Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

Budapest, 1897. VI. évfolyam 9. sz. (Halak hava.) Vasárnap, február 28. VIDÉKÉ Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÄSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EEDÉLYI A Duna jövője. (A magyarországi Dunán újabb időkben végre­hajtott szabályozási munkák, valamint a székes fővárosban levő és még építendő hidak és kikö­tök ismertetése.) Zsák Hugó felolvasása. 3 A koronakápolna azon a helyen épült, a hol Szent István koronája sok éven át el volt ásva, s 1853-ban fel lett találva. A folyam közepén egy igen érde­kes sziget fekszik, Uj-Orsova, vagy Ada-Kaleh, melynek lakosai törökök, a kik Ausztria-Magyarország védelme alatt állanak. Ez alatt néhány kilométernyire fek­szik a voltaképeni vaskapu, mely, mint már előbb mondám, egy az egész folyó szélességén átnyomuló s két kilomé­ter hosszú szik lapudból áll, melynek szirtjei között a hajózás kis viz alkal­mával a legeslegveszedelmesebb, sőt gyakran teljes lehetetlenség volt. Ezen körülmény a hajózásra és kereskede­lemre annyira hátrányos volt, hogy egy hajózási út készítésének szükségessége az 1871-ben tartott londoni nemzetközi congressuson kimondatott, s ennek ke­resztül vitele az 1878-ban tartott ber­lini nemzetközi congressuson Magyaror­szágra bízatott. A munkák azonban csak az 1888. évi 26. tczikkel engedélyeztet­tek, s 1890-ben vétettek munkába; ma már, mint tudjuk, kevés kivétellel, be vannak fejezve s büszkén mondhatjuk, hogy ezen nehéz munkákat magyar mér­nökök tervezték és sikeresen keresztül­vitték. Itt a Vaskapunál kiderült, hogy a folyó medrében, a sziklaiadon keresz­tül viz alatti robbantásokkal utat repesz- teni nemcsak sok időbe és óriási pénz­összegekbe kerülne, hanem a hajózásra nézve is mindig veszedelmes volna, miért is a Vaskapu szirtjeit egyelőre érintetlenül hagyták s azok megkerülé­sével a jobb, vagyis szerb parton egy 3 kim. hosszú, nyílt csatornát készítet­tek, a melyen át most már a hajózás fog történni. Ez az a csatorna, melyet felséges királyunk múlt év őszén ünne­pélyesen megnyitott. A Vaskapu szabályozása folytán most már az év bármely időszakában a Dunának alacsonyabb vizállása mellett is képesek lesznek majd nagyobb mé­retű hajók hozzánk feljutni, miáltal elő­reláthatólag a Dunán való hajózás élén- kebb lesz és a kereskedelem is nagyobb arányokat fog ölteni, minek következ­tében mind több és több rakodó-partra lesz szükség. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a hajósok folyton panaszkod­nak arról, hogy a fővárosban levő téli kikötök, úgymint az újpesti és ó-budai, a főváros felett fekszenek, s igy az oda bejutás a jégzajlás beállta alkal­mával igen nehéz, úgy hogy legfőbb óhajuk az, hogy a főváros alatt épites- sék egy téli kikötő. Ezeket tekintetbe véve, már a fő­városi Dunaszakasz szabályozása úgy rendeztetett be, hogy a főváros alatt két ily kikötő legyen létesíthető, a mennyiben két ily medencze alkottatott. Az egyik medencze a jobb parton, a Nádorkert közelében az összekötő vasúti töltés alatt fekszik s ennek ki­kotrása által egy igen czélszerű téli kikötő alkotható; s ha ezen medencze az igényeket már nem fogja kielégíteni, nem forog fenn nehézség arra nézve, hogy ott az összekötő vasúti töltés fe­letti inedenczével összeköttetésbe ho- zassék és igy kibővítessék. A másik medencze a balparton fek­szik s a Ferenczváros és a Csepel-sziget által van körülvéve. Ebből véleményem szerint nagyszabású forgalmi és keres­kedelmi kikötő létesíthető és annak mi­kénti elrendezéséről épen most folynak a tárgyalások. Minthogy eddig a folyam hosszában a vizen való közlekedésről szóltam, sze­retnék még néhány szót azon közleke­dési utakról is szólni, melyek a folyón át, az egyik partról a másikra vezet­nek. Ezen utak t. i. az állandó hidak. S minthogy az imént a magyarországi Dunán folyamszabályozási és hajózási szempontból a felső határtól az alsó határig haladtunk végig, talán nem lesz érdektelen, ha az ezen útvonalon talál­ható állandó hidakat egymásután fel­sorolom. Ilyen van Pozsotiynál egy, Komá­romnál egy, Esztergomnál egy, Buda­pesten öt, Újvidéken egy. S minthogy mélyen tisztelt hallga­tóimat a székes fővárosban levő hidak érdeklik leginkább, bátor leszek még ezekről és építésükről néhány szót el­mondani. A legrégibb hidunk a Láuczhíd, mely a negyvenes években épült; két kettős vaslánczból áll, melyeknek vége a két parton levő hídfőbe vaunak befa­lazva, illetve behorgonyozva s melyek a mederpillérek által tartatnak a magas­ban; ezen hid építése majdnem 10 esz­tendőt vett igénybe, és pedig főkép azért, mert a mederpillérek alapozása nagy nehézségekkel járt. A pillérek he­lyét ugyanis négyszeres czölöpfallal vet­ték körül, a czölöpfalak közti űrt agyag­gal tömték ki, s az igy készített rekesz- tékből a vizet kiszivattyúzták. Az igy mesterségesen szárazzá tett rekesztékből a meder fenekén levő anya­got eltávolították, mindaddig, inig egy hordképes rétegre jutottak, mely réteget, különösen a budai pillérnél csak nagy mélységben találták fel. Csak ennek feltalálása után kezdhették meg a tulaj- donképeni falazást, mely munka közben az oszlopot körülvevő rekesztékek töl­tésein gyakran bajok keletkeztek. Ismeretes dolog továbbá, hogy a láncz felhúzásánál is nagy nehézségek merültek fel, melyek az építést, külö­nösen az akkor rendelkezésre állott ne­hézkesebb segédeszközökkel, nagyban megnehezítették. Hogy ezen híd a nagynevű gróf Széchenyi Istvánnak, tierney Clark ter­vei szerinti alkotása, általánosan isme­retes, s még csak annyit említek fel róla, hogy építési költsége hetedfél millió pengő forintra rúgott. A Margit-hid s az összekötő vasúti hid úgyszólván egy ibőben épült 1872 és 1876 közt. Az előbbi 600 m. hosszú s hat nyí­lással bir, az utóbbi 400 m. hosszú és 4 nyílású; amaz íves, emez rácsos hid, az előbbi 5.000,000, az utóbbi 2.000,000 frtba került. az első hid három, az utóbbi pedig közel két év alatt épült fel, a mi abban találja magyarázatát, hogy a Lánczhid építése óta a mederpillérek alapozási módjában a műszaki tudomány nagy haladást tett, a mennyiben ezen alapo­zások nem úgy, mint hajdanában, nagy- nehezen épített fogógátak segítségével kiszárított rekesztékekben épültek hanem vas-caissonok, vasszekrények leereszté­sével. A vasszekrényt az építendő pillér helyén egy faállványon összeállítják s 2—3 m. magasságban egy vasfenékkel látják el. Ezen fenéken aztán kezdik a, falazást, s az egész vasszekrény a fala „Nyelvében él a Nemzet.“ M magyar egyesület jelszava. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents