Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

A szőlöfelujitási kölcsönök. A magyar agrár-és járadék-bank már meg­kezdte az 1896 : V. t.-cz. alapján engedhető szőlőkolcsönö nyújtását. E kölcsönöket a. töi- vény értelmében bizottság engedi, melynek elnöke B e d ő Albert nyug. államtitkár, tag­jai a földmi velésügyi minisztérium részéről: Dobokay Lajos miniszteri osztálytanácsos, orsz. borászati felügyelő és Hagara \ iktor földbir­tokos, mint tanácstagok. Lónyay Ferencz dr., mint titkár és Takács Mihály jószágigazgató, mint póttagok; a pénzügyminisztérium részé­ről Benedikry Béla oszt. tanácsos, mint rendes tag és Lingauer Jenő min. titkár, mint pót­tag; az agrár bank részéről Enyedy Lu­kács vezérigazgató mint rendes tag és Schóber Béla dr. igazgató-helyettes, mint póttag. Az agrár bankhoz már eddig is tömege- , sen érkeztek a kölcsön-kérvények ; a múlt hó- J nap végéig összesen 579 kölcsönkérvény ér- j kezett be, 2,095.667 frt kölcsönért. A bizott­ság eddig tartott hét ülésében 207 kölcsön- kérőnek 701.168 frt 86 kr. kölcsönt szavazott meg. A szőlők fölujitásának ellenőrzésére és felügyeletére hivatott külső szervezet is mű­ködik már, miután az erre vonatkozó utasításo­kat a földmivelésügyi miniszter február 23 iki kelettel jóváhagyta. Eme szervezetnek alap­vonásai, hogy az ország hegyi szőlővidékei egyelőre 16 kerületre osztattak, melyek mind­egyikében egy kerületi szőllő-biztos végzi a teendőket A kerületi szőlőbiztosok kirendelésénél a bank kiváló súlyt helyezett arra, hogy a szolőfelujitás ügyének oly férfiakat nyerjen meg, a kik úgy társadalmi állásuknál, a gaz­da-közönségnél élvezett bizalomnál, valamint szakértelmüknél fogva, hivatottak és alkalma­sak föladatuk teljesítésére. A felekkel közvetetlenül helyi szőlőbiz- i tusok fognak érintkezni, kik a kerületi szőlő- j birtokosok ellenőrzése mellett fogják a közve- tetlen föl ügy eletet és ellenőrzést gyakorolni. \ helyi szőlőbiztosoknál lesznek a kérvény­minták kaphatók, a kölcsön-kérvények náluk is benyújthatók és az ő jelentéseik kapcsán fog a kölcsönrészletek folyósítása történni. Ez a szervezet az igényeknek megfelelő mérték­ben fokozatosan fog életbelépői. A kölcsön-kérvények úgy a kerületi és helyi szőlőbirtokoknál, mint közvetetlenül a magyar agrár- és járadékbankná! nyújthatók be. A kérvényekhez a beültetni szándékolt terület hiteles telekkönyvének A) és B) lapja melléklendő, a mely úgy, mint a kérvény, bé­lyegmentes. A kerületi és helyi szőlőbiztosok eljárásukért a kölcsönkérőktől díjazásban nem részesülnek. A kölcsönöket készpénzben, vagy részben készpénzben és részben ültetési s vé­dekezési anyagokban szolgáltatják ki. Arra nézve, hogy a szőlőfelujitásra szük­séges ültetési anyag kellő mennyiségben a kölcsönvevők rendelkezésére álljon, a földmi- velési miniszter pályázatot hirdetett szőlő­vesszők és oltványok előállítására, a termelők­nek állami támogatást biztosítva. Budapest, 1897. (4) A budai kereskedelmi társulat jelentése az 1896. évről. (Vége.) Tisztelt közgyűlés ! Ismeretes a törvényeinken alapuló az a bírói gyakorlat, a mely szerint kereskedőnek kereskedelmi ügyletből eredő követelését, ha 20 írton aluli volt is, a bíróság, mint keres­kedelmi bíróság, vette elbírálás alá, és a hi­telező kereskedő székhelyére nézve illetékes bíróság előtt engedte követelhetőnek. Ezzel szemben újabb időben a legfőbb itélőszék a kereskedők ilyen követeléseit a kisebb polgári peres eljárás alá utalta s ezzel arra kény sze­ritette, hogy 20 írton aluli követelésének ér­vényesítése végett a vidéken lakó adósa ellen ennek lakhelye szerinti bírósághoz forduljon. Áthatva attól az eszmétől, hogy a hitel a leg­B U D A és VIDÉKE lényegesebb szerepet játszó factor a kereske­delem terén és a legfőbb itélőszéknek ezen elvi jelentőségű határozata épen ennek a hi­telnek lerontására törekszik, felterjesztést in­téztünk a magyar országgyűlés képviselőhá­zához a sérelemnek törvény utján való orvos­lása végett, és ezen kérelmünknek a képvi­selőházhoz való benyújtására Fáik Miksa urat, az I. kerület országgyűlési képviselőjét kül­döttség utján kértük fel. Közművelődési czélokra, szerény anyagi viszonyaink figyelembe vétele mellett, a le­folyt évben is áldoztunk, a mennyiben hozzá­járultunk az ezredéves kiállítás alkalmával tartott kereskedői kongresszus költségeihez, és a kereskedő ifjak társulatának a felnőtt kereskedelmi alkalmazottak szakszerű kiképez- tetése czéljából esti tanfolyam tartására 25 frtot utalványoztunk. A lefolyt évben is éberen őrködtünk a tanonezok szellemi kiképeztetése felett. Vá­lasztmányunk tagjai gyakran látogatták meg a II. kér. kereskedelmi iskolát és társulatunk képviselve volt a zárvizsgálatokon. A társulatunk tagjai gyanánt bekebele- , zett kereskedőknél alkalmazásban állott ke- j reskedő tanonezokat a múlt évbeu is össz.e- irattuk és ezek jegyzékét az iskola igazgató­jának beküldöttük. A kereskedelmi kórház tagjainak összeírását negyedévenként a lefolyt évben is foganatosítottuk és az összeirottak száma 257-re rúgott. Az év folyamán a rendes évi közgyűlé­sen felül 5 választmányi ülést tartottunk, me­lyeken a folyó ügyeket intéztük el. Társula­tunk kebelébe az elmúlt évben 4 tag vétetett fel; kilépés folytán 3 tag töröltetvén, a tag- állomány az 1896. év végével 109 volt. A tanonezok közül 11 nyert segédi ok­levelet és 9 lett tanonczczá felavatva. A békéltető bizottság működésére a le­folyt évben szükség nem volt. A pénztárnok negyedévenként pénztári jelentését megtévén. ezek mindenkor megvizs­gáltattak s különösen az év lejártával a pénz­tárnok által előterjesztett zárszámadás és va­gyonmérleg a számvizsgálók által megvizsgál­tatván, a társulati vagyon következőkép álla­píttatott meg: 1. Jelzálogilag biztosított köl­csönkötvény . . . 3000 frt — kr. 2. Takarékpénztári betét­könyv (192.629. sz.) . 1207 „ 09 „ 3. Egy drb. áll. kölcsönköt­vény (563.497. sz.) . 1020 „ 90 „ 4. Egy darab áll. kölcsön­kötvény (45.602. sz.) . 100 „ — „ 5. Hét drb. budai sorsjegy (40.603, 30.702, 40.491, 10.788, 26.689, 3526, 4782. sz.) á 60 frt . 420 „ — „ 6. Hét darab egyesült buda­pesti főv. takarékpénz­tári részvény á 1230 frt 8610 „ — „ 7. Takarékpénztári könyv (kór- ^ ház-alap) kamattal . . 66,, 22 „ 8. Uj bekebelezések az 1897. évben, vagyonszapo­rulat .........................40 „ — „ 9. Pénztári készlet 1896-dik évben...............................1100 „ 71 „ Ös szesen . 15564 frt 92 kr. A keresk. menház részére elkülönített alaptőke és 1891. julius 22-től járó kamatai . . . 1237 frt 42 kr. Összesen . 16802 frt 34 kr. Elszegényedett kereskedőket a társulat választmánya az elmúlt évben is segélyben részesített. A választmány nevében : Kollár Lajos, Freyberger Pál, ügyész és jegyző. elnök. Márczius"14. A főváros közgyűlése. A főváros közgyűlésén Budát érdeklő tárgyakból megemlítjük Kassits Péter figyelem­reméltó felszólalását a mostoha elbánásban részesülő budai részek, különösen Tabán érde­kében. A polgármester a felszóllalásra meg­nyugtató ígéretet tett. Tudomásul vették a II kér. Korviu-téren emelendő Vigadó epület tervpályázatának ered­ményét, a mely szerint az első dijat (3000 forint) Kallina Mórnak és ArJcay Aladárnak, a második (1300 forint) Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak s a harmadik dijat (800 forint) Orczy Gyulának és Balázs Ernőnek adják ki. Dárday Sándor és társai — mintegy három­százan — kérvényt adtak be az iránt, hogy a Gellérthegy déli részén levő telkek egyrészét kisebb parczellákra oszthassák, nyaralóházak czéljaira. A mérnöki hivatal s vele együtt a középitési bizottság a kérelem teljesitéséhez hozzájárult, azzal, hogy 150 négyszögöles kis parczellákra a területnek csak a felerészét le­het fölosztani s a többi parczellának ennél na­gyobbnak kell lennie. Kikötötték a többek közt még különösen azt, hogy a házak semmi esetre se legyenek bérkaszárnyák, hanem csakis egy­emeletes családi lakások. Polonyi Géza azt az aggodalmát nyilvá­nítja, hogy a nagyon elaprózott parczellák nem azt a czelt fogjak szolgálni, a mi kitűzve van. Kívánatos, hogy az ott építendő családházak telkei tartsák meg a kerti jelleget, s ezt — nézete szerint 300 négyszögölesnél kisebb par- czelláuál elérni nem lehet. (Helyeslés.) Ha tehát ehez a nézetéhez a közgyűlés hozzájárul, kéri, hogy utasitsa a mérnöki hivatalt újabb telek­beosztás készítésére, s arra, hogy jelölje meg azt az övezetet, a hol kivétel nélkül bárkinek is lehet a földterületét 300 négyszögöles par­czellákra osztania. Scheich Károly, Csorba Ferencz, Nagy De­zső, Török György, Máttyus Arisztid s az elő­adó Kun Gyula tanácsos hozzászólása után, a közgyűlés — a tanács előterjesztésének mellő­zésével — elfogadta Polónyi indítványát. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a magyar atlétikai klubnak csolnak-ház és játszó­tér czéljaira, a Császárfürdő előtt fekvő part- terület egy részét átengedjék. Je haldokló, dicső század. Te haldokló, dicső század Mi jutott most az eszedbe. Hogy a modern erkölcsöket Tisztes számba nem veszed be ? Üldözöd a gaz uzsorást, Hajszolod az esti pillét, Proviziós sáfárokat . . . S az ég tudná, hogy kiket még ? A vén gonosz! zárda-szűzzé Változott át most egyszerre,'' 8 kancscsal szemmel tekint minden Tisztességes gazemberre. Lyukas a hordótok nagyon, S ti csak alul dug gat jótok; Pedig fölül s az oldalán Ä mi ki folg, az, az átok. A fája is nagyon redves, Nem állja a tatarozást; Jobb ha a földhöz vágjátok, S kemény fából csináltok mást. Berecz Károly. Különfélék. — Megenyhül a lég. Küzd,.küzd az idő­járás kemény foga a tavasz ébredésével A tavasz fog győzni. Megenyhül a lég, vidul a határ. Kérjük vidéki levelezőinket, hogy mi- I nél többször tudósítsanak községeik viszonyai- ! ról, mert most van itt az ideje, hogy a nya- ' ralási kedvet fokozzuk. ► _

Next

/
Thumbnails
Contents