Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-28 / 13. szám
Budapest, 1897. (4) BUDA és VIDÉKE Márczius 28 erre használt zsákok (burkolatok) az eladó pecsétjével (ólomzár) zárandók le, ha^ csak erre illetékes állami magvizsgáló állomás részéről ólomzárolva nem volnának. Mindazokban az esetekben, melyekben vető- és fümagvak magkereskedők részéről számla vagy más külön Írásbeli értesitvény mellett szállíttatnak, köteles az eladó mag- kereskedő az A) melléklet szerinti nyomtatvány egy példányát csatolni, melynek a szállított vető- vagy fűmag burkolatán alkalmazott jel, a mag fajának, illetve válfajának, származásának, valamint tisztasági és csírázó - képességi %-ára vonatkozó köteles megjelölés kitüntetésére szolgáló rovatait az eladó kitöltheti. Vető- és fűmagvaknak, mint „nyersárunak“, termelők részéről magkereskedők részére történő eladásoknál és a magkereskedők egymás közti forgalmában a jelen ha- tározmányok — az illető magvak fajának, illetve válfajának, valamint eredetének vagy származásának megjelölésén kívül — nem kötelezők. Lóbér- és luczerna-magvakat, ha azok nem teljesen arankamentesek, termesztés czél- jából forgalomba hozni tilos (1894: XII. t.-cz. 51. §.), úgyszintén az egyéb vetőmagvakat is, ha azok a mezőgazdaságra (növénytermelésre) káros gyomok magvait tartalmazzák. 7. Abraktakarmányok alatt értetnek az állatok táplálására használt és a jelen hirdetményben fentebb felsorolt termények és termékek. Abraktakarmányok, ha 25 kilogrammon felüli mennyiségben iparszerben hozatnak for- galomb t, valamint az iparszerben előállított vagy kezelt és a kereskedelmi forgalom tárgyát képező 8. Állati, növényi és ásványtrágyák, illetve trágyaszerek hozatnak forgalomba, a mezőgazdasági termények stb. hamisításának tilalinazásáról szóló 1895. évi XLVI. t.-cz. végrehajtása iránt a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur által 1896. évi jun. 9-én, 38 286 sz. a. kiadott rendelet szabályai irányadók. Mezőgazdasági termények, termékek és czikkek közforgalmának ellenőrzésére elsőfokú hatóság a székes fővárosban az illető kerületi elöljáró, az elkövetett kihágások fölötti bíráskodásra pedig első fokban a kerületi elöljáró, II od fokban a közigazgatási bizottság, III-ad fokban a földmivelésügyi miniszter illetékesek. Az idézett törvény értelmében, a ki mezőgazdasági terményeket, stb. hamisít, vagy hamisításra alkalmas anyagokat e czélra hirdet, vagy e czélra forgalomba hoz, hamisított mezőgazdasági terményeket stb. hoz forgalomba, a mennyiben a cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá a ki mezőgazdasági terményeket stb., habár azok nem is hamisítottak, oly elnevezés alatt vagy oly megjelöléssel árul, illetve hoz forgalomba, mely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illet, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, végül a ki a többször említett mezőgazdasági termények stb. ellenőrzésével megbízott hatósági közegeket ezen működésében akadályozza, az ellenőrzést meghiúsítja. 1 hónapig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen hirdetményben felsorolt mező- gazdasági termények, termékek és czikkek iparszerű előállításának, illetve forgalomba hozatalának módozataira vonatkozó és helyütt kivonatosan közzétett, de az 1896. évi július „ 9'én, 38.286. sz. a. kiadott földmivelésugyi miniszteri rendeletben egész terjedelmében megállapított rendőri tilalmak és rendelkezések, a mennyiben azok az eddigi gyakorlatot megváltoztatják, nevezetesen pedig a fej, margarin, vető és fümagvak s trágya- nemüek elárusitásánál, valamint az abrak- takarmányok tápanyagtartalom szerinti eladásánál kötelezővé tett feliratok és megjelölések alkalmazását elrendelő határozmányok 1896. évi szeptember hó 10-én lépnek érvénybe. Budapesten, 1896. évi augusztus hó 10-én. Az I. kerületi elöljáróság; Olhauser Pál, s. k., elöljáró. Ezekből láthatjuk, mily szigorúan intézkedik ez a törvény. Nem elég, hogy érzékenyen megbüntetik, de be is zárják s ezen felül még a lapokba is kiírják a nevét. Óva intjük tehát közönségünket, hogy minden ilyen hamisítástól tartózkodjék. Budáért. A közelmúlt időből ismét több intézkedést jegyezhetünk fel, mely Buda fejlődését, haladását segíti. Mi a mulasztásokat, késedelmeket megrójjuk, de a javunkra történteket készséggel naplózzuk el. Kelenföld jövője érdekében tekintélyes és befolyásos szakértők czikkeit hoztuk s minden igyekezetünkkel megkönnyítettük a kelenföldi kör buzgóságát. Kelenföld jövőjére fontos és döntő a dohánygyár felállítása. A kelenföldi kör most hogy a Baross utc.zai dohánygyár áthelyezése, a napi kérdések sorára jött. a fővárostól a kelenföldi dohánygyárnak telket kért. A telek ma a fővárosnak egy krajczárt sem jövedelmez és igy könnyen lemondhat róla. Minthogy a telek a kelenföldi állomáshoz tervezett diagonális ut mentén fekszik, ezen pedig már a jövő évben villámos vasút jár: a dohánygyárat a főváros bármely részéről könnyen meg lehet közelíteni. Kedvezőnek mondja a kérvény, hogy a Tabánból és Ráczvárosból, továbbá a közellevő falvakból elegendő és olcsó munkaerőt kapna a gyár. De az ott levő telkek olcsósága lehetővé teszi azt is, hogy ott munkásházak épüljenek Mindezek után arra kéri a kelenföldi kör a fővárost, hogy azt a komplekszust ajánlja föl a pénziigy- ministernek. A főváros értesülésünk szerint nem fogja teljesíteni a kelenföldi kör kérését, mert a dohánygyár közönséges üzlet, a mely busás jövedelmet hajt a kormánynak. De nem ajánlja föl a telket azért sem, mert ha a kormány értékesíti a belsőtelken levő dohánygyárakat és raktárt, jövedelmükből megfizetheti az uj telket és a dohánygyárat olyan modernül rendezheti be, a hogy csak akarja. A főváros indokait bár bírálhatnánk, de nem bíráljuk, s azt hisszük, hogy azért »kelenföldi dohánygyár meglesz. Végre megtörténik az, a mit sokszor sürgettünk, a Bécsi kaputér rendezése. Az elhanyagolt vár a rendezéssel szépülni fog. Az Ovodautcza teljes megnyitásához szükséges telek megszerzésére nézve sikerült a tulajdonossal megegyezésre jutni, úgyszintén a Promontori-ut kiegészítéséhez szükséges három telekre nézve is, a melyeknek négyszögölét 3 írtjával fogja a főváros beváltani. Az újlaki telekfoglalások ügyét további eljárás végett, áttették a közmunkák tanácsához. A közmunkák tanácsa a Lipótmezőn épített hadapródiskola északnyugati részén megnyitott utczát Riad ó-utczáuak, a délkeleti részén levőt pedig Hidász utczának nevezte el. A II. kerületi Nagy-Rókus és Fillér-utczák nyitott uj utczának a tanács a R ó k u s h e- g y i lépcső (az ut lépcsőzetes), a Trom bitás utczából a Rókushegyre vezető útnak pedig a Rókus hegyi u t nevet adta. A két /Uj hid építése következtében a Gellérthegynek és környékének rendezése vált szükségessé. A közmunkák tanácsa a rendezési tervek czélszerű kidolgozása és kivitele végett kívánatosnak tartja, hogy közegei a külföldön tanulmányozzák az efféle rendezési munkákat s e végre Bakos János műszaki tanácsost, továbbá Franczek Imre és Sigray János miniszteri főmérnököket tanulmányútra küldi. Mind a három szakértő jól isméi) a budai viszonyokat és át van hatva i lésük azzal az ihlettel, mi egy oly természet kincs, mint Buda rendezéséhez szükséges. A czitadella lebontása szeptember hónapban már várható. A Gellérthegy fejlődése ez által rohamosabb lessz. Csak azután a monnumentális stylus valami tarka egyveleggé ne alakuljon át. A citadella átalakításához a „Buda és Vidéke" már hozzá szólt, s annak idején még részletesebb tervekkel fog szolgálni. Budapest jobbparti korona- takarék- és hitelszövetkezet. A „Budapest jobbparti korona-takarék- es hitelszövetkezet“ folyó évi márczius hó 25-en tartotta alakuló közgyűlését a budai polgári kaszinó dísztermében. A budai kereskedők és iparosok szövetkezve létesítették ezt az üdvös korona-önsegélyző egyesületet, mely hivatva vau a budai kiskereskedők és kisiparosok érdekeit minden irányban előmozdítani, miáltal egy régóta eszlelt hiányt pótoltak és a budai ipar és kereskedelem egyik igen fontos tényezőjét alapították meg. A székes-főváros balpartjan immár több ily intézmény létesült, melyek mindegyike a gondolható legüdvösebb hatással vau a kisipar es kereskedelemre, mit legjobban az bizonyít, hogy mindezek az intézetek virulnak. Ennek oka egyedül ott keresendő, hogy a legkisebb iparosnak mód van nyújtva arra nézve, hogy egyszerre nagyobb összeg áll rendelkezésére, anélkül, hogy ezen összeg visszafizetése nagyobb gondot okozna neki, mivel azt a legkisebb heti befizetéseivel törleszti, mely befizetések után ő a szövetkezet évenkinti jövedelmének reá eső osztalékát is élvezi. Ily formán a pénz, melyet neki ez az intézet hitelbe nyújt, igen olcsó s előnyös visszafizetési feltétel. A budapesti jobbparti korona-takarék- és hitelszövetkezet tagja mindenki lehet, ki hetenként legalább egy korona betétet fizet. Ezt az intézményt, mely a budai kisipar és kereskedelem virágzására igen nagy horderejű, mi is örömmel üdvözöljük és felhívjuk a budai összes polgárságot csatlakozásra es felkarolásra Ily intézményt minden lelkes polgárnak támogatni kell, mivel oly szövetkezeti tagok részére, kik hiteit igénybe nem vesznek, kötelező takarékpénztárt kepez, és csekély egy korona heti betétekkel szép tőkét gyűjthet mindenki. Az alakuló közgyűlés vezetésére Perin- g e r Ferenczet kérték fel, ki a közgyűlést szép szavakkal megnyitotta és a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Mayer Ernő, a hitelesítésre Dr. Frim Jakab, Jaukovics József és Romleh- ner Lajos urakat szólította fel. A virágzással biztató szövetkezetnek 96 tagja 986 üzletrészszel lévén, az alakulást kimondotta. Az alapszabályok felolvasása es egyhangú elfogadása után a választások következő eredmenynyel történtek meg : Igazgatóság: Peringer Fereucz, elnök, Krausz Dávid aleinök, Schimmerlik Mór vezető-igazgató, Frey Alajos, Grünwald Samu. — Felügyelő bizottság: Stampfer Márton, Wolf Mártou, Biermaun J. Henrik, Bányai Béla, Steinbock József, Dávid Béla, Schwartz Mór. Választmányi tagok: Arnold Róbert, Beck Oszkár, Biermaun József, Brück Aron, Dauneberg Miksa, Faludi Ágoston, dr. Friinm Jakab, Gál Iguácz, Glatz István, Hartmann István. Hein Lipót, Jankovits József, Klein Jakab, Löwy Adolf, Mayer Sándoi;, Morgenstern Endre, Pártényi László, Petrik Márton, Pressburger Vilmos, Roralehner Lajos, Rössler Károly, Schimmerlik Miksa, Bchönfeld Adolf, Spitzer Albert, Sugár Pál, Stampfer Adolf, Stetmer Géza, Trettina József, Werner Ferencz, Záborszky János. P ó t t ág o k : Albecker Sáudor, Ernst Adolf, Fraokeudorffer Lajos, Heisler Jaroslav, Hódosi Sándor, Lőwy Frigyes, Maderlik Ede, Pressburger Iguácz, Spitz Simon, Tigermann Nándor.
