teret alkot.

A Diósárok és a fogaskerekű vasút közötti részben a tervezve volt 12 öles utat fölhagytuk, de a fogaskerekű vasút pályaudvara mentén az eddigi szabályozás helyett egy 6 öl széles utat iktattunk be.

A Klotild szeretetház és a Diósárok között tervezve volt utczát elejtettük. A Kis- Svábhegyre vezető útról a vizgyógyintézet mellett lefutó árkot a Városmajor-utczára merőleges 8 öles utczába helyeztük át olyképen, hogy ez az árok a városmajoron keresztül az Ördögárokig folytatandó. Á Városmajor-utcza és a 12 öles út közti terület beépíthető, inig a Városmajornak a 12 öles út és Retek-utcza közti részét parknak tartottuk fönn. Az ezekről szóló általános terv hozzájárulás végett most a székes főváros tárgyalása alatt áll.

A régebbi szabályozási terv szerint az Ilona-utcza 6 öl szélességben a Donáti-utczáig volt kihosszabbitandó, még pedig olyképen, hogy az Albrecht útba való mai kitorkolasánál a jelenleg 6.6% emelkedéssel biró szakasza 3'5%-nyira csökkent volna.

Az Albrecht út ugyané szabályozási terv szerint a mai emelkedési viszonyainak megtartásával lett volna szélesbitendő. Mivel a varba vezető és kedvezőbb emelkedésű Palotainak megépítésével az Albrecht-út elveszítette azt a fontosságát, melylyel korábban bírt, az illetékes Hatóságok még 1887-ben elejtették annak tervbe vett kiszélesbitését ■ a jelen esetben pedig a székes főváros kezdeményezésére az Albrecht-útba torkolló Ilona- utcaának a Donáti-utczáig való meghosszabbítását ej tettül el. mert e meghosszabbítással csupán az az előny járt volna, hogy mintegy 45 méter hosszúságban az Ilona-utcza 6• 60/0-T»s emelkedése enyhült volna, a minek azonban Bemmi jelentősége sincs, a mikor e mellék- utczának fő utczája, az Albrecht-ut 7%, sőt he yenként nagyobb emelkedéssel is bir. Mivé^ ^ pedig a régi szablyozásnak e helyen való keresztülvitele a 3144 11141/130 c

11142/131, 11143/132, továbbá a 11144/133 I sz. magántelkek fölösleges kisajátítását tette volna szükségessé, a nélkül, hogy a vele jaro nagy költség az elért közlekedési előny- m el aranyban állott volna és mert az ittlevő *g)eduli középület: a Ferencz József intézet

Budapest, 1897. (4) ____ _

fe

lé a 6 ölre kiszélesítendő Ilona-utcza emelkedési viszonyai kedvezőbbekké válnak s ez az intézet az Albrecht útnak tervbe vett meg- hosszabbitásával a nyugati oldaláról is hozzáférhetővé lesz és végül az Ilona-utcza közlekedés dolgában semmivel sem kerül hátrányosabb helyzetbe, mint a szomszédos utak. vagy maga az Albrecht-ut, mindezeket figyelembe véve a szabályozás módosítást több érdekelt fél felfolyamodásának figyelmen kívül hagyásával a belügyminiszter ur is jóváhagyta.

B UD A é s VI D É K E

Magyar szavak.

A Buda és Vidéke szerénytelenség nélkül számolhat be azzal, hogy a magyar nyelv és magyar szellem érdekében minden alkalommal síkra szált. Örömmel látja azt, hogy a magyar törvényhozásnak oly kitűnő és régi tagja, mint Madarász József tett a magyar kifejezésekért kérdést a közoktatás tár ez ab bójához (miniszter). Egyik múlt számunkban ismertettük a fürdő egyesület jelentését és ebben az ismertetésben is, mint annyiszor tettük, megróttuk a tudományos életben a kifejezéseket. Mint eddig úgy ezután is minden alkalommal küzdünk azért, hogy Magyarország magyar nyelvű és magyar szellemű legyen.

Budavidéki birtokos és országgyűlési képviselő az érdemes Madarász József kérdő szólását és a választ ide iktatjuk. Meg vagyunk győződve, hogy Wlassics Gyula ezen a téren is kifejti erejét.

Madarász József a sajtóhoz, hírlapírókhoz. a társadalomhoz és képviselőtársaihoz fordul egy kéréssel : lehetőleg szorítsák ki az idegen szavak használatát nyelvünkből és hozzák vissza az 1830 tói 1848—49-ig élt jeles költők és hazafiak kifejezéseit. A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez ezt az interpellá- cziót teszi: 1. hajlandó-e e bajt megfigyelni és hatáskörében elkövetni mindent, hogy a helyes és jó magyar szavakat idegen szavak ki ne szorítsák, sem az irodalomban, sem a hírlapokban, sem a, törvényhozás termeiben; hanem hogy nyelvünk folyton, műveltessék;

2. hajlando-e oda hatni, hogy a magyar tudós társaság állapítsa meg. hogy a közhasználatba felkapott idegen szavak másként fejeztessenek ki helyesen magyarul; és az ezt megállapító szótár — ha keil az állam hozzájárulásával és akttént nyomassák k , hogy a közönség azt kiállítási áron szerezhesse meg? (Általános helyeslés.)

Wlassics Gyula vallás- és közoktatás- ügyi miniszter azt hiszi, hogy az egész Ház rokonszenvvel fogadja Madarász amaz óhaját, hogy kerüljük az idegen szavakat, a mihez ő hozzáteszi, bogy kerüljük az idegen szó- füzéseket is. A mi tőle telik, meg is teszi ennek érdekében, de arra nem vállalkozik, hogy minden terminus teknikus — a szóló bocsánatot kér az idegen kifejezésért — magyarul is megneveztessék, különösen nem arra, hogy a természettudományban a nemzetközi kifejezéseket ílyféle magyar szavak helyettesítsék: iblany, éleny, köneny, légeny stb. Az inrerpelláczióra kedvezően felel és megjegyzi, hogy a mi a tiszta magyar nyelv szótárát illeti, az akadémia most is foglalkozik ezzel a. kérdéssel, ő pedig az akadémia figyelmét külön leiratban is föl fogja hívni ene a tárgyra. (Általános helyeslés)

Madarász József tudomásul veszi a választ. A Ház szintén.

Ismerőseink.

— Árnyak és fények Gyulai Kálmán.

Egy kedves jó barátunkat temettük el, a nagy költő és iró Gyulai Pál leányfalusi birtokos fiát Gyulai Kálmánt. A jó anyag úgy elveszett az emberekből, a szív annyira kihalt, hogy a kinek szíve és jelleme vau az ma már

legtöbbnyire oly ritkaság, mint Gyuszi barátunk volt.

Gyulai Kálmán annak a három árvának egyike, kikhez és kikről Gyulai Pál Az éjféli látogatás czimü örökbecsű költeményét irta. A három árvából, kiket korán elhunyt anyjuk a költő szép versében siri álmából gondozni járt, kettő halt meg — az az most a második, a mi kedves Gyuszink. Ki volt ő? Egy valódi költői lélek, telve kegyelettel a régiekhez, közötte apjához, kit bámulva imádott és a kinek költészetében es irodalmi munkásságának tiszteletében élt ez a nagy tehetségű férfi.

Mulatság között vagy bárhol bíráló észszel, lelkesedéssel ismerte el és védte apja véleményét szemben azokkal, kik véleménye ellen kikeltek.

Gyönyörű példája ez egy költői lelkű fiú szülő tiszteletének. Előtte senki sem volt nagyobb apjánál. Atyját félte, szerelte és tisztelte. Lehet, hogy mint valódi őszinte jellem, még apjával szemben is tartózkodó volt.

Gyulai Kálmán boldog életet élt, szeretve szerette családját és kedves ifjú nejét. Szíve telve volt költészettel, mit derülten élt át és a költészet kincsét nem pazarolta el papiroson. Átélte a legszebb hangulatokat, de nem fejezte ki Írásban. Szeretett azok között lenni, kiknek együtt.léte egymásra költészetet j suga.1 és megbecsülte az utolsó bohémé t.

I Szíve ritka arany szív volt. Tudott nevetni a nevetőkkel és sírni a silókkal. Soha meg nem bántott senkit Bosszúval nem élt. A megbocsátás erényét nagylelkűen gyakorolta, pedig a daliás időkbe illő bátorság lakozott a kis termetű, de óriás szellemű ember szivében. Nem volt benne gyűlölet, csak szeretet.

Eltemettük, és azt kérdjük: minek is van hát szív és a szívben szeretet ? E. Gy.

Az uj budai szerb püspök.

A görög-keleti szerb püspöki zsinat, mint Kalocsáról jelentik, — tegnapelőtt tartott ülésében Bogdánovits Lucziám. szent-eudrei arkimandritát és mostani püspöki vikáriust választotta meg budai szerb püspökké. A választás titkos szavazással történt a pátriárka három jelöltje közül. Az első helyen Bogdánovics volt jelölve. A választásban hat püspök vett részt, a pátriárka elnöklése mellett. Közülök Gruics Mihály károly városi. Nikolics Miron pakraczi és Opácsics Germán bácsi püspökök a pátriárka által előterjesztett három jelölt : Bogdánovics, Szevies és Tedeschi közül Szevicsre adták szavazatukat, mig Popovics Nikanor temesvári és Zmejanovics Gábor verseezi püspökök Branko- vics pátriárkával Bogdánovics Lucziánra szavaztak. A választás eredménye ezzel eldőlt, mert a pátriárka a votum conclusivum jogával bir és azzal élt. A szoros értelemben vett keleti egyházak püspöki zsinatjainak szavazási rendje szerint a keleten a püspöki zsinaton elnöklő pátriárka nem szavaz, mert ő erősiti meg a választás eredményét. Magyarországon azonban a megerősítés a király apostoli joga s igy a pátriárka is szavaz s a szavazatok egyenlősége esetén ő dönti el a szavazás ered- ménjrnt a neki föntartott votum conclusivum jogával, llyformán Bogdánovics Lucziáu, budai szerb püspökké történt megválasztását fö (terjesztik a királyhoz, kérvén a zsinat választottjának megerősítését.

Bogdánovics püspök rokona a pátriárkának, egészen fiatal ember még, néhány hete csak, hogy harminezéves lett Tanulmányait Magyarországon végezte s általában magyar érzelmű embernek tartják. Jogot is végzett. Egerben. 1891-ben szerzetes lett s kinevezték a bácsi egyházmegye szentszéki jegyzőj ének. 1897. január elsején a beocsiui kolostor apát