Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-28 / 9. szám
Budapest, 1897. VI. évfolyam 9. sz. (Halak hava.) Vasárnap, február 28. VIDÉKÉ Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÄSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EEDÉLYI A Duna jövője. (A magyarországi Dunán újabb időkben végrehajtott szabályozási munkák, valamint a székes fővárosban levő és még építendő hidak és kikötök ismertetése.) Zsák Hugó felolvasása. 3 A koronakápolna azon a helyen épült, a hol Szent István koronája sok éven át el volt ásva, s 1853-ban fel lett találva. A folyam közepén egy igen érdekes sziget fekszik, Uj-Orsova, vagy Ada-Kaleh, melynek lakosai törökök, a kik Ausztria-Magyarország védelme alatt állanak. Ez alatt néhány kilométernyire fekszik a voltaképeni vaskapu, mely, mint már előbb mondám, egy az egész folyó szélességén átnyomuló s két kilométer hosszú szik lapudból áll, melynek szirtjei között a hajózás kis viz alkalmával a legeslegveszedelmesebb, sőt gyakran teljes lehetetlenség volt. Ezen körülmény a hajózásra és kereskedelemre annyira hátrányos volt, hogy egy hajózási út készítésének szükségessége az 1871-ben tartott londoni nemzetközi congressuson kimondatott, s ennek keresztül vitele az 1878-ban tartott berlini nemzetközi congressuson Magyarországra bízatott. A munkák azonban csak az 1888. évi 26. tczikkel engedélyeztettek, s 1890-ben vétettek munkába; ma már, mint tudjuk, kevés kivétellel, be vannak fejezve s büszkén mondhatjuk, hogy ezen nehéz munkákat magyar mérnökök tervezték és sikeresen keresztülvitték. Itt a Vaskapunál kiderült, hogy a folyó medrében, a sziklaiadon keresztül viz alatti robbantásokkal utat repesz- teni nemcsak sok időbe és óriási pénzösszegekbe kerülne, hanem a hajózásra nézve is mindig veszedelmes volna, miért is a Vaskapu szirtjeit egyelőre érintetlenül hagyták s azok megkerülésével a jobb, vagyis szerb parton egy 3 kim. hosszú, nyílt csatornát készítettek, a melyen át most már a hajózás fog történni. Ez az a csatorna, melyet felséges királyunk múlt év őszén ünnepélyesen megnyitott. A Vaskapu szabályozása folytán most már az év bármely időszakában a Dunának alacsonyabb vizállása mellett is képesek lesznek majd nagyobb méretű hajók hozzánk feljutni, miáltal előreláthatólag a Dunán való hajózás élén- kebb lesz és a kereskedelem is nagyobb arányokat fog ölteni, minek következtében mind több és több rakodó-partra lesz szükség. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a hajósok folyton panaszkodnak arról, hogy a fővárosban levő téli kikötök, úgymint az újpesti és ó-budai, a főváros felett fekszenek, s igy az oda bejutás a jégzajlás beállta alkalmával igen nehéz, úgy hogy legfőbb óhajuk az, hogy a főváros alatt épites- sék egy téli kikötő. Ezeket tekintetbe véve, már a fővárosi Dunaszakasz szabályozása úgy rendeztetett be, hogy a főváros alatt két ily kikötő legyen létesíthető, a mennyiben két ily medencze alkottatott. Az egyik medencze a jobb parton, a Nádorkert közelében az összekötő vasúti töltés alatt fekszik s ennek kikotrása által egy igen czélszerű téli kikötő alkotható; s ha ezen medencze az igényeket már nem fogja kielégíteni, nem forog fenn nehézség arra nézve, hogy ott az összekötő vasúti töltés feletti inedenczével összeköttetésbe ho- zassék és igy kibővítessék. A másik medencze a balparton fekszik s a Ferenczváros és a Csepel-sziget által van körülvéve. Ebből véleményem szerint nagyszabású forgalmi és kereskedelmi kikötő létesíthető és annak mikénti elrendezéséről épen most folynak a tárgyalások. Minthogy eddig a folyam hosszában a vizen való közlekedésről szóltam, szeretnék még néhány szót azon közlekedési utakról is szólni, melyek a folyón át, az egyik partról a másikra vezetnek. Ezen utak t. i. az állandó hidak. S minthogy az imént a magyarországi Dunán folyamszabályozási és hajózási szempontból a felső határtól az alsó határig haladtunk végig, talán nem lesz érdektelen, ha az ezen útvonalon található állandó hidakat egymásután felsorolom. Ilyen van Pozsotiynál egy, Komáromnál egy, Esztergomnál egy, Budapesten öt, Újvidéken egy. S minthogy mélyen tisztelt hallgatóimat a székes fővárosban levő hidak érdeklik leginkább, bátor leszek még ezekről és építésükről néhány szót elmondani. A legrégibb hidunk a Láuczhíd, mely a negyvenes években épült; két kettős vaslánczból áll, melyeknek vége a két parton levő hídfőbe vaunak befalazva, illetve behorgonyozva s melyek a mederpillérek által tartatnak a magasban; ezen hid építése majdnem 10 esztendőt vett igénybe, és pedig főkép azért, mert a mederpillérek alapozása nagy nehézségekkel járt. A pillérek helyét ugyanis négyszeres czölöpfallal vették körül, a czölöpfalak közti űrt agyaggal tömték ki, s az igy készített rekesz- tékből a vizet kiszivattyúzták. Az igy mesterségesen szárazzá tett rekesztékből a meder fenekén levő anyagot eltávolították, mindaddig, inig egy hordképes rétegre jutottak, mely réteget, különösen a budai pillérnél csak nagy mélységben találták fel. Csak ennek feltalálása után kezdhették meg a tulaj- donképeni falazást, mely munka közben az oszlopot körülvevő rekesztékek töltésein gyakran bajok keletkeztek. Ismeretes dolog továbbá, hogy a láncz felhúzásánál is nagy nehézségek merültek fel, melyek az építést, különösen az akkor rendelkezésre állott nehézkesebb segédeszközökkel, nagyban megnehezítették. Hogy ezen híd a nagynevű gróf Széchenyi Istvánnak, tierney Clark tervei szerinti alkotása, általánosan ismeretes, s még csak annyit említek fel róla, hogy építési költsége hetedfél millió pengő forintra rúgott. A Margit-hid s az összekötő vasúti hid úgyszólván egy ibőben épült 1872 és 1876 közt. Az előbbi 600 m. hosszú s hat nyílással bir, az utóbbi 400 m. hosszú és 4 nyílású; amaz íves, emez rácsos hid, az előbbi 5.000,000, az utóbbi 2.000,000 frtba került. az első hid három, az utóbbi pedig közel két év alatt épült fel, a mi abban találja magyarázatát, hogy a Lánczhid építése óta a mederpillérek alapozási módjában a műszaki tudomány nagy haladást tett, a mennyiben ezen alapozások nem úgy, mint hajdanában, nagy- nehezen épített fogógátak segítségével kiszárított rekesztékekben épültek hanem vas-caissonok, vasszekrények leeresztésével. A vasszekrényt az építendő pillér helyén egy faállványon összeállítják s 2—3 m. magasságban egy vasfenékkel látják el. Ezen fenéken aztán kezdik a, falazást, s az egész vasszekrény a fala „Nyelvében él a Nemzet.“ M magyar egyesület jelszava. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.
