Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-14 / 7. szám

igy felbontva borzasztó erővel magával ragadja.

Ismeretes dolog, hogy a jégnek fajsúlya kisebb a vizénél s azért a jég mindég úszni igyekszik és nem szívesen nyomul az egyik tábla a másik alá, hanem inkább aftolé, s igy, ha az illető folyómeder elég mély, tehát elég viz- bőséggel bir, a jégtáblák nem torlód- i hatnak annyira össze, hogy annak szel- i vényét egészen eltorlaszolják, vagyis a j vizet a mederből kiszorítsák; ez csakis ( rossz, vagyis csekély mélységgel biró szelvényeknél történhetik. Ily jégdugulás okozta a fővárosunkban ismeretes legnagyobb árvizet is 1838-ban, a mikor a Duna vizszine az itteni null vizszin fölé 9 36 ni.-re emelkedett. Ezen jég- torlasz akkoriban közvetlenül a főváros alatt és pedig ott képződött, a hol most az összekötő vasúti hid van; a Duna, mely a Rudas- és Sáros-fürdő tájékán akkor is csak úgy mint most, 300 m. széles volt, lent a Nádorkert tájékán 1000 m.-nyíre terült szét. Minélfogva ott a mederszelvény mélysége csökkent, a viz lefolyási szelvénye kisebbedett, s a mi a fő, a jégtáblák a feneket súrolva, elvesztették úszóképességüket, egymásra tolulva feltornyosodtak, s egy borzasztó jégtorlaszt képeztek, minek következtében a fent említett magas vizszin állott elő, mely a főváros egy nagy részét elárasztotta és rengeteg károkat okozott.

Az árvíz elmúltával boldogult József nádor kezdeményezésére a Dunapartot némileg felemelték s a várost egy kör- j töltéssel látták el, mely körülbelül a jelenlegi körút vonalában épült; de az árvizet okozott elfajúlt folyammeder, habár annak szüksége már akkor is elismertetett, még akkor rendezés alá nem került, mivel az akkori pénzviszonyok ezt meg nem engedték. Csak felséges királyunk koronázása után, a midőn az ország pénz viszonyai javultak s a kisebb-nagyobb árvizek okvetlenül szükségessé tették a folyam szabályo- i zását, hozta az országgyűlés az 1871.

Budapest. 1897. (2) J_

____

A czigány elfordította fejét. Ez olaj volt a tűzre. Az ellenkezés Amáliát a végletekig érzelgős8é tette.

— Tehát nem tudnál szeretni ? — kérdé kétségbeesetten Amália s karjait ölelésre tárta.

Palya visszanyerte önuralmát s kifutott. A fájdalom rnarczangolta lelkét, a boldogság kapuja nyitva s ez előtt valaki áll, kit fére kell tenni utjából.

Sötét képek vonultak el lelke előtt. Amália foglalta el szivét, de odatolakodott felesége is.

Eszméletlenül rogyott össze a vendégszobában

Amália zokogva dőlt a pavilion divánjára. Abris, ki tanúja volt az egész jelenetnek, csendesen közeledett feléje. Érzé, hogy elvesztette b az a játszma a kártyában is jobban érdekel, hol az ember veszt. A mint a siró leányhoz ért, lelkében sajátságos változást tapasztalt, mintha életét valami láthatatlan kapocs hirtelen Amália életéhez fűzte volna.

A világ, a föld életében történtek nagy forradalmak, melyek a hegyet a tenger ölébe, a tengert a föld gyomrába kergették. Vannak az ember szivében is ilyen forradalmak. Abris megszerette Amáliát.

(Vége következik.)

évi X. t. czikket. mely egyéb építkezések mellett a fővárosi Dunaszakasz rendezését is kimondta

Ezen munkáknak zöme 1871-től 1876-ig hajtatott végre s mintegy 7 mii lió forintba kerültek. Később, 1876-ban s 1878-ban kiderült, hogy a Duna folyamnak a főváros határában való rendezése nem elég, s az a fővárost még nem biztosítja eléggé az árvizek ellen, a mennyiben most a jégdugulások nem közvetlenül a főváros alatt, hanem Pro- montor, Érd és Ercsi tájékán mutatkoztak. Ennek következtében a magyar országgyűlés az 1881. évi 50. t. czik- kel, majd pedig az 1895. évi 48. t. czik- kel a Dunának további szabályozását rendelte el, mely munkák részben már foganatosíttattak s részben még foganatosítás alatt vannak, úgy hogy szeretett székes fővárosunkat most már annyira, a mennyire emberi számítást biztosnak lehet venni, hasonló árvizek ellen biztosítottnak mondhatjuk.

Ezen idő alatt osztrák szomszédaink sem henyéltek, mivel őket is gyakran nyugtalanította a jég rendetlen levonulása, sőt székes fővárosuknak egyikmásik városrészét többször el is árasztotta. Ennélfogva ők is hozzáláttak a Dunameder rendezéséhez, különösenBécs körül, s munkáikat folytatva, lassan- lassan lejebb jöttek országunk határáig, úgy hogy ezen mederrendezés folytán a viz és jég összpontosítva jött országunkba ; s minthogy ott, különösen Pozsony és Komárom között egy igen elfajult, gyakran számtalan ágra szétoszló mederre talált, folyton megakadt, s mint előbb előadám, itt is jégtorlaszokat képezett s igen sok elárasztást idézett elő, úgy hogy a magyar kormány ezen folyamszakasz rendezését is indítványba hozván, annak végrehajtása az 1886. évi VIII. t. czikkel az országgyűlés által szintén elrendeltetett.

Ezen folyamszakasznak természete egészen elüt az előbb ismertetett budapesti folyamszakasztól, a mennyiben ott a talaj oly könnyű, hogy a viz ottani nagy esésénél fogva a partokat és szigeteket folyton ostromolta; ha az egyik ágat ma megnyitotta, 1—2 hét múlva ismét eliszapolta, úgy hogy ennek következtében a hajózóút is folyton változott, s a gőzhajózási társulatok e vonalon külön kalauzokat tartottak, kik a hajózó utat napról-uapra tanulmányozták, s a hajókat a veszedelmes utakon átvezették. Mondhatom, hogy nem kis munka volt ezen vad folyamszakaszt rendezni; e munka azonban, szerénytelenség nélkül mondhatom, collégáimnak dicséretes módon sikerült, mert ma Pozsony és Komárom között nincs már hajózási akadály.

A folyam úgyszólván végig szabványos vonalokban rendes kőgátak közé szorittatott, az oldalmedrek elzárattak, sok helyen egész új meder ásatott, úgy hogy a hajózó-út s vele együtt a viz sodra, vagyis folyási vonala mintegy 12 V2 klmtrrel megrövidittetett.

’ (Folytatása következik.)

BÚD A é a V I D É_K_E^

Február 14.

Posta szállítás és telefon.

A Buda és Vidéke folyó évi 3 ik számában egy czikk jelent meg, mely honvédlovakat ajánl a postakocsik szállítására. A posta szállítás újítása s javítása egyik égető kérdése a posta ügynek. \ megjelent czikk napirendre hozta ezt a kérdést, s én a lovakkal való szállítás helyett a pneumatikus szállítást ajánlom, a szállítandó dolgok olyan nemeire, melyekre alkalmas és a czélnak megfelelő.

A budai üzletember érzi igazán, hogy minden jó akarat, igyekezet és az alkalmazottak pontos szorgalma daczára a szállítás lassúbb annál, mint a mennyit az üzleti élet megkíván.

B é c s b e n már második évtizedében működik a pneumatikus posta. Ezen az utón egyik kerületből a másikba í/i vagy •/a óra alatt megtörténik a kézbesítés. Egy levelező-lap ára — mit átvételi elismervénynyel szolgáltatnak ki — 10 krajczár. A kézbesítés olcsó és gyors.

A pneumatikus posta egy föld alatt levő vascső hálózat, melyben lemez szekrények vannak. Ezekbe a lemez szekrényekbe teszik a szabályos levelezőlapokat és borítékokat, melyeket minden tőzsdében árulnak. Más alakú azaz ezeknél nagyobb leveleket el nem fogadnak, mert a vas szelenczébe nem férnének. A szekrényeket sűrített levegő nyomja egyik postahivataltól a másikig. A küldeményt azonnal kézbesítik.

Ily gyors és nem is drága közvetítés fejlesztheti csak a közép és kis kereskedelmet 8 ipart, a mely sokkal kiterjedettebb a nagy iparnál és kereskedésnél, de a telefon költségeit el nem bírja.

Igaz, hogy a telefon a pneumatikus postát feleslegessé tehetné, ha több nyilvános telefon állomásot szerezve és kevesebb üzleti molvosággal járna el. Budapesten is kevés nyilvános telefon állomás van. Budán pedig alig akadt egy kettő.

Vannak rendes előfizetők és vannak nyilvános czégek kiváltságokkal, de nem a kívánt jellegű nyilvános állomások. A nyerészkedési vágy miatt a dijakat 3 hónapra kell előre fizetni és mégis sokkal drágább a fővárosban, mint az ország egyéb városaiban.

A telefon vállalat a közönség érdekeire keveset ád. Sokat fejelhetne visznáságain. Hibás a közönség, hogy a valódi nyilvános állomásokat nem követeli.

A mostani kiváltságos nyilvános állomások nem nyilvánosak, mert ezeket csak az előfizető tulajdonos engedelméből használhatjuk. A tulajdonos akkor nyitja, akkor zárja üzletét mikor neki tetszik. Ha a tulajdonos távozik, vagy valakivel bizalmasan tárgyal, addig a telefonhoz nem juthatunk. Az is kérdés, hol van elhelyezve a telefon? Hozzá juthatunk e téli kabátban? A sötétségben megtaláljuk e a csengetyü-csavart ?

A nyilvános jelleg azért is megszűnik, mert az ilyen nyilvánosnak csúfolt állomáson nem az lehet nyilvánosan beszélni senkivel, különösen nem. ha a keresendő fél nem rendes előfizető, a mi Budapesten — tekintve a 150 frt magas dijat — csak nagy czég, vagy hivatal lehet. A nyilvános kiváltságu telefon állomás Budapesten oly kevés, hogy a közönség igényeit el nem láthatják és erre nincsenek is kötelezve.

Miért ne lehetne Budapesten 'minden kerületben, a posta hivatalokban, élénkebb góczpontokon külön helyiségekben, akár a kapu alatt is és pedig éjjeli szolgálattal nyilvános telefon állomásokat állítani ? Ez a közönséget is kielégítené és a közép, valamint a kis kereskedést és ipart is fejlesztené.