Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

Február 28.

Budapest, 1897; (5)

— Divat. A farsangi tudósítások névsoraiból mindenki észreveheti, hogy a hölgyek csupa kicsinyített nevekkel jelennek meg p. o. Pistike. Lajoska, Rózsika, Juliska, Laczika s még jobban elferdített, naptárakban fel nem fedezhető nevekkel. A negyedik farsang után azután megkomolyodik a név, a főkötő alatt másra ajakul, néném asszony korban pedig újra változik. Ez ostorozandó divat. A kedveskedésnek ezt a kényszerét meg kell törni.

— Zöldmál fejlődése. A székes főváros III. kerületéhez tartozó Zöldmál-dülői ház- és telektulajdonosok egyesületének választmánya a napokban elhatározta, hogy a közmunkák tanácsához folyamodványt intéz, a melyben a dűlő részletes szabályozását fogják kérni. Továbbá elhatározta, hogy a vízvezeték és útépítés ügyében, mivel e tekintetben a bit tokosság minden áldozatot meghozott, most már a belügyminiszterhez fordult és ez évben megkezdi i a tömeges házépittetést.

— A budai közvágóhíd elhelyezéséről. Zsák Hugó nagy feltűnést keltett felolvasásának közlését mai számunkban befejezzük. Jövő számunkban közöljük az építészetben tekintélyes és minden véleményében iránytadó P a 1 ó c z i Antal tanár czikkét a budai közvágóhíd e 1 h el y e z é s é r o 1. Erről a tárgyról egy Ízben Kauser József ismert műépítész irt a Buda és Vidékében.

— Halálozások. Kreutzerl Jakab, az ismert óbudai polgár, ki képviselő jelöltnek is fellépett, szélbiidés következtében 46 éves korában meghalt. Lelkes ember volt, kit úgy életében mint halálában kelleténél több gunynyal szóltak meg. — Nagy Írón, egy kedves fiatal leány, Nagy Sándor és Lül- ■ley Erzsébet gyermeke, hosszas szenvedés után •meghalt.

— Az eskütérí hid építése. Az egész vonalat lerombolják, nyomát nem találja meg, még a legöregebb tabáni volt szőlősgazda sem. A Döbrentey utczának a másik felét az uj hid feljárójáig elpusztítják. Elpusztul az egész környék. Kereskedőknek, iparosoknak, a dohánytőzsdék- nek helyet kell cserélni, a mi nagy gondot ad. *Ott még békével és tisztességgel megéltek; ősin erte egyik a másikat, és segítette akkor, ha bajba került anyagilag csak pillanatnyilag. Most már mindennek vége van! Augusztusban egy egész utcza sor eltűnik. A Döbrentei utczának arra a kiszögellésére, a hol most a piacz van nem Ösmer többé senki sem. Volt, és nincs !

A 3 liba vendégfogadót csak a régi döczögős •omnibusz kocsisok emlegetik majd akkor, a mikor hajba kapnak, hogy kinek volt igaza. Bontanak, rombolnak, és a tavasz beálltával a csákányok tompa ütése mutatja majd, hogy a megszokott utcza során uj élet kél. A sors egyi- két-másikát ide-oda veti, és ki tudja, hogy ebbe a nagy hangyagomolyba találkoznak-e még egyszer ? A Tabánnak ez a fejlődése Budára nézve óriási fejlődésnek az előfecskéje de ki tud a jövőbe belátni? A közlekedésnek ez az uj Vonala vájjon előbbre viszi-e a kiskereskedők, a kisiparosok megélhetési forrását itt a mi ol- -dalunkon. ki tudná ezt előre megmondani? Adja az Isten, hogyboldoguljunk mi úgy, mint ■a Duna balpartja.

— Meghívó. A budapesti I—III kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipar- társulata és temetkezési egylete által az 1897. évi márczius hó 23-án délután 4 órakor a II. kér. Medve-utcza 6. sz. házban levő „Fáczán“ vendéglőben tartandó XIV. rendes évi közgyűléséhez. Tárgysorozat: 1. Megnyitása a közgyűlésnek az elnök által. 2. Három tag kiküldése a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítés végett. 3. Felolvasása az 1896. évre vonatkozó ■elnöki jelentésnek. 4. Előterjesztése az 1896. évi zárszámadásnak. 5. A felmentvény megadása. 6. Előterjesztése az 1897. évi költség- vetésnek. 7. Netáni az alapszabályok 16. §. értelmében tett indítványok tárgyalása. 8. III. kér. válaszmányi tagok megválasztása. Az elnökség. Jegyzet. Az alapszabályok 16. §. értelmében a közgyűlés csak akkor határképes, ha

B U D A és VIDÉKE

40 tag jelen van, ellenesetben az összehívás 4 heti határidőn belül ismétlendő. Tiszte ettel felkéretnek tehát a t. ez. tagok, e közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni, nehogy egy újbóli összehívás által a pénztár kétszeres kiadásokkal terheltessék. A társulati gyűlés után a temetkezési egylet közgyűlése fenti tárgysorozattal szintén magtartatik.

Alakulás. A budai társas életben jelentékeny számot tevő budai polgári kör választmánya R u p p Zsigmond elnöklése alatt igy alakult meg : elnökök lettek L u d v i g h János és Hampel Sándor, igazg.: Fro m m a n n István, gazda: Depóid Lajos, titkárok : Blau Oszkár, dr. Bozóky Adam és Debreczeny István, pénztárnok 0 11 Lajos, ellenőr G a 11 n e r József, ügyész Rónay Károly dr., köuyvtárnok Buday József dr.

— Legyen világosság. A Mikó-utcza és Vérmező-Attila-utcza sarkán nincs lámpa. E miatt sok baleset és veszély történhetik. Kérjük az elöljáróságot, hogy gyujtasson itt világot.

— Bmlji-Császárfiirdő kitérő. A magyar királyi államvasutak igazgatóságának értesítése szerint kereskedelemügyi magyar királyi Miniszter úr ö nagyméltósága rendeletéből a budapest-dunajobbparti körvasuton fekvő Buda gyártelep kitérő neve, „Buda-Császárfürdö kitérő“-re váltóztattatott.

— Kisfaludy színház. Ünnepélyesen nyílt meg a Kisfaludy színház. Az ország és a főváros legelső emberei jelenlétükkel emelték a ' hazafias érzést, mely a közönséget eltöltötte. Prém József fenkölt megnyitó költeménye csak fokozta a lelkesedést. Az előadás előtt Serly által igazgatót Pannónia nyitány tanúságot tett a jól szervezett zenekarral és Serly művészi és hangszerelő képességeiről. A műsor a színház egy hetes történetében, a mint a napilapokból látható volt, csodálatraméltóan ügyes és változatos. A talaj, a mibe Serly a magyar művészet magját elvetette, nehéz. Maga a föld és az elemek kötik meg a gyöke- rezést. Nagy ébredésre van O-Budán szükség, hogy a mag kikeljen és viruljon. Adja Isten, hogy Serly nemes igyekezete a magyarosodásnak szolgáljon és eloszlassa a közönség fagyát,

a miről elődjei és Krecsányi is beszélhetnének s ni é g valaki más is.

— Podgyász házhoz szállítási hivatal a m. kir. államvasutak budapesti pályaudvarain. A j

m. kir. államvasutak igazgatósága a Budapest ! keleti és Budapest nyugoti pályaudvarok ér- | kezésí oldalain a közönség kényelmére ,,Pod- : gyász házhoz szállítási hivatalt“ rendezett be.

A szállítási hivatal átvételi elismervény ek kiszolgáltatása mellett — szabványos árakért — elvállalja a kézi- és feladott podgyászok házhoz szállítását, valamint egyik pályaudvarról a másik pályaudvarra való átszállítását.

A podgyász kézbesítés az I—III-ik kerületbe naponta kétszer, a többi kerületekbe a reggeli vonatoktól délelőtt, a délelőtti vonatoktól dél. a déli vonatoktól délután, a délutáni vonatoktól az est folyamán s az esti vonatoktól a sürgősebbek esti 10 óráig, a többiek másnap délelőtt V29 óráig eszközöltetik. A kézbesítési dijjak mindjárt az átadás alkalmával, vagy pedig a házhoz szállításkor fizethetők, Budapest, 1897. február 14-én. Az igazgatóság.

— Kinevezés. A III-ik kerület anyakönyv- vezetőjének Márkus Imrét nevezték ki. Márkus Imre egyik legképzéttebb tisztviselője a fővárosnak ki irodalmi és a társadalmi téren is ismert és kedvelt ember.

— Iskolaszéki gyűlés. A Krisztinavárosi iskolaszék február hó 23-án tartott üllésén Ni- derman Gyula elnökölt. Két fontos ügy felett tanácskoztak, hogy szegény iskolás gyermgkelc felniházására egyesületet alakítanak s a gyer- mekbedok betiltását kérik. A Szidonits árvák ügyében megindult mozgalom felkarolását is elhatározták és a Svábhegyi iskolánák két teremmel való megtoldásáta tanácsnál kérelmezik.

— Kartársak elismerése. Szép kitüntetés érte újabban ismét S o in 1 y a y Józsefet, a székes fővárosi magyar-árvaház igazgatóját s a hazai tanítók országos bizottságának egyik elnökét. A „Sáros-megyei áll. tanítóegyesület.“ megemlékezvén a fáradhatatlan munkásságra, lelkes tanférfiunak égy negyedszázadon át kifejtett buzgó működésért, őt a tanügy terén, de különösen a tanítói jogos érdekek megvédése és előmozditása körül szerzett érdemei- neh elismeréséül tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló remek kivitelű díszoklevelet Láng Mihály, eperjesi áll. óvóképezdei igazgató s egyesületi elnök 4 tagú küldöttség élén e hó 26-án nyújtotta át a derék tanférfiunak, mit az a meglepetéstől elérzékenyiilve, hálás köszönettel fogadott. Megemlítjük itt. hogy Somlyayt lapunkban is buzgó munkatársát, nem először érzi ily kitüntetés tanító társai részéről ; a fehérmegyei, nógrádmegyei, vértesaljai tanítóegyesületek már régebben megválasztották őt tiszteletbeli tagnak. Ez ujabbi kitüntetés jele annak, hogy Somlyay még ma is lelkes munkát végez a tanítóság érdekeiért; ezért becsüli őt nagyra az ország tanítósága.

— Aurora. A budai körben f. hó 26-án az Aurora magyar Írók, művészek és szinpártoló egyesülete értekezletet tartott. A szervező bizottság elnöke Bartók Lajos, alelnöke Beksics Gusztávné. Az értekezleten a Il-ik kerület előkelőségei közül úgy hölgyek, mint urak számosán jelentek meg. Beksics Gusztávné előadta a tőle megszokott szellemességgel az egyesület czélját, melynek kimagasló pontja az hogy az egyesület Budád akar letelepülni a Vigadó közelében és színház építést tervei, melyekhez a budaiak részvétére számit. Erre lelkesített Bartók Lajos is Rupp Zsigmond szívélyesen mondott Isten hozottat a vendégeknek és biztosította őket a budaiak legkivált a második kerület lelkesedéséről. Erre megindult az eszmecsere sok hévvel, sok tűzzel. Hisszük, hogy ez a tűz nem fog kialudni. A tárgyhoz jövő számunkban szólunk hozzá.

— Válasz Tömör Ferencz urnák. E lapok legutóbbi számában a „budai panaszkönyv“ czim alatt teljesen jogosult kifakadás foglaltatik a közúti vasúttársaság ellen. Alaptalan azonban az a szemrehányás, a mit t. czikkiró úr közleménye végén a budai bizottsági tagoknak tesz, mert a ki figyelemmel kisérte a közúti vasuttarsaság vonalainak villamos üzemre való átalakítása alkalmából úgy a vasúti albizottságban, valamint a rendkívüli közgyűlésen tartott tárgyalásokat, az emlékezni fog, hogy ép a budai bizottsági tagok voltak azok, a kik a budai vonalakra vonatkozólag is egységes tarifát, a budai összes vonalakra szakaszjegyeknek behozatalát, és az átszállási forgalmat követelték és az összes II. kerületi törvényhatósági bízott1 sági tagok — háromnak kivételével — épen e í miatt nem járultak hozzá a szerződési terve- j zet.hez, mert a budaiaknak ez a jogos kérelme I a törvényhatósági bizottsági tagok többségénél méltánylásra nem talált. r. s.

Közöltük a félszóllalást. Ez alkalommal kérjük a választmányok és bizottsági tagok értekezletét, hogy a budai közönség jó tájékoztatása végett iilléseikről kimeritö tudósitcisokkal lássák el a Buda és Vidékét.

— A tanítok „Eötvös-alapja“. A budapesti szállodatulajdonos és vendéglős urak közül a múlt tanévben 47-en, a folyó tanévben pedig 54-en adtak egy-egy, a tudomány- egyetemeken, vagy egyéb fő- és szakiskolákon tanuló ifjúnak ingyen déli ebédet, s ily módon 61 vidéki tanitó helyzetén könnyítettek. A fö- és székváros derék polgárai, a szállodás es vendéglős urak, kik e nemes cselekedetük által legalább 6100 frt hasznot adnak az „Eöt vös alap“-nak s ez által igaz hálára kötelezték a hazai tanítóságot, a következők: 1. Balázs-Horváth József IX., soroksári-uteza 5. sz. — 2. Bauer János, I., dísz-tér 17. sz. — 3 Be| reczky Lajos, IV., „Erzsébet-szálló“. — 4 i Blaschka István, VII., király-uteza 110. sz. — \ 5. Bojcsics Simon, I. Szarvastér 4. sz. — 6 \ Buchinger Alajos, I ., Vár, tárnok utcza 14 sz.